Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 24., SZERDA P E S T MEGYE I HÍ R LA P KÜIÖNKIAD ÁS A Tiszta Szentendrét! Legyen ez állandó rovatcí­münk, mindaddig, amig váro­sunkban nélkülözzük a köz- tisztaság minimális alapfelté­teleit. Korszerű öntözőgépko­csival rendelkezik a város. Láttam már kedvesen végig­vonulni és locsolni közvetlen eső után, vagy azt percekkel megelőzően, szinte fej-fej mel­letti versenyfutásban. Az elmúlt szombaton azon­ban forró, idegenforgalmas hétvégi napunkon a Kossuth Lajos utca és a Dumtsa Jenő utca túlsó oldalára nem lehe­tett megfelelően átlátni, úgy úsztunk a porfelhőben. Piaci bevásárlók, élelmiszeres, zöld­séges, gyümölcsös csomagjaik­kal, vonattal érkező lelkes tu­risták és városnézők szinte úsztak a porban és bacillus- óceánban. öntözőkocsinak nyo­ma sem volt — lévén tikkadt, fülledt, forró szombat délelőtt. A Jókai Mór utcai lakosok panaszolják, hogy a ma már járható Jókai utcában — mely majd egy esztendeje heveri az előcsatornázás sebeit — még véletlenül sem megy végig a mi korszerű, modern és gépe­sített locsolókocsink. Kérdezzük hát tisztelettel: mire való a locsolókocsi, ha nem arra, hogy száraz, meleg időben locsoljon a poros ut­cákon? (h. 1.) A Vas- és Kazánipari Ktsz-hől jelentjük: Öt brigád a kongresszusi versenyben Évek óta munkaversenyben A fiatalok jól megállják a helyüket Annyi évi hányattatás és „szétforgácsoltság” után, vég­re úgy tűnik, hogy az évről évre egyre fejlődő és egyre eredményesebb munkát végző szentendrei Vas és Kazánipari Ktsz végleges otthonra lelt a Kőzúzó utcai telepen. Itt ke­restük fel a Ktsz elnökét, Szentendrey Gézát, hogy mint legilletékesebbtől, a szövetke­zet dolgozóinak kongresszusi munkaversenyéről érdeklőd­jünk. — öt brigádunk vesz részt a kongresszusi versenyben. A járműjavító részleg „Május 1” brigádja, a kazános csoport „Kossuth” brigádja, az Alsó- izbégi úton működő tömeg­cikkgyártó részleg „Ráby Má­tyás” brigádja, a gépműhely „Csonka János” brigádja, és a lakatosműhely „Dunakanyar” brigádja. Valamennyi brigád mara­Műsoros bál Augusztus 20-án este, alkot­mányunk ünnepén, a Honvéd Helyőrségi Klub műsoros bált rendezett. Csendes -vacsorázgatás ut^n neves fővárosi művészek V- köztük Buss Gyula, Váradi Zsuzsa, Vécsey Ernő — szóra­koztatták a megjelenteket. A másfél órás műsor befe­jeztével reggelig tartott a bál. A „talpalávalót” a Klub tánc- és szórakoztató zenekar szol­gáltatta. Négy évi börtönt kapott Duna-parti rablótámadás tettese Nyereségvágyból elkövetett emberölési kísérlet bűntetté­nek vádja miatt állt a Pest megyei bíróság dr. Boross Jó­zsef tanácsa előtt Valent Jó­zsef vádlott. Mint annak idején már hírt adtunk róla, Valent József április 26-án késő este a Duna- parton leütötte Elsik Ferenc 59 éves szentendrei lakost, és elvette 190 Ft-ját, levéltárcá­ját, személyi igazolványát és zsebkését. Elsik — feltehetően az ütés következtében — le­csúszott a folyó partjára, majd pillanatnyi kábulatából fel­éledve segítségért és rendőrért kiáltott. Segélykiáltásait meg­hallotta Kovács Pál mezőgaz­dász, és kimentette Elsiket ve­Tűz Pomázon Az ünnepeket megelőző es­te, nyolc órakor a pomázi ön­kéntes Tűzoltó Testület pa­rancsnokát, Leidinger Gyulát, a moziból hívták ki, hogy tűz van! Harang félreveréssel ri­asztották az önkénteseket. Lagzit tartottak a Fáy And­rás utca 40. számú házban. A rendkívüli alkalomra gáztűz­helyet és butángázpalackot kaptak kölcsön. Helytelen sze­relés következtében gázszivár­gás történt, s az robbanást okozott. A lángok a tetőzetre is felcsaptak, a sok ügyes fér­fi azonban még a tetőt is meg­mentette, anélkül, hogy a mo­torfecskendőre szükség lett volna. Három személy sérült meg. hármat pedig gázmérge­zéssel kellett kórházba szállí­tani. A kár megállapítása a hír vételekor még folyamatban volt. (Horváth) déktalanul teljesítette ed­digi vállalásait és már a részeredmények is arra mutatnak, hogy számuk­ra szép sikerrel végződik majd a kongesszusi verseny — új­ságolta az elnök. A továbbiakban megtudtuk, hogy a szövetkezeti dolgozók évek óta munkaversenyben vannak. Erről tanúskodik kü­lönben az iroda falát ékesítő sok-sok elismerő oklevél, az iratszekrények tetején díszel­gő serlegek. Az egyiken ezeket olvashatjuk: „Az 1965. évi Szocialista Munkaverseny első helyezettjének”. A ktsz kü­lönben a „Kiváló Kisipari Szö­vetkezet” címet is elnyerte már. A dolgozók közül tizen a kiváló dolgozó cím birtokosai. Munkatársaitól megtudtuk — amiről az elnök erről szeré­nyen hallgatott —, hogy maga a szövetkezet elnöke is birto­kosa ennek a megtisztelő cím­nek. A most folyó munkaverseny központjában kettős feladat teljesítése áll: az egyik a he­lyiipari tevékenység, vagyis a lakosság igényelnek kielégíté­se, a másik pedig a népgazda­sági szempontból fontos ex­port-munkák elvégzése. A negyedik negyedévben tervüket több mint fél millió forint értékben kívánják tel­jesíteni. A közeljövő nagy felada­tai közé tartozik a csak­nem kétmillió forint érté­kű autószerviz felépítése, melyet a Pest megyei Tanács és az OKISjZ erre a szövetke­zetre bízott. A Dunakanyar „képébe” jól beilleszkedő szer­viz építkezésére az idén már 250 000 forintot fordítanak. — A fiatalok is nagyszerűen helytállnak nálunk —, mondja az elnök. — Az Április 4. tisz­teletére rendezett „Szakma if­jú mestere” ejmért rendezett versenyben hárman arany, ezüst, négyen pedig bronz­fokozatot nyertek ifjú szak­munkásaink közül. S most ők is arra törekszenek, hogy az eddiginél is jobb eredményt érjünk el —, mondotta befeje­zésül a ktsz elnöke. Horányi Sándor Beiratkozás a dolgozók iskolájába A szentendrei Lenin utcai (izbégi) általános iskola igaz­gatósága felhívja ízbég lakos­ságának, valamint az Erdésze­ti Fa- és Vegyesipari Vállalat (Kocsigyár) és a Szerszámgyár dolgozóinak figyelmét, hogy azok, akiknek az általános is­kola nyolc osztálya nincs meg, jelentkezzenek az iskola igaz­gatóságánál és iratkozzanak be a dolgozók iskolájába. (Le­nin út 84.) A beiratkozás ideje: 1966. augusztus 22-től naponta de. 8-tól. Az általános iskola tanulói­nak 1966. augusztus 22-től le­het a napközibe jelentkezni. Beiratkozás legkésőbb augusz­tus 30-ig. „A MODELL" A mezőgazdaság és az időjárás A járási tanács mezőgazda- sági osztályán a termelőszö­vetkezetek elnökeinek és ag- ronómusainak részvételével értekezletet tartottak, amelyen az időszerű mezőgazdasági kérdéseket vitatták meg. Szóba került az idei rendkí­vül esős időjárás is. Ebben az évben különösen június és július volt csapadék­ban gazdag. Míg például 1961. júliusában 28 mm, 1962. júliu­sában 39 mm, 1963-ban 22 mm, 1964-ben 32 mm, 1965-ben 115 mm csapadék esett, addig az idén júniusban 78,3 mm, jú­liusban 82 mm — noha a szak­emberek prognózisa alapján júniusban csupán 16, július­ban pedig 11 mm esőt vártak. Ráadásul a legutóbbi 30 év megfigyelései alapján július­ban 51 mm volt az átlagos csapadék, tehát a sok esőzés miatt joggal panaszkodhattak ez évben a mezőgazdaság dol­gozói, hiszen munkájuk éppen a máskor bő termést hozó eső­zés miatt szenvedett késedel­met. Kató György Szánthó Imre rajza ÜNNEPI HANGULATBAN Az ünnepi díszbe öltözött ta­nácsházán pénteken ünnepelte Szentendre város közönsége alkotmányunk születésnapját. Az ünnepség szónoka Sziráki Ferenc, a városi tanács elnöke volt. Beszédében összehasonlítást tett az urak országának alkot­mánya — amely a dolgozó nép gonosz kizsákmányolásának „szentesítése volt — és nép- köztársaságunk alkotmánya között, amely az évezredes el­nyomást lerázó, győzelmes nép jogainak és kötelességeinek összegezése. — Népünk útja a felszaba­dulás óta töretlen, egyenes. Felfelé ível a szocializmus, majd a kommunizmus felé. Büszkék vagyunk sikereinkre, de olykor türelmetlenek is. Joggal vagyunk türelmetlenek, hiszen gyorsítani akarjuk azt az ütemet, amely minden dol­gozó ember boldog életének biztosítására törekszik — mon­dotta többek között. Az ünnepség során két ter­melőszövetkezetünk képviselő­je, a munkás-paraszt barátság szép jelképeként remekbe sü­tött új kenyeret nyújtott át a papírgyár igazgatójának, mint a dolgozó parasztság ajándékát a munkásság számára. Nemcsak a város, hanem a járás minden községe ünnepé­lyes külsőségek közepette em­lékezett meg a nagy napról. Pomázon szombaton délelőtt tartották az ünnepségeket a Bem utcai művelődési házban. Több mint kétszázan hallgat­ták végig Szabó Miklósnak, a Hazafias Népfront megyei kül­döttének, a Pest megyei SZÖ- VOSZ főosztályvezetőjének ün­nepi beszédét. Beszéde végeztével tsz és szakszövetkezeti parasztok ad­ták át az új kenyeret a Posz­tógyár munkásainak. Az ün­nepség után a szövetkezetei! dolgozói remekbe sütött házi pogácsákkal, az „új kenyér’1 szeleteivel és finom pomáz: borokkal vendégelték meg s jelenlevőket. Dunabogdányban a szépei feldíszített kultúrterembe! Pala Károlyné országgyűlés: képviselő méltatta a nap jelen­tőségét, majd színvonalas mű­sor tette emlékezetessé a jó ;. szervezett ünnepi gyűlést, s 5 Visegrádon ugyancsak a kul- $ túrházban került sor az alkot Jmány napi ünnepségre. Az ün- $ népi szónok Koltai Vilmos ve­zérőrnagy, a szentendrei ETi 5 parancsnoka volt. 5 ^ Horváth Levente és Horányi Sándor I-------­$ Tanácstagi fogadóórák $ ^ Szvoboda Ferenc 25-én 21 | órakor György utca 12 szán 5 alatti lakásán, Nyilas Istvái \ 25-én 18 órakor Vasvári Pá $ utca 3/a szám alatti lakásán 5Porpáczy István 26-án 18 óra ^ kor a Móricz Zsigmond Gim ^ náziumban, Horváth Jenő 26 ^ án 18 órakor Ady Endre ú ^ 70. szám alatti lakásán. Bran l czeisz József 26-án 18 órako $ Somogyi—Bacsó part 15. szán ^alatti lakásán. Kovács Jáno \ 26-án 18 órakor Alkotmány ut $ ca 3. szám alatti lakásán é ^Czveiber Ferenc tanácstag 26 $ án 19 órakor Kör utca 1. szán ^ alatti lakásán tanácstagi foga Sdóórót tart. 4 endrén, megnézte műemlé­keinket, múzeumunkat, és a szerb egyháztörténeti múzeu­mot, s mert — mint nyelvta­nár — tájszólások gyűjtésé­vel és tanulmányozásával is foglalkozik, egész délutánját a szabadtéri városi ünnepségén töltötte, figyelte a beszélőket. A régen látott kedves isme­rős Mihajlovics Brankó, novi- szadi törvényszéki előadó volt, aki Szentendrén született. A Kígyó utcai legapróbb házikó egyetlen szobás lakását lakta szüleivel és hat testvérével. Hivatalszolga édesapja áldoza­tot nem kímélve, taníttatta gyermekeit. Brankó itt végezte a tanítóképzőt, de mert egy hat- gyermekes proletár család fiá­nak zsebében még egy tanítói oklevél sem sokat jelentett akkoriban, 1929-ben Jugoszlá­viába költöztek Brankó most gyógyszerész; feleségével és joghallgató Iá-1 nyával visszajöttek közénk, j hogy a Preobrazsenszka nagy | „családi” ünnepén egy kissé! emlékezzen és örüljön szülő- j városának. H. L. i nemcsak Szentendre, Budaka­lász és Csobánka szerbjei és vendégeik, de messze földről idevándorolt egykori szent­endreiek, sőt, jugoszláviai vendégek is találkoztak egy­mással. Találkoztak, emlékeztek ... S amikor hat óra után a zene­kar letette a hangszereket, az ünneplők a művelődési otthon klubjába vonultak, hogy ott a nemzetiségi bálon folytassák a vidám szórakozást. A kettős ünnep forgatagá­ban szinte „megtelt” a város. Sok új arcot fedezhettünk fel a városban kószálok, szórako­zóhelyeken üldögélők között. Volt közöttük régen látott kedves ismerős is. A Preobrazsenszka-temp- lom udvarán kolózó táncfűzér mellett Lyubisa Petrovics sza­rajevói általános iskolai ta­nárral találkoztam, aki egyéb­ként a Radio Sarajevo című szaklap külső munkatársa is. Életében először járt Szent­Voit Pál „Szentendre mű­vészeti emlékei” című munká­ja így ír a Vörös Hadsereg úti Preobrazsenszka elnevezésű műemléktemplomról: — „A főbejáraton levő egy­kori, szláv nyelvű feliratos tábla szerint ezt a templomot 1741-ben kezdték építeni és 1746 júliusában fejezték be. A plébánia anyakönyvei 1751-től maradtak ránk. A tímárok vagy tobakosok temploma volt az 1690 körül emelt fatemplom helyén. A kapuépítmények és kapuszárnyak kovácsoltvas rácsozatai és vasművei Ol- hauer József szentendrei laka­tosmester művei 1803-ból...” A templom augusztus 19-i búcsúja évtizedek óta válto­zatlanul fennálló hagyomá­nyos szerb nemzetiségi talál­kozó és pénteken is egész délután ott a templomudvaron ropta a szerb nemzeti táncot, a kólót, az ifjúság a budaka­lászi tamburazenekar hangjai­ra. Az udvaron, s környékén szélyes helyzetéből. A tettes közben elmenekült, a rendőr­ség azonban rövidesen elfog­ta. Valent a rendőrségi kihall­gatáson őszintén bevallotta, hogy be akarta lökni az idős, magatehetetlen embert a víz­be, hogy elhallgattassa és el­kerülje a felel ősí'égrevonást. Azt is elismerte, hogy a segít­séghívásra közeledő Kovács Pált nyitott zsebkéssel várta, és habozás nélkül leszúrta vol­na. Ezt csak azért nem tette meg, mert Kovács csak a sér­tettel foglalkozott. Valent József az Erdőgaz­daságnál 1800 forintot keresett. Otthon mindent megadtak ne­ki, amire szüksége volt. Tet­tének elkövetésekor is volt nála mintegy 800 forint. Bará­taival több korsó sört fogyasz-! tott, majd egy 80 forintos el-! számolási vita keletkezett, ésj amíg Valent a mellékhelyi-! ségben volt, barátai elmentek.! Őket keresve, meglátta az ut- j cán Elsiket, akinek különben j semmi köze nem volt a mula-: tokhoz. Valent száz forintot ; követelt tőle, de Elsik azt; megtagadta, ezért leütötte és ; elvette a pénzét. « A tárgyaláson a vádlott már; letagadta előző, — a rendőrsé-; gén, az ügyészségen és az el-; meorvos szakértő előtt tett —; vallomásait. A bíróság kiszállt; a helyszínre, hogy világosab-! ban megítélhesse a történte-; két, majd újabb orvosszakértő! meghallgatását rendelte el. ! y Augusztus 16-án került sor! a megyei bíróságon ítéletho-; zatalra. A bíróság Valent Jó-! zsefet négy évi szabadságvesz- ! tésre ítélte és két évre eltil-; tóttá a közügyektől. Az ügyész megnyugodott az! ítéletben, a védő fellebbezett.! Az ítélet még nem jogerős. ! (kató) > Szerb búcsú Szentendrén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents