Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

Mar Nfcm </fív4rm 1966. AUGUSZTUS 2., KEDD A legújabb.. ' A:!|I§Í í ' ' fi : : api Sörivásban vezet a vidék! A Kerepesi temetőben helyezték el Csontváry hamvait Hétfőn a Kerepesi temető mű vészparcellájában helyez­ték el a magyar képzőművé­szet nagy alakjának, Csont­váry Kosztka Tivadar fes­tőművésznek hamvait. Most művészetének méltóan ott kapott síremléket, ahol a magyar kultúra legkiválóbb- jai nyugszanak. nemcsak a saját márkájában, de a világ gépkocsi-gyár­tásában is. Megszületett s egy példánya Budapestre érke­zett. Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézetben vizsgáztatják a 1000/353 típusú új Wartburgot. Három- hengeres, kétütemű motor hajtja, amelynek teljesítménye 45 lóerő. Szögletesebb a karosszériája, többszörös előnyt jelent: kisebb helyen parkírozható, az eddiginél elegán­sabb, korszerűbb külsőt ad a kocsinak, s ami nem elha­nyagolható — nagyobb és kényelmesebb lett az utastér. Az új Wartburgot már sorozatban gyártják. Balatoni vízifesztivál A nyári idény kiemelkedő eseményét, a balatoni víziíesz- tivált augusztus 6~an es 12-én rendezik meg Siófokon. FERTŐD Üdülőhangverseny Újra zenebarátokkal népe­sült be vasárnap délelőtt a í'ertődi kastély. Ezúttal a Győri Filharmonikus Zenekar látogatott el Fertődre, ahol Mozart, Schubert és Haydn műveiből hangversenyt adott. A hangversenyre Sopronból különautóbuszok indultak az üdülőkből, de sokan érkeztek személygépkocsikkal az ország más részéből, sőt, külföldről Emlékezés egy pásztoríiúra Az Európai Vasútmodellezők Szövetségének közgyűlésére és kiállítására ké­szülnek a magyar vasú tmodellezők. Csehszlovák, ke­let- és nyugatné­met, svájci, fran­cia, angol, holland, belga és a ven­déglátó szakembe­rek vonultatják fel legújabb alko­tásaikat Budapes­ten, az októberi találkozón. A nagyszabású kiál­lítás különlegessé­gének ígérkezik a Moszkva tér for­galmának bemu­tatása, működő modellekkel. Meg­ismerhetik az ér­deklődők a ma­gyar vasútmodel­lezés ősét. A múlt század hatvanas éveiben egy pász­torfiú faragott magánalt fából 1 méteres nagyságú mozdonyt. Ledacs Istvánnak hívták, Tápiószelén lakott. Közel kétezer tagot tartanak nyilván a magyar vasútmodellezők és nafnrég önálló­sították egyesüle­tüket. Büszkesé­gük a pécsi Békéi család, ahol a nagyapa, fia és unoka is szenve­délyes modellké­szítő. Ez nálunk nemcsak hobby, annál sokkal több. A família alkotá­sai között szere­pelnek a Kandó mozdony, a fiumei lokomotív, a Déli­vasút régi mozdo­nyai 15 centimé­teres méretben. Több mint 30 mo­dellt készített a 33 éves monori Kovács Gyula, a magyar modelle­zők doyenje. Leg­emlékezetesebb munkája a Pest, az első magyar mozdony modell­je, amelyik 1846- ban, június 15-én indult Vácra, A 25 éves örvényesi Nagy Lajos készí­tette el a legki­sebb méretű és legkisebb nyom- távolságú mo­delleket. A vil­lanymotorral fel­szerelt mozdonya 19 centiméteres nagyságban látha­tó és 9 milliméte­res nyomtávolságú mozdonyt is alko­tott. 1:160 méret­arányban állítot­ta elő a Berlin— Budapest között közlekedő Ganz motorvonat kicsi­nyített mását. KÖNYVESPOLC A Világtörténet 9. kötetéről KILENCEDIK KÖTETE je­lent már meg magyarul annak a tíz vaskos kötetből álló ,:,Világtörténet”-nek, amelyet a Szovjet Tudományos Akadé­mia által szervezett és irányí­tott, jól felkészült tudóskol­lektívák írtak. Ez a „Világtör­ténet” a marxista történetiro­dalom első olyan összefoglaló munkája, amely megvilágítja az emberiség útját az őskortól egészen napjainkig. . Ez a végső soron optimiz­must sugallló — ám a problé­mákat, konfliktusokat, a meg­ható erejű ellentmondásokat el nem kenő — vállalkozás most elérkezett az 1924-től 1939-ig terjedő időszakig. Azt a másfél évtizedet elemzi és is­merteti, amikor a Szovjetunió­ban — a problémákkal együtt is — felépült a szocializmus, amikor a kapitalista világban — bizonyos szélcsend után — kirobbant egy példátlan he­vességű túltermelési válság. Ez a válság hozzájárult az oly sokáig szilárdnak vélt gyar­mati rendszer szétbomlásának kezdetéhez és a burzsoá par­lamentarizmus és burzsoá de­mokrácia régi formái hanyat­lásához is. Tehát az 1924 és 1939 közötti időszak — mint azt a „Világtörténet” most megjelent. 9 kötete részlete­sen tárgyalja — egyik oldalon a Szovjetunió megerősödésé­nek, a másik oldalon a fasiz­mus kibontakozásának korsza­ka. Lezárult a kapitalizmus viszonylagos stabilizációjának szakasza, de felmerült egy új világháború veszélye is. A „szociális” demagógiával ura- íomrajutó olasz és német fa­siszták elődeiknél is követke­zetesebben folytatták a mono­poltőke pusztító politikáját, rendszerük nem küszöbölte ki, sőt ellenkezőleg: elmélyítet­te az imperialisták közötti el­lentéteket. A fasizmus politi­kájának „gyümölcsei” 1938— 39-ben értek be: elbukott a Spanyol Köztársaság, Ausztria elvesztette függetlenségét, Münchenben megállapodás született Csehszlovákia felosz­tásáról, Olaszország megszáll­ta Albániát. Franciaország, de különösen Anglia szabotálta a Szovjetunióval folytatott tár­gyalásokat, s végül is Német­ország megtámadta Lengyelor­szágot: kitört a második világ­háború. A MAJD 750 OLDALAS KÖTET nagy érdeme, hogy nemcsak ismerteti ezeket a különösen közeli eseményeket, hanem értékeli is azokat. A konfliktusok és tragédiák nem fedik el azokat a történelmi eredményeket, amelyeket a nemzetközi munkásosztály és szövetségesei értek él, és hogy — bár az európai történelemre, s benne a második világhábo­rú közvetlen előzményeire a kötet különösen nagy figyel­met fordít — megismerhetjük azt is, mi történt 1924 és 1939 között Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában. Miután a Horthy-korszakban felnőtt nemzedékek szemlélete — legjobb esetben is — beszű­kültén „Európa-centrikus” volt, sokakat váratlanul értek a gyarmati és félgyarmati világ széthullásának 1945 utáni té­nyei. Ennek az eseménysoro­zatnak az előzményeiről is szó esik a négy fő részre osz­tott kötetben. (A negyedik fő­rész különben a tudomány és kultúra fejlődéséről, az e kor­szakban létrejött nagy vívmá­nyokról szól.) VOLTAIRE, a XVIII. század nagy francia gondolkodója írta, hogy „a világtörténel­met könnyebb átélni — bár az sem könnyű — mint átgondol­ni”. Azóta megszületett az a tudományos világnézet, amely­nek alapján a világtörténel­met át lehet gondolni, és ép­pen azért, abból a nemes és közhasznú célból, hogy az em­berek könnyebben élhessenek. (Kossuth Könyvkiadó.) Antal Gábor Tudja-e a tisztelt olvasó, hogy hány liter sört iszik meg egy évben? Ne törje a fejét: pontosan 45 litert. Lá­tom, hitetlenkedik. Igen, ilyen tréfás helyzeteket teremt az átlagolás. Ugyanis az a tény, hogy Magyarországon az egy főre jutó sörfogyasztás évente valóban 45 liter. Beleértve önt is, tisztelt olvasó, de az újszülött csecsemőket is az át­lagba. Harminc év leforgása alatt a sörivás műfajában sokat fejlődtünk. Egy régi adat sze­rint 1938-ban fejenként csak 3,5 liter sört ittunk. Ügy lát­szik, egyre szomjasabb nép lesz a magyar! így hát ne csodálkozzunk, ha olykor a „kérek egy pohár sört” — rendelésre a válasz: „Sajnos, elfogyott!”. 20 esztendeje — volt ennél fontosabb feladat — új sörgyárat nem építet­tünk. A régiek termeltek, s közben végezték a rekonst­rukciós munkálatokat. így futott fel a termelésük a jel lenlegi maximálisra. Éven­ként 45 millió 500 ezer hek­toliter „folyékony kenyér” kerül az üzletekbe, de ez is kevés. Sörös nemzet a magyar? Már az ókorban is kedvel­ték az aranyszínű italt. Az egyiptomiak megrágták az ár­pát. A nyál enzimei indítot­ták meg az erjedést. Az üs­tökbe izzó köveket dobtak, és ezzel forralták a vizet. A bajorok talán nem teljes joggal vallják magukat a sör őshazájának Európában. Ugyanis feljegyzések őrizték meg a jobbágy kötelmeit a középkori Magyarországon. Többek között ilyen mondatot találunk: Minden jobbágy kö­teles a sernevelésre... ! S mennyi régi utcanév bizonyít­ja, hogy hazánk nagymúltú sörgyártó ország. Ismert a Serfőző utca, ami egyben ősi családnév is. A Sörgyár, a Sörház utca... A nagyipari sörtermelés kezdetét azonban; nem lehet elvitatni a németek-; tői. ! Európa legnagyobb \ sörgyára X Kőbányán termel Európa ■ legnagyobb sörgyára. A „Kő- j bányai” név jó cégér. Sok jó; hírt szerzett már hazánknak.! 125 éve főzik az öreg falak < között a habzó nedűt. Vago-! nokban érkezik az alapanyag : az árpa, a komló. Sajnos, na-' gyón sok importra szorulunk. J Saját gyáregység termeli a; malátát. J Bármely háziasszony meg- 5 irigyelhetné a főzőház tiszta-; ságát. 380 hektoliteres óriás i üstök rézkupolóin megbotlik a $ napfény. Rotyog, forr benne a $ készülő sör. Dísze lehetne a 5 legszebb konyhának is. A: szakemberek úgy mondják, ez: a sörgyártás temploma. Ezu- $ tán megítélhetik az egész gyá- $ rat. Itt forró nyár van. Ál-; landóan 40 fok körüli a hő-; mérséklet. Követjük a sör út- $ ját. Szinte minden átmenet $ nélkül megyünk a télbe. Az erjesztőpince mértani $ formái sorakoznak egymás $ mellett és mögött. 500—1000 $ hektoliteres, három méter mély $ kádakban erjed a sör. Ha jó $ az erjedés, akkor tejszínhab- $ szerűen bodrozódik a sör fel- $ színe. Mintha tengeri szivacs- ^ telepen járnánk. Itt nyeri az \ alkoholtartalmát, a kémiai $ folyamatok során és a termé- ^ szetes széndioxidot. Hatalmas csőrendszereken $ még mélyebbre vándorol a $ sör. S megérkezik utóérlelésre $ az ászokpincébe. Itt már nul- ^ la fok körül mozog a higany- ^ szál. Itt már bizony didergünk, i a munkásokon vastag pufajka $ van. § A zárt rendszerben széndio- § xiddal dúsítják és érlelik a ^ sört. Ez adja majd az üdítő ^ jelleget. A csillogó alumínium- ^ tartályok teljesen kiszorítják ^ a hagyományos fahordókat. ^ Lassan csak hírmondó marad 5 belőlük. így ugyanakkora he- lyen, mint az eddigi, sokkal $ több sört termelhetnek. Töb- ^ bek között így érhették el, a ^ 45 millió hektoliterre való 'elfutást. 151 éve egy gyárban \ \ Pincelabirintusok húzódnak ^ szinte egész Kőbánya alatt. 18 % 45 millió hektoliter is kevés Dinasztiák a pincében méter mélyen vagyunk. An­gyal István műszaki titkár bármerre járunk ismerősen mozog öreg, fiatal pertu barát­ja. — A sörgyártás bizonyos tekintetben familiáris hagyo­mány. Több dinasztia követi egymást. Szinte Íratlanul így száll családról családra, apá­ról fiúra a titoknak ugyan nem nevezhető, de mégis olyan különleges gyártási fo­gások, amelyek állandó szin­ten tartják a kőbányai minő­ségét. Édesapám 50 évet dol­gozott itt. Nővérem 32 évet. Bátyám még szintén dolgozik és már eltöltőit 38 esztendőt. Én vagyok a legfiatalabb s „csak” 31 éve dolgozom egy­huzamban a sörgyárban. — Szereti a sört? — Szeretem, hivatalból kós­tolom, de munkaidőn kívül in­kább gyümölcslét iszom. Az Országos Söripari Vál­lalat termelése ma egy hó­napban annyi, mint 1938-ban egy egész évben. A sörfo­gyasztás módja is megválto­zott. Amíg esztendőkkel ez­előtt a palackozott sörgyártás a teljes kapacitás 14 százaléka volt csupán, jelenleg közel 50 százalék. Ez is bizonyítja a kultúráltabb sörfogyasztás el­terjedését. Automata gépek a szó szoros értelmében ontják a palackozott sört. Óránként 12 ezer üveg kerül le a sza­lagról. Gondosan kimossák előtte, átvilágítják, fertőtle­nítik. Okos rakodógépek szál­lítják a ládákat. Megkönnyí­tik a fizikai munkát. A hábo­rú előtt a teljes volumen 70 százaléka fogyott el Budapes- sítettek, ten és közvetlen környékén. Jelenleg gyökeresen megvál­tozott a helyzet. Nem mintha a pestiek nem szeretnék újabban a sört, de a vidék rohamosan előretört. Csak 30 százalék kerül forgalomba Budapesten és környékén, a többi 70 százalékot vidéken isszuk meg. Nyolcféle sör Angyal István mondja: — Amíg a bor erősségét mali- gánfokkal fejezzük ki, addig a sörnél Balin-fokkal. Hogy hány Balin-fokot tartalmaz a sör, attól függ, milyen pa­lackba kerül. Gyártunk 12 fokos kőbányai világost, 14 fokos Kinizsit, 18 fokos Por­ter sört, Barna sört, szesz­mentes Nektár sört, Délibá­bot, Rocky Celárt és az exklu­zív Hungáriát Modern berendezésű labo­ratóriumok rendszeresen el­lenőrzik a minőséget. A ma­gasabb Balin-fokúak 40 napig elállnak, a Kőbányai Világos csak 8 napig. Kell a sör! Nyáron különö­sen előtérbe kerül ez a kér­dés. Hiába termel megfeszí­tett tempóban Kőbánya; Nagykanizsa, Pécs, Sopron; kevés. Távlati tervben új sörgyár épül a III. ötéves tervidőszakban. 1980-ra el kell érni a 7 millió hektolitert. Ez persze megint változtat a sta­tisztikán, és így már tisztelt olvasó, átlagban ön is 70 litert fog inni évente. De addig is, hogy enyhítse­nek a helyzeten, a kongresz- szusi versenyre felajánlást tett a söripar. Terven felül 185 ezer hektolitert adnak a szomj azoknak, s ebből már az első félévben 132 ezret telje-: Hát most kérek egy pohár sört, és megiszom az ő egész­ségükre. Regős István A LABDARUGÓ VB GÖRBE TÜKRE (A QUICK KARIKATÚRÁI)

Next

/
Thumbnails
Contents