Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
ÖSSZKOMFORTOS HATÁRT Aratáskor, csépléskor A nyári betakarítási munkák, idején nemcsak a gépek, hanem az aratásban, cséplés- ben részt vevő emberek is több energiát, erőt „dolgoznak le” naponta. Ha a gép meghibásodik, akkor kijön a szerelőkocsi és megjavítják. 5 ha az embert baleset éri? Ha van mentőláda és szakképzett elsősegélynyújtó, akkor bekötözik. Éppen erről lenne szó: az elsődleges cél az, hogy a betakarítást időben és lehetőleg szemveszteség nélkül befejezzék — úgy, hogy munka közben az emberek ügyeljenek az egészségükre, s a tsz-ek vezetői olyan munkafeltételeket teremtsenek a határban, hogy folyamatos és baleset- mentes legyen az aratás, cséplés. A határban dolgozóknak legyen tiszta ivóvizük, s legyen saját poharuk. A munkacsapat ne egy pohárból igyon, mert ez fertőzést okozhat. Minden csapatnak legyen elsősegélynyújtó ládája, s olyan vöröskeresztes aktívája, aki a rászorultat elsősegélyben tudja részesíteni. Nagyon fontos, hogy a leginkább balesetveszélyes helyen, a cséplőgépnél is legyen mentőláda. Nemcsak a kisebb sérülések helyszíni orvoslása fontos, ha» az egészségért nem az is, hogy a kimerítő munkát végző embereknek már a határban biztosítsanak mosdási, tisztálkodási lehetőséget. A tűző napfényben, porban dolgozók kora hajnaltól késő estig nem tudnak dolgozni anélkül, hogy napközben meg ne mosakodjanak, fel ne frissítsék magukat. A munkaerőt állandóan pótolni kell. A hideg étel, a szalonna kenyérrel — erre nem alkalmas. A tsz-ek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a határban dolgozók — de különösen a kombájnosok — naponta legalább egyszer kapjanak meleg ételt, melyet fedett, tiszta edényben, a higiénia követelményeinek megfelelő módon szállítanak ki a mezőre. Ha a gazdaságnak, vagy a tsz-nek van munkásszállása, gondoskodjanak annak tisztántartásáról, hogy az emberek a fárasztó napi munka után nyugodt, tiszta helyen pihenhessenek. Az aratás, bár a nehezét már gépek végzik — nehéz, fárasztó feladatot ró még mindig az emberre. Ha ezt könnyebbé teszik azzal, hogy a lehetőségekhez mérten „összkomfortossá” teszik a határt, akkor a termés is előbb bekerül a földekről. (d) A szarvasmarha-állomány a gyömrői Petőfiben a legfejlettebb Az Országos Állattenyésztői Felügyelőség két éve alakult meg azzal a rendeltetéssel, hogy az állattenyésztői munka, s ezzel kapcsolatosan a szaktanácsadás területén a termelőszövetkezetek részére hathatós segítséget nyújtson. A monori járásban két állattenyésztői felügyelő járja fáradhatatlanul a községeket. A déli részen Fekete Gábor kezdettől fogva igen nagy szorgalommal látja el feladatát. Az egyik héten a szolnoki vonalra: Ecser, MagFIG VELŐ A főváros kapujában Egy kedves ismerősöm, aki vidékről látogatott el hozzánk, jegyezte meg: — Könnyű nektek! A főváros kapujában vagytok, mindent meg tudtok venni! Ismerősömnek igaza volt. Valóban mindent meg tudunk venni — mert a főváros kapujában vagyunk, s így beutazunk Pestre, ha valamire szükségünk van, Vecsésen ugyanis egyes dolgokat képtelenség beszerezni. Ilyen például a hús. Péntektől Vecsésen nem lehet húst kapni. Ez még a jobbik eset — ha péntekig lehet. Általában Vecsés áruellátása ellen elég sok panasz merül fel. Talán éppen azért olyan sok a panasz és rossz az ellátás, mert Vecsés közel van Pesthez. Mindenesetre a pesti vásárlás nem lehet megoldás. Vecsés lélekszámban és területnagyságban már most túlnőtt nagyon sok városon. Fejlődése, az itt lakó nagy létszámú lakosság érdeke azt kívánja, hogy a község fejlődésével párhuzamosan áruellátása is fejlődjön, és az igényeket a lehetőségekhez képest ki tudja elégíteni. (szatti) MAI MŰSOR Mozik Gomba: Werner Holt kalandjai. Nyáregyháza: Arséne Lupin. Uri: Három testőr* Vasad; Utitársak. lód, Gyömrő, Mende, Tápió- sáp és Tápiósüly községekbe látogat el, a másik héten pedig Úri, Gomba, Káva és Bénye községek termelőszövetkezeteit tekinti meg. Elsősorban a szarvasmarha-állományt segített lajstromba foglalni az előírás szerint. A tehenek és borjak közül kiválasztotta és betetoválta a hasznos egyedeket. A tejtermelés fokozása érdekében kitűnő tanáccsal látta el a fejő gazdákat. Ezzel megnyitotta az utat az állat- állomány felfejlesztéséhez és törzskönyvezéséhez. Fekete Gábor elmondotta, hogy a tíz község közül a legfejlettebb, példamutatóan szép szarvasmarha-állomány a gyömrői Petőfi Tsz-ben van. Itt egy tehénnek 3150 liter az átlagos évi tejhozama. Megközelítő szép eredményt értek el Maglódon is. Itt is törzskönyvezve vannak az állatok. — Két év leforgása alatt több tsz-ben a szarvasmarhaállomány fejlesztése terén szép eredményeket sikerült elérnünk — mondotta Fekete Gábor, — Gyömrőn, Maglódon és Gombán bevezették az itatásos borjúnevelést. Ennek többek között az is a nagy előnye, hogy pozitív tehenektől is tudnak negatív borjakat nevelni. Ezenkívül nem utolsósorban a tejben is jelentős megtakarítást lehet elérni. A megyei állattenyésztői felügyelő végül megjegyezte, hogy a jól tejelő fejőstehenek és a vemhes üszők forgalmazása is feladatkörébe tartozik. A TEGI-n keresztül a szarvasmarha-állományt már sok tsz-ben sikerült felfejleszteni. A legfontosabb feladatok közé tartozik most a pozitív tehenek elkülönítése. A fertőzésmentes állomány kialakítása érdekében a megyei állattenyésztői felügyelőség javaslata alapján már nem egy tsz-ben komoly beruházásokat hajtottak végre. így Mendén, Tápiósülyben és Úriban száz-száz férőhelyes szarvasmarha-istállót létesítettek. Még az idén Tápiósülyben hatvan, Úriban pedig százhúsz férőhelyes borjúne- velö istállót szándékoznak építeni. Mendén és Tápiő- sülyön a tehenek létszámát 200—200, Úriban pedig 300- ra kívánják növelni. Az úriakat ezenkívül még egy igen szép terv foglalkoztatja. A tehenek gépi fejését még ebben az évben szeretnék bevezetni. Krátky László A PEST MEGYEI H.i R t. r K \ J L O N K I A D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 196«. JÜLIUS 7.. CSÜTÖRTÖK Vfo-ülés lesz ma Csévharasz- ton, délután 3 órai kezdettel. Napirenden az 1966 első félévi adóterv értékelése; Kávám 14 órakor az fmsz nyári áruellátásáról szóló jelentést; Nyáregyházán és Ültőn 14 órakor a tanácsülés; anyagát; Úriban kilenc órakor az 1966. első félévi adóterv teljesítését beszélik meg. Külföldre is jut a zöldfélékből Lövészet Naponta 3-4 vagon áru 78 község 60 boltjába szállít a MÉK Hajnali négykor már hangos ez az udvar, a MÉK monori telepe, egymás után érkeznek a nagy, megrakott kocsik, teli friss zöldáruval, gyümölccsel. Amit nem lelnek a járás területén, azt idegenből hozzák. Keményfejű nyári káposzta Fonyódról, őszibarack Érdről. A burgonya már „hazai” termés, tegnap délután érkezett Nyáregyházáról, a hagyma a monoi! Üj Élet termése, Maglódról főzőtök érkezett. Egymás mellett sorakoznak az uborkával megrakott ládák, sárgarépa- és gyökérkötegek, teli zsákok zsenge zöldbabbal — paprika azonban csak mutatóban akad még. — Néhány nap múlva zöldpaprika is lesz bőven — tájékoztatnak a telep dolgozói, csak úgy rakodás közben. Mert beszélgetésre ilyenkor nincs idő, három-négy vagon áru fordul meg naponta ebben a raktárban. Pokomyi János raktáros előtt már ott sokasodnak a járás boltjainak rendelései, s alig hajnalodik, Bábel Imre már rakodni kezd. Az áru alig pihent meg a raktárban. Gyömrő—Vecsés—Maglód az útirány, minden bolt megkapja a megrendelt mennyiséget. Németh Ottó kocsija Vasad irányába tart — a másik kocsit Monoron várják — de indul kocsi Üllő felé is. A második fordulóban aztán a járás más része következik. A 48 órás előrendeléshez persze ragaszkodik a MÉK, ez érthető is, hiszen a termelőszövetkezetektől a begyűjtött igényfeletti árumennyiséget olyan helyre kell irányítani, ahol hiány mutatkozik. Egy-egy autó négyszer fordul naponta, a járás 18 községének 60—70 boltja kap ezalatt friss gyümölcsöt, zöldségféléket. Az úriak 75 hold málnásának termését — eddig mintegy 350 mázsát — a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozta fel, a bényeiek 150 mázsájából is finom szörp készül. Persze jutott az üzletekbe is. A málna után a barack következik — az idén bő termés ígérkezik — amelyből a MÉK a földműves- szövetkezeteken keresztül minden mennyiséget átvesz. Kikötés: a szabványnak megfelelő nagyságú, kézzel szedett, ütődés mentes gyümölcs legyen. Az áruellátás majdnem kielégítő — mondják a raktár dolgozói. Persze ez a hűvös, esős idő lényegesen befolyásolja a szedést, az érést, kihat még a minőségre is — ez azonban csak néhány napos átmeneti nehézséget okoz, a jó napos idő meghozza a zöldáru bőséget is. Pilisen már kezd érni a paradicsom, nagy területen, terméséből az export mellett jut a járási boltokba is, mint ahogy burgonya is van bőven, pedig Vecsésről 30 vagonnal küldtek Csehszlovákiába, de ment a Német Demokratikus Köztársaságba is: Vecsésen, vasárnap bonyolították le az MNK harmadik fordulóját. A versenyen jó eredmények születtek. Felnőttek: 1. Molnár Géza (Vecsés) 249. 2. Szentgyörgyi Mihály (Monor) 242. 3. Petrányi Lajos (Vecsés) 237 kör. Ifjúságiak: 1. Darab József (Vecsés) 237. 2. Kalovits István (Vecsés) 224. 3. Bertalan Barnabás (Vasad) 224 kör. A csapat végeredménye: 1. Vecsés 1615. 2. Monor 1534. 3. Ecser 1415 kör. A verseny bírája Szabó György volt. (kiss) — nem éri váratlanul az üllői Kossuth Tsz-t. Annyi lucernájuk termett, hogy alig győzik kazalba rakni. Sűrűm sötét «s éjm dühöng a — de nem, nem a déli szél, amint azt Arany János közismert balladájában megírta, hanem — az ember. Mármint az, aki úgy estefelé, jóval napnyugta után a Maglód belterületén fekvő temetőn akar keresztülballagni. Az Ady Endre és a Rákóczi — párhuzamos — utcákat köti össze az említett „átkelőhely”, amely a legcsöndesebb éjszakában is félelmet ébreszt komor sötétségével. Nagyon sokan járnak pedig errefelé. Mondhatnánk azt, hogy a község szívéből Nyaraló felé ezen át vezet a legrövidebb út. Jónéhányszor szóvá tették már a maglódi tanácsnál, hogy szereljenek fel egy villanyégőt a temetőn keresztül vivő úton. Az említett két utca sarkán levő égők ugyanis nem tudják kellően bevilágítani a területet. Intézkedés azonban még nem történt. Most tehát mi is kérjük a maglódi tanácsot, sürgősen szereltessen fel villanyégőt ezen a helyen! Mielőtt még súlyosabb eset nem történik itt. Velkei Árpád Fjr.-.ze nem raknak el mindent. A lucerna egy részét közvetlen fogyasztásra szállítják. Kiss Sándor felv. Megérdemelt vecsési győzelem Vecsés—Üllő 1:0 (0 0) A temető égnek meredező, kopottas sírkövei még a legedzettebb bátorságú járókelő- j ben is szorongást keltenek. Különösen, ha a megtörtént esetekre gondol: itt ugyanis sokakat megvertek, megzavartak már ismeretlen tettesek. Akiket nemcsak merészség, de — minden bizonnyal — a sötétség is vezérelt. Legutóbb egy fiatal lányt támadtak meg e helyen, aki pesti munkahelyéről az éjjeli vonattal érkezett és tartott hazafelé. Horváth Jancsival régen találkoztam. Egyformán keveset járunk haza — az idő és a távolság a legjobb barátokat is el tudja szakítani egymástól. Ezért is volt Kétszeres az örömöm, amikor legutóbb találkoztam vele. Beszélgettünk. Mesélt a vízről — az életéről. Sokan irigylik őt — hajós. Ilyen fiatalon a hajósokhoz kerülni: nagyon sok fiatal vágya — és nagyon kevesen érik el. Mesélt különböző tájakról, emberekről, kalandokról. Szóval olyan hajós élménybeszámoló volt. Üllő, 1500 néző, vezette: Ho- rányi (Berta, Tabányi). Vecsés: Bogár — Molnár, Trasszer, Csernyi — Tóth, Darab, Néma, Szűcs, Kari, Kalász, Szokolyai. Üllő: Erős — Mellis, Győri, Boda — Szabó, Tóth — Holló, Czompó, Hang, Vasadi, Vicz- kó. Góllövő: Trasszer (11-esbő!). Veszélyes üllői támadásokkal kezdődött a találkozó. A — Tudod — mondta —. az egészben az a legjobb, hogy végtelenül szabad az ember. Egyedül vagy a folyóval, a gondolataiddal — az ember itt jön csak rá igazán, hogy mennyire szabad. — Na és a magánélet? — kérdezem. — Most nősülök. Hát igen. Ilyen az élet. A hajós, aki a vizen élvezi a szabadságot — a házasság intézményébe hajózik. Pedig úgy hírlik, ott erélyesebb kapitánya lesz. —tai harmadik percben Trasszer nagyszerű becsúszó szereléssel mentett a kitörő Viczkó elől. Lassan feljött a vecsési együttes. A 10. percben nagyszerű vecsési támadás futott a pályán, a jobb oldalról beívelt labdát Kári a felső kapufára fejelte. Mintaszerű akció volt! A 16. percben ismét csak a szerencse mentette meg a hazaiakat a góltól. Kalász két csel után lőtt, a jól eltalált lövés a jobb kapufa tövéről kifelé pattant. Kiegyensúlyozott, kemény, időnként durva játék folyt a pályán, Darab, Vasadi, majd Szűcs sérült meg. A vecsési együttes a félidő utolsó perceiben ismét erősített, Kalász lövését hárította jó érzékkel Erős, majd Trasszer lőtt fölé. A szünetben mindkét edző higgadtságra, nyugodtabb játékra figyelmeztette játékosait, ami úgy látszik használt, mert <7. második félidő sokkal sportszerűbb légkörben zajlott le. Változatos mezőnyjátékkal kezdődött a második félidő. A hazai szurkolók sokat bosz- szankodtak, mert az üllői csatársor nagyon gyengén játszott, a vecsési csatárok sokkal szellemesebben vezették támadásaikat. A 65. percben eldőlt a mérkőzés sorsa. Kalász kitört, a kaputól mintegy tíz méterre felvágták. Horányi játékvezető nagy meglepetésre nem adta meg a teljesen jogos büntetőt, közvetett szabadrúgást adott a vendégek javára. A rálőtt labda egy hazai kezet ért. 11-es! A büntetőt Trasszer értékesítette! 1:0 Vecsés javára. Fokozódott az iram. Az üllőiek feljöttek, több veszélyes támadást vezettek, a beívelt labdákat Bogár biztosan védte. Az utolsó percek túlfűtött légkörében a vecsésiek növelhették volna előnyüket, Szűcs azonban jó helyzetben hibázott. A mérkőzés végig óriási küzdelmet és meglehetősen alacsony színvonalú játékot hozott. A vecsési csapat végig jobban játszott, elsősorban sokkal ötletesebben játszó csatársora révén jóval több gólhelyzetet teremtett és megérdemelten nyertek. Az üllőiek csatársora csődöt mondott. Jók: Kórt (a mezőny legjobbja), Trasszer, Tóth, Néma, Kalász, illetve Győri, Szabó, Viczkó. Horányi játékvezető egy-két hibától eltekintve jól bíráskodott. Szalontai Attila PILLANATKÉP A RÉVBE JUTOTT HAJÓSRÓL
