Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-18 / 195. szám
1966. AUGUSZTUS 18.. CSÜTÖRTÖK ?T/íirfflP Többek között arról nevezetes Tatárszentgyörgy, hogy Ko-ssuthból és Gábor Áronból Úttörőt csinált, azaz két termelőszövetkezeti csoportja, i amióta nemrég egyesült, ezt a nevet vette fel. Tszcs-nél fej- j lettebb szövetkezés! formát nem ismer ez a falu, alacso- j nyabb fokút azonban igen, lé- j tezik itt ugyanis egy magát I spárgatermelő szakszövetke- j zetnek nevező társulat. Létezik, mondom, mégpedig kilenc éve, noha hivatalosan nem tudtak róla az arra illetékes hatóságok egészen a legutóbbi időkig. Létezik, ismétlem harmadszor, egyre kétkedőbben, mert működési engedély nélkül létének nincsen jogszerű alapja, tehát mégha van is, akkor sincsen. De mégha nincs, akkor is van benne üzleti lehetőség. No meg elnöke is van. Hét éve engedély nélkül Éspedig László Gyula, a Szakszövetkezet elnöke, aki a negyvenes évek végén jelenleg Vácott lakó fivérével együtt települt át Csehszlovákiából, Komáromból. Több malmuk is volt azon a vidéken. A kapott kártalanításból Tatárszentgyörgyön vásároltak 75 hold földet, nem sokkal utóbb azonban felajánlották az államnak, majd később kisebb részét visszaigényelték. Kaptak is 12 hold 1002 négyszögölet, amiből hat és fél hold áll a telekkönyvben László Gyula nevén, de az egészen ő maga gazdálkodik. Tekintélyes része szőlő és gyümölcsös ennek a földnek. Ami pedig a szakszövetkezetet illeti: — Most azt mondják ránk, álszövetkezet vagyunk — remeg László Gyula hangja a ijélháborodástól. — Mi kérem 1057-ben a földművesszöv’et- kezetek járási központjának engedélyével alakultunk még, az a mi felügyeleti szervünk. Pénzügyi és termelési tervünket, mint minden évben, az idén is jóváhagyta. Ez a jóváhagyás, amennyiben megtörtént, mindenesetre törvényszerű volna, ha a szakszövetkezet két évvel a megalakulása után, vagyis 1959 óta, törvény szerint nem lenne megszűntnek tekintendő. Abban az esztendőben ugyanis új és ma is érvényben levő rendelet a szakszövetkezet engedélyezését a járási tanács hatáskörébe utalja, a már működő szakszövetkezetet pedig új engedély megszerzésére utasítja. A ta- társzentgyörgvi szakszövetkezet akkor elmulasztotta, de miután a közelmúltban a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatot folytatott ellene, csak most, esztendők múltán nyújtotta be kérelmét a járási tanácshoz. — Honnan tudhattam volna, én az egyszerű parasztember, hogy új rendelkezés jelent meg? Miért nem figyelmeztetett rá a földművesszövetkezet, a MÉSZÖV, vagy a MÉK? Sok évi késéssel benyújtott kérvényére most minden esetre meleg pártoló sorokat írt az ímsz és a járási szövetkezeti központ szintén. Kiienc hold spárga — A törvény nem tudása ... — Igen, tudom... nem mentesítő körülmény. De én jóhiszeműen csak mulasztást követtem el, most mégis úgy bánnak velem, mint holmi bűnözővel. Arról pedig hallgatnak, hogy ez idén is 500 mázsa spárgát adtam át a MÉK- nek és abból négyszázat exportáltak nyugatra. — Ugyan hány holdon termett meg az az 500 mázsa spárga? — Kilenc holdon, ebből azonban csak kettő az enyém. Hogyan jutott a többi hét holdhoz, azt is elmondja. Eredetileg a szakszövetkezet 33 taggal és 62 hold földdel alakult. Ennek a területnek jelentős hányadát tagjai állami tartalékföldekből mint szakszövetkezeti tagok igényelték. i László például — most már | nem is tudja pontosan — egy j vagy két holdat kapott. Aztán I amikor később többen kiléptek a szakszövetkezetből, némelyik földjét átvállalta. — Azóta a tszcs lett ezeknek az állami földeknek a gazdája, azzal állapodtam meg a hét hold haszonbérletében. — Bár minden bérlő olyan pontosan fizetne mint László Gyula — mondja később az Úttörő Tszcs irodájában a főkönyvelő. Tehát a tszcs-nek más bérlői is vannak? — Hogyne. Például a szak- szövetkezetnek csaknem minden tagja a tszcs-től bérli spárgaföldjét. 269 és még több százezer forint bevétel László Gyula bár jó erőben levő, de már 66 éves ember, felesége — szintén egyik tagja a szakszövetkezetnek — viszont fiatal asszony, de ketten együtt sem győznék a kilenc hold spárga megművelését, szedését. — Ó. szedéskor néha hu- szonhatan is dolgoznak nálam, | 6—7 forint órabért kapnak. De mennyit vesz be László a kilenc hold spárgából? — Idén közel 260 ezer forintot — közli. Nem is tagadhatná le, hiszen — és ezt öntudatosan hangsúlyozza: — Az egész termést a MÉK-nek adom át és az eladási ár a Dabas és környéke fmsz-en keresztül folyik be. Vagyis ott elkönyvelték, ahogy a spárgamagoncért tavaly még ezen felül bevételezett 180. idén 60 ezer forintot szintén. Kilenc holdról évi fél millió, vagy akárcsak 300 ezer forint bruttóbevétel szembeállítva a spárgaföldön dolgozóknak kifizetett legfeljebb 120—130 ezer forint jnunkabérrel, a 6—7 forintos órabér mindjárt kizsákmányolásnak bi zonyul. — Dehát a bérek utáni szociális terhek, a termelés egyéb költségei, például a sok műtrágya is hatalmas összeget tesz ki! Na és az adó?! Hatezer forint adó Igaz is, arról sem feledkezhetünk meg. Nézzük csak meg a községi tanácsházán, mennyi László Gyula tavalyi adója. — Hatezer! — hallom és e pillanatban ugyancsak elképedt lehet az arckifejezésem, mert sietve hozzáteszik: — Idén már progresszív adófizetés van, tehát sokkal több lesz. Ez évi adókivetése 65 ezer forint, de ez fellebbezés alatt áll, biztosan lényegesen kevesebb lesz. Jó hogy így megnyugtatnak, már-már hasadozni kezd a szívem László Gyuláért, mert arra gondolok, hogy végtére csaknem húsz holdon gazdálkodik és abból mindössze kilenc a spárga. Meglehet, a nagyon jól kezelt, és nyilván szintén bérmunkával gondozott közel hat holdra becsülhető szőlőre ráfizet. A fennmaradó többi föld pedig talán nem hoz egy fillért sem! Különben nem az én feladatom kikutatni, milyen más bevétele van még a szakszövetkezet elnökének. Az adóhivatal is megtudhatja, ha akarja. Csak utána kell nézzen a da- basi fmsz könyveiben. Egy másodperc alatt kiderítheti, múlt évben a bevallás szerint is még további 120 ezer forint bevétele volt dísznövény értékesítéséből. Persze ez az ösz- szeg sem teljes egészében, csak jelentős hányadában tiszta haszon, de azért egész évi tiszta jövedelme szerényen számítva is rúghat vagy 200 ezer forintra! Itt a férj ott az asszony vagy fordítva Megint László Gyula szavai: — Nincs két hónapja, spárgatermelési ankét volt itt a tanyámon. Az én földemen mutatták be hogyan kell jó spárgát termelni. Igaz. Voltak ott szép számmal a Dunántúlról, Tiszántúlról spárgatermelők, képviseltette magát a Földművelésügyi Minisztérium, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, csak a járástól nem volt senki jelen. A járási tanácsot elfelejtették, vagy nem akarták meghívni az ankétra? És ezt is László Gyula mondja: — A feleségem tagja a tszcs- nek is. Ami eléggé különös, mert ugyanakkor a szakszövetkezetnek szintén. Márpedig a törvény értelmében a tsz-, vagy a tszcs-tag házastársa, sem vele közös háztartásban élő családtagja külön nem gazdálkodhat. Igazság szerint nincs is min egyénileg gazdálkodnia hiszen, aki belép a két társulási forma bármelyikébe, köteles minden mezőgazdasági ingatlanát bevinni a közös gazdaságba. Persze László ez az „egyszerű parasztember” nem törvénytudó, lám' csak ezt a törvényhelyet sem ismeri. Tatárszentgyörgyön egyébként úgy látszik, még sokan mások sem ismerik ugyanezt a törvényes rendelkezést. Kü- ! Ionosén nem a szakszövetke-1 zet tagjai. Mert persze, hogy nerrt igaz a szóbeszéd, mintha az egész társulás csupán László Gyulából állna. Tizenhét! szakszövetkezeti tag kisebb-) nagyobb területen külön- | külön ugyan, egyéni gazda ! módjára, összesen 33 holdon termel spárgát. Kecskés Pál, az Úttörő : Tszcs elnöke készséggel tájé- j koztat róla, hogy a szakszó- vetkezet 17 tagja közül 11 sa- • ját személyében tagja a tszcs- j nek is, Lászlóval együtt hár- i mójuk házastársa az, egynek pedig az édesanyja, csupán j kettőnek nincs semmi köze az ; Úttörőhöz. A tszcs-vel kapcso- | latban levő szakszövetkezeti ; tagok egy része saját földjén , telepített spárgát, más része j állami földön. Némelyek ezen - is, azon is. De nagyobbára i mind állami pénzből. Annak idején a szakszövetkezet 33 tagja 503 ezer forint telepítési hitelt vett fel. A járási NEB vagy három éve felfigyelt rá, hogy kevesebb a spárgaterület, mint amennyi telepítésére- a tagok pénzt vettek fel, a kölcsönt pedig akadozva fizetik vissza. Ezek után a MÉK pert indított a j szakszövetkezet jelenlegi és volt tagjai ellen. Havi részletfizetésben egyeztek ki. Ed- j dig 300 ezer forint folyt be J kilenc év után. Még a tszcs elnöke is Felfigyelünk a szakszövet- ’ kezet taglajstromában egy névre. Csak nem? De igen. Kecskés Pál tszcs-elnök kije- ' lenti: — Magam is tagja vagyok a szakszövetkezetnek, de csak i egy holddal, most majd azt.is behozom a tszcs-be. Eddig csupán saját öt holdját vitte be, a spárgát a saját elnöklete alatt álló szövetkezeti csoporttól bérelt területen termeli. A szakszövetkezet tagjai között található kezdettől fogva Menczel Lászlóné, a volt községi tanácselnök felesége. Tudvalevőleg az állami tartalékföldek hasznosítása, amíg később a földrendezés során nem kerültek állami vagy szövetkezeti gazdaság kezelésébe, a községi tanács hatáskörébe tartozott. Nincs ugyan tiltó jogszabály arra nézve, hogy. a tanácselnök felesége ne kaphasson két holdat belőle, de kinek ez, kinek az a felfogása az ilyen esetről. Olyan is akad, aki helytelennek tartja. Menczelné két holdján ez évben közel 30 ezer forint értékű spárga termett Másik tag, Dékány Lajosné férjével közös tulajdonát képező három holdon termel szakszövetkezeti spárgát. Férje a Gábor Áron Tszcs elnöke volt, most az Úttörő tagja, tehát felesége három holdon külön semmiesetre sem gazdálkodhatna. Idei bevételük Felkészülés az őszre A KISZ ÉS AZ ÚTTÖRŐMOZGALOM HÍRŰ ezen a három holdról csaknem 50 ezer forint Természetesen a tszcs tagok jogszerűen veszik igénybe a 20 százalékos adókedvezményt. Közülük azok is, akik egyben tagjai a szakszövetkezetnek is. Érdekes lenne azonban megtudni, egyénileg mű- l veit spárgaföldjük jövedelme után is élvezik-e az adókedvezményt, bár a termelt spárga számlaértéke után iáró 12 százalékot nem fizették be a tszcs pénztárába. Ebben az egyszerű tagok csak a jelenlegi és a volt tszcs-elnök példáját követik. Rejtett támogatók ? Az egész ügyben nem egyedül László Gyula és a többi szakszövetkezeteskedö „ügyeskedése” az, amit az arra illetékes hatóságnak okvetlenül meg kell vizsgálnia. A hihetőség határán messze kívül esik ugyanis még a feltételezése is annak, hogy a történtek hét! hosszú esztendőn át senkinek iem szúrtak szemet! A közvélemény jogos felháborodással követeli annak felderítését, hogyan kerülhették meg ilyen átlátszó módon esztendőkön keresztül a törvényeket, de azt is, voltak-e rejtett támogatóik? Ha pedig kitudódik, hogy voltak ilyenek, azokra is sújtson le az igazságszolgáltatás. A KISZ Pest megyei bizottságán a forró nyári napokban sincs „uborkaszezon”. Jónás Zoltán úttörőtitkár és munkatársai alig tettek pontot a táborozási időszak végére, máris új feladatokra készülnek' augusztus 23-tól kezdődően valamennyi járásban és városban összehívják az úttörőcsapatvezetők tanév előkészítő értekezletét. — Ezen a háromnapos megbeszélésen kell felkészülnünk mindazon feladatokra, amelyek a következő tanévben a nevelőmunkában és a mozgalmi életben ránk várnak. A nevelési feladatok vitájára meghívtuk az iskola- igazgatókat is — mondja bevezetőben Jónás Zoltán. — A legnagyobb erőpróba elé az az új mozgalom állítja az úttörőket, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indítunk, A vörös zászló hőseinek útján elnevezéssel. A mozgalom első szakasza ez év szeptemberétől 1967. április 4-ig tart. s több akcióra oszlik. Az első akció a pártkongresszushoz kapcsolódik, jelmondata: A párttal, a néppel egy az utunk! Ebben a szakaszban az úttörőrajok találkozóra hívják meg a helyi pártszervezetek vezetőit, s itt mondják el, hogyan köszöntik majd a pártkongresszust, * mit vállalnak annak tiszteletére. Az úttörőkhöz hasonlóan a KISZ-esek is készülnek az új tanévre. A megyei KISZ-bi- zottság iskolai osztálya 259 középiskolai és szakmunkás- képző tanintézeti KISZ-tit- kárral tanácskozik augusztus 22—27-e között, a nagykőrösi Absolon Sarolta önkéntes ifjúsági táborban. Utoljára kerül sor a KISZ-tanácsadó tanárok megbeszélésére — augusztus 30—31-én — ahol az eszmei-politikai nevelőmunkáról, a KISZ kommunista jellegének ei'ősítéséről, a tanév diákakció-programjáról, a szabad idő hasznos megszervezéséről, s az oktatási reformból eredő feladatokról folytatnak tanácskozást. ny. c. Szokoly Endre OLVASÓNK LEVELE NYOMÁN: Nívó cső és a kereskedelem nívója A szifonpatron minőségi próbájja: pihentetés A levél Nyáregyházáról érkezett. Sz. I. olvasónk elmondja benne; hiába keresett nívó csövet az új típusi! szifonhoz, sem Monoron, sem Nyáregyházán, sem a környező községekben nem talált. Végül levélben fordult a budapesti Lenin körút 37. szám alatt levő illatszerbolthoz: ha van, küldjenek neki —- utánvéttel. A nívó cső néhány napon belül meg is érkezett. Nem utánvéttel, hanem a boltvezető. Székely Sándor maga vette meg, és küldte el postán. Az árát természetesen Sz. I. postán megküldte neki. Kíváncsian hívtam fel a szokatlan figyelmességű boltvezetőt. — Szóra sem érdemes — mondta, miután tolmácsoltam levélírónk köszönetét — hiszen ez a legelemibb emberi kötelességünk, egy betegeskedő emberrel szemben. Nem ismerem Székely Sán- j dort, de látszik, hogy tettei és szavai szinkronban vannak — gondoltam magamban. S még ezt is: ez az eset is bizonyítja, mennyire az embereken múlik, hogy jól menjenek dolgaink az életben. KORSZERŰ TELEFONKÖZPONTOK S a kereskedelemben is. Az például, hogy legyen nívó cső az új típusú szifonokhoz, nemcsak Budapesten, hanem Nyáregyházán és Monoron is. Azaz: a nívó cső léte vagy nemléte is jelzi a kereskedelem nívóját — vidéken is. Ám, ne ítéljünk elhamarkodva a vidéki boltokról. Hátha nem szállít nekik a nagykereskedelem. — Nívó cső van minden mennyiségben — mondta Nagy Lajosné, a Budapesti Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat előadója. — A hiba onnan adódhat, hogy kétféle nívó cső van forgalomban, a régi típusú készülékekhez menetes, az újakhoz menet nélküli. Ha a boltvezető nem jelöli meg, milyet kíván, megtörténhet. hogy csak az egyik fajtából kap. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár megkezdte az ATSZK-típusú, automata keresztrudas telefonközpont gyártását a Szovjetunió megrendelésére. Az új berendezés 100 fővonallal 2000 előfizetőt szolgál ki és az igényeknek megfelelően alkalmazható vég-, góc- vagy tranzitközpontként. A gyár faluközpontot készítő egységében a legkorszerűbb technológiai elvek alapján szervezték át a végszereidét, úgynevezett felsőpályás szalagrendszert alakítottak ki a gyártás zavartalanságának biztosítására. A képen: Haraszti Imréné a regiszterkeret alkatrészeit illeszti helyére. (MTI foto — Bara István felv.) S mi a helyzet a patronok világában? Levélírónk panaszolja, hogy nem egy patronban nincs elegendő szénsav. — Nyugodtan mondhatom — hangzik a válasz —, az utóbbi időben nincs panaszunk a patronok ellen. Minden szállítmányból félre teszünk húsz-húsz darabot — minőségi próbára. Kilencven napig pihentetjük, s jól állják a próbát, nem szökik már el a gáz belőlük. S mégis, miért akadnak üres patronok olykor a vidéki boltokban vásárolt dobozokban? — okvetetlenkedem a vidéki vásárlók érdekében. — Ez olyan boltokban fordulhat elő, ahol sokáig állnak a rendelt patronok, túl a szavatossági időn. Panasz eddig nem érkezett, de mi is ellenőrizzük... — hangzott a bíztató válasz a szállítótól, mintegy ígéretéül annak, hogy a patronok és nívó csövek világában is javul a kereskedelem nívója — vidéken is. (ferenez) Kombájncsrekord Az idén ismét nagyszerű rekordot hozott a kombájnosok országos versenye. Srakta Sándor, a Kaposvári Állami Gazdaság 28 éves kombájn vezető je, 1201 holdról 200 vagon 15 mázsa gabonát vágott le, Illetve csépelt el szovjet gyártmányú, SZK—í-es arató-cséplő gépével. A múlt évi rekordot — melyhez hasonlót ugyancsak nem ismer a szakirodalom — Hofecker János baranyai kombájnvezető tartotta 173 vago- nos teljesítménnyel. % Különös termelői társulás Spárgatermelő szakszövetkezet vagy üzleti vállalkozás Egyénileg gazdálkodó tszcs-tagok
