Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

nar MIC ru g^frfaP 1966. JÚLIUS 6., SZERDA „A mi pácienseink nem beszélnek“ Tanulságos látogatás az Allatorvostudományi Egyetemen vonhat maga után. A szögek, hegyes vasdarabok lenyelé­sét tehát meg kell előzni, il­letve a már lenyelt tárgyakat a betegség jelentkezése előtt el kell távolítani. — Látja ezt a vashengert ebben a műanyagburkolatban? — kérdezi a professzor. — Ez egy mágnes, amelyet lenyele­tünk a szarvasmarhával s ez a gyomorban éveken keresz­tül összeszedi a szögeket és ezzel megakadályozza a gyo­mor átfúródását. A betegség megelőzésének van azonban egy másik módszere is. Mág­neses szondát vezetünk le és ezzel igyekszünk eltávolítani a veszélyes fémtárgyakat. A Naponta több mázsa balatoni képeslap A posta a Balaton partján megerősített szolgálatot tart, szokásosnál mintegy négy­százzal többen dolgoznak. Több helyen este 9-ig tartják nyitva a hivatalokat Számos forgalmas kempingben na­ponta 2—3 órás szolgálatot tartanak, de megszervezték a mozgó szolgálatot is. A stran­dokon és a sátortáborokban megszervezték a bélyeg- és a képeslapárusítást Szerte a Balaton környékén több mint száz árusító automata is a nyaralóvendégek rendelkezé­sére áll. A Balaton partján naponta máris több mázsa képeslapot adnak postára. Tudományos intézmények a mezőgazdaság fejlesztéséért ♦ ÚJ ELJÁRÁSOK A TERMELÉSBEN ♦ SZAKTANÁCSADÁS ÉS TAPASZTALATCSERE Karcagi 259-es Tizenötéves munkával új ősziárpafajtát nemesítettek ki a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói. A mezőhegyesi 68-as kis-ázsiai I takarmánygabona-fajta ke­resztezéséből származó kar­cagi 259-es őszi árpa előnye, hogy a nagykunsági, horto­bágyi szikes talajokon is si­kerrel termeszthető. Szalmája szilárdabb, aszályos években is jó termést ad és termésát­laga egy-két mázsával maga­sabb az ismert fajtákénál. Fontos és jelentős tervet dolgozott ki a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági osztálya annak érdekében, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdaságok szélesebb körben akalmaz­zák az új üzemszervezési, termelési módszereket, ejárásokat. Az agropropagan- da-terv felöleli azt is, hogy az egyes járások területén mi­lyen témakörben, mely kísér­leti gazdaságnál, állami gaz­daságnál vagy termelőszövet­kezetnél szükséges a bevált termelési technológiákat ta­pasztalatcsere formájában népszerűsíteni. Értékes munkát végez e té­ren a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem: tanárai, tudomá­nyos munkatársai közül ötven­kilencen, tizenhárom termelő­szövetkezetet részesítenek rendszeres szaktanácsadásban. Az egyetem munkatársainak segítségével eddig 25 gazdaságban megvalósították már az ammónium-hidroxiddal ke­vert takarmányetetést és beve­zették a karbamid kiegészítés­sel történő takarmányozást is. A megyei tanács a közelmúlta ban szaktanácsadási szerző­dést kötött a Kertészeti és Sző-: lészeti Főiskolával, amelyben megjelölték a megye területén nyújtandó szaktanácsadás mó­dozatait. Ebből egyébként más tudományos intézmények is kiveszik a részüket: a tápió- szelei Agrobotanikai Intézet a rét- és legelőgazdálkodás fej­lesztéséhez, a vegyszeres gyomirtáshoz nyújt hathatós segítséget. Támogatják szak­tanácsaikkal az öntözőberen­dezéssel rendelkező szövetke­zeteket is. Lelepleztek egy 500 év előtti pénzhamisítást Hosszú rúddal dugják be a mágnest az állat gyomrába. ezek szondázások eredményei a szögek, drótdarabok. — Kérjük, beszéljen vala­mit a jövő állatorvosairól. — Amint mondottam, egye­temünkön csökkent a nagy felvételi roham, noha még mindig többen jelentkeznek, mint amennyi helyünk van. Lányok is jönnek, bár ez nem kimondottan leány- mesterség. Évenként átlagosan száz ál­latorvos hagyja el egyetemün­ket. Megállják a helyüket, ko­moly segítői a tudományos alapon dolgozó állattenyész­tési üzemeknek — fejezte be tájékoztatóját Horváth Zoltán professzor. Zsolnai László Még 1938-ban, az esztergomi várásatások al­kalmával került felszínre egy, ása­tásoknál ritkán felbukkanó tárgy: pénzöntőforma volt ez, amely Herkules ferrarai hercegnek — Má­tyás király sógo­rának — fém­pénzei öntésére szolgált. A ritka­ság Magyaror­szágra kerülését az látszott indo­kolni, hogy Her­kules herceg aty­ja volt annak az Estei Hyppolitnak, akit 1486-ban Má­tyás király hét­éves korában tett meg Magyaror­szág prímás-érse­kévé. Utóbb, a budai királyi palota te­rületén végzett régészeti feltárá­sok során azon­ban módosult ez a vélelem. A régi királyi házitká- polna közelében ugyanis, egy Má­tyás király ko­rából származó régészeti réteg­ben — sok száz más pénzlelet so­rában — egy ferrarai elemzése során nemrégiben Huszár János éremtörténé­szünk megállapí­totta: ez, az ugyancsak Her­kules fejedelem korából származó Budán talált ve­ret hamis, még­pedig pontosan arról a pénzverő dúcról öntötték, amely két évti­zeddel előbb Esz­tergomban került felszínre. Tehát kétségtelen, Hyp- poiit érsek esz­tergomi udvará­ban hamisították az érsek fejedel­mi atyjának pén­zét, s ezek az esz­tergomi ferrarai hamisítványok be­le is kerültek a Mátyás-kori Ma­gyarország keres­kedelmének áram­latába: eljutottak a budai udvarba is. Most már csak az a kérdés, a fe­jedelmi udvart tar­tó Hyppolit mint­egy kétszázötven főnyi udvaroncá­nak vajon me­lyike volt a hami­sító? „Sztár" a kiállításon Tízezer öthetes húshibrid-csibe Első ízben mutatnak be élő állatokat külföldi kiállításon a magyar külkereskedelmi és kiállítási szervek. Az érdekes bemutatóra augusztusban Ki- jevben, a XIII. baromfite­nyésztési világkongresszus al­kalmából rendezendő nemzet­közi baromfitenyésztési kiállí­táson kerül sor. A kiállítás magyar részének „sztárja” az a tízezer húshibrid csibe lesz, amelyet most keltetnek erre a célra Bábolnán, majd azon­nal különrepülőgépen szállít­ják őket Kijevbe, s a kiállí­tás megnyitására már öthete­sek lesznek. Egy nép alapította Toulousc-t és Ankarát Toulouse közelében, a Touch partján, nem messze a római arénáktól, a francia régészek értékes leletre bukkantak. Lépcsőzetesen felépített, öt­ezeréves város került nap­világra, mely ősrégi kunyhók sorozatából áll. Ezekben a hajdani Gallia lakói, a Tou­louses alapító textosage nép gyermekei éltek. A textosage-ok az időszámí­tásunk előtti 3000 körül Kö­zel -Keletre emigráltak és Kö- zép-Anatóliában megalapítot­ták Ankara városát. Ezután visszatértek Gallia Narbonen- sisbe, s utazásuk emlékeként magukkal hozták a gömbös vé­gű keresztet, amely a Lan­guedoc jelvénye lett. ATPTU BOmExaKü — Igen. Nagyon szép és na­gyon fiatal. N em tudtam az egészet ho­va tenni, nem akartam megmondani, hogy nem ér­tem, sőt egyáltalán nem örü­lök neki. Hiszen olyan jól megvoltunk ketten. De ha apunak az kell, hát mit csi­náljak? Miután egy ideig nem tör­tént semmi különös, arra gon­doltam, talán csak viccelt ve­lem, de azt mégis észrevettem, hogy megváltozott apu szeme. Mintha fényesebb lett volna. Valami letörölhetetlen mo­soly volt a szemében. Furcsa. Megváltozott a papám? — Apu! — kiabálok neki, de nem figyel rám, vagy nem hallja. — Apu! — és csak aztán lá­tom, hogy egy nővel beszél, és nagyon odafigyel. Harmadszorra végre meg­hallja, és végre észreveszi, hogy én is élek. De akkor már oda is értem hozzájuk. — Ö a Péter — bök rám a papám. — Szervusz — mondja ne­kem az idegen. Ránézek és látom, hogy si­mogat a tekintete. Miért néz úgy rám, mintha ezer éve is­merne? És miért nem mene­kül el, ha megtudja, hogy ilyen nagy fia van a papám­nak? Hiszen szép, és ahogyan apu mondta, nagyon kedves is. Mikor aztán újból egyedül maradtunk, megszólal: — Péter, ma vendégünk lesz. B e is vásároltunk minden­féle ennivalót, és hogy miért, azt nem tudom, de va­lahogy belenyugodtam, hogy eljön hozzánk az a nő. Estefe­lé már kimondottan vártam, hiszen csak együtt ehettünk és én olyan nagyon éhes vol­tam. Végre csengettek és el­határoztam, hogy egy kicsit gonosz leszek vele, de amikor megláttam, valahogy megsaj­náltam. Láttam, hogy félve jön be, szinte szégyelltem az el nem követett gonoszko­dást, és éppen arra gondol­tam, hogy mondok neki va­lami kedveset. Aztán láttam, hogy apu sokáig nem engedi el a kezét. Éreztem, hogy az én kedvességem már talán nem is kell. Aztán szófoszlányokat hal­lottam: — Mozi, olasz film, jó. Ők gyorsan ettek, hiszen moziba siettek. — Péter! — szólt az apu. — Vacsorázz meg és feküdj le szépen. Mi elmegyünk. Irtó keserű képet vághat­tam, mert az idegen nő, ami­kor kiment, szinte cinkosan azt kérdezte: — Akarsz te is jönni? Őszintén bólintottam. Az­tán hogy átadtam annak a nőnek a titkomat, nyert ügyem volt. Természetesen hármas­ban indultunk el. Közrefog­tuk apuval azt a szép, idegen nőt és majdríem fütyülve men­tünk. Mozi és séta után egy eszp­resszóba is beugrottunk, és citromos szörpöt ittunk, Apu idáig egyáltalán nem tudta megérteni, hogy igenis, még este tíz órakor is lehet szom­jas az ember. Persze annak a nőnek elhitte. Miért van az, hogy a nőknek minden szeszélyét jobban elhiszik az apuk, mint gyerekük kíván­ságát? Ha nekem egyszer fiam lesz, én még éjjel is elhiszem neki, hogy szom­jas. A ztán hazafelé mentünk. És jött az a nő is. Már egyáltalán nem haragudtam rá, és már nem is volt olyan idegen. Igazán jópofa. Olyan jókat nevetett a moziban, és még beszélni is lehetett vele. Sose hittem volna, hogy egy nő tudja milyen az a Trabant- combi. Otthon egy kicsit furcsa volt, amikor apu azt mond­ta: — Péter menj a szobádba, feküdj le. Elköszöntem és bementem. Felkapcsolom a kislámpát és olvasok. Az a nő az erkélyen sétál. Hallom. Azt hiszem ideges, de vajon miért? Va­lami bántja talán, szívesen mondanék neki valami ked­veset. — Nem alszol még Péter? — Nem — mondtam neki, de egyébként láthatta is. — Bejöhetek? — még ezt is megkérdezte. De akkor már bent volt, és leült az ágyam­ra. — Péter figyelj ide — kezd­te. Rámemelte nagy szemét és láttam, hogy mindjárt sír. — Csak azt akarom monda­ni, hogy nekem itt kell ma­radnom. De ha te azt mondod, hogy menjek el, és soha többé nem akarsz látni, azt hiszem, elmegyek. — Hát... — dadogtam va­lamit. — Péter! Nem haragszol sem apura, sem rám, ha itt ma­radok? — Miért haragudnék? Ma­radj csak itt — mondtam ne­ki, Rámnézett és a szeme olyan volt, mint apué. Simogatott és valami furcsa erő csillo­gott benne. Mi lehet az az erő? Majd egyszer ezt meg­kérdezem aputól, mert ő mindent tud. De most nem le­het, ez a nő fölémhajol, meg­csókol és azt mondja: — Aludj jól — és aztán va­lami természetes mozdulat­tal betakar. — Szervusz. Kiment. — Most megnyugodtál? — hallom apu hangját. V alahogy éreztem, most na­gyon boldog lesz apunak, boldog. Igen, időszaka apu most Fekete Eta t M ost itt a nyár és ez azért jó, mert ilyenkor többet lehetek apuval. Mióta elváltak anyutól, csak ő van nekem. És apu nagyon okos ember, ő mindent tud. Jól is élünk, háromszobás szép lakásunk van, és autóra gyűjtünk. Már alig várom, hogy meglegyen. Együtt megyünk el mindig az uszodába, reggelente, és mozi­ba is együtt járunk. Jobb is vele, mert a srácok, az osz­tálytársaim már lányok után járnak, és azt is mondták, hogy minden héten máshol tartanak házibulit. Én nem szeretem a lányokat, azokkal nem lehet mit kezdeni, min­dig, mindenen vihognak. Még ha az ember komolyan beszél, akkor is. Egyáltalán nem ér­tem, mit lehet rajtuk szeretni. Egyébként mostanában elég sokszor voltam anyunál, és ott is maradtam éjjelre is. Apu egyáltalán nem tiltako­zott. Lehet, hogy mégsem szeret annyira? Nem töpreng­hettem ezen sokat, mert egy­szer csak ezt mondta apu: — Péter! Meg tudnád érte­ni, hogy rajtad kívül szeretek még valakit? — Hm. — Nem tudtam, mit válaszoljak, de aztán ezt kér­deztem: — És mondd apu, nő az illető? darab, drót hever a vizsgáló- asztalon. A fémdarabokat itt szedték ki a szarvasmarhák gyomrából, és ezzel súlyos, pusztulást okozható betegsé­gektől mentették meg az ál­latokat. — Ne csodálkozzon a vas­darabokon — mondotta a professzor. — A mai idők ál­latorvosának éppen úgy ki kell használnia a mo­dern technika lehetősé­geit, mint minden más szakember­nek. Gyakran emlegetik, hogy az állatorvosnak azért nehéz a feladata, mivel betegei nem tudják elmon­dani, mi és hol fáj: viszont előnye is van ennek. Az ál­latorvosnak minden szervre kiterjedő részletes beteg- v vizsgálatot kell végeznie ah- ^ hoz, hogy kialakítsa diagnó- 5 zisát. A felületes betegvizs-j gálát esetleges melléfogásaitól $ így az állatorvos megóvhatja $ magát. Az előbb azt mondót- $ tam — folytatja a professzor ! —, hogy a technika újdonsá-! gait az állatorvos is felhasz- $ nálja. Ennek igazolására hadd 5 említsem azt a készüléket, $ amelynek segítségével a; szarvasmarhák emésztőrend-j szerébe került fémtárgyak he-! lyét, befúródott és szabad vol-j tát pontosan meg tudjuk álla- j pítani. A mai idők állatorvosának ; jó fizikumra, erőre, sok j leleményességre van szűk- ! sége. Régen a gazda akkor hívta; csak az állatorvost, ha jószá- > ga súlyosan megbetegedett,; illetve, ha valamilyen ragá-S lyos betegség jelentkezett. Aj ma állatorvosa hívás nélkül! megy a nagyüzemekbe, mert! érdeke ás az állam érdeke is, j hogy megelőzze a betegségeket, j Az állatorvos akkor nyugodt,; ha állandóan szemmel tarthat- j ja a gondjaira bízott állami < gazdaság, vagy termelőszö- j vetkezet állatait. Munkáját a! gazdaságosság elve vezeti.! Mindenekelőtt azt vizsgálja, j hogyan tudná jövedelmező-! vé, vagy még jövedelmezőbbé: tenni az állattenyésztést, i Munkaköre legalább annyira j fontos, mint az agronómusé, j vagy a gazdaság egyéb vezető; beosztású szakemberéé. Leg- ] lilább is nagy vonalakban | Inég a takarmánytermesztés-: Kéz is értenie kell, hogy az i.j takarmányozási technoló­szarvasmarhák és egyéb ha­szonállatok száma. Ezek egészségmegóvása és szaporí­tása egyik legfontosabb felada­tunk. Nem könnyű a mun­kánk és nem is egyszerű. És ezek a hegyes fémda­rabkák az asztalon? — A szarvasmarha mohón eszik, nyelvével „bekanalaz­za” táplálékát, s így hegyes fémtárgyak, kövek stb. ke­rülhetnek a gyomrába. A leg­különfélébb vasdarabok ta­lálhatók a kérődzők előgyom- rában, s ezek bizonyos idő után gyo- morátfúródást okozhat­nak, ami súlyos betegséget, ope­rációt, vagy kényszervágást Az Állatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tan­székének vezetőjét, dr. Hor­váth Zoltán egyetemi tanárt keressük. Horváth profesz- szort „az egyetem klinikái”, a ló és szarvasmarhaistállók fe­letti dolgozószobájában talál­juk: nincs szakálla, alig őszül a haja, fiatal ember, 39 éves, az ország egyik legfiatalabb tanszékvezető egyetemi taná­ra. Munkatársai veszik kö­rül, hosszú gumicsövek, sok maroknyi szög, hegyes vas­-v giák esetleges korábban nem ismert ártalmaira időben fel­hívhassa a figyelmet. A bajt megelőzni, a fer­tőző betegségek továbbter­jedését megakadályozni legfontosabb feladatai kö­zé tartozik. Megváltozott a pacientúránk is — mondja a professzor. — Azelőtt a lovak szolgáltatták munkánk javát, ma már je­lentősen csökkent a számuk. Ugyanakkor növekszik a

Next

/
Thumbnails
Contents