Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

1966. AUGUSZTUS 84.. SZERDA Mat mer» <tfíHttp Évfordulót ünnepeIaz í ÚJSZILVÁS Komlótermesztési tanácskozás Hazánk egyik legnagyobb komlóskertjével rendelkező Ujszilvási Állami Gazdaság­ban kedden országos komló- termesztési tanácskozást ren­deztek. A megbeszélésen nyolcvan szakember vett részt, ördögh Ferencné főelő­adó a komlótermesztés ered­ményéiről, Kiss László az ál­lami gazdaság főagronómusa a termesztés gépesítéséről tar­tott előadást A több. mint tíz kilométer hosszú Úttörövasút ebben az ^ évben ünnepli létesítésének 18. évfordulóját. A felnőtt és ^ gyermek utazóközönség kedvelt közlekedési eszköze festői ^ tájakon halad át a budai hegyekben. (MTI foto — Sziklás Mária felvétele) ^ Elsőnek a szerencselistán 1 húzás: 2 Renault, 74 kocsi Ünnepi autónyeremény-sorsolds Még a nyugodtabb típusú, kisebb érdeklődési körű em­ber is egyidőben tízfelé figyelt az ünnepek alatt. A napi szó­rakozás, az események gazdag sora gondoskodott erről. Az első napon — most már ha­gyományosan ünnepélyes kül­sőségek között — megren­dezték az autónyeremény be­tétkönyvek sorsolását, Békés­csabán. Mindezt előre jelezte az MTI. Azt azonban senkisem sejthette, amiről a Pest me­gyei OTP igazgatója, Pogány Miklós számolt be hétfő reg­gel: — Szinte példa nélkül áll, mennyire kedvezett a szeren­cse a Pest megyei nyeremény- betét-tulajdonosoknak. Tizen­négyen jutottak kocsihoz. — Mi szerepel a listán? — Két Renault, egy Fiat— 850-es, ezenkívül Moszkvics, Skoda és néhány Trabant. — A városok közül melyik Tiszi a pálmát? — Cegléd és Vác három-há­rom kocsival, Érd következik ezután két járművel. Szere­pel a listán Nagykőrös az egyik Renault-al, Szigetszent- miklós, Szentendre, Nagykáta, Gödöllő... — A megyei igazgató Is hi­vatalos volt? — Mint drukker utaztam Csabára, s így örömmel nyug­tázhattam, hogy a legtöbb és legértékesebb kocsit mi hoztuk el. A nyeretlenek mindezt biz­tató kezdetnek veszik, s szá­mítanak a jó folytatásra. (t. gy.) Ma is vannak még tündérek... A Jakabi-tavak ugyancsak j elbújtak az erdő sűrűjében. Aki még nem járt arra, tér­kép után is nehezen talál rájuk. Lassan egy órája bo­lyongunk a frissen ázott zöld lombok alatt, míg végre tal­pig suhogó feketébe öltözött öregasszony tűnik fel a ke- resztútnál. Olyan hirtelen, mint, a mesében. — Néni kérem, szívesked­jék megmondani, merre in­duljunk a Jakabi-tavakhoz? — Szüle vagyok én, azt tes­sék mondani. — Aztán szé­pen, gondosan elirányított — egészen más irányba. Hiába, nincs szerencsém. Rosszul szólítottam, akárcsak a mesében. mai nap 1966. augusztus 24., szerda, Bertalan napja. A nap kél: 4.51 órakor, nyugszik: 18.41 órakor. A hold kél: 14.49 órakor, nyugszik: 22.51 órakor. raiinn IDŐJÁRÁS Felhőátvonulások, több felé esővel, zivatarral. Időnként élénk északnyugati szél. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. Kettős gyermektragédia Bagón Augusztus 22-én délelőtt a [ bagi Vörös Csillag Tsz tulaj- j donát képező, használaton ki- | A váci gumigyár neve nem változik A gumiipar átszervezése, az Országos Gumiipari Vállalat megalakítása óta, az iparág egyes gyáregységéinek nem volt hiVatälos elnevezése. Az illetékesek* most úgy in­tézkedtek, hogy az OGV bu­dapesti gépkocsiabroncsgyár- tó egységét Cordatic gumi­gyárnak nevezzék el. A telep többi üzeme pedig egységesen Ruggyantaárugyár néven sze­repeljen. A X. kerületi volt műszaki gumigyárat Tauril, a szegedi műszaki gumiüzemet pedig Emergé gumigyárnak nevez­ték el. A budapesti Palma gumi­gyár megtartotta régi, ismert elnevezését. A nyíregyházi és a váci gumigyár továbbra is a Palma fióktelepeként műkö­dik. — A gödöllői járási agrár­napok alkalmából ma Karta­lon mezőgazdasági gépészeti tapasztalatcserére, Túrán pe­dig a termelőszövetkezeti könyvelők napjára kerül sor. vüli homokbányában két gyermek játszott: Deme Tibor 10 éves és Balázs Ferenc 14 éves iskolai tanulók. Ugrándo- zás közben a bánya beomlott* s maga alá temette a fiúkat A közelben tartózkodó Kön- cöl Vilmos és Papp Péter, tíz­éves gyermekek azonnal segít­ségért szaladtak, de mire tár­saikat kiszabadították a ho­mok alól, mindketten halot­tak- volták. ' ' v — A nagykőrösi Absolon Sarolta KISZ munkatábor­ban tegnap KISZ vezetőkép­ző tábor nyüt GYALOGATKELO Jó ebédhez szól a nóta... Ezen az augusz­tusi vasárnapon valami hiba csú­szott a mennyei esőcsináló számí­tásaiba: hétágra sütött a nap, egy tenyérnyi felhő sem akadt az égen. Juszt sem, pedig a meteorológia he­lyenként futó zá­port, felhőszaka­dást Ígért. Még el sem kon­gatták a levesnó­tát a nagymarosi kistemplomban, amikor utolsó szé­kig benépesült a nagyvillámi turis­taház kerthelyisé­ge. Bukósisakos fiatalok, gyors be­szédű külföldiek készítgették gyom­rukat a jóféle bog­rácsgulyás számá­ra. A konyha felöl ínycsiklandozó il­latok páráztak, s a lombok közül egy-egy sárga le­vél pergett a koc­kás abroszokra. Ebbe az ebédvá­ró, áhitatos zson­gásba egyszeresek feljajdul az örök­szép kurucnóta: Krasznahorka büszke várát sirat­ja egy ráncos ar­cú hangász. Kicsit dülöngélve — és nagyon hamisan fújja a kiszemelt ifjú pár fülébe. Először csak úgy, tisztes távol­ból, másfél méter­ről A sarlóformá­ra görbült, ócska instrumentből dobhártyaszagga­tó hörgések buk­nak elő, s az öreg, mintha a hangok után akarna kap­ni, elöre-hátra inog. A fiatalok kényelmetlenül fe­szengenék, alig várják a produk­ció végét. Hálistennek, az is eljön egyszer. Az öreg még egyet billen, aztán vár. Mikor látja, hogy nem történik sem­mi, közelebb lép, s újrakezdi: Krasznahorka büszke váááááraa. Ha lehet, egy fok­kal még hamisab­ban, mint az imént. Most már az egész vendégsereg kínosan feszeng. Az áldozat a má­sodik sornál zse­bébe nyúl, s egy kétforintossal kér kegyelmet. Az öreg elveszi, elte­szi, s másik asz­talhoz lép. Egy pillanat, s a csu­tora újfent elbö- dül: Krasznahor­ka büszke vára... Ennek a vendég­nek kötélből van­nak az idegei. A második ismétlés­re sem reagál. Csakhogy az öreg hozzáhajol, s egyenest a fülébe bőgi. A vendég frászt kap — és fizet, ö is egy ket­test. Ilyetén, hogy együtt van a fröccsre való, az öreg beballag a söntésbe. Mohón, ugráló ádámcsut­kával nyeli a kor­tyokat. Aztán két­felé törli borostá­ját — csak úgy, bekhendről — s visszamegy az asz­talok közé. Csu­toráját fonnyadt árkához emeli, s felbődül a Krasz­nahorka. Nagyon dülöngélve és — nagyon hamisan. Orákhosszat... A vendégek me­nekülnek. Az öreg marad... ny. é. (Pásztor karikatúrája) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: A Gyermekrádió műsora. 8.41: Orvosi tanácsok. 8.46: Ope­rettrészletek. 9.25: Zenekari mu­zsika.. 10.10: Könnyűzenei híradó. 10.53: Néhány perc tudomány. 11.00: Albert Schweitzer Bach-mű- veket orgonái. 11.27: A Szabó csa­lád. 12.15: Népdalcsokor. 13.00: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 13.15: Két szimfónia — két világhírű kar­mester 14.05: Részletek Ránki— Hárs: „A győztes ismeretlen” c. gyermekdaljátékából. 14.20: Lá­nyok, asszonyok . .. 14.50: Victoria de Los Angeles és Dietrich Fischer Dieskau kettősöket énekel. 15.34: Rokonok. XV. befejező rész. 16.15: Tánczenei koktél. 17.05: „Keresz­teshadjárat a szabadságért”. II. Gellért Endre dokumentumműso­ra. 17.35: Don Carlos. Részletek Verdi operájából. 18.00: Mi történt a nagyvilágban? 18.20: Cigányda­lok — csárdások. 18.45: Esti pihe­nő — muzsikával. 20.20: Húszas stúdió. Az Ifjúsági Rádió „taka­rékperselye.” 21.20: Gondolat. A rádió irodalmi Lapja. 22.25: A ro­mán kultúra hete. Gheorge Gheor- gescu vezényel. 23.25: Hátgerinc­fuvola. Majakovszkij költemény. 23.40: Operettmuzsika. PETŐFI RADIO 14.00: Arthur Rubinstein zongo­rázik. 11.50: Nádas Béla táncdalai­bóJ. 15.05: Népek zenéjéből. 15.40: Troilusz és Kresszida. Részletek Walton operájából. 16.20: Orvosi tanácsok. 16.25: Régi magyar zene Európában. 17.05: Könnyűzenei híradó. 17.48: Hirdetőoszlop. 17.58: Könnyű fúvósmuzsika. 18.20: Em­lékezzünk régiekről. Látogatás a debreceni kollégiumban. 18.45: Mendelssohn-kórusok. 19.10: Ungár Imre zongorázik. 19.26: Fekete Pál énekel. Í9.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 20.00: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. 20.32: A román kultúra hete. A gépkocsi. Elbeszélés. 21.05: Petrovics Emil: C’est la guerre. Egyfelvonásos opera. 22.17: Köny- nyűzene Moszkvából. URH 18.35: Kamarazene. 19.08: Opera­részletek. 20.00: Zenekari muzsika. 21.20: Tánczene. TELEVÍZIÓ 18.00: Hírek. 18.05: A képzőmű­vészet története. VIH. A román kor művészete (ism.). 18.35: A Ma­gyar Hirdető műsora. 18.45: Hazai tükör. Aktuális jegyzet. 18.50: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Üsző és vízilabda EB. Közvetítés Ut- rechtből. 20.20: Salamon Pál: Ma­gadra kiálts. Kétrészes színmű. A Katona József Színház előadása, felvételről (14 éven felülieknek), i Kb. 22.20: Tv-hiradó — 2 kiadás. Az első orosz világkörüli hajóút vezetője — A dunakeszi József At­tila Művelődési Házban ju­bileumi klub-estet tartottak tegnap a kultúr- és sport­aktívák. — A Pest megyei Szesz- cs Szikvízipari Vállalat ceglédi gyáregységének szárítóüze­mében jelenleg vöröshagy­mát, zöldbabot és petruskát szárítanak exportra. Rövide­sen megkezdődik a kékszilva és alma aszalása is. — Idén Monoron 169 400 forintot fordítanak járdaépí­tésre. \ 140 EVE, 1826. augusztus 24-én halt meg Ivan Fjodorovics Kruzenstem, észt születésű orosz tengerész­tiszt, az első orosz világkörüli hajóút vezetője. Mint hadviselt hajóstiszt a brit flottában töltött hat évet. Hazatérve javaslatot tett az orosz szárazföldi keres­kedelem tengeri úton történő le­bonyolítására. Az útirány felku­tatására induló expedíció pa­rancsnoka lett. 1803 nyarán két vitorlással hagyta el a kron- stadti kikötőt. Dánia, Anglia és a Kanári-szigetek érintésével át­keltek az Atlanti-óceánon, meg­kerülték Dél-Amerik át és a Csendes-óceánon felhajóztak Kamcsatka, Kína és Japán part­jaihoz. Három év múltán értek vissza a kiinduló kikötőbe. En­nek az útnak köszönhető Kam­csatkának, Szahaíin keleti part­jainak. a Kurili- és az Aleuti- szigeteknek, továbbá Észak- Amerika északnyugati partvidé­kének felderítése. Expedíciója során tökéletesítette a térképéket, mélységeket mért, tengeráram­latokat tanulmányozott. Eredmé­nyeivel sokkal járult hozzá egy új tudományág, az óceánográfia kialakulásához. Kruzenstem há­rom kötetes útleírása a föld­rajzi irodalom maradandó érté­ke. — Szentendrén, a Pap-szi­geti szabadtéri színpadon szombaton este „Tánccal és zenével” címmel a ljublja­nai népi együttes és a szent­endrei járás. nemzetiségi együttesei adnak műsort. — Mende határában, a kö­zépkori Billye falu alatti földrétegben avar sírokat ta­láltak a régészek. — Tíz előadásból álló bér­letjegyrendszert hirdet a váci Madách Imre Művelődési Otthon az új szezonra. A bérlettulajdonosok ismert drámákat, vígjátékokat, operetteket tekinthetnek meg neves együttesek előadásá­ban. — A szentendrei múzeum­ban szeptember 4-én Czóbel Béla nyolcvanharmadik szü­letésnapján Czóbel-kiállítás, a szentendrei származású Stéger Ferenc világhírű ope­raénekes emlékére pedig ok­tóberben emlékkiállítást nyitnak. Nomád életre vágyók vagy camping-kultusz — A zentai művelődési ház bábszakkörének tagjai, szeptember második felében Nagykőrösre látogatnak. — Szeptember első napjai­ban megkezdődik Cegléden az fmsz áruház hatmillió fo­rintos átépítése. — Gombán idén felújítják a Patai kastélyt és ide köl­tözik a művelődési otthon. — Ebben a negyedévben 26 000 lánykaruhát exportál a Szovjetunióba a Cegléd és Környéke Háziipari Szövet­kezet. — Az érdi művelődési otthonban szeptemberben balett- és modem tánctanfo­lyam indul. — Nagykőrös lakosai hat­millió forinttal többet tet­tek a takarékba ez év első hét hónapjában, mint a múlt év hasonló időszakában. — A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelői jelenleg Lajosmizse, Kiskunfélegyháza, Fülöp- szállás és Cegléd környékén dolgoznak. . — Apropó fiacskám. Ott­hon elzártad a fürdőkád csap­jait? (Pásztor karikatúrája) — A Pest megyei Ta­nács kétmillió forintot for­dít az idén a Dunakanyar ban útépítésre. Ebből az összegből Vácott 400 ezer forintot fordítanak az utak korszerűsítésére. — Írország tavaiban és fo- lyóiban különös betegség ti­zedeli a halállományt: a la- zac-mixomatózis. Az angol horgászok a betegség tovább­terjedésének megakadályozá­sára azt kérték, hogy tiltsák be az ír pisztrángok és laza­cok bevitelét Angliába. £ Postabontás Negyvennégy évi tanítás után Az elmúlt tanév végén — júniusban fejezte be pedagó­gusi pályáját Dlusztus Imré- né, Dunakeszi község III. szá­mú iskolájának szeretett Nusi nénije. Édesapja is tanító volt, az átöröklött hajlam és a családi légkör őt is a pedagóguspályá­ra vezérelte. Törökszentmikló- son kezdte a betűvetés és írás­olvasás tudományát beleolta­ni a fogékony gyermekek agyába 1922-ben. ötévi taní­tás után innen Bonyhádra ke­rült, ahol egészen 1956-ig — csaknem egy egész életpályán át — oktatta és nevelte a bonyhádi gyermekeket, férjé­vel együtt. A Dunakeszin eltöltött egy évtizednyi idő alatt mind ta­nítványai, mind tanártársai megszerették a nagy életta­pasztalattal rendelkező, csu­paszív Nusi nénit. S nemcsak a gyermekek, akiket történe­lemre és magyar irodalomra tanított, hanem a szülők is, akik úton-útfélen hálás szere­tettel veszik körül a megérde­melt nyugalomba vonult 63 éves tanárt. A pedagógusok augusztus 30-án, a tanévnyitó értekezle­ten vesznek búcsút szeretett tanártársuktól, akinek hitval­lása volt, hogy — a mindig megújuló munka adja meg az élet értelmét. Solymosi László Dunakeszi Négy község nevében - a MÁ V címére A Budapestről Szob felé ha­ladó vonatról Kismaroson le­szálló „bejárók” esőben, télen a hóban alaposan eláznak, amíg el nem indul a vonat, s át nem mehetnek a túlsó ol­dalon levő váróterembe. Négy község — Kismaros, Kóspal- lag, Szokolya, Kisoroszi — „bejárói” nevében kérjük a I MÁ V-ot, építtessen. Kismaro­son is egy olyan várótermet, mint amilyen Vác-alsón is van. Egy ilyen kis épület ele­gendő is volna, hogy meg­védjen esőtől, zimankótól, s ezáltal könnyebbé tegye a na­ponta utazni kényszerülők helyzetét. S. L.

Next

/
Thumbnails
Contents