Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

Irány a felvásárlóhely! Mérlegelés és átvétel után Maár Sebő és brigádja teher­autóra rakja a vecsési Zöld Mező Tsz káposztáját, mely a főváros zöldségüzleteiben kerül eladásra. (Foto: Szabó János) Üzlethelyiség- és raktárproblémák M0H0B«7IDÚ3 A P E S T MEGYEI. HL R l A P K Ü L Ö ,N K I A D' A S A VIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM 1966. AUGUSZTUS 16., KEDD Számokban A JÁRÁS LEGNAGYOBB KÖZSÉGÉRŐL Jó néhány üzlethelyiség van Monoron, amely szűk és a mai igényeknek nem felel meg. Ilyen többek között a papír- és játékbolt is. Ti­zenegy évvel ezelőtt, ami­kor megnyílt, talán megfe­lelt a követelményeknek, s az akkori forgalomnak. Az­óta többszörösére emelke­dett a forgalom: napi bevé­tele csúcsforgalmi időszak­ban 10—12 ezer forint Is volt már! Az üzlethelyiségnél csak egy kisebb van: a rak­tára! Az áru raktározása így évről évre nagyobb gon­dot, szinte megoldhatatlan feladatot jelent. A megoldás? Bővíteni! Az ott lakóknak lakást szerezni, vagy hozzásegíteni őket az elköltözéshez. A fejlődés nem topoghat egy helyben — még Monoron sem! ~k Hasonló problémák jelent­keznek a ruházati kisáruház, a leértékelt áruk boltjánál, valamint a bútorszaküzlet- nél. A ruházati kisáruház- nak nemcsak az üzlethelyi­sége, hanem raktára is szűk! (Egészségtelen, szellőzetlen lyuk!) Hasonló a helyzet a le­értékelt áruk boltjában, amely szintén igen nagy forgalmat bonyolít le. A bútorszaküzletnek négy­öt helyen van raktára, mégis kevés, nem megfelelő a tá­rolás. Gyakran előfordul olyan eset is, hogy a kere­sett lakberendezési tárgy a távoli helyiségben ban be­raktározva, ahová a vevő nem hajlandó „kigyalogol­ni”, inkább vásárlás nélkül távozik... ★ A felsorolt példák nem egyedülállóak, van még ha­sonló üzlethelyiség Mono­ron, amelynek bővítése év­ről évre húzódik. Érthetet­len módon e kereskedelmi egységek felettes szervei a helyi tanácsoktól várják a megoldást — évről évre. A korszerűsítési, bővítési feladatok megoldására szük­séges kiadások összege meg­haladja a községi tanácsok erejét! . (ő) Vasárnap „telt ház” a gyömrői strandon Mit tudnak az emberek Ve- csésről? Hogy savanyúkáposz­tája világhírű, és hogy közel van Pesthez. Nagyközség, a járás legnagyobb községe. Jó-e az, ha egy község Bu­dapest határában van? A köz­ségi tanácsnak — többféle okból kifolyólag — az a véle­ménye, hogy nem. A 17 537 lélekszámú köz­ség lakosai közül 7285 be­járó. A lakosság negyvenegy száza­léka tehát Pesten dolgozik gyárakban, üzemekben. Ez már eleve nem jó, hiszen ezek­nek az embereknek csak any- nyi közük van a községhez, hogy ott alszanak. De Pesten élnek, Pesten szórakoznak. Ép­pen ez a pesti munkaalkalom vonzza a vidékieket Vecsésre, s már évek óta tart a nép- vándorlás Szabolcs megyé­ből a községbe. Az idetelepülök többnyire szakképzettség nélküli embe­rek, a falusi életformától, a sáros utcáktól és egyáltalán a mezőgazdasági munkától me­nekülnek Vecsésre. Hozzák a családot is, s az első egy-két évben meghúzódnak albérlet­ben, aztán elmennek a tanács­hoz lakást kérni, hivatkozva arra, hogy az albérlet drága, és egy szobában mégsem él­hetnek a gyerekeikkel. Az amúgy is túlzsúfolt község lassan olyan lakás­gondokkal küzd, mint a főváros. Az úgynevezett betelepülők kulturális igénye nagyon ala­csony. Amíg az újdonsült vecsésiek a tanácsot ostromolják laká­sért, a bennszülött vecsési la­kosok évente 200 két szoba, fürdőszobás új családi házat építenek. A községben 3851 ház és 4528 lakás van. A sta­tisztika szerint egy szobára két-három ember „jut”. Három budapesti gyár Ve- csásről bejáró dolgozónak az iskolai végzettsége a követke­ző: négy elemit végzett a be­járók 10,4 százaléka, öt-hét ál­talánost 34,6, nyolc általánost vagy négy polgárit 45,7, egy- három középiskolát öt, gimná­ziumi, vagy technikumi érett­ségit tett a bejárók négy szá­zaléka, főiskolát végzett közü­lük egy. Nem valamennyi bejáró ada­tait dolgozták fel, csak azokét, akik a három legnagyobb pes­ti gyárban dolgoznak. De a következtetés, melyet a sta­tisztikai adatokból levonha­tunk, általános. A bejárók többsége álta­lános iskolai végzettség­gel rendelkezik. Három-négy emberre jut egy rádió, kilencre egy tévé. Figyelembe véve a budapesti adatokat, ez nem is olyan rossz, mert Pesten három la­kosra jut egy rádió, és hatra egy tévé. A vecsési „rádió-tévé hely­zet” rosszabb a pestinél, de jobb az országos átlag­nál. 2147-en fizetnek első napila­pot, és naponta 10 200 újságot vesznek meg a vecsésiek. Fo­lyóiratokból 4809 lel gazdára Vecsésen. Legkevésbé népsze­rűek a szépirodalmi havilapok. A vecsésiek a kalandos, iz­galmas filmeket szeretik, a közelmúltban bemutatott fil­mek közül legtöbben a Fekete tulipán, a Vörös és fekete, a Fantomas című filmeket néz­ték meg. A lélektani problémát bon­colgató, gondolkodásra készte­tő filmek — a Kórterem, a Volt egyszer egy öregember, Bűn — nem nagy közönségsi­kert arattak a községben. (d) Öregek napja Üllőn Az MSZMP, a tanács, a Ha­zafias Népfront, a Kossuth Tsz és a nőtanács bevonásával a községi szakmaközi bizott­ság augusztus 14-én rendezte meg az „öregek találkozóját”. Jelen volt a Pest megyei Szakszervezetek Tanácsa ré­széről Bató István, a helyi pártszervezet képviseletében Csorba Ferenc titkár, a tanács részéről Kis Gábor elnökhe­lyettes és a monori KSZB ne­vében Gulyás Balázs János titkár. A színjátszó csoport szóra­koztatta a jelenlevőket. Jám­bor Éva gimnáziumi tanuló a fiatalok nevében köszöntötte versben az öregeket. Ének­számokkal szerepelt Gyarma­ti László, Turóczy József és Máhler Károly. A sikert bete­tőzte Bardóczy Károlyné és Gyarmati László páros ének­száma. Konferált Bardóczy Károlyné. Zongorán kísért Szirmai Istvánné. Műsor után megvendégel­ték az öregeket. A találkozón Lakatos Ferenc zenekara mu­zsikált, társadalmi munkában. Törzskönyvezett anyakocák — kedvezményes áron Az egyéni és háztáji terme­lők számára a Földművelés- ügyi Minisztérium törzs­könyvezett anyakocákat bo­csát ki kedvezményes áron készpénzfizetés ellenében. A törzskönyvezett húsjelle- gü kocák ára 90 kilótól 110 ki­lóig (elit) 3200, első osztályú 2700, másodosztályú 2300 fo­rint. A törzskönyvezett zsír- jellegűek ára 70 kilótól 100 ki­lóig (elit) 2900, első osztályú 2200 forint. A nem törzskönyvezett hús» jellegű kocákat 80 kilótól száz kilóig 2000, a zsír jellegűeket 1800 forintért lehet megvásá­rolni. Az ismertetett árakon felül az Állatforgalmi Vállalat ki­lónként 60 fillér árrést számít fel. Az igényeket a községi ta­nács járlátlevél-kezelőjénél, az Állatforgalmi Vállalat kiren­deltségén, valamint a körzeti felvásárlóknál lehet bejelen­teni. Szabályosan, de ésszerűtlenül A Árammérő órát kér a vecsési Ezüstkalász Tsz sem kellett senkit részesíteni. — Szeretnénk, ha még egy- j két vasárnap ilyen lenne a for- j galom. Akkor egy kicsit tör- [ leszthetnénk a lemaradásból — 1 mondta befejezésül. <er) Fölrepülnek a galambok Az alkotmány ünnepének tiszteletére Üllőn, augusztus 20-án magasba repülnek a ga­lambok. Az üllői röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztők egyesülete röpversenyt ren­dez. Az alkotmány tisztele­tére minden üllői tenyésztő részt vesz galambjaival a ver­senyben. TERS/ ES VALOSAG Jó eredményt jeleznek a számok A nyáregyház! Béke Tsz vezetősége a napokban fel­mérte az állammal kötött szerződés teljesítését. Kenyérgabonából a terv 25,8 vagon volt, teljesítés 30,2 vagon; tejből 1600 hektoliter helyett 965 hektolitert; hízó marhából 732 mázsa, elő­irányzattal szemben eddig 212 mázsát; baromfiból 120 mázsából 77-et teljesítettek; 33 vagon paradicsomból 22, tíz vagon paprikából négy, 17,5 vagon uborkából hét vagonnal szállítottak le. Ve­gyes kertészeti termékekből a terv 68 ezer forint volt, a teljesítés eddig 45 ezer fo­rint. A hízómarha-alapanyag a tsz-ben biztosítva van. A ker­tészet ugyancsak teljesíti a tervét, hiszen csak paradi­csomból 14, uborkából négy, paprikából 1,5 vagont adtak le eddig. Persze, még bele­szólhat az időjárás is, ezt leszámítva megvannak a fel­tételek, hogy a terveket tel­jesíteni tudják. Csupán csak az a kérdés, hogy a termé­kek előállítási költségei a terven belül maradnak-e? T. I. művek üllői körzőt&zerel ősé­gétől. Választ nem kaptunk. Június 28-án levélben fordul­tunk a kispesti főnökséghez, — eredmény nélkül. Pedig kü­lönös kívánságunk nincsen. Nem kívánunk több villamos energiát felhasználni, mint ed­dig, csupán külön szeretnénk mérni az áramot és fizetni, ami — úgy véljük — így is lenne a szabályos. Atezerelték tehát a közösen használt órát a régi tulajdo­nos, az fmsz épületébe. Mind­össze ennyi történt, de ez az intézkedés nélkülözött min­den ésszerűséget. A klub es­ténként világítási áramot fo­gyaszt és egy évben egyszer ipari áramot. Ezt eddig is kap­ta a tsz órájáról, s ha átírták volna az ipari órát a tsz ne­vére — a színpad is kapott volna áramot a tsz-től, amire évente csak egyszer van szük­sége. így pedig a tsz gépmű­helyét, darálóját bénították meg „szabályszerűen”, de ész- szerűtlenül. Moór Nándor elnök Fülöp Tibor főkönyvelő Ügy látszik, hogy az augusz­tus helyrehozza, amit a július elrontott. Vasárnap a kánikulai meleg elől, aki tehette, a hűs vízben keresett menedéket. Nemcsak Pesten teltek meg a strandok, de „telt ház” volt a gyömrői strandon is. Már a kora dél­előtti órákban feltűnően sokan jöttek, főleg a fővárosból és a környező községekből. Délben, árnyékban 30 fok volt a hő­mérséklet, napon 37 fokot mu­tatott a hőmérő higanyszála. Délután három órakor Józsa István fürdőmester tájékoz­tatása szerint csaknem három­ezer vendég volt már a stran­don. Ennyi gépkocsi még soha nem parkolt itt, mint ezen a vasárnapon. A vendégek lát­hatóan jól érezték magukat. Ezen nem is csodálkozunk, ugyanis a víz hőmérséklete 25 fok volt. A vendégek kéthar­mada „idegen” volt. A fürdőmesternek és család­jának sok dolga akadt ezen a vasárnapon. A büfé is csúcsforgalmat bonyolított le. Különösen nagy keletje volt a hideg sörnek. A fagylalt is legalább olyan ke­lendő volt, mint a hűs sör. Józsa István elmondta még, hegy „baleset” nem történt ezen a napon. Elsősegélyben Halálos gázolás Üllőn, augusztus 12-én, pén­teken délelőtt kilenc óra táj­ban egy Gyömrő felé tartó pótkocsis teherautó elütötte Bimbó István 81 éves üllői la­kost. A mentők a budapesti Péterffy Sándor utcai kórház­ba szállították, de a kórház­ban sérüléseibe belehalt. A tragikus baleset ügyében a vizsgálat megindult. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Hétköznapi fasizmus. ; Maglód: Játék a múzeumban (szé- I les;. Monor: Vanina Vanini (szé- ! les). Pilis: Amerika, Amerika I—II. ! : jijíósüly: Üjra élünk. Üllő: Nyo- < i a vőlegény (széles). Vecsés: ; l íéeke és a hét vagány (szé-; A monori vásárban... torkokon a jégbehűtött sör. A Pilisi Fmsz ezen a napon, kitett magáért. Nem maradt senki szomjas a hőségben! ★ Zabos Márton sütögető sátra előtt nem akartak el­fogyni az emberek. Verseny­ben volt a lacikonyhákkal! Nem „csorbított”, nem „spó­rolt” — valóban óriási ada­got kapott, aki itt csillapította éhségét. S nemcsak az adag­gal voltak elégedettek, ha­nem a frissen sült hús és kolbász ízével is. ★ A vásár sztárja?! Elsősor­ban: a kádak, hordók, tek- nők (sózóteknő!). — (Jön a szüreti szezon, a vidámsá­gok időszaka.) Hogy mi volt a legfeltű­nőbb? A kisiparosok több­sége, a legmodernebb Opel, Moszkvics, Warszava sze­mélygépkocsival érkezett! Egy sátor — egy gépkocsi! Olyan volt a vásár, mint egy cam- pingtábor! Anno: 1966. Érdekesség? A MÁVAUT helyi járatot indított a vá­sártér és a főtér között. Most volt autóbusz! Hogy hon­nan, nem keressük ... Okos, hasznos kezdeményezés volt — vásárfia! Hörömpő Jenő Szövetkezetünk központja Vecsésen a Jókai utca 8 szám alatt van. Ez az épület vala­mikor az fmsz-é volt — fel volt szerelve világítási és ipari árammal. 1961-ben az fmsz átadta az épületet a tsz-nek, — a Jókai utca 10 szám alatt a másik épületet a Jókai klub kultúr- és színját­szó csoport számára meg­tartotta, és ott időnként sza­badtéri előadásokat is rendez­nek. A tsz évek óta hiába kéri a külön árammérő órát. Az ara­tás kezdetén viszont olyan meglepetésben volt részünk, mely 1966-ban már meghök­kentő. Átszerelték a tsz épü­letében lévő órát a földmű­vesszövetkezet klubjába, és a tsz áram nélkül maradt. Az aratás-cséplési időszakban — sürgős gépjavítások idején — a gépműhely nem kapott ára­mot, az állatállománynak nem tudtunk abrakot darálni. Feltesszük a kérdést: az dektromos művek miért gá­tolja a tsz működését az ilyen sl járással? A tsz májusban levélben vérté az órát az elektromos SPORTPORTRÉ: Akinek nincs szerencséje vezetőt. Egy év kényszerpihe­nő! Sportpályafutásának leg­keservesebb esztendeje volt ez. Volt ideje átgondolni pá­lyafutását, jövőjét. És Kári Feri döntött! Rá sem lehetett ismerni az új Kánra — vég­telenül sportszerűen, becsüle­tesen küzdő sportembert lát­hattunk a pályán. Egyre jobb formába lendült és ... Vajon hogy folytatódik tovább? Lesz-e egyáltalán folytatás? Kári Feri lába% gipszben van — a Pusztavacs elleni bajnoki rajton nem lehet ott — csak gondolatban. De bízunk ben­ne! Bízunk az akaratában, a lelkesedésében, amely szinte legendás, bízunk abban, hogy a sportot rajongásig szerető szíve legyőzi a betegséget és jövőre talán ismét a pályán láthatjuk! Szeretettel várják őt játékostársai és a szurko­lók. Mindenki. — szatti — — Ősszel nagyon jól sze­retnék játszani! Úgy érzem, Laci bácsi most megtalálta az igazi feladatkörömet, állan­dóan játékban lehetek. Ilyen lelkiismeretesen még nem ké­szültem soha, sikerülnie kell! Kári Feri ezeket a szavakat Felsőpakonyon, a pályaavató mérkőzés után mondta, ahol olyan jól játszott, mint a ta­vaszi idény utolsó mérkőzé­sein. De egy súlyos baleset véget vetett elképzeléseinek. Vasárnap a Budapesti Építők elleni barátságos mérkőzésen egy összecsapás után fájdal­mas arccal terült el a földön: lábtörés! Kári az a sportoló, aki rit­kán tud egy bajnokságot vé­gigjátszani. Fiatalabb korában ehhez saját hibái is hozzájá­rultak. Könnyen élesztette a fejét. Kiállították. 1964-ben egy Vecsés—Gödöllő mérkő­zés után megsértette a játék­Állatvásár. Mintegy két­százan kínálták élő jószá­gaikat! Mellettünk feketetri- kós férfi áradozott kilenc- hetes malacairól. — Uram! — mondta egy alkudozó, idős, jól öltözött férfinek. — Ha én mon­dom, reggel száz forinttal többet kaptam volna ér­tük! Idenézzen ... — s ezzel lábánál fogva felemelte a vi­sító kismalacot. Ez német öves fajta, ilyent nem talál a vásárban. Zsír- és húsma­lac! — Ezer forint a három. Ha adja — viszem!... válaszolta a jól öltözött. — Tegyen rá ötvenet, azt úgyis megisszuk!... Ebben maradtak. ★ Sok volt a bazár! Hajcsa­tok, „műszívek” és egyéb ajándéktárgyak cseréltek gaz­dát. Nem hiányoztak a gics- cses falvédők sem. Kutya­fejű őzikék néztek le bú­san a vásznakról. „Az én uram, csak a vizet issza” — kellették a kivarrásra váró falvédők magukat. Pár lé­lépéssel messzebb meg a Pi­lisi Fmsz „italboltjában” — vígan csúszott le a szomjas A negyedévenként megis­métlődő országos állat- és kirakodóvásár Monoron min­dig eseményszámba megy. Nemcsak a környékről, ha­nem távolabbi vidékekről is sokan felkeresik a monori vásárt, ahol kisiparosok, szö­vetkezetek kínálják porté­káikat. Vasárnap — a hőség elle­nére — nagy érdeklődés mutatkozott meg a vásár iránt. ★ Először talán a monoriak- ról szóljunk. A régi szak­mák művelői ezen a napon is versenyeztek a távoli vi­dék kisiparosaival. Vladár Károly és István kötélgyár­tók, Hoffman Miklós és Ret­ter Károly kosárfonó, Ba- ranyi Sándor kalapos, Ko­vács Károly és P. Kovács István szabó, Kalmár Pál és Bartha Károly mézeska­lácsé« mesterei a szakmá­nak. Kecskemétről, Kiskun­félegyházáról, Székesfehér­várról is felkeresték őket, hogy portékáik között válo­gathassanak. Joggal elmond­hatjuk: öregbítették a mo­nori kisiparosok jó hírét.

Next

/
Thumbnails
Contents