Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
um. AtTGTTSZTUS 5«., SZOMBAT pest me er*» 5 A döntőbíró előtt Az ügy egy kicsit álmasít, oem ilyen fullaszt« nyári délelőttre való; úgy sejtem, a pa- nasj^s sem gondolja komolyan, hogy sikerrel végezhet. Középkorú ember, villanyszerelő, aki tavaly valamikor alaposan felöntött a garatra, elment a munkahelyére, s először csak összezörrent az egyik művezetővel, majd neki támadt, ahogy itt többször jís elhangzik: tettlegességre derült sor. A villanyszerelőt ezért elbocsátottók a vállalat- '•*ól; s most itt a területi munkaügyi döntőbizottság előtt Jkeresi az igazát. így veszem Sri az elhangzottakból. Pihen előttem az írószer- .«zám, a dolog világos. Nincs ■ezen mit tárgyalni; hiszen az ■volna csak a szép, ha büntetlenül hagynák, hogy valaki (berúg, aztán oda megy a »munkahelyére botrányozni, «verekedni. Jogos a büntetés. Az ember különben nem ta- tgad semmit. Előfordult, már ■ meg is bánta, de lássák be, :hogy ő ittas volt. Nem értem azonban a döntőbírót. Érdekes asszony; komoly, de teljesen póztalan, s inkább mintha valami mentség után kutatna mindig. Pedig az asszonyokban általában van egyfajta leküzdhetetlen viszolygás a részeges botrányokozók iránt; még ha bírók, akkor is. Amikor kérdez egyszerű és nyugodt minden szava, mondata — majd élénk, őszinte figyelemmel hallgatja a választ. De egyszerre vált. amikor a jegyzőkönyvbe diktál, a kérdés-felelet után, — valami hihetetlen biztonsággal és gyorsasággal beszéli a jogászat, az akták formanyelvét. Végül felszólít bennünket, hogy hagyjuk el a helyiséget; a bizottság dönt. Két perc sem telik bele, szólítanak, hogy megszületett a határozat. A döntőbizottság helyben hagyta a fegyelmi határozatot, amelyet Cegléden az ÉM. Mélyépítő . Vállalat igazgatója hozott, s az elsőfokú döntőbizottság is helyben hagyott. További fellebbezésnek helye nincs. A dolgozó rossz példával szolgált — hangzik az indoklás —, amikor a munkahelyén, dolgozótársai előtt ittasan mutatkozott, botrányo- zott, egy művezetőt bántalmazott. Az ittasság nem mentség, ellenkezően — súlyos bitó körülmény ... Eddig a hivatalos rész, aztán fellazul a tárgyalási légkör; — Nézze, legyen ön rendes férj, családapa, dolgozzon becsülettel és tartózkodjon az ivástól, ha így megárt magának. Ez most alapos lecke volt. Az ember csak hümmög, mormog, s ahogy elmegy, alig szól valamit. A következő ügy rövid és egyszerű. A felsőpalkonyai Uj Élet Termelőszövetkezet vezetősége fegyelmivel elbocsátotta az egyik üzemvezetőt, mert munkaköri mulasztásokkal vádolták. Az üzemvezető beteges ember, aki sem a szövetkezeti fegyelmi tárgyaláson, sem az elsőfokú döntőbizott^ „ÚGYIS MIENK A SZÉP SZÜRET ...” (Brecht) § A tűző nap ezernyi mása fordítja kerek fejét a forró í égitest felé. A hőség rekkenő, s a határban a letarolt táblák 2 > között szemet, lelket gvönyörködtető az óriás napraforgó- ! tábla. Az érdi határban magtól terhes, tömött fejű, óriásvirá- 1 gok biztatnak nagyobb bőséggel, dúsabb asztalokkal. A XII. megyei képzőművészeti kiállítást szeptember 5- ig tekinthetik meg az érdeklődők. Filmre kerül a Kakuk Marci Bensőséges ünnepség szín- } helye volt tegnap délelőtt a megyeháza. Hargitai Károly, a tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyújtotta át a jutalmakat azoknak a népművelőknek, akik az elmúlt esztendőben kiváló munkát végeztek. Szocialista Kultúráért emlékérmet nyolcán kaptak. Béres Károly, a ceglédi zeneiskola igazgatója. Dániel Kornél festőművész, megyei képzőművészeti szakreferens, dr. Fabó Istvánné, a dányi művelődési ház igazgatója, Fábri Mihály, a gödöllői járás népművelési felügyelője, Kékesi Ilona, megyei Ma délután öt órakor Arany István, a Váci Városi Tanács vb-titkára nyitja meg a váci Madách Imre Művelődési Házban a XII. megyei képzőművészeti kiállítást. Ünnepi beszédet mond Végvári. Lajos, a művészettörténeti tudományok kandidátusa. A tárlaton harmincegy művész hatvanhat képe kerül bemutatásra. A megnyitó ünnepség keretében kerül sor a megyei tanács művelődésügyi osztálya jutalmainak kiosztására. Három-háromezer forintos jutalomban részesül Mizser Pál és Cs. Nagy András festőművész. Kétezer forintos jutalmat kap Hock Ferenc. Ezerezer forintos jutalomban részesül Dániel Kornél és Kristóf János. népitánc szakreferens, Kucs Béla szobrászművész, a szentendrei Parkmúzeum létrehozásában kifejtett munkájáért, Pongor Istvánné budakeszi könyvtáros és Szabó Kálmán, a váci járási könyvtár munkatársa. Miniszteri dicséretben részesült Nagy Ijijos, a galgagyör- ki művelődési ház igazgatója, valamint a váci állami zeneiskola nevelőtestülete. Kiváló dolgozó jelvényt kapott Tóth Sándorné, a bagi művelődési ház gondnoka. | Mii akarhat, ez a CSERE PKALYHA- ÉPÍTÉST válla! rövid határidőre Komárom megyei Kályhacsempegyártó és Építő V. Beépítő részlegek. Budapest IX. kér.. Bokréta u. 9. Telefon: 143—861 Esztergom, lőwy S. u. 1. b Si közöltem Gerebennel, hogy ez ^ sajnos munkaköri kötelessége $ akkor is, ha éjszaka csinálta, i mire ő élénken helyeselt, hogy $ ő is így gondolta, és esze ágá- \ ban sem volt újításként bead-§ ni. Ö, igy ahogy van, ingyen \ és bérmentve a vállalat ren- ^ delkezésére bocsátja a tervet, ^ sőt, munkaidő után hajlandóJ a kivitelezésben is résztvenni. § — Ha kifizeted neki azt, i. amit túlórában dolgozik. — Nem. Azért sem fogad el^ egy fillért sem. — Szabad a gazda — mond- $ tani kimerültén. — Mit kér $ helyette? \ — Semmit. Azt mondta, § hogy ö ezt munkaköri köteles-§ ségének tartja, a tervezésben ^ örömét lelte, örül, hogy a vál- § lalatnak egy új gyártmányt si-^ került terveznie, és hogy ezzel^ is elősegítheti a tervteljesítést. ^ — És te megetted ezt a ti- \ pusdumát? i — Dehogy ettem meg. Azért ^ jöttem, hogy megkérdezzem ^ tőled, vajon mit akarhat ez Gereben? — Fogalmam sincs, de meg§ vagyok döbbenve — mond tam. — Valóban, mit akarhat § ez a Gereben? — És ilyen embereket aján- ^ lasz te nekem. Máskor jobban^ nézd meg azt, akit hozzánk $ protezsálsz — kesergett Sán- $ dór, és elbúcsúzott. i ' s — Igazad van! — válaszol-§ tam. — Többet ilyen gyanús^ pasas érdekében egy szót sem ^ fogok szólni. Hát minden jót ^ öregem. i És azóta is folyton töröm fejemet: — Mi az úristent akarhat ez ^ a Gereben? J Miklósi Ottó $ JtZOJVNALI BrLÉPÉSRE FEL VESZÜNK szerkezetlakatos szakmunkásokat, valamint vidéki munkára qép- és szerkezetlakatost lánghegesztőt, férfi segédmunkásokat és portást Jelentkezni lehet ORSZÁGOS 6ANYAGÉPGYARTO VALLALAI 8pest IV., Baross u. 91—95. — Rögtön megmagyarázom. A gyártást azonnal elkezdhetjük, de neki sajnos, egy fillér fizetésemelést sem tudok adni. — Amire ő közölte, hogy akkor köszöni szépen, a tervrajz marad, majd odaadja egy maszek kisiparosnak. — Látod, ez az. Ez lett volna a természetes, de ő azt mondta, hogy ő nem azért csinálta, mert fizetésemelést vár ... — Elég, ha állományon kívüli bérből kifizeted azt a pár ezrest — vágtam közbe —, úgyis éjszaka csinálta az egészet. — Stimmel, én is erre gondoltam. Megmondtam neki, hogy sajnos állományon kívüli béralapunk sincs, mire ő kijelentette, hogy erre nem is gondolt, nem azért tervezett ő éjszakákon keresztül, hogy állományon kívüli bért kapjon, különben ő is tudja, hogy nincs béralapunk... — Megelégszik ő igazgatói alappal is, mert a pénznek nincsen szaga, és annak a néhány ezresnek olyan mindegy, hogy a béralapból, vagy az igazgatói alapból fizetik ki. — Ez az. De sajnos igazgatói alapunk sincsen. Közöltem is vele, mire ö irulva-pirulva kijelentette, hogy ő nem azért csinálta, és ő ezért nem is fogadna el jutalmat. — Bolond lenne. Beadja újításnak, és vígan felveszi azt az évi tizenöt-húsz darab ezrest. —Én is erre gondoltam, és Barátom Sándor, a kitűnő vállalati főmérnök keresett fel a minap és megkérdezte: — Öregem, milyen ember ez a Gereben Károly? ; — Nagyon rendes — válaszoltam. — A sógornőm uno- i kaöccsének a barátja. Én aján- I lottam be hozzátok műszaki : előadónak. — Éppen azért jöttem hoz- \ zád. Szeretném róla hallani a \ véleményedet, mert nagyon | furcsán viselkedik. : — Miért, mi történt? — ér| deklödtem. \ — Képzeld el, a múlt héten I bejött hozzám, és hozott egy tervrajzot, egy újfajta hidraulikus villanyszökkencs tervrajzát. Tudod, hogy a szökkenéseket most hozzánk profilírozták. — Szóval behozta a tervrajzot és megkért, hogy nézzem meg, mert ezt ö éjszakákon át tervezte, és szeretné hallani róla a véleményemet, mert nekem a hidraulikus villanyszökkencs a kisujjamban van, ami igaz is. — Tudom, tudom, azt is mesélted. — Megnéztem a tervrajzot, alaposan áttanulmányoztam ... — És rögtön láttad, hogy egy dilettáns munka. — Tévedsz. A legragyogóbb elképzelés volt, amit valaha láttam. A tervrajzot, úgy ahogy volt, ki lehetett adni a programozónak. Meg is mondtam Gerebennek, hogy kitűnő, de ... — De? — De nincsen béralapunk. — Ezt nem értem. sági tárgyaláson nem jelenhetett meg. Ilyen módon eddig még senki sem hallgatta meg a védekezését. Az egyik tárgyalást — ahogy a döntőbíró az aktákból megállapítja — éppen azon a napon tartották, amikor a panaszost operálták. A bizottság ügy határoz; folytassanak le szabályos eljárást — s az ügyet visszateszi az elsőfokra ... így nyerünk egy kis időt, hogy a bíróval beszélgessek a következő ügyig. — Döntőbíró. Tehát jogász. Doktor. — Igen. Jogot végeztem. Doktor Ölveczky Edit vagyok. — Hány éve dolgozik döntőbizottságban ? — Nyolc. — Levelezőn végzett? — csúszik ki a számon a kérdés. Sejtem ugyanis, hogy már nagykorúan, tudatosan tanult, amikor már pontosan tudta, hogy mit akar. Megérzi ezt az ember. Nem is csalódom. — Valóban — mondja —, már dolgoztam, amikör egyetemre jártam. Éjszakánként tanultam, s volt, amikor egy év alatt két tanév anyagából vizsgáztam. Különben én itt csak helyettesítek; amúgy a Budai Járási Tanács munkaügyi csoportvezetője vagyok. — És a járási döntőbizottság elnöke. Igaz? — Az társadalmi munka. Az elsőfokú bizottságok elnökei társadalmi munkások — magyarázza . Persze, havonta hatszor tárgyal. Az idén 180 ügyben hozott határozatot. És a munkaügy — „hiszen gondolhatja!” — óh, nehéz, szerteágazó dolog; hány törvényt, rendelkezést kell olykor felkutatni. Az elsőtök meg különösen munkaigényes, egy ügyet kétszer, háromszor is tárgyalnak. Itt folytatják le a bizonyítási eljárást. — Mindezt társadalmi munkában végzi. Miért csinálja? — Mert szeretem ezt a munkát. Sokrétű, érdekes. — A jogi pályának vannak ennél érdekesebb munkakörei is. Lehetne bíró a bíróságon, vagy ügyész, vagy akár ügyvéd is. Erre még nem gondolt soha? — Nem, — s ez a válasz nagyon határozott. — Nekem ezen a munkahelyemen nagyon sokat segítettek, amikor tanultam. Egyetlen szó ellenvetés nélkül engedtek szabadságra, ha kellett. Amikor egy év alatt négy félévet tettem le, megkaptam a teljes két évi tanulmányi szabadságot. Szóval ... — Szóval hálás. — Nem igy mondanám. Nekem végülis így a legjobb. Ez a munkahely és ez a munka. Láthatta, itt meg kell védenünk a társadalom érdekeit — és a villanyszerelő esetére utal, aki részegen botrányozoít. — Ez az ember bomlasztotta a munkamorált. De arra is oda kell figyelnünk, hogy mi lesz a panaszosok sorsa ... Ahol nagy a család ... Vagy előfordulhat jogtalanság... Szenvedélyes, és igazán szép szavak. Szép szavak, amelyeket el is lehet fogadni. Mert értem már a döntőbírót: hogy miért kell az a sok kérdés. A következő panaszos ezúttal egy vadász — lám valóban, milyen változatos hely ez! —. egy hivatásos vadász áll a döntőbíró előtt. Fegyelmivel elbocsájtották a Börzsönyi Állami Erdőgazdaságból. Az ellene a fő vád, hogy kiment hozzá egy külföldi vadász, akit amúgy puska nélkül kivitt az erdőbe, s megmutatta neki a „vadmozgást”. A szabályok szerint előre kellett volna jelentenie a látogatást az erdőgazdaságnak. ő meg utólag jelentette. Másnap. Ha nem szól, meg sem tudják a dolgot. Volt egy másik vádpont is, de erről már korábban kiderült, hogy alaptalan. És még egy, valami kisebb mulasztás szerepelt a vadász rovásán. A szakszervezet. a MEDOSZ, külön védőt állított a vadász mellé. A döntőbíró most elemében van. Hány éve dolgozik a gazdaságban? Volt-e valaha fegyelmije? Kapott-e jutalmat, kitüntetést? Beteg; mi a baja? A vadász pedig elmondja, hogy 14 esztendeje van a gazdaságnál, többször is megjutalKirálynő a Dunán Petro-queen: 1700 tonna A hajó kecsesen ívelt vonal- vezetésű, reprezentálja a norvég megrendelő s keresztelő választotta nevet. Petro- quenn-nek hívják csütörtök délutántól a Magyar Hajó és Darugyár hajóújdonságát Királynőnek keresztelték, s ilyen méretekben nem zavarhat márí a súlya sem: 1700 tonnás. Az, angyalföldi gyáregység máso-i dik kőszállító vízijárművét ai megrendelő személyesen vette i át, hogy 10 és 10 ezer kilomé- ] teres hosszú víziutakra indít-! hassa. ^ 20000 \ . » Agfa Color diafilm j kerül forgalomba I 5 Az OFOTÉRT húszezer nyu-j gatnéipet Agfa Color diafilmet: : hoz forgalomba. Egy tekercs! film ára. az előhívással együtt! 100 forint A leexponált fii-; meket az OFOTÉRT Alpári! Gyula u. 2. szám alatti fiók-! jában kell leadni előhívásra, 6! a kész film ugyanott vehető át.: A vidéki amatőrök postán; küldhetik el a tekercset és ai kész diafilmet az OFOTÉRT; j ugyancsak postán, dijmente-; 1 sen juttatja vissza hozzájuk. XII. megyei képzőművészeti kiállítás Megnyitó, díjkiosztás Tersánszky Józsi Jenő népszerű regénye, a Kakuk Marci megfilmesítésére vállalkoztak a televízió filmforgatói. A külső felvételeket Pest megyében, Gvömrőn és Pécelen forgatták az elmúlt hetekben. A hat részből álló tévé-filmet Markos Miklós rendezi, neves színművészek vesznek benne részt s jövőre kerül képernyőre. mázták, egyszer, igaz, volt egy szóbeli megrovása. De az is miért...? Jót akart, mindig csak jót akart a gazdaságnak. Mondják most rá, hogy beteges és nem bírja már a fizikai munkát. Elvégzett ő mindent, amit kellett. És az, hogy beteg? Hát igaz; szívvel, gyomorral operálták most... Dohát, hol szerezte ö ezt a betegséget? A döntőbizottság visszavonul. A vadász javára döntenek. Igaz, nyereségrészesedést nem kaphat erre az esztendőre, s megvontak néhány nap pótszabadságot tőle. De visszahelyezték az állásába. Előbb azt kérdeztem a döntőbírótól; melyik volt a legérdekesebb ügye nyolc év alatt. Nem tudott válaszolni. Most azt mondja, ahogy elmennek az ügyfelek: — Soha sem láttam még, hogy ilyen semmiségekből ekkora ügyet csináljanak. Ez az ember ott dolgozik hosszú évekig, járja az erdőt, hogy bele betegszik, jutalmakat ka.p . .. S akkor ... Ez valami személyeskedés lehetett... Rendezgeti az aktáit, és sóhajt. Egészen olyan most, mint a többi asszony, akik az élet fonák dolgait rosszalják kicsit dohogva, sóhajtozva ... A vadász meg azóta megy valahol a forró pesti utcán. Nyert az utolsó fórumon, az ügy lezárult; fellebbezésnek helye nincs ... Dékiss János Népművelők kitüntetése
