Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

Hiánycikk nincs Tanévkezdés előtt a tanszerekről Egy hét múlva kezdődik az iskolaév. S ahogy közele­dik a nagy nap — az ember azt várná (az előző évek ta­pasztalata > nyomán), hogy megindul a roham a tanszere­ket, iskolaköpenyeket árusító bolton ellen. Egyelőre igen mérsékelt az érdeklődés. Ügy látszik az utolsó napircra halogatják, tartogatják szülők és diákok a beszerzést. Így pedig elkerül­hetetlen lesz a tolongás és a sorbanállás. Monoron, a papírboltban osztályonként előkészített cso­magok várják a vásárlókat. Van bőven mindenből. Hiány­cikk jelenleg nincs. Ebben az évben először árusítanak tor­nafelszerelést is a papírbolt­ban. A szomszédos ruházati bolt­ban sem fogy — egyelőre! — az iskolaköpeny. (Június óta mintegy ezer darab van rak­táron.). A boltvezető elmondta, az előző években ilyenkor már veszekedtek a köpenyekért. Most van bőven — de nem keresi még senki. Az évnyitó előtti utolsó napokban náluk is nagy rohamra lehet számí­tani. (sk) MOHOD^TIDÍKE Ä P £ S T M € GYE I Hí R'LAP ! VIII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM I960. AUGUSZTUS 27.. SZOMBAT Élményszerű előadások — Bábszakkör — Hanglemczbarátok köre A népművelési évad kezdetén Áramszünet A DÄV felhívja a lakosság figyelmét, hogy az alábbi napokon és helyeken karban­tartási munkálatok miatt áramszünetet tart: Augusztus 29-én a Rákóczi és Újtelepen; 30-án Ady End­re út, Gimnázium, Mátra utca, Munkásőr, Munkácsy és Baj- csy-Zsilinszky utca; 31-én Mikszáth Kálmán utca, Egész­séghez, Békás, Kistői út, Dó­zsa György út. Az áramszünet körülbelül reggel hat órától délután 15 óráig tart. A „VÖRÖS KAKAS" csak egyszer kukorékolt Aratás — tűz nélkül Augusztus végén járunk, az év legszebb és legjelentő­sebb munkáját, a gabona le- aratását és betakarítását már minden közös gazdaságban el­végezték. Ezekben a napok­ban folyik a terméseredmé­nyek értékelése, az aratással kapcsolatos tapasztalatok ösz- szegezése. Az utóbbiak kö­zött fontosak a tűzesetekre, illetve a tűzvédelemre vo­natkozó adatok, jelentések mérlegelése is. A járási tűz- rendészeti kirendeltségen már elkészült az aratási időszak tűzvédelmi statisztikája. Informálónk, Fülöp József, a kirendeltség vezetője mondja: — A járási tűzvédelmi bi­zottság még június elején megszabta azokat a feladato­kat, amelyeket az aratási idő­szakban bekövetkezhető tűz­esetek megelőzése érdeké­ben a mezőgazdasági üze­mekben végre kellett hajtani. Ezekről tájékoztattuk az ér­dekelt gazdasági, illetve ta­nácsi vezetőket. Az ellenőr­zések alkalmával megállapí­tottuk, hogy a rendelkezése­ket általában komolyan vet­ték az illetékesek, s annak alapján megtették a szükséges intézkedéseket. — A járási tanács mező- gazdasági osztályának veze­tésével mindenütt megtar­tották a gépszemléket, mely­nek során kirívó szabályta­lanságokat nem tapasztaltak. Csuupán néhány gépet kel­lett leállítani, de azokat gyor­san kijavították. Az aratás idején, járásunk­ban csak egy alkalommal ju­tott szóhoz a „vörös kakas”. Az üllői Kossuth Tsz nem a vas­út mentén fekvő tábláján kezdte meg az aratást, s egy mozdonyszikrától lángot ka­pott a lábon álló gabona, amelyből mintegy két holdnyi égett le. A kár 6500 forint volt. A vizsgálat kimutatta, hogy a tűzesetnek az volt az oka, hogy a főmezőgazdász nem ellenőrizte a megelőzést célzó rendelkezés végrehaj­tását. Pénzbírsággal sújtották. Műszaki hiba következtében gyulladt ki még két kom­bájn, a tüzet azonban rögtön lokalizálták. Aztán volt még egy öngyulladásos tűz az ecse­ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr. Koncz La­jos (egészségház), Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: A különleges osztály. Gomba: Tilos a szerelem. Gyömrö: Az első esztendő. Maglód: Ameri­ka, Amerika I—II (széles). Monor: Lót felesége (széles). Nyáregyhá­za: Bube szerelmese. Pilis: Yoyo. Tápiósáp: A fehér asszony. Tápió- süly: Minden kezdet nehéz. Úri: Szentjános fejevétele. Üllő: A vo­nat (széles). Vasad: Szerelmes bi­ciklisták. Vecsés: Özvegy meny­asszonyok (széles). Hálás köszönetét mondunk mindazon rokonoknak. ismerő­söknek. barátoknak, akik szere­tett kislányunk Nagy Piroska temetésén megielentek. slrjrra koszorút. virágot helyeztek részvétükkel bánatunkat envhl tették. Naqy Béla és családja ri Törekvő Tsz-ben, ahol egy lucernakazal égett el. Bár nem gabonáról volt szó, de a gazdaságnak a megsemmisült takarmány is komoly vesz­teséget jelentett. — A bevezetőben úgy mond­ta Fülöp elvtárs, hogy a tűz­védelmi rendelkezéseket az illetékesek többé-kevésbé ko­molyan vették. Mit jelent ez? — A vecsési Ezüstkalász és a monori Üj Élet tsz-röl van szó konkrétan — magyarázta a járási tűzrendészeti kiren­deltség vezetője. — A két közös gazdaságban ugyanis az aratási munkában résztvevő dolgozókat nem megfelelően oktatták ki a tűzrendészeti szabályokról és elmulasztot­ták a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzést is. Négyszáz, il­letve ötszáz forint büntetés figyelmeztette a két tsz fő­mezőgazdászát, 'hogy ezt a fel­adatot is végre kell hajtani. — A néhány sajnálatos esettől eltekintve határozottan állíthatjuk, hogy a korábbi évekhez viszonyítva ágén ered­ményesen szervezték meg já­rásunkban a tűzvédelmet az aratás idején. Községi önkén­tes tűzoltóink is készenlétben voltak, ugyanakkor folytonos összeköttetésünk volt a bu­dapesti és a ceglédi tűzoltó­sággal is. Tizennyolc községe van járásunknak, de az össz- kár értéke még a tízezer fo­rintot sem érte el. S ha tekin­tetbe vesszük, hogy a közös gazdaságok gépparkja az idén is számottevően gyarapodott, akkor elégedettek lehetünk, — fejezte be tájékoztatását Fülöp József. (vá) A népművelési évad műve­lődési otthonainkban szeptem­ber 1-től, következő év augusztus 31-ig tart. A monori művelődési ott­honban is elkészült az 1966— 67-es év programja, amely­ről Lengyeli József igazgató adott tájékoztatást. Nem terveztek sokat — de elképzeléseiket szeret­nék maradéktalanul meg­valósítani. Figyelembe vették az elmúlt évek tapasztalatait, vala­mint a monori közönség, la­kosság kívánságát. Ismeretterjesztés terén eb­ben az évben fő céljuk: vala­mennyi előadást élményszerű­vé tenni. Ehhez felhasználják a filmet, magnetofont, szem­léltető grafikonokat, statisz­tikákat — és ahol mód van rá: a kísérleteket. Az már természetes, hogy ezeket az előadásokat a legjobb szak­emberek tartják majd. Különös gondot fordítanak a tsz, a bejáró dolgozók és a ktsz-ek dolgozóinak prob­lémáival foglalkozó témák­ra. Színház. Régi kívánsága volt a monoriaknak, hogy a kecskeméti Katona József Színház tartson ismét elő­adásokat a községben. Sikerült a kecskemétiek­kel megállapodásra jutni, s ebben az évben már elláto­gat Monorra a színház. (Ter­mészetesen, ha megfelelő ér­deklődés is mutatkozik majd.) Megkísérlik életre hívni is­mét a műkedvelő színjátszó csoportot Varga János régi, rutinos színjátszó segítségé­vel. A Szépművészeti és a Mező- gazdasági Múzeum, valamint a Képcsarnok Vállalat két tárlatának megtekintése is szerepel a programban. Szakkörök közül a múltban jól bevált ifjúsági bábszakkör1 mellett Borzsák András et­nográfus segítségével létrehozzák a honismereti szakkört is, mely helyi és a környék tör­téneti megismerését tűzi ki cé­lul. A már működő klubok mellett (ifjúsági, szakmaközi, gyermek klubok), többek ké­résére megindítják a hangle­mezbarátok körét és a gép- járművezetők klubját. Tanfolyamok közül máris megkezdődött két csoportban csoportonként több mint 100— 100 résztvevővel — a szőnyeg­szövő tanfolyam. Az orosz— német (kezdő és haladó) és angol (múlt évben is sikeres) nyelvtanfolyam mellett még balett-, harmonika- és vívótan­folyamokat indítanak. Természetes, hogy a kiállí­tások, az író-olvasó találkozók szervezése is szerepel a mű­velődési otthon programjá­ban. Táncos rendezvények kö­zül említésre méltó az előző évben is nagyon népszerű vasárnapi ötórai teák, táncis­kola — iskolások és felnőttek számára. Sokrétű, gazdag ez a prog­ram. Alapos tervezés eredmé­nye. Megvalósításához azonban a helyi lakosság támogatása, a múlt évinél nagyobb aktivi­tása szükséges. Blaskó Mihály Megfelelő a tsz-ek első félévi gazdálkodása A Monori Járási Tanács utóbbi ülésén a járás termelő- szövetkezeteinek I. félévi gaz­dálkodási eredményeivel és a járás állattenyésztési tervfel­adatainak teljesítésével fog­lalkoztak. A Nemzeti Bank monori fiókja vezetőjének jelenlété­ben a végrehajtó bizottság értékelte a termelőszövetkeze­tek féléves munkáját, o tava­szi növényápolási, majd beta­karítási munkálatokat. Meg­állapította, hogy a termelőszö­vetkezetek fejlődése, 1966. évi gazdálkodási és pénzügyi ter­veinek teljesítése a szövetke­zetek többségében megfelelő ütemben halad, majd megfe­lelő határozatokat hozott a természeti csapások által oko­zott bevételi kiesések pótlá­sára. A végrehajtó bizottság ele­mezte az állattenyésztés je­lenlegi helyzetét, a takar­mányfelhasználást és az ön­költség alakulását: Intézke­dett a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztési és érté­kesítési tevékenység fokozá­sára. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban folyó ügyeket tár­gyalt. Balett-tanfolyam A monori művelődési ott­hon vezetősége az idén is al­kalmat óhajt nyújtani a kicsi­nyek részére a mozgásművé­szet elsajátítására. Jelentkez­ni lehet a művelődési otthon irodájában, naponta délután öttől—nyolcig, ahol bővebb felvilágosítást nyújtanak. Hallotta-e már, hogy Monoron, a művelődési otthonban vívásra is oktat­nak? E szép sportot a község­ben is meghonosíthatnánk megfelelő számú jelentkezés esetén. Felvilágosítást kap­hatnak az érdeklődők a mű­velődési otthon irodájában, bármelyik napon, délután öt­től—nyolcig. A városi bajnokság hétvégi mérkőzéseit ismét szombaton és vasárnap ren­dezik meg. Szombaton SE KISZ—KIOSZ (17.30); vasárnap: Páskom— Gépjavító (8.30), Vásártér— Kefegyár (9.30); Vasadon: Va­sad—Újtelep (15.30). Nagy síkor volt... A sportban is születnek olyan eredmények, akadnak olyan találkozók, amelyek örökké emlékezetesek marad­nak mind a sportolók, mind a nézők számára.' Ezekből ele­venítünk fel néhányat. Fősze­replői: járásunk sportolói. A bajnok elvérzik Vecsé- sen A Ceglédi Építők kézilabda- \ csapata külön márka a me­gyében. Egymás után négy­szer nyerte meg a megyei baj­nokságot és alig akadt olyan csapat, amely le tudta győzni a ceglédi együttest. Vecsésen 300 néző várta a ceglédieket — és titokban mindenki félt egy kicsit — ne­hogy megismétlődjék az egy­kori ceglédi eredmény: 27:1- re vesztett ott a vecsési együt­tes. Ez a mérkőzés aztán bebi­zonyította azt, hogy lelkese­déssel a nagyobb tudást pó­tolni lehet. 0:2-ről 5:2-re ve­zetett a vecsési együttes, az­tán 6:6-ra fordult az ered­mény. A második félidőben a közönség óriási biztatása mel­lett a vecsési együttes 10:10-ig együtt haladt a ceglédiekkel. 12:10-re vezettek a befejezés előtt öt perccel a ceglédiek. S ekkor... Káprázatos hajrá­ba kezdtek a vecsésiek, Ko­vács, majd Horváth két gól­jával 13:12-re megfordították az eredményt. Az utolsó pilla­natban a ceglédi Osváth óriá­si erővel célozta meg a kaput, de Boda ragyogó védéssel mentett. S utána... 300 néző szorongatta, ölelte, csókolta a vecsési játékosokat. Ez volt az utóbbi évek leg­emlékezetesebb kézilabda-ta­lálkozója Vecsésen. Az akkori gárdából Boda, Veres, Tömör, Szopper Gy., Stopper F., most más együttesben játszik. A most felnövő tehetséges fiata­lok azonban — lehet, hogy rö­vid idő múlva — képesek le­hetnek hasonló bravúrt végre­hajtani. Szalontai Attila Alapanyaga: a jó liszt Naponta száz mázsa A Ceglédi Sütőipari Válla­lat gyömrői üzemében járunk, Petries István vezetővel, leg­fontosabb eledelünknek, a ke­nyérnek „gyártási” folyama­tait követjük nyomon: — Ez itt raktárunk, ahol a liszt van tárolva — kezdi az ismertetését Petries elvtárs. — A hófehér „nyersanyagot” a békéscsabai, pándi, pilisi és a kókai malomból kapjuk. Felhasználás előtt természete­sen gondos laboratóriumi Lótos Lajos és Kovács Béla, a nyers kenyeret szépíti vizsgálat alá kerül a szállít­mány, amit Aszódon végez­nek, s amelynek eredmé­nyeiről rendszeresen kapunk jelentést. Ennek kézhezvétele után fogunk hozzá a kenyér­sütéshez. A liszt első útja a gépi szi­tába vezet, ahol megkapja a végső tisztítást, majd pedig a kovászoló üstbe kerül. E fo­lyamatot is a gép végzi, mint ahogy az egyik legnehezebb munkát, a dagasztást is. Ott- jártunkkor Fetten Mihály fel­ügyelete alatt dolgoztak a ma­sinák. A kenyérszakajtást egy fia­talember, a 18 éves Policzki Misi végzi, nagy szakértelem­mel. A kis mérlegen pontosan leméri a nyers kenyeret, amit aztán kosárkákba raknak. — Kétkilós kenyérhez két kiló huszonöt dekás nyerske­nyeret kell felhasználni — mondja kísérőnk. — Az előírt súly betartása nagyon fontos, hiszen a sült kenyér súlya et­től függ. A rendelet értelmé­ben a kétkilós barna kenyér­nél nyolc, az egykilós fehér kenyérnél pedig hat deka a megengedett súlyeltérés. Vásárlóink a megmondhatói igazán, hogy bizony gyakran nagyobb az eltérés. Ennek oka pedig nem a pontatlan ke- nyérszakajtás, sokkal inkább a normaidő túllépése. Tud­nunk kell, hogy a gyömrői sü­tőüzemnek 14 dolgozója van, akik napi két műszakban dol­goznak. A kollektíva tagjai messziről bejáró emberek, akiknek esetenként némi ké­séssel kezdődhet csak meg a munkaidejük. A korábban be­érkezett kollégák természete­sen beindítják a gépeket, a fo­lyamat tehát pontosan halad. Ha például a kemencénél még nincs meg a teljes létszám, a kosárkákba mért nyers ke­nyeret nem tudják kellő idő­ben sütésre berakni, így az ál­lás már a súly rovására me­het A két sütőkemence gázfűté­ses rendszerű, s bennük 300— 350 fokos a hőmérséklet. Lá­togatásunkkor az egyik ke­mencénél Lótos Lajos és Ko­vács Béla éppen a nyers ke­nyeret helyezte a hosszú nye­lű sütőlapátra, amit aztán a hőtérbe csúsztattak. Mintegy 40—45 perc után pedig már a szép barnára sült vekniket szedték ki onnan. — Naponta száz mázsa ke­nyeret készítünk — tájékoztat Petries István. — Dolgozóink lelkiismeretes szakmunkások, amit bizonyít az is, hogy a két mázsát jelentő kétszáza­lékos selejt helyett, mindössze 10—20 kiló közfogyasztásra nem adható selejttel terme­lünk. Ezt a maglódi termelő­Fetten Mihály, dagasztó mun­kapadja — a „csésze” (Somodi felv.) szövetkezetnek adjuk takar­mányozási célra. Kilenc köz­ségnek (Gyömrő, Maglód, Mende, Ecser, Süly, Sáp, úri, Szőllősnyaraló, Péteri) szállít­juk a kenyeret rendszeresen. — Sokszor panaszkodunk a nyúlós, szalonnás kenyér mi­att — mondom az üzemveze­tőnek. — A nem megfelelő szállí­tás az oka. Nyomódnak, pré­selődnek a veknik, főleg ha azon frissiben kelnek útra. S hogy néha nem ízletes a kenyér? Ezért a lisztet okolja az üzemvezető, s mint mond­ja, a legízletesebb kenyeret a békéscsabai lisztből sütik. Velkei Árpád 70 centis angolnák A Balatonon javában tart a nyári halászat. A tópart öt halásztelepének brigádjai na­ponta egyenként öt-nyolc má­zsa halat emelnek ki a tóbóL Ez az eredmény jóval kisebb az őszi fogásoknál, de ez ter­mészetes. A Balaton vize ugyanis túl­ságosan felmelegedett és ilyenkor nem csapatban, ha­nem szétszóródva vonulnak a halak. A nyári halászat idején zömmel keszeget zsákmányol­nak, kevesebb a ponty és fo­gásiból alig-alig akad a háló­ban. örvendetes viszont, hogy sokszor 50—70 centiméteres angolnákat emelnek ki a víz­ből, ami azt bizonyítja, hogy a tóba telepített értékes, fehér húsú halfajta jól érzi magát a Balatonban, fejlődése megfe­lelő. Szilvagépsor A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár, az alma-, barack-, paradicsom- és pap- rikaosztályozók után az idén szilvagépsor kísérleti példá­nyát bocsátja a mezőgazdaság rendelkezésére. A Mezőgép és Malomgépfejlesztő Intézetben tervezett berendezés óránként 20—25 mázsa szilvát ürít ki a ládákból, tisztítja, osztályozza és kézi csomagoláshoz készíti elő a gyümölcsöt. A szilvagép­sor iránt már csehszlovák és jugoszláv szakemberek is ér­deklődnek.

Next

/
Thumbnails
Contents