Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

1066. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK 3 A jobb közlekedésért: Forgalmi adatgyűjtés Vácott Minta a városoknak (Tudósítónktól) 1970-ig kidolgozzák a vidéki városok korszerű fejlesztési terveit az Ut és Vasúttervező Vállalatnál. Ebben a nagyará- \ nyű városrendezési akcióban ez ország minden vidéki váro­sa szerepel. A középnagyságú városok mintaképe Vác lesz. ahol a közlekedést érintő fej­lesztési tervek k elkészítéséhez kísérletképpen nagyszabású forgalmi adatgyűjtést rendez­nek augusztusban. A hagyományos módsze­rektől eltérően első ízben számításgépesítést vezet­nek be a városrendezési tervek adatainak feldolgo­zására. Ez az új eljárás speciális elő­készítő munkát kívánt a szak­emberektől. A külföldi iro­dalom tanulmányozásával, matematikusok, tudósok együttműködésével olyan adatfelvételi rendszert dolgoz­tak ki, amely képes minden egyes utazás rögzítésére. Augusztus 31-én, az első na­pon, a forgalom mennyiségét, a második napon az utazások célját figyelik meg. Minden egyes jármű, te­her-, személygépkocsi, motorkerékpár, valamint a gyalogos közlekedés, a városon belüli áthaladását feljegyzik. Éjjel-nappal történik a forga­lomszámlálás a speciális el- lenőrzőállomásokon a pontos adatszolgáltatás érdekében. Ennek a munkának az ered­ményét használják fel szerte az országban a középnagysá­gú városok közlekedésének a fejlesztéséhez. Javaslatot ké­szítenek a szakemberek arra, hogyan lehetne a városköz­pontba közelebbi úton bejut­ni, egyes úticélok megközelí­tését leegyszerűsíteni, a cso­mópontok forgalmát korszerű­síteni. Ez a felmérés alapot nyújt a város komplex rende­zésének terveihez is. Ahhoz az elgondoláshoz csatlakozik, amely szerint pl. már foglal­koznak a kettes forgalmi út átmeneti modernizálásával. U.i kikötő létesítését vették tervbe Vácott a város és a Po­kol-csárda közötti átkelés modernizálására. Erdős! Mária Körzeti gyermekorvost | kap Göööiiő ZAJ NÉLKÜL OLYAN. MINT A TEMETŐ , , 5> Negyven fokos meleget mutatott a hőmérő Godollo varosban a gyerme- ^ higanysz&la a katlanban. A munka természe­tek. gyógyászati ellátásához tesen rendesen továbbfolyik. S hogyan? Négy feltétlenül szükséges egy uj s évvel ezelőtt volt utoljára baleset. körzeti gyermekrendelő létesi- s tése. Megvalósítására rövidé- S A bányában csupa szakember dolgozik cpn sor keriil ■ a városi tanács ^ ni ind érti a munkáját. Bányám estemik, Káli megvásárol a' Petőfi Sándor | tíz éve vezeti az üzemet. A zaj miatt utcában egy háromszoba ossz- SöZit? halljuk egymást. komfortos kertes épületet 240 J; — Ha megszűnik a zaj — mondja —, olyan ezer forintért. Ebben talál ott- J a bánya, mint egy temető. Az ember hozzánőtt honra majd a körzeti orvos és 5 a sziklához. ugyanitt lesz a rendelő is. Az ^ budakalászi kőbánya kétezer éve már epuletet kozsegfejlesz.esi alap- js Aquincumnak is szállított követ. A munkát bol alakítják majd at. hogyji megfeleljen rendeltetésének. § 5 egyre jobban gépesítik: Két évvel ezelőtt még kézicsörlővel dolgoztak; a csörlőt most elekt­romos áram vonja-húzza. A nagy súlyú kő­tömböket egy tíz- és egy öttonnás emelő szál­lítja. A budakalászi kőnek az ország határain kí­vül is neve van. A legnagyobb megrendelő Nyugat-Németország, ahová évente 250—300 köbmétert exportálnak. A többi vásárló or­szág: Hollandia, Olaszország, NDK. De itthon is, mindenhol megtalálható. Az EMKE-alul- járó budakalászi kőből készül, az Astoriánál 200 köbmétert használtak fel belőle. Ebből készült nemrég Esze Tamás szobra is. TAC TÉR Kétszáztízezer látogató - és amit a számok eltakarnak Hajógyár, Forte, Híradástechnikai Anyagok Gyára, az Egyesült Izzó képcsögyára, textilgyárak egész sora, Dunai Cement- és Mészmü. Ez Vác, a megye legnagyobb ipari települése. Harmincezres lakosú város. Lakói szá­mára elsősorban az ipar nyújt megélhetést. Ebből kö­vetkezően: lakóinak többsége munkás. Hogyan szórakoznak? Mivel töltik szabad idejüket? Mű­velődési háza kielégiíi-e a rounkásemberek igényeit? A művészeteknek mely ágait, műfajait kedvelik a váciak? Melyek a művelődée-népmű- velés problémái, gondjai? Ér­dekes, izgalmas, válaszra váró kérdések. Nemcsak az újság­író, hanem a művelődési ház igazgatója, Rudolf Oltó számá­ra is. — Kétszáztízezer ember for­dult meg egy esztendő alatt a városi művelődési hátban — mondja. — Ha csak ezt ven­nénk figyelembe, elégedettek lehetnénk az elmúlt esztendő munkájával. A számok tanú­sága szerint minden hat-hat­vanöt év közötti váci lakos ki­lencszer járt nálunk egv esz­tendő alatt. Ez igen kedvező arány. .Csakhogy a számok mást is mondanak. A kétszáztízezer látogatóból százhatvanezren csupán a művelődési házban működő mozi előadásait te­kintették meg. Tízezren szín­házi előadásokon, hívatásos művészek egyéb rendezvé­nyein vettek részt. Évi negy­venezer látogatója volt a művészeti szakköröknek' isme­retterjesztő előadásoknak, a különböző népművelési ren­dezvényeknek. — Érdemes és tanulságos a művelődési ház látogatóinak e három fő csoportját elemezni — mondja az igazgató. — Így még érdekesebb képet rajzol­nak a számok a város lakos­ságának kulturális igényei­ről, érdeklődési köréről. Tizenhárom szakkör műkö­dik a váci Majách Imre Mű­velődési Házban. Ezek kere­tében és ezeken kívül is sok ismeretterjesztő előadás hang­zott el. Látogatóiknak száma a város lakosságának számát tekintve meglehetősen jelen­téktelen. Csak egy szűk réte­get vonz a művelődési házba. Elsősorban ezek körét kellene tovább szélesíteni a népművelő munka eredményessé tétele érdekében. Ez egyben a követ­kező népművelési évad egyik legfontosabb feladata. Tizenhárom színházi elő­adást rendeztek egy esztendő hlatt a művelődési házban. A legnagyobb sikert a Majd a papa című vígjáték aratta: öt- százkilencen voltak kiván- tsiak rá. A Gül baba című Huszka-operettet négyszazhet- vennyolcan nézték meg, A drá* mai előadások már koránt­sem vonzottak annyi nézőt, mint a könnyű műfaj produk­ciói. Arthur Miller: Édes fiaim ,iu darabját háromszaztizen, G. B. Shaw: Warrenné mes­tersége című színművét pedig csak ícetszázhetvenötén tekin­tették meg. Annál is érdeke­seb ez. mert mind a négy pro­dukciót ugyanaz a színház vit­te színre. Tehát nem a művé­szi színvonal közötti különb­ségből fakadt a látogatók szá­mának megcsapiMnása, hanem az érdekloués hiányából. Még lehangolóbb a kép a mozielőadasok láiogatottsá- gáfilletően. Egy esztendő sta­tisztikája szerint a legtöbb né­zőt a bemutatott nyugatnémet filmek vonzották. Ezekre az előadásokra a jegyek hetven­négy százaléka kelt el. Az an­gol filmekhez a jegyek hat­vankét százalékát vásárolták még. A francia és a japán fil­meket már csak fél ház előtt játszották: A magyar filmek­hez a kiadott jegyeknek csak a negyven százalékát vették meg. A lengyel filmeket pe­dig csak huszonnégy száza­lékos ház előtt vetítették. Mit bizonyít ez a statisztika? Nem a bemutatott filmek mű­vészi rangsorát. Inkább azt, hogy a nyugati filmek legjavát vásároljuk meg. Ebből fakad részben a nagyobb érdeklő­dés. A másik ok pedig: ezek­nek a filmeknek jelentős része kalandfilm vagy vígjáték. A váci közönség igényeivel van tehát baj, nem pedig a bemu­tatott filmek művészi értéké­vel. Három film példája is bi­zonyítja ezt. A Húsz óra című magyar film művészi értékét nemcsak az országban, külföldön is el­ismerik. Díjat is kapott a moszkvai filmfesztiválon. Vá­cott mégis mindössze negyven­hetén voltak kiváncsiak erre a filmre. Vajon miért? Hason­ló a helyzet az Elvtársak című olasz filmmel is, amelynek csak harmincnyolc nézője volt. Az Amíg az ember él című szovjet filmet pedig csupán J; huszonheten tekintették meg ^ Vácott, a művelődési ház több, | mint ötszáz személyt befogadó ^ mozijában. i Ezek a számok, tények, ala- S posan feladják a leckét a vá-^ ros népművelési vezetöznek. i S ha már a számoknál tar- $ tünk: a váci Madách Imre ^ Művelődési Pláz évi költségve tése egymilliókétszázezer fo- ^ ríni. Ehhez a város kilencven-§ ezer forinttal járul hozzá. Égy- * milliászáztizezer forintot „megtermelnie'’ a művelődési* háznak ahhoz, hogy estéről es- ^ téré világos ablakok várják at látogatókat. Ebből az összeg- ^ bői kétszázhúszezer forint a • Mmm tizenöt dolgozó fizetése. Má­sik kilencvenezer forint a ti­zenhárom szakkörvezető mun­kabére. A művelődési ház legfőbb bevételi forrása természetesen a mozi. Évi háromnegyedmil­lió forinttal járul hozzá a fenntartás költségeihez. A tánciskola, ez össztáncok és bálok évi százezer forint be­vételt jelentenek. Még néhány hét és Vácott is megkezdődik az új népmű­velési évad. Tervei, program­jai ezekben a napokban ké­szülnek. Az elmúlt évad ^ ta­pasztalatai, tanulságai alapján. — Két fő célt tűztünk ma­gunk elé — tájékoztat az el­következő időszak feladatairól Rudolf Ottó igazgató. — Meg­tartani a közönséget, növelni igényeit. Egyik sem kis fel­adat, hiszen, a televízió készü­lékek száma napról napra nő Vácott is. Ami pedig a váciak igényeit illeti: szeretnénk az igényesebb műfajok felé eltol­ni az arányokat. Természete­sen a lehetőségek figyelembe­vételével. Mert hiába vagyunk közei a fővároshoz, egy-egy pesti színházat mégsem tu­dunk meghívni, hogy tartsa­nak nálunk előadást. De tár­gyalunk a budapesti Irodalmi Színpaddal, az Egyetemi Szín­pad vezetőivel, szeretnénk legalább egy előadásra meg­hívni a budapeáti Pinceszín­házat és a most alakult Buda­pest Kamara Együttest. Zenei téren a Közalkalmazottak Szakszervezetének .szimfonikus zenekarával szeretnénk hang­versenyeket rendezni. Remél­jük, hogy törekvéseink talál­koznak a közönség érdeklődé­sével is. Ha ezt sikerült elér­nünk, már nem végeztünk eredménytélen munikát. A tízíonnás óriás emelő könnyedén szállítja a kívánt helyre a nagy kőtömböt. wrn Vác a megye legnagyobb ipari települése. Harminc­ezres lakosú város. Nem lehet közömbös senki számára, hogyan szórakoznak, mivel töltik szabad idejüket a váci emberek. Prukner Pál | s Másfél millió utak, hidak felújítására BEBIDOMPING A Fővárosi Ál­latkert lakóinak népszerűségi sor­rendjében vitat­hatatlanul az új­szülötteké az első­ség. Az idei tava­szon e tekintetben különösen kedve­ző a helyzet: való­ságos „bébidöm- ping” várja a lá­togatókat. A mackó ma­mák együttesen tíz kedvesen eset­len jeges- bama- és örvösmedve- bocsot „írattak” be a híres állat­óvodába. Sok látogatója akad a virgonc zebracsikőnak, a dingó kölyköknek, a csikós vadmala- coíknak és a többi apróságoknak is. A trópusi akvá­riumban a bölcső­szájú halak, a tai- lérhalak, a kék akarák, a kék gu- rámik, a törpe fo­gaspontyok és a leopárd dániók ivadékaiban gyö­nyörködhetnek a látogatók. A terráriumnak viszont új — egy Kenyából érkezett jackson kaméleon — lakója van. s Pest megye úthálózatának § karbantartása, az átívelő hidak Sí felújítása állandó és folyama-§ tos feladatként jelentkezik, ^ hiszen a forgalom egyre ín- ^ kább nő. A- megyei tanács aS rendelkezésre álló keret és ka- s pacitás számbavételével, leg-!s utóbbi ülésén másfélmillió fo-$ rint felhasználását engedélyez-^ te, a második félévben elvég-^ zendő út- és hídfelújítási mun- ^ kálatokra. Ebből az összegből ^ kerül sor Érden vízelvezető árkok karbantartására, Pilis- ^ csabán a megrongált utak ^ helyreállítására. Törtei község- ben 200 ezer forintot fordíta- § nak a Sós-Beretvás híd rend- ^ behozatalára, Cegléd városban^ pedig felújítják a közlekedési § útmutató-, jelzőtáblákat. Aszó- don a korszerűsített főútvonal^ új járdát kap. Mélyépítéshez^ 165 ezer forint áll rendelke-fc zésre. Nagykátán 400 ezer fo-^ rinttal bővítették a Temető-^ utca felújítási munkálatainak ^ költségeit, hasonlóképpen 100 ^ ezer forint jut Domony köz- ^ ségnek, a Flóra-majori út be- ^ fejezéséhez. Helyreállítják mégj Kótsdon a tanácsház előtti út-*“ szakaszt, Kistarcsán olajozzák, portalanítják a Móra Ferenc utcát, s több más fontos fel­újítást végeznek el a megyei tanács által biztosított pótelő­irányzatból. Malomkő Kardoskút határában egy Árpád-korabeli malomkő da­rabját találták meg. Az Árpád­kori malomkődarab, tíz centi vastag durva kő, azt bizonyít­ja, hogy érdes lisztből sütötték a kenyeret a honfoglaló ma­gyarok. Az édesvizű üledékes mészkőnek igen nagy a szilárdsága. A légkalapács ezen is áthatol. Szöveg: Archimedes, fotó: Gábor A táci Gorsiumban már ki- J Iencedik éve tartanak az ása-t tások. Az idei év legnagyobb j felfedezése egy tér volt. A te-: lepülés központjában levő: diszkót környékét tárták fel.J s eközben egy hosszan elhúzó-§ dó, néhol két méter magas falra bukkantak. A fal egyik ! részén díszes kőlépcsőt tártak J fel. A szakemberek véleménye!; szerint a második században í kiképzett tér Pannónia egyik $ legszebb építészeti remeke 5 volt. í I

Next

/
Thumbnails
Contents