Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

1966. AUGUSZTUS 16., KEDD r,%A7»*frtP HÜSZ FILLÉR A pártalapszervezet titkára: — Persze, hogy megérde­melné. Próbáltam utána jár­ni, de hát annyi a rubrika, rendelet, papír — s végül az lett belőle: nincs. Az öreg két év múlva nyugdíjba megy. Már ezért is kellene. Meg az igazságért is. Mert a húsz fil­lérhez — mármint a megadá­sához — semmi köze annak, hogy párttag. Úgy dolgozik, mint az, aki többet kap. Csak azért legyen neki kevesebb, mert nem veri az asztalt, mert megszokta, hogy magáért a száját sem nyitja ki? kerül rá, aláírás. Ez a hiva­talos rend. Helyes. Gyáron belül is írott nyoma legyen az ilyesminek. Hogy húsz fillér órabérjavítást kérnek egy hőkezelőnek. Aki mel­lett a később idejöttek is többet keresnek. Ugyanolyan, vagy gyengébb munkával. És nyoma legyen annak is, hogy a húsz fillért nem ad­ták meg. Nem azért, mert nem akarták. Dehogy! Akarni mindenki akarta. Csakhát: nincs keret. Voif februári bérrendezés. VoZt évi bérfejlesztés. Más­ra kellett... Olyanokra, aki­ket az utcáról édesgettek be: talán megtetszik neki a mun­ka. s ittmarad. Az ittlévők, azok, akik hosszú évek óta dolgoznak — nos, közülük is kaptak sokan bérjavítást. A hőkezelő nem. A többi kö­zött — ő sem. Aki hallgat, aki fegyelmezett, aki hozzá­szokott az áldozatvállalás­hoz. azzal könnyebb ezt el­fogadtatni. És miért ne azt tegyük, ami könnyebb? Még­ha tisztességtelen is? Mert ez a „húszfilléres ügy” — az! A MUNKA NEHÉZ Méreget. Bizalmatlan. Az egésztől borsódzik a háta. Kellemetlen az ilyen, meg­értem. — Hagyja ezt az elvtárs! Nagyon nem szeretem, ha miattam bárkinek is fáj a feje. Ez olyan dolog, hogy kár erőszakolni. Ha azt mondták nincs pénz, hát nincsen. Dolgozik tovább. Nehéz, fá­rasztó munka ez. Már csak a meleg miatt is, amikor to­vábbi fokokkal tetézik meg az odakint tomboló kániku­lai hőséget. Verejtékben úszik az ember, s néha bizo­nyára eszükbe jut, hátha lenne könnyebb kenyér is? És — mégsem mennek el. Megszokták? Kényelem? Uj hely, idegen emberek? Nem tudom, nem is kérdem. Csi­nálják. Talán éppen azért, mert van néhány olyan em­ber. mint ő is. akinek azt mondták, hogy tőled jó munkát, példamutatást vá­runk. És ezek az emberek ezt nagvon komolyan vették. Becsületbeli ügynek. És úgy is csinál iák. AZ EMBER TÜRELMES Egyik munkatársnője: — Igen, én is hallottam, hogy nem kapta meg a bér­emelést. Pedig hát azzal sem lett volna fene-nagy nyugdí­ja. így meg... Pedig olyan rendes bácsi, igazán, nem is hiszem, hogy lenne olyan, aki ne szeretné. A munkája meg? Hát, persze, hogy rendben. Itt könnyen kiugrik, ha valaki nem jól csinálja a dolgát... Az üzemvezető: — Helyes lenne persze, tá­mogattam is, de hát a kötött létszámterv, bérkeret. .. saj­nos, ilyen kis ügyekben is ezerféle előírás... s nem én döntök, hanem az illetékes osztály... A vélemények idézését nem folytatom. Minek? Lényegé­ben tényleg nem nagy ügy. Egy ember ügye. És húsz fil­lér kérdése. Ilyen apróságok igazán „becsúszhatnak” mun­ka közben. Mégis: álszentség­re, szemforgatásra mi adhat mentséget? Vagy a közönyre. A nemtörődömségre. Bérke­ret-bérkeret, fillér, forint. Ja. és persze — az ember. A türelmes ember. Aki mel­lett mosolyogva mennek el a j hangosak, ügyesek. csak a j maguk dolgával törődök; ha Pillantás egy napihír mögé Fiatal anyák gondja Napos vagy hetes bölcsőde Az ötvenkilométeres körzet A Pest megyei Ruha- tisztító és Szolgáltató Vállalat új műanyagki- készítő üzeme október­ben kezdi meg a munkát Öcsön. Egyetlen mondat, szokvá­nyos napihir. Az érdektelen olvasó, számára mitsem jelent, de annál érdekesebb száz meg száz ócsai fiatal anyának. Máris türelmetlenül várják az őszt, reménykednek benne, ta­lán a következő télen már nem kell munkába utazniuk, otthon a faluban dolgozhat­nak, jobban és könnyebben el­láthatják családjukat, közel le­hetnek munka közben is gyer­mekükhöz. — Négyezer ember, köztük ezer-ezerszáz nő, legalább fe­le részük kisgyermekes anya jár be munkába Budapestre. Itthon nincs a számukra mun­kaalkalom — mondja Konkoly Pál, Ócsa község tanácselnöke gondterhesen. Más falvaknak ugyanez a oblémája, itt talán kissé fo­kozottabb, mert aránylag több nő kényszerül „bejárni”, mint egyebütt. Többségük három műszakban termelő textilgyá­rakban dolgozik. Háromheten­te váltakozva, hol reggel, hol délben, hol meg este indul munkába. Amíg odajár, mi történik a gyerekkel? — Megoldja részben a kér­dést a napközis óvoda. Tulaj­donképpen csak azok számá­ra, akik állandóan nappali műszakban dolgoznak. Nehe­zebb a helyzete a sok három­évesnél kisebb korú gyermek anyjának, különösen ha a fér­je is váltakozó műszakban dol­gozik, és nincs nagymama a háznál. Bölcsődénk nincsen Ocsán, olyan, ahol reggeltől késő délutánig látják csak el a gyereket — nem jelentene megoldást. Hetes bölcsőde fel­állítására pedig semmi remé­nyünk, nagyon költséges lenne a fenntartása. A- kisgyermekes anyák tehát úgy segítenek magukon, hogy hétfő reggeltől, szombat estig, SZ1CETCSEP Piros héj, sárga hús — az új őszibarack-divat „Divatos” őszibarackok ér­nek a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola szigetcsépi kí­sérleti telepén. Az utóbbi években külföldön új „őszi­barackdivat” kezdett tért hó­dítani: mindinkább az élénk­piros héjú, sárga belű, nagy alakú, már a nyár derekán érő gyümölcsöt keresik. A nagyszabású nemesítő munka első gyümölcsei közé tartoznak a szigetcsépi új­donságok is. Két közismert és jó minőségű, de a leg­újabb ízlést már nem telje­sen kielégítő fajtának, az Elbertának és a Champion- nak, valamint a kínai la­pos-törpe őszibaracknak a ke­resztezésével hozták létre az új, korán érő, nagy gyü­mölcsű, piros héjú, kiváló za- matú hibridet. idősebb házaspárhoz, vagy asszonyhoz „kiadják” a pici­nyüket. Nem egy esetben olyan öreghez, aki már maga is gon­dozásra szorulna. És fizetnek a gyerekért havonta 4—500 fo­rintot. Útiköltségük felemészti a másik százat, egész havi ke­resetük 1200—1300 forint. — Igazán nem kell bővebb magyarázat, miért örülünk a fonalkikészítőnek. A vállalat azt ígéri, legalább 300 asz- szonvnak biztosít munkát. — A többiek pedig tovább is bejárnak? — Talán nem. A Pénzverde szívesen Ócsára helyezné jel- vénykészitő műhelyét. Nagy külföldi megi'endelései vannak, és egyre újabbak érkeznek, pesti üzemében szűk már a hely. Ide költözésének egyet­len akadálya az a rendelkezés, amely a fővárostól ötven kilo­méteres körzetben új ipari üzem felállítását megtiltja. Va­lóban szükség van erre a ti­lalomra? Igen, feltétlenül, hiszen az ország más vidékein, az Alföl­dön, Szabolcsban kívánja elő­segíteni az iparosításon ke­resztül a munkaalkalom meg­teremtését. De ez alól is lehet kivétel: hiszen a Pénzverde nem nagyüzemet akar Ócsán létesíteni. Ha az illetékesek megvizsgálnák a kérdést, talán enyhíteni lehetne a tilalmat. Ha másért nem. a messziről munkába járó fiatal anyák könnyebbségére, még inkább a piciny gyermekek kedvéért. Sz. E. magUK ttoi.ga\ nagyon jó kedvük van, akkor megértésükről biztosítják. Apropo: megértés. Még min­dig nem tudom, mit kellene a hőkezelőnek megérteni? Azt hiszem ő sem tudja. Ha vala­ki úgy érzi-gondolja, hogy meggyőző magyarázattal szol­gál, alulírott szívesen megad­ja a pontos adatokat... Mészáros Ottó Szocialista humanitás? ötvennyolc esztendős, mun­kaköre: hőkezelő. Jól hangzik de nem szakma, csak betaní­tott munka. Neki elég. Sohí nem vágyott nagyra, nem c látványosan cselekvő, hanem a hasznosan, hangyaszorga­lommal dolgozó emberek kő- zül való. Vácott dolgozik, a.. a ... szóval együk nagyválla­lat gyáregységében. Két é\ múlva nyugdíjba megy. Mini munkás. Mint kommunista — soha. 1945-ben lépett be s pártba: soha nem tartotl igényt semmiféle kivételre előnyre. Sőt... És ezért több ez, mint — húsz fillér. „TE MEGÉRTED ,,“ Rettentően mérges. K, mondta meg nekem? Ki szólt' Ö nem kért senkit, ő ezt tu­domásul vette... hagyjuk aj egészet. Hagyjuk? Hosszú évek ót£ dolgozik azonos munkahelyen munkakörben, felettesei sze­rint is jól. A mellette dolgo­zók órabére ennyivel, annyi­val, de emelkedett, ö nem ka­pott javítást: — Te megértec ugye, másoknak nehezebfc lenne megmagyarázni . . . Nyelt, vagy csak beletörő­dött? Gondolt valamit, dt jobbnak látta nem kimondani vagy' így vette természetes­nek? Nem tudom, s magt nem is segít hozzá, hogy meg­tudjam. Nem hajlandó rólc beszélni. Most legutóbb — többek között a pártalapszer­vezet titkárának javaslatára aki egyben íélig-meddig mun­kaköri felettese is — húsz fil­lér órabéremelésre javasolták Egyetértett vele az üzemveze­tő. Mindenki Csakhát: nine: pénz. Erre. Húsz fillér. ,.C megérti” — mondták, s ma­radt minden a régiben. Két év múlva megy nyug­díjba. Ugyanúgy dolgozik mint azok. akik többet kap nak nála. Mégha húsz vág: harminc fillérrel is óránként De többet. Mert ők — ők nen. értik meg. De mit is kellene megérteni ? EGY KIS KERÜLŐ Bocsássa meg az olvasó, h< most félbehagyom a történe­tet. Nem akarom magyarázn azt, amit — úgy hiszem — nem kell magyarázni. Hogy sem magam, sem más nen követel előnyöket valakinél azért, mert a párt tagja. Mer kommunistaként társadalm kötelezettségek sorát vesz magára. Mert harcol a pár igazáért, politikájáért Ezer nem jár előny. Még húsz fii- lérnyi sem. Ám: azért, mer valaki kommunista, mert ön­tudatos, mert fegyelmezett, a: sem jár neki, amit — nem ér mondom, munkatársai s fe- lettesei! — megérdemel? Mi­féle hazug, hamis, álszent do­log ez? Mint ahogy nem ó a: egyetlen ilyen. Magam i; jó néhány olyan alapszerve­zeti titkárról tudok például aki évek óta nem kapott ju­talmat, kitüntetést, semmit Holott — jól dolgozik. A fi­zetett munkakörében. A töb biek mellette jutalmat tesz­nek el, kiváló dolgozó jel­vényt, ő — semmit „Ugy< megérted...” — itt is azo­nos a szöveg. Hát mi a ... szó vaL mit kellene megérteni? A PAPÍR FEHÉR A papír fehér s türelmes Rágépelik a javaslatot, szán Felveszünk azonnali belépéssel budapesti és vidéki kiren­deltségeink épület karbon­tartásához kőműveseket és a szakmában jártas segéd­munkásokat, valamint vidéki kirendeltségeink lóállomá­nyának patkolására, ván- dorpatkoldához patkóié kovácsokat. Vidéki munkahelyen kiküldetési átalányt fizetünk. Jelentkezés helye: 21. sz. AKÖV. Budapest XIII., Jász u. 38. sz. Jólesett. (Foto: Gábor) % tulajdon fosztogatóit inkább l sajnálják, mint elítélik.” Jog gal sérti az ilyen magatarta a tisztességes. szorgalmai munkájukat jól végző embc rek igazságérzetét. Különösei akkor, lia egyes gazdaságot vállalatok vezetői, hamis em beriességből kiindulva, túlsá gosan elnézőek az egész kő zösség, a társadalom ellen ve tők iránt. Helyes és jogos elv aki tudatosan vagy éppen ha nyagságból, nemtörődömség bői kárt okozott a társada lomnak, az tegye úgy jóvá bűnét, vagy hibáját, hogy meg téríti a kárt, vagy annak je Ientős részét. Ez olyan terme szetes szankció, amelyne szükségessége vitathatatlar hiszen a bűncselekményei vétségek kívánatos visszaszo rítását, a gyenge, felelőtle jellemű emberek nevelésé társadalmi felelősségérzetü kifejlesztését, szolgálja. Mégis akadnak gazdaság vezetők, akik elmulasztv munkaköri kötelességüké tétlenül elnézik, hogy a fe lelősen rájuk bízott társadal mi, közösségi tulajdont meg károsítsák. A Szentendrei Já rási Ügyészség, — csak az el múlt évben — 21 esetben szó lított fel vállalatokat, gazda Ságokat, hogy gonúoskodjana a vállalatuknak okozott káro megtéríttetéséről. És akadta! olyanok is, mint a Pilisi Ál lami Erdőgazdaság, vagy a po mázi Árpád Szakszövetkeze amelynek vezetői még a fel szólítás nyomán sem intézked tek, csupán ismételt ügyésj sürgetésre — sőt, a fegyelm eljárás kilátásba helyezésért — tették meg a szükséges le péseket a károk megtérítés érdekében. Társadalmunk további elő rehaiadása, a dolgozó embere] anyagi jóléte és szellemi életé nek emelkedése, a szociálist tulajdon gyarapodásától függ Nincs létjogosultsága tehát a elnézésnek, mégha rosszul ér telmezett, vélt emberségből fa kad is. azok iránt, akik kár tesznek mindannyiunk tulaj donában. Az igazi emberség, a szó cialista humanitás ennek ép pen az ellenkezője. Mégpedig a közösség és az egyes embei érdekeinek igazi védelme! Hetesi Ferenc Pál A címben szereplő kérdőjel nem tagadni és nem is vitatni akarja az előtte levő fogalom gyakorlati létezését. Hiszen a szocialista rendszer talajából fakadó, helyesen érteimez.ett emberiesség, nemcsak nép- köztársaságunk alkotmányá­ban. törvényeinkben tükröző­dik, de nap mint nap megnyil­vánul a dolgozó emberek ma­gatartásában, gondolkodásá­ban és tetteiben. Társadal­munk egyre jelentősebb ré­szének válik lelkiismeretévé az önzéstől mentes emberi magatartás. Sok szép. felemelő példája van ennek. Talán egyik legszebb a tavalyi nagy árvédelemben részvevők ön­kéntes helytállása, a rászorul­tak megsegítésére megindult gyűjtés. És hány olyan esetet lehetne felsorolni, amikor egész üzemi kollektívák, vagy pedig az ország különböző vi­dékein élő emberek, támoga­tásukat ajánlják fel tragikus sorsú gyermekek, családok megmentésére? Az őszinte emberi segítés, a közösség ügye iránt érzett felelősség megszámlálhatatlan példája bizonyítja, hogy a szocialista humanitás mindinkább termé­szete lesz a mi társadalmunk­ban élő és dolgozó embernek. így van, így igaz. Mégis fontos és szükséges szólni ar­ról is: az emberiesség gya­korlását, nem ritkán hamis elképzelések torzítják el, kárt okozva ezzel fejlődésünk­nek. A rosszul, tévesen értel­mezett szocialista humani­tás nemcsak anyagi, gazdasá­gi kihatásaival gátolja az elő­rehaladást, de visszatükrö­ződve az emberek gondolko­dásában, szubjektívc is káro­kat okoz, helytelen magatar­tás elterjedését segíti elő. Egy őszinte hangú, tárgyila­gos jelentés tanúskodik erről, amelyet a Szentendrei Járási Tanács legutóbbi ülésén ter­jesztett elő a járás vezető ügyésze. A társadalmi tulajdon vé­lelmét jellemző részből idéz­tük a következőket: ezt „egyes Esetekben ... kedvezőtlenül befolyásolja a tévesen értel­mezett szocialista humaniz­mus, mely abból a félreértés­ből adódik, hogy a társadalmi ulajdon fosztogatóit inkább

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents