Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
1966. JÜLIUS 10., VASÁRNAP MSI HEGYEI Vigyázat, ételmérgezés! Tiszta ennivalót az asztalra A kenyér tiszta kezelése a pékségekben és az üzletekben a dolgozók hozzáértésétől és lelkiismeretességétől függ. Az üzlettől hazáig azonban a mi feladatunk mindennapi kenyerünk megvédése a szennyeződéstől. A hazaszállításhoz főleg azok számára, akik nagyobb távolságról viszik haza az élelmiszert, ajánlatos zárt táskát használni a népszerű, de nem higiénikus hálószatyor helyett. A meleg nyári hónapokat kivéve a friss árukat az éléskamrában is tárolhatjuk, a kánikulában pedig, még ott is található hűtési lehetőség, ahol sem hűtőszekrény, sem pince nincs. Kevesen gondoltak még arra, hogy a legnagyobb kánikulában a lakás leghűvösebb része a kályha. A cserépburkolat hőszigetelő tulajdonsága és a kéményen át történő állandó szellőzés következtében a kályhaajtó melletti rész meglepően hűvös. fl vagdalt hús veszélyes! A húsok közül legkevésbé a vagdalt és darált húsok tárolhatók. Az apróra feldarabolt hús ugyanis különösen jó táptalaj a fertőző csírák számára. Még a kifogástalan nyershús esetében is az emberi kéz és a darálógép szennyezettségének lehetősége miatt számolni kell a fertőző csírák bizonyos mértékű elszaporodásával. Érthető tehát, hogy a bizonytalan eredetű, illetve bizonytalan ideje tárolt vagdalt hús fogyasztását különösen a nyári hónapokban ajánlatos kerülni! Az élelmiszermérgezések legsúlyosabb formáit a beteg állattól származó húsok idézik elő. A bélférgesség gyakran okoz tartós hasmenést, ismétlődő hányingert, tisztázatlan eredetű viszketegséget és vérszegénységet. Étkezés előtt, székelés után gondosan mossunk kezet, az ágyneműt és fehérneműt pedig cseréljük minél gyakrabban! A húsételeket csak alaposan megfőzve, vagy átsütve fogyasszuk. A húsvágó deszkát súroljuk rendszeresen lúgos vízzel, és a megfőzött vagy sütött húst ne szeleteljük azon a deszkán, amelyen előzőleg a nyers húst daraboltuk, mert a deszka repedéseibe szorult kórokozók megfertőzhetik a kész ételt. Tejet csak forralva! A tej fertőződése számos módon bekövetkezhet. Sajnos sok még nálunk a gümőkóros tehén és fennáll a lehetősége annak is, hogy a fejés vagy a szállítás közben jut a tejbe a kórokozó baktérium. Ennek alapján minden háztartásban fontos szabályként tartsuk szem előtt azt, hogy a tejet felhasználás előtt mindig fel kell forralni. Kevesen gondolnak arra, hogy a déligyümölcsök a hosz- szú tárolás és szállítás során még több szennyeződésnek vannak kitéve, mint a nálunk termő gyümölcsök és az egzotikus gyümölcsökre tapadó baktériumok távoli, ismeretlen és ezért számunkra különösen veszélyes betegségeket okozhatnak. Ezért a citromot, narancsot, mandarint, banánt, fügét, datolyát különös gonddal kell megmosni, meleg vízben! A salátákat és főzelékféléket is alaposan meg kell tisztítani feldolgozás előtt. Ajánlatos először enyhe konyhasós oldattal leöblíteni, majd utána pedig bő langyos vízzel megmosni. fl tojást is mosni keli! A tojás — a hús és tej mellett legfontosabb állati eredetű táplálékunk, szintén csak helyesen kezelve szolgálja egész ségünket. Az a feltételezés, hogy a kemény héj megakadályozza a tojás belsejének fertőződését — tévedésen alapszik. Általános megfigyelés, hogy a tojások belsejében nem ritkán lehet kődarabot, toll- részletet, sőt féregpetét is találni ! Nem a konyha, hanem a büfék, eszpresszók és tejárudák egészségügyéhez tartozik az a szabály, hogy aki kezével közvetlenül csomagolatlan élelmiszerhez nyúl, az a pénzt nem kezelheti. Ezt a szabályt nálunk sajnos sok helyen még nem tartják be. Ügy látszik, hogy a közönség felháborodott tiltakozása és az egészségügyi szervek komolyabb rendszabályai szükségesek ahhoz, hogy véget vessenek ennek az Európában szinte már egyedülálló gyakorlatnak. Dr. Sándor Róbert NYÁR VAN, NYÁR... EGY POHÁR SÖR A sör összetétele és tápértéke, kellemes üdítő hatása — valamint alacsony alkoholtartalma — miatt nagyon kedvelt ital, különösen a nyári időszakban. Mérsékelt fogyasztásakor a sör cukor- és dext- rintartalma, a komlóból származó olajos és fehérjeanyagok, a szénsav, a tejsav és ásványi sótartalma étvágy- gerjesztő hatású °s gyorsítja az emésztést. Az élesztő B-vitamin-'- ból is jut egy kevés egy pohár sörbe. Gyártása két szakaszból áll: a malátakészítésből és a sörfőzésből. A malátakészítéshez tavaszi kétsoros, vékony héjú, • • ___ • • f Ü DÜLÉS Az alföldi klíma a kontinentális síkság jellegzetes tulajdonságaival rendelkezik. A nagy hőmérséklet-ingadozások és az erős sugárzás miatt kifejezetten ingerklímának tekinthető. Valamilyen meghatározott betegségben kifejtett gyógyhatásról az alföldi éghajlat esetében alig beszélhetünk, de vérszegény városi gyermekek fejlődését az alföldi nyaralás mindig kedvezően befolyásolja. Hasonlóképpen inkább . az egészségesek üdülését, mint a betegek gyógyítását szolgálja a tóparti klíma is. A nagy tavak éghajlatának az emberi szervezetre gyakorolt hatását nálunk főleg a Balatonnal kapcsolatban tanulmányozták, de az itteni tapasztalatok a Velencei-tóra és a Fertőtóra is vonatkoztathatók. Víz mellett — erdőben A tóparti klíma jellegzetessége a nagy vízfelület bizonyos hőmérsékletet kiegyenlítő hatása és a csökkent felhőképződés, ami a napsütéses órák számát növeli. A hullámzó vízről visszaverődő napsugár az ibolyántúli sugarak hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnulását eredményezi, hanem gyors leégést és napszúrást is okozhat. A Balaton menti üdülés tehát erős inger a szervezetre, ami a gyermekek fejlődését és az egészséges felnőttek szervezetének regenerálódását elősegíti ugyan, de betegek számára káros lehet. A tengeri fürdő lényegesen különbözik minden más fürdésmódtól. A tengervíz hőmérséklete a tetemes sótartalom és a víz állandó mozgása miatt nem olyan lényeges, mint az édes vízé. A tengerben az úszás az erős hullámverés miatt alig lehetséges, ezért inkább csak merülésről és a hullámokkal való játékról lehet szó. Ilyen megterhelésnek viszont csak a teljesen egészséges ember szervezetét szabad kitenni. Az erdő hőmérsékletet kiegyenlítő, szelet felfogó, nedvességtároló tulajdonsága miatt — főleg nyáron — kifejezetten kímélő jellegű, és mint ilyen, alkalmas a magas vérnyomás, a gyomorfekély, asztma, pajzsmirigy- túlműködés és más hasonló jellegű betegségek kezelésére. hát eltölteni, hogy abból kapjon a városi ember, amihez máskor szűkén jut: friss levegőt, nyugalmas csendet és alkalmat izmainak alapos megmozgatására. Lehetőleg minél kevesebb legyen a szabadságidő alatt abból, ami máskülönben az életben körülveszi az embert. Rosszul pihen az, aki mindennapi életéből veszi szakmai olvasmányait vagy kártyapartnereit is magával viszi az üdülőbe, mert így a helyváltoztatáson kívül végeredményben semmi egyéb nem történik vele. S. R. duzzadt szemű, lisztes árpát használnak. A csíráztatott árpát — zöldmalátát — szárítják és aszalják. A sör színe az aszalás hőfoka szerint szabályozható. A világosabb sörökhöz 50—100 C-fokon, a sötétebb sörökhöz ennél magasabb hőfokon aszalják a malátát. A gyártás következő művelete a cefrézés, amikor is az aszalt malátát megőrlik, vízzel keverik és fokozatosan melegítik 75 C-fokra. Ebben a folyamatban a keményítő malátacukorrá változik. A jól végzett cefrézés után szűrik a levet; a mellék- termékként kapott malátatörkölyt szárítva jó minőségű takarmánynak használják. A sörlét főzőüstökben 1—2 órán át főzik. Fontos munkafolyamat ez, mert ekkor csírátlanodik a lé és a bom- latlan fehérjék kicsapódnak. A főzés utolsó szakaszában beadagolják a komlót, melynek gyantás anyagai fokozzák a sör tartósságát és habzását; illóolaj- és keserűsav-tartalma pedig jellegzetes ízét és zamatét adja meg. Ezután a lét hűtőbárkákban fokozatosan hutik — miközben felveszi a levegőből az erjedéshez szükséges oxigént — majd kb. 50 C-fokról hirtelen az optimális (5—6 C-fokra) erjedési hőmérsékletre hűtik. A hűtött levet erjesztőkádakban sörélesztő péppel keverik. Megindul a szeszes erjedés bonyolult folyamata. Ennek első szakasza 8—10 napig tart, miközben rendszeresen vizsgálják összetételét. A fiatal sört lefejtik és ászokpincében alacsony hőmérsékleten három—hat hónapig tartó utóerjedésnek vetik alá. Az érett sört gondosan tisztított és fenyőszurokkal kiöntött hordókba vagy palackokba fejtik. A sör átlagos alkoholtartalma 3—4 százalék, a „nehéz” söröké 5—6 százalék. A hosszú évek alatt kialakult a sörgyárak jellegzetes „receptje”, ennek alapján igyekeznek gyártmányuk jellegét megőrizni. Világszerte ismert pl. az erősen komlózott, gyenge pilseni sör, a gyengébben komlózott, sötétebb bajor sör. Ezek között állnak hazai fajtáink. A legnehezebbek közé tartozik az angol porter sör. Hasznos-e a fácán, a fogoly Honosított madár nálunk a fácán, de jól elszaporodott és már régen befogadtuk őshonos vadjaink közé. A fogoly is kedveli a sík és lankás alföldi, illetve dunántúli magyar tájat. A fácán az esti „gallyazás” miatt igényesebb a táj megválasztásában. Szereti, ha a gazdasági művelés alatt álló tájat ligetes-erdős (esetleg nádas) terület érinti. Táplálkozásuk igen hasonló: gyom- és gabonamagvakat rovarokat, férgeket, bogyókat fogyasztanak. A foglyoknál a fiatalok inkább rovarevők, az öregek pedig magevők. Már a táplálékok felsorolása is jelzi, hogy hasznuk mindenképpen sokszorosa esetleges káruknak. A fogoly „ellenségei” mégis felvetették, hogy a gyommagvak pusztításával sem egyértelmű a hasznuk, mivel ürülékükkel szétszórják és terjesztik. Ennek vizsgálatára többen is végeztek kísérleteket. Bebizonyosodott, hogy a foglyok táplálékának 70 százalékát a káros növények és rovarok alkotják, míg 28 százalékát közömbös és csak 2 százalékát értékes magvak fogyasztása. A közmöbösek közé kell sorolnunk a tarlókról felszedett, már egyébként is kárba vesző gabonamagvakat. De hogy is állunk a gyommagvak terjesztésével? Ezek a magvak már a gyomorban összezúzódnak és többé már nem csíraképesek. így elesik a vád, hogy a táplálkozásban szerzett érdemet csökkenti a gyommagvak terjesztése. Haszna tehát egyértelmű, így a fácán és a fogoly egyaránt megérdemli, hogy a mezőgazdaság hasznos vadjai között társuk őket számon. Különösen fontos ezt tudatosítani a mezőgazdasági dolgozókban a nyári időszakban, amikor a mezőkön dolgozók sokat tehetnek értük, ha ügyelnek rájuk, hiszen éppen aratás közben — gépi és kézi aratásnál egyaránt — sok fogoly esik áldozatul. Ne panaszkodjunk a változékony időjárás miatt A Déli-sarkon amerikai tudósok minden idők leghidegebb hőmérsékletét, mínusz 84 fok Celsiust mértek június 13-án. Három nappal később a hőmérséklet „rohamosan emelkedett” és elérte a mínusz 57,5 fok Celsiust. Ez volt az idei nyár „legmelegebb” napja a Délisarkon. Asztmások: a hegyekbe! A magas hegységi klíma alkalmas asztmás betegek, a gümőkór bizonyos formáinak és a pajzsmirigy túlműködés enyhébb alakjának kezelésére. A szabadságot úgy kell teGépben a takarmány A gabonabetakarítás gépesítése során úgyszólván az egész világon megindult a takarmánybetakarítás új módozatainak a kutatása. Hiszen a bőséges takarmányon alapszik az állattenyésztés, ez a feltétele a világ megnövekedett hús- fogyasztása kielégítésének. A begyűjtésnél a hosszúszálas termény igényli a legkisebb beruházást. Jól bevált a trágyaszóróval kombinálható felszedő kocsi. A sajtolt szénára történő begyűjtés célja, hogy a termény minél gazdaságosabban és egyszerűbben legyen mozgatható: ennek előnye tehát az anyagmozgatásban és a tárolásban jelentkezik. A bálaröpítővei ellátott bálázóval igen jól hasznosítható a szállítókocsi. A pogá- csázás nagy beruházást igényel, amit csak részben térít meg az anyagmozgatás köny- nyűsége. Ennek ellenére külföldön jelentékeny mértékben terjed. Különösen ott, ahol a lucerna a fő szálas takarmány- növény. A szecskázást sokan csak a fűféléknél ajánlják a betakarítás munkafolyamata közben; leveles takarmánynövényeknél ugyanis nagy a veszteség. Magyarországon a jelenlegi gépesítési szinten még a szálas begyűjtés játssza a legnagyobb szerepet. Oltás a levegőből Szovjet szakemberek az elmúlt évtizedben a világ egyik legjobb szervezett erdőtűzvédelmi hálózatát építették ki: a szovjet erdőgazdaságokban jelenleg 719 vegyszeres tűzoltóállomás működik. A szovjet légi tűzoltásnál általában háromféle módszert alkalmaznak: repülőgépről permetezett vízzel és vegyszerrel való oltást, ezenkívül ejtőernyős, illetve helikopteres tűzoltók bevetését. A víz és vegyszer leszórá- sára nagyméretű tartályokkal ellátott gépeket használnak; ezek minden esetben dugattyús gépek, amelyeket sok esetben kiöregedett bombázó- és szállítógépekből alakítottak át ilyen célra. Ejtőernyős tűzoltónak általában több száz ugrással rendelkező gyakorlott ejtőernyősöket képeznek ki. A helikopteres tűzoltók a tűzfészek közelében kötélhágcsók segítségével ereszkednek le. Az ejtőernyős és a helikopteres tűzoltók fő eszközei a háti permetezőgép, a vegyszeres tűzoltóberendezés és a kombinált tűzoltólapát és csáklya. Munkájukat természetesen megfelelő aszbeszt, vagy más anyagból készült tűzálló kezeslábasban végzik, sisakkal a fejükön. A szovjet légi tűzoltóknak nagy segítséget nyújt a MI—4 típusú helikopter, amely rendkívül ió repülőtulajdon- ságokkal és hosszú lebegési periódussal rendelkezik. A légi tűzoltók bevetési módszere, illetve a „vízbombázás” mindig az erdőtűz jellegétől, kiterjedésétől és attól függ, hogy a tűz milyen növénykultúrát (erdő, bozót, cserje) támad. A „víz- bombázás” segítségével nemcsak eredményesen lehet oltani a tüzet, hanem a ledobott vízfüggöny csökkenti a tűzövezet körül felmelegedett talaj hőmérsékletét, s ily módon megkönnyíti a földi tűzoltók munkáját. A kellő időben bevetett ejtőernyős és helikopteres tűzoltók a tűz terjedésének irányában irtásokat vágnak, tehát késleltető zónák létesítésével megakadályozzák a tűz tovaterjedését. Az elmúlt év folyamán a Szovjetunió területén 7900 esetben végeztek sikeres oltást a légi tűzoltó alakulatok. Endresz István t