Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Hiába kértek gépeket Időben kell szólni a gépjavító állomásnak, hogy ne ismétlődjön meg a tavaszi eset Napirenden: van-e elég munkaerő? A városi tanács végrehaj­tó bizottsága csütörtöki ülésér több fontos kérdésben hős döntést. A legizgalmasabb napirend hogyan áll a város munkaerc dolgában? Szó lesz a városi közö: munkaügyi döntőbizottsáf munkájáról, és módosítják : költségvetés néhány tételét. Három-négy hónap nem olyan nagy idő, hogy az ér­dekeltek vissza ne tudnának emlékezni. Ezért teszem fel a most is aktuális kérdést Vígh Istvánnak, a gépjavító állomás igazgatójának: Mi is volt a magyarázata annak, hogy a közös gazdaságok ve­zetői május elején haszta­lan zörgettek segítségért az üzemnél? — Végtelen egyszerű a do­log — mondotta Vígh Ist­ván. — A gépjavító állomás, mint üzem, jelentős kapaci­tást foglalkoztat gépekben és emberekben egyaránt, akiket minden körülmé- i nyék között foglalkoztatni ; kell. Ez világos. így mun­ka nélkül, sőt hozzáteszem, előre beütemezett munka nélkül nem lehetünk. — Sajnos nagykőrösi terme­lőszövetkezeteink április vé­géig csökönyösen kitartottak amellett, hogy nincs szüksé­gük a mi gépeinkre, ők fel­adataikat a saját kapacitásuk­kal is meg tudják oldani. Mondjuk meg őszintén, hogy ez a magatartás nem volt túl­ságosan barátságos. De mit tehettünk róla? Kénytelenek voltunk az üzem számára ott munkát szerezni, ahol arra le­hetősége volt. — Már április utolsó nap­jaiban jelentkezett a jászka- rajenői Lenin és a törteli Aranykalász Termelőszövetke­zet és így került mindkét gaz­daságba öt-öt erőgépünk. — Alig telt el azonban né­hány nap, értesítést kaptunk a Petőfi Termelőszövetkezet­től, amelyben gépeket kértek mégpedig sürgősen. Hama­rosan csatlakozott az Arany János Termelőszövetkezet is, és így tovább rendre a többiek is. — Persze, mi a gépeket a kihelyezésről már nem irá­nyíthattuk vissza. Jött a kapkodás, és még a Mo- nori Gépjavító Állomásról is hoztak kisegítőképpen nyolc erőgépet. — A feladatok úgy ahogy megoldódtak, de itt van az őszi szántás ügye. Nem lenne he­lyes, ha a tavaszi példa meg­ismétlődne és éppen ezért for- \ dúltunk minden érdekelt me- ' zőgazdasági üzemhez, hogy je- 1 lentkezzenek kellő időben. Ez nekik éppen olyan hasznos, mint a mi üzemünknek. Felszedi le a síiteket A „lyukas híd” mellett meg­kezdődött a gyalogos aluljáró építése. Halmozódik az építke­zéshez fuvarozott kő- és vas­anyag. A „mintához” szolgáló deszkákat már fűrészelik, ugyanis előregyártott elemek­ből készül az aluljáró, s az ál­lomás másik oldalán a vasút alatt elvezetett patakmeder. Az előregyártott alagút-da- rabokat egy daru emeli majd a helyére. Arra az időre a vasúti töltésről felszedik a sí­neket — egy vágány kivételé­vel. Ezen bonyolítják le a for­galmat, és ezen a sínszálon közelíti meg a daru is a mun­kahelyet, , vasúti kocsira sze­relve. A sínek felszedése után a töltést valósággal kettészelik. Ez azonban — mint ahogy Jújárt István szakmunkás el­mondotta — nem tart sokáig. Október elején a helyére ke­rül az aluljáró alagút, s az­után már csak a töltést el kell egyengetni, a hozzá vezető uta­kat kell kiképezni, csinosítani, de az év végére azzal is végez­nek. Két héttel a tanévnyitás előtt Elkészültek a füzetcsomagok — Kapós a rajztábla Könyvhegyek a gimnáziumban Bátor legény A Figyelőben olvastuk A Figyelő az első oldalon. — az új postai díjszabás kap­csán — visszatekint a múltba, a magyar posta történetébe. A külkereskedelem első fél­évének biztató eredményeiről, továbbá az iparfejlesztés ha­tékonyságáról egy-egy egész oldalas írásban számol be a lap. A harmadik ötéves terv koncentrált gépipari fejleszté­sével, a keleti kereskedelem nyugati visszhangjával, vala­mint a termelőszövetkezetek áruértékesítésével foglalko­zik még a Figyelő. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Az ég kulcsa. Magyarul be­szélő, színes szovjet filmvíg­játék. Korhatár nélkül megte­kinthető! Kísérőműsor: Korongot, ko­rongot. 2. Ifjúsági híradó. 1 Előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. MATINÉ: Égbolt a sivatag felett. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MOZIMŰSOR: A párizsi Notre Dame. Vic­tor Hugo romantikus regényé­nek színes, francia filmválto­zata. Főszereplők: Gina Lol- lobrigida és Anthony Quinn. Szélesvásznú. Korhatár nélkül megnézhető! Kísérőműsor: Magyar hír- fcdó. Előadások kezdete: fél 6 és I órakor. mek gyanúsan méreget vé­gig­Az idősebb összekotorja a kimaradt takarmányt egy sorába és a garabot felkapja, miközben a kicsit így oktat­ja. — Jóska, ülj ide a fűrakás mellé. Én beviszem ezt a ta­nyába — int a pár száz lépés­re fehérlő kis épület felé. — Ha valaki el akarja venni tő­led, rúgj belé. Értetted? Jóska lekuporodik a gyepre és megbízatása teljes fontos­ságának tudatában válaszol: — Möd lössz. Eközben olyan harciasán mér végig, hogy jobbnak lá­tom, ha távozom. Nevetve tolom odébb a bi­ciklimet. Még hallom, amint a csöpp legény a nagyobb után kiabál! — Heee Pista, látod, hód mögijett tüllem! (bíró) Július 1-től hirdeti a papír­bolt előtti hatalmas tábla: „Is­kolaszereit már most vásárol­ja meg!” Bent a boltban sűrűn állnak a pult mellett. Megkezdődött szeptemberre a vásárlás, a gye­rekek iskolára való felkészíté­se. — Elég nehezen indult, de talán az idén jobban megosz­lik a forgalom az előző évek­hez viszonyítva — halljuk a vezetőtől. Az egyes osztályok füzet­csomagjai elkészültek, eddig a szükségletnek mintegy 20 szá­zalékát vitték el. Újdonság, s minden elsősnek kötelező a modern rajztábla, de gyorsan fogy a 138 forintos — kézben és háton egyaránt hordható — táska is. Ez utóbbiból napi 30—40 da­rab talál gazdára. Töltőtollban sincs hiány, 14 forinttól 550 Könyvhegyek a tornateremben forintig a legkülönbözőbb mi­nőségben és színben kínálják. A forgalom napról napra Mindig van vásárló emelkedik — érdemes tehát minél előbb vásárolni. ★ Könyvhegyek magasodnak egymás mellett a gimnázium egyik földszinti tantermében. Itt történik a tankönyvek já­rási elosztása. E hónap 20—28-a között szál­lítják ki a megrendelt meny- nyiséget az iskolába, ahol a szétosztást a tankönyvfelelős tanárok végzik. — Az általános iskolás tan­könyvek mind megérkeztek. A gimnáziumi könyvek csak részben, mert sok új tankönyv készült az új tanévre — tájé­koztat Dónáth Dénes. Aggodalomra azonban nincs ok, szeptember 1-én minden kis- és nagy diák becsomagol­hatja könyveit és füzeteit. Szentpéteri — Papp — Nem lesz vizes az aluljá­ró? — A talajvizet új technikai eljárásokkal készült csatorna- hálózaton vezetik el, és így az alagút mindig száraz marad. A 3,58 méter széles aluljá­róban csak gyalogosok, kerék­párosok közlekedhetnek, köz­úti nagyobb járművek a hoz­závezető utak kiképzése kö­vetkeztében meg se közelíthe­tik — mondta Jójárt István. (fehér) Miről ír a Magyarország? A moszkvai parlament leg­utóbbi — sok külföldi sajtótu­dósító számára meglepetése­ket hozó — üléséről Pirityi Sándor, a lap moszkvai tu­dósítója ír. Beszámol a Magyarország Wilson angol miniszterelnök washingtoni látogatásáról, és Johnson elnök magatartásáról e látogatás alatt. Róbert László, az olasz bel­politikai élet „szezon végi” ak­tualitásáról ad képet. Az afrikai kontinens legné­pesebb országa — Nigéria. A belső ellentétek puccsot rob­bantottak ki. Hogyan tovább? Ezzel foglalkozik Makkai György írása. Hogyan lehet az NSZK-ban tisztességesen újságot csinál­ni? Az NSZK-ban ma négy olyan napilap van, amelyet az egész országban olvasnak. Mi­lyen ezeknek a lapoknak az „arca”? Erről tájékoztat két oldalon Heltai András. A gyarmatosítás regényének e heti fejezete az 1904. feb­ruár 8-án kezdődött hadüzenet nélküli japán—orosz háború­ról szól. SPORT Látványos autóverseny — jó labdarúgóprogram Nagykőrösi Kinizsi—Üllő. ...A inai sportműsor- érde­kés ekemériyéket ígér. Idő­rendi sorrendben: délelőtt 10 órakor a sporttelepi be­tonpályán Pest megye baj­nokságáért küzdenek az au­tómodellezők a másfél, a két és fél és az öt-tíz köbcenti­méteres kategóriában. A mi­niatűr autók képesek 100— 150 kilométeres óránkénti sebességgel száguldani. A jó képességű körösi verseny­zőkön kívül részt vesznek Vác, Dunavarsány, Dunaha- raszti és a Csepel Autó mo­dellezői. Látványos és iz­galmas verseny várható. Csikós I újra csatasorban. Délután 3 órakor a Ki­nizsi ifi labdarúgói játsza­nak az üllői ifik ellen. Hét­közben az ifik kitűnő játék­kal — igaz, kapujukat Vad- nay nagyszerűen védte — 2:2-es döntetlent értek el a kényelmeskedő első csapat ellen. Reméljük ma is jól játszanak és győznek. Az első csapat mérkőzésé fél öt órakor kezdődik. A körösi labdarúgással kap­csolatban jelenleg két vé­lemény alakult ki: az egyik tátíhr — az optimisták — úgy vélik, hogy a Kinizsi még a múlt vasárnapi vere­ség ellenére is lehet harma­dik, a pesszimisták úgy vé­lik, hogy nem a harmadik helyért, de a kiesés ellen kell küzdeni a csapatnak. Ma mind a két fél választ kaphat és lehet következtetni a jövőre. Eldől, hogy meny­nyire felkészült a csapat, milyen a játékosok erőnléte, milyen a csapatszellem, a taktikai érettség és a tech­nikai képzettség. Reméljük, az. optimistáknak lesz iga­zuk. Jó iabdarúgás és kö­rösi győzelem várható. A ké' csapat jelenlegi helyzete: 6. Üllő 17:13 18 12. Nagykőrös 18:22 15 A tavasszal Üllő nyert 2:0- ra. A papírforma Üllő mel­lett szól, de éppen a számok alapján és ellenére jósolunk; jó játékot és hazai sikert. Tizennégyes keret van je­lölve: Gömöri, Vadnay, Vass, Baranyai, Lányi, Toricska, Pé­csi, Farkasinszki, Kecskés 111, Decsi, Csikós I, Csikós II; Klenovics, Jeszenszki. A mérkőzést Bemáth ve­zeti. P. S. S e ! i U­| „KÉPES REGÉLŐ”, „Fehér ; ember”, „Ne légy bosszúálló”, • „Nagyvilági nő”, „Amit mind- j nyáján érezünk”, „Lajcsi meg ! a csaja”. Ezek még romanti- i kus irányzatú művek. Később ! a népies irányzatot követte, i „Falu nótái”, „A rétaljai kis : malomház”, „Dűli Mári” stb. IA cigányság sorsával is fog- ; lalkozik számos elbeszélésé- i ben. „A Nagy Csuki Peti öröm­napja”, „Csipődött János úr”, „Az a hírős Károly Cigány”, i Népének szeretete tette őt íróvá és lapszerkesztővé. Nagykőrösön 1878. szeptem­ber 17-én 104 előfizetővel la­pot indított Nagy-Körös cím­mel. Jól menő ügyvédi iro­dája volt, melynek jövedel­méből a lapszerkesztés sokat felemésztett. Lapjának célki­tűzése az általános műveltség emelése, a nagykőrösi nép műveltségi színvonalának ja­vítása volt. Szenzációhajhá- szó cikkeket nem közölt. A városi közeseményeken túl az irodalom, a műveltség, a szo­ciális viszonyok javítását elősegítő cikkeket tartalma­zott lapja, melynek nemcsak szerkesztője volt, de a cikkek nagy részét is ő írta. Szerkesztette a Csiptetö cí- ' mű nagykőrösi élclapot is. 17 esztendőn át nem változtatott a kitűzött célon. 1894-ben meg­szűnt a lapja és a Nagykőrösi Hírlaphoz ment főszerkesztő­nek. A LAP IRÁNYÁT már nem ő szabta meg, hanem a vál­lalkozók. Tóth József nemcsak lapot szerkesztett, hanem a nagykőrösi társadalmi életnek az irányításában is tevékenyen részt vett. A Polgári Olvasó Körnek vezetőségi tagja, majd elnöke volt. A több ezer köte­tes könyvtárral rendelkező körnek több száz tagja volt. Maga mellé gyűjtötte a jó szervezőkészségű embereket. A Nagykőrösi Dalárdának is vezetőségi tagja volt. Igyeke­zett szervezni művelődési cé­lokért küzdő egyesületeket, azok népszerűsítésére lapjá­ban cikkeket írt és jelen­tetett meg. Amikor úgy látta, hogy az irányító szerep kiesett a kezéből, a rosszindulat, a kapzsiság a kenyeret, a taka­rékpénztári ügyészi állását is elvette tőle, elkedvetlenedett, megbetegedett. A betegség e nemes célokért küzdő ember korai halálát okozta. MIERKA KAROLY mé­neskari százados a fiatalság szórakozásának szervezője és a sportélet megindítója volt. Bursperkben született 1809- ben, meghalt Nagykőrösön 1899-ben, 90 éves korában. Kitűnő szervező, kellemes modorú ember volt, kit a vá­ros fiatalsága nagyon sze­retett, s „Mierka bácsinak” szólította. Hogy mikor c- rült Nagykőrösre — ez a rendelkezésünkre álló ada­tokból nem állapítható meg. 1878-ban, mint méneskari százados nyugalomba vonult a hadsereg kötelékéből. Már nyugalomba vonulása előtt ismert volt a nagykőrösi társadalom szociális és kulturális megnyilvánulá­sain, mert a városi ta­nács polgárai közé vette, érdemeire való tekintettel felmentette a polgárjogi díj fizetése alól. Nyugdíjba vo­nulása után minden idejét a szociális és kulturális te­vékenységre fordította. A Pol­gári Olvasó Kör választmá­nyi tagja volt. A kör bál­jait ő szervezte, rendszerint ő volt a rendező bizottság el­nöke. A Nagykőrösi Dal­egyesület barátai között ta­lálható 1879-ben. 1880. ja­nuár 27-én a dalegyesület hangversenyének megrende­zésében való közreműködé­sét köszönik meg. Ilyen te­vékenységéről 1894-ig olvas­hatunk a Nagy-Kőrös című lapban. 1894-ben a helyi va­dásztársaságnak is tagja, fegvverengedélyt is kapott. ÜJ KEZDEMÉNYEZÉSE, mely ismertté tette nevét, a nagykőrösi sportélet megin­dítása volt. Ő alapította a Nagykőrösi Korcsolyázó Egy­letet 1879-ben. A városi ta­nácstól elkérte a korcsolyá­zók részére a Cifrakert melletti, ma a Kinizsi sport­telephez tartozó terület egy részét, korcsolyázó térnek. Ezt a teret később befásí- tották és ott számos eszköz szolgált a nép szórakoztatá­sára (hajóhinta, forgó, a csó­nakázó tó csónakkal). A csónakázó tó télen kor­csolyatérül szolgált, melyhez a századforduló táján mele­gedőt építettek (ma a térőr lakása). ..Mierka kertnek” is nevezték ezt a helyet. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) Elfelejtett emberek Járom a szőlőhegyet. Az egyik dülőúton két kis gyer­mek füvet szedeget. A nagyobb úgy tízéves for­ma. A kisebb három körül járhat. A kosár megtelik, de a sze­dést azért nem hagyják abba. — Minek lesz — érdeklődöm komolyan.. — Nyúlnak — hangzik a ki­mért válasz. És mindkét gyér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents