Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-31 / 205. szám
fill «ccm v/íV»*fíir> 1966. AUGUSZTUS 31., SZERDA TÚL A MEGYEHATÁRON: Új iskolakombinát Miskolcon A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére határidő előtt befejezték a Palóczy utcai iskolakombinát építését. A város egyik legszebb épületében 12 tantermes gimnáziumot, 400 személyes leánykollégiumot, éttermet, korszerűen berendezett tornatermet létesítettek. Az új iskolát szeptember 1-én adják át rendeltetésének. A képen: a leánykollégium épülete. (MTI Foto — Mező Sándor felvétele) Pest megye fmsz-egyiitteseinek találkozója Néhány nappal ezelőtt Esztergomban adtak egymásnak színpompás találkozót az ország földművesszövetkezeti művészeti együttesei. Szeptember 3—4-én viszont Pest megye földművesszövetkezeteinek együttesei vonulnak fel, hogy bemutassák tudásukat. Szombaton este Kocsér, Törtei és Tápiószele lesz a találkozók színhelye.' Kocséron a dabasi, szigetszentmiklósi, veresegyházi és vecsési együttesek mutatják be tudásukat. A vecsési együttes többéit között bemutatja Móricz Zsig- mond: Előre megfontolt szándékkal című jelenetét és Török Rezső—Hegedűs Tibor: Fehérselyem menyasszonyi ruha című vígjá tékát. Törteién a péceli és a szigetújfalui tánckar, valamint a vecsési Jókai Mór színjátszó együttes szerepel. Tápiószelén, az abonyi Rozmaring ének-, zene- és tánc- kar, valamint a farmosi és tá- piószelei együttes szerepe!. Másnap, vasárnap délután négy órai kezdettel díszelőadást rendeznek Abonyban. Megnyitó beszédet mond Ná- nási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottság elnöke. Ezt követően kerül sor Pest megye legjobb földművesszövetkezeti művészegyütteseinek színpompás műsorára. Közreműködnek az abonyi, dabasi, farmosi, péceli, szigetszentmiklósi, szigetújfalui, tápiószelei, vecsési és veresegyházi csoportok, valamint Gudi Farkas Mihály népi zenekara. KÖNYVESPOLC Két mű a jég birodalmáról íUJUí,'4ítSi:8 szonyi lírával, kedves humorérzékkel, sajátos bájjal számol be mindennapjaikról, a fóka- húsból készült ételekről, férje és vadásztársa útjairól, az egyedüllétről, míg a két férfi napokig távol van; az egy évig tartó, feledhetetlen vállalkozásról. , Más-más oldalról, de mindkét könyv ugyanazt mondja:-ügiiCf iii'Viíió.aci » a megismerés vágya mindennél erősebb az emberben. Nem állíthat olyan akadályt a természet, amit ne gyűrne le az ember, s nem lehet olyan mostoha egy táj, hogy ne fedezhetnénk fel benne a természet örök megújulásának, változásának sokféle jegyét. Ezért is érdemes elolvasni e két könyvet: a szórakozáson túl e lényeges tanulsággal gazdagabban tesszük le őket. (Táncsics Könyvkiadó). (m. o.) HORST KORNER: A legyőzött gravitáció Oberth felemás küzdelmével a hatalomra jutott fasiszta „tudósok” ellen, mindazzal, ami ugyancsak szorosan hozzátartozik a „legyőzött gravitáció” történetéhez. Gazdag kép- és ábraanyag egészíti ki a könyvet. (Táncsics Könyvkiadó). (m. o.) Nem lesz elmaradott Körzeti kiskönyvtár ♦ Színházi közönségszervezés ♦ Hanglemcztár a könyvtárban ♦ A szobi járás művelődési tervéről Pest megye tíz járása közül a szobit a kulturális haladás szempontjából elmaradottabb- nak mondják a többinél. Éppen ezért, érdemes felfigyelni, hogy a járási pártbizottság és tanács mit tervez kulturális téren az elkövetkezendő öt évben. Érettségiző felnőttek A két testület együttes ülésén kiderült, hogy más járásokhoz viszonyítva még aránylag sem kevesebb felnőtt igyekszik pótolni iskolai tanulmányait. A dolgozók általános iskolájának felsőbb tagozatát évente ötvenen látogatják. Érettségi megszerzésére ennél jóval több felnőtt dolgozó törekszik a szobi gimnáziumban és a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályaiban Vámos- mikolán meg Bemecebaráti- ban. i Évcnte egy-egy évfolyamot átlag 35 felnőtt végez el. A bemecebaráti Hunyadi Tsz brigádvezetői egytől egyig már elvégezték vagy rövidesen befejezik a technikumot. Összeírtak annak idején 125 analfabétát a járásban. Közülük 68 sikeresen letette már az alapismereti vizsgát és ezzel Legsürgősebben meg kell dani, hogy a járási művelő- isi otthon Szobon működhes- n. Lehetőséget nyújt ehhez a volt rendőrklub épületének átadása. Ez a tágas épület viszonylag nem nagy költséggel átalakítható lenbe, jutna itt bőven hely a járási könyvtárnak és a gazdag régészeti, meg népművelési anyaggal rendelkező múzeumnak is, amely jelenleg szűk folyosón szorong. Értékes gyűjteményeit nem állíthatja' ki, de még csak nem is rendezheti. Tervfeladata továbbá a múzeumnak a Eörzsöny állatvilágának, főként a mezőgazdaságban kárt okozó rovarok példányainak a gyűjtése. Ezenkívül meg kell szereznie a kendertermesztés és feldolgozás Létkésen még fellelhető néprajzi emlékeit. Perőcsény szép példája A járás egyetlen községe, ahová a rossz bekötő út miatt még autóbusz sem jár, Perőcsény, szép példáját mutatja művelődési vágyának. Ez a világtól úgyszólván elvágott falu, jórészt lakossága áldozat tos munkájával, korszerű művelődési házat emelt. Jut ebben hely a könyvtárnak is és most a járási művelődéspolitikai terv kísérletképpen Perő- csényben akarja létrehozni a megye első kiskörzeti könyvtárát, hogy megoldja a járás kisebb községeinek ellátását olvasnivalóval. Nagymaros könyvtárában pedig a zenei ízlés fejlesztésére zenei részleg létesül. Hanglemezeket szereznek be, azokat a könyvtárban az érdeklődők meghallgathatják, sőt ki is kölcsönözhetik. Szervezett színházlátogatási rendszert vezetnek be Szobon és Nagymaroson, ahol a kultúrház igazgatói látják él a fővárosi színházak közönségszervezői feladatát. Egyben a Szobi Járási Tanács a megyei tanács művelődésügyi osztályánál egységes irányítású közönségszervezési hálózat kiépítését kezdeményezi. Mutatóba talán ennyi is elég a szobi járás művelődés- politikai ötéves tervéből. Látható belőle, hogy nem akar és 1970-ben már nem is lesz a megye kulturális téren elmaradott járása. gyakorlatilag megszűnt az írástudatlanság. A többi összeírt analfabéta ugyanis részben magas életkora, részben szellemi fogyatékossága következtében meg sem tanítható már az írás-olvasásra. A tanulási vágy — és nyilván pedagógus sem, aki azt élessze — nem hiányzik a cigány tanulókból sem. Jóllehet jelei),lős részük még mindig sokat mulaszt, feltűnőén nagy közöttük a jó tanulók száma. Évente egy-kettő középiskolába megy, öt-hat ipari szakmára, de akad már mezőgazda- sági szakmunkás tanuló is. Színházi tájközpontok Nagy hiányossága az iskolán kívüli népművelésnek, hogy az egész járásban nincs olyan művelődési ház, ahol hivatásos színtársulat előadást tarthatna. Oka ennek az öltözőhiány, a szűk színpad, a kicsiny nézőtér. A pártbizottság és járási tanács célkitűzése, hogy a mostani tervidőszakban Szob, Vámosmikola, Kemence és Nagymaros művelődési, de elsősorban színházi tájközpontja legyen a környező községeknek. Ehhez azonban a négy község művelődési házát megfelelően bővíteni kell. Egyúttal új helyiségek hozzáépítésével, helyet kell biztosítani a klubfoglalkozásoknak lehetőleg a többi kultúrházban is. Uj lakók mázolói mellékállása Miért rossz az olajfesték? ♦ Hossz a felhasználás módja? Nagyon furcsa dolog volt, amikor az új lakótelepek újdonsült lakói beköltözésük után nem sokkal azt tapasztalták, hogy a külső ablakkeretekről, ajtófélfákról a festék eltűnik, lekopik,, lemosódik. Még mulatságosabb volt, amikor a tanácsi házkezelő- ség ezután egykilós fehér olajfestéket osztogatott szét közöttük: fessék át ők maguk, a saját ablakkeretüket. Ezután tárgyalások hosszú sora következett. Hivatalos nyelven a „fa nyílászáró szerkezetek”, ablakok, erkélyajtók festésével volt a baj mindenütt. A kérdés csak az volt: ki a hibás? Az építésügyi szakemberek szerint a festék gyártási technológiája volt rossz, míg a nehézipar és a gyártó vállalat illetékesei szerint, az építőipar helytelenül használja fel az egyébként kifogástalan festéket. A kár mindenesetre igen nagy volt, és országszerte jelentkezett. Végül az Építésügyi és a Nehézipari Minisztérium megegyezett egymással: vegyes összetételű tárcaközi bizottság alakult a hiba okának kinyomozására, s javaslattételre. A bizottságban az ÉM, a NIM, a festékipar és a FÖ- BER, tehát a leginkább érdekelt intézmények szakemberei foglaltak helyet. 1964 óta negyedévenként ülésezett a bizottság — a rossznyelvek szerint ennyi fá- ■ radsúggal már „jó festéket ..is lehetett volna gyártani-- míg végre nemrégiben megszületett a döntés. Kipróbálták a festéket a használati utasítások szigorú betartásával, kitették az időjárás viszontagságainak, s bebizonyosodott, hogy a festék jó minőségű. Ugyanakkor kilenc helyen ellenőrizték az épületeken folyó munkát, s jellegzetes technológiai hibákat tártak fel. > A konzekvenciákat így vonja le Mayer Alfonz, a Lakk- festékipari Műszaki Tanácsadó Szolgálat vezetője: — Amikor sürgős a munka az építkezők ■ gyakran nullí Celsius fok alatti hőmérsékleten is festenek, ez pedig ellentmond az utasításoknak. A fafelületek azért is nem fogják meg eléggé a festéket mert a fát gyakran és túl sokáig tárolják a szabadban — mentségül szolgálnak persze i raktározási nehézségek —, i így a fa nedvességtartalma sokkal magasabb a megengedettnél. A festés előtti, olajja való impregnálás sem mindig megfelelő. Az is előfordul hogy nem a kellő festéke; választják: a külső felületei festésére a belső felületekhe; gyártott festékanyagot használják fel. Végül pedig a fes■ tékgyártás szabványai is elavultak, s felülvizsgálásra szorulnak. Az ügy befejeződöttnek tekinthető. Ismét kevesebb var tehát egy tengeri kígyóval Most már viszont az építőipai dolgozóin a sor, hogy a lakóknak ezentúl ne kelljen „má- zolói mellékállást” vállalniuk.. Darvas László Szénanátha ellen AHANON A szénanátha és az orr, £ száj, a gyomor és bél nyálkahártyájának másfajta gyulladásos megbetegedései eller igen hatásos gyógyszernek bizonyult az Ahanon - drazsé. Ezt a gyógyszert a Némel Demokratikus Köztársaság rodlebeni gyógyszergyárában állítják elő és először a szeptember elején megnyíló lipcsei őszi vásáron mutatják be a nyilvánosság előtt. ha; nem kell vasalni, nem megy tönkre a frizura, tehát nem kell újból fodrászhoz menni. Az esernyönyitás, így tehát ebben a formában, a társadalom egyedeinek rendkívül fontos társadalmi érdeke és egyúttal bizonyítéka, hogy szükség van szocialista esernyőiparunkra ... Érted már? Megmagyarázni, megértetni, érvelni, ez a demokrácia titka... Kajevác felsóhajtott és kissé megroggyant vállal folytatta: — ... De nem .. Nálunk utasítanak és utasítasz te is engem. Nyisd ki az ernyőt. Négy szó. Ennyi az egész és egy vezető tönkreteheti ezzel a négy szóval a demokráciába vetett hitet, ezzel a négy szóval megingathatja a bizalmat aziránt, hogy a dolgozó népnek valóban joga és kötelessége beleszólni az ország kis és nagy ügyeibe ... Érted? Amália? És most kinyitom az ernyőt! — Felesleges. Már tönkreáztam! — sírta el magát Amália és kiöntötte a cipőjéből az esővizet. ) A demokrácia alapja, hogy megbeszéljünk, megvitassunk mindent a dolgozó néppel... És ez nincs nálunk ... — De, Benő, kérlek, már esik is ... És mi a nyavalyát kell vitatkozni és megmagyarázni egy esernyőnyitáson? — jajdult fel Kajevácné ... — Ez az! — sikoltott fel Kajevác — ez az... Minek megvitatni, minek megmagyarázni ... Mert ez létünk alapja, társadalmi rendünk lényege. De csak papíron! — emelte fel az ujját. — Csak papíron. S ennek a szellemnek uszályába kerültél jómagad is. Nem utasítani kell, hanem megérteni, hogy az esernyő kinyitása az egész dolgozó nép hasznát szolgálja, a kinyitásra fordí- tott energia gazdagon megtérül, mert nem ázik meg a ru— Nyisd ki az esernyőt! í Rögtön esik... — mondta Ka- I jevác Benőné a férjének. Ka- : jevác megtorpant, megforgat- ; ta kezében az esernyőt, aztán j így sóhajtott fel: — Mi az, hogy nyisd ki? | Utasítás? Látod, Amália, eb- : be fog belepusztulni ez az or- \ szág, ez teszi tönkre legszebb i céljainkat... | — Az esernyő? — tátotta el ; száját Kajevác Benőné. ; — Egy frászt. Az utasítgaj tás. Érted? Az utasítgatás. j Mert az emberek, különösen a ! vezetők, egyszerűen elfelejtik, l hogy ez az ország és annak ! minden gondja és baja a dol- \ gozó népé ... Nem utasítgatni ; kell, hanem megmagyarázni: : mi és miért? Könnyű azt mon- > dani, az a legkönnyebb, hogy i nyisd ki az ernyőt! De miért? Gyurkó Géza: Kajevác megvédi a demokráciát Az Útikalandok sorozat egymásutáni két kötete hideg-rideg világba csábítja az olvasót: a jég, az örök hó birodalmába, az Északi-sarkra. Alina és Ceslaw Centkiewicz Nansen útja című könyve e jégvilág vitathatatlanul legnagyobb alakjának állít emléket. A másik könyv — szerzője Christiane Ritter — már címében jelzi mondandóját: Asszony, az Arktiszon. A lengyel házaspár maga is járt az Északi-sarkon, tudományos expedíció tagjaként; a’ másik könyv szerzője pedig egy prémvadász feleségeként ugyancsak ott élt. Látszatra tehát bármennyire is különbözik egymástól a két kötet témája, lényegében mindkettőt i személyes élmények, tapasztalatok teszik élvezetes és meggyőző olvasmánnyá. A Centkiewicz házaspár könyve nemcsak Nansen sarki útjának krónikája, hanem a nagy felfedező, a természet zordságával is szembeszegülő, s azon győzelmet arató kutató életútjának színes és tartalmas ösz- szefoglalója is. A Fram hajó legendás útja új fejezetet nyitott a sarkkutatásban: Nansen diadalmenetben járta végig a világot — Londontól Pétervá- ron át Párizsig —, s egyszeriben mindenkit érdekelni kezdett a „fehér földrész”. A szerzők igen szemléletesen — jól válogatott naplórészletekkel — mutatják be a küzdelmet, a nehézségeket, s azt is, hogy Nansen expedíciójának részvevői mi mindenen mentek át, míg végül a világ megérdemelten avatta őket hősökké. Igen gondosan válogatott fényképanyag egészíti ki a kötetet': a másik könyvben éppen a képanyag intimitása említést érdemlő. Christiane Ritter magakészítette fényképeiből közöl a könyvben: a hétköznapok sok-sok apró titkát leshetjük el, s megismerkedhetünk vizuálisan is azzal a tájjal, amit a bátor szerzőnő — vállalva a mostoha körülményeket — oly sok szeretettel ír le a könyvben. Nemcsak megszokni, szeretni is lehet a Spif-’'ergák kietlen, jeges-köves táját: aszKorunk tudományának élenjáró ága a világűrkutatás, s annak „segédeszköze”, a rakétatechnika. A német szerző könyve az eddig magyar nyelven megjelent munkák közül a legáttekinthetőbb összefoglalása a rakétatechnika eredményeinek, s ugyanakkor megismertet e tudományág legjelesebb képviselőivel is bennünket, Ciolkovszkijtól; Oberthig. A gravitáció legyőzése —: régi emberi vágy. Repülni is ; nagy dolog, de kijutni a vi- j lágűrbe! Megszabadulni a föld; vonzásköréből, felkeresni a! távoli bolygókat: a ma már! reális elképzelésért mennyi j áldozatot kellett hozni —j nemegyszer emberi életet, a I kutató életét is feláldozva —: s hányféle erővel megküzdeni, j Mert nemcsak a gravitációt j kellett leküzdeni, hanem a tő- j kés körök profithajhászó, s j semmi mással nem törődő j magatartását is; a német had-! sereg irányítóinak mohóságát, ] akik azonnal minden rakéta- i kutatási eredményre rátették: a kezüket, mert a minél pusz-i títóbb támadó fegyver megte- i remtése volt a céljuk. És még-; is: a tudomány elérkezett ad-j dig, hogy ember jutott fel aj világűrbe, s ma már a tele-j vízió képernyőjén magunk is: szemtanúi vagyunk az űrsé- i fáknak. E korszakot jelentő fejlődési út Körner könyvében kiegészül az emberi vonatkozásokkal: Ciolkovszkij harcával elméletei elismertetéséért,
