Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
nar MIC ru g^frfaP 1966. JÚLIUS 6., SZERDA „A mi pácienseink nem beszélnek“ Tanulságos látogatás az Allatorvostudományi Egyetemen vonhat maga után. A szögek, hegyes vasdarabok lenyelését tehát meg kell előzni, illetve a már lenyelt tárgyakat a betegség jelentkezése előtt el kell távolítani. — Látja ezt a vashengert ebben a műanyagburkolatban? — kérdezi a professzor. — Ez egy mágnes, amelyet lenyeletünk a szarvasmarhával s ez a gyomorban éveken keresztül összeszedi a szögeket és ezzel megakadályozza a gyomor átfúródását. A betegség megelőzésének van azonban egy másik módszere is. Mágneses szondát vezetünk le és ezzel igyekszünk eltávolítani a veszélyes fémtárgyakat. A Naponta több mázsa balatoni képeslap A posta a Balaton partján megerősített szolgálatot tart, szokásosnál mintegy négyszázzal többen dolgoznak. Több helyen este 9-ig tartják nyitva a hivatalokat Számos forgalmas kempingben naponta 2—3 órás szolgálatot tartanak, de megszervezték a mozgó szolgálatot is. A strandokon és a sátortáborokban megszervezték a bélyeg- és a képeslapárusítást Szerte a Balaton környékén több mint száz árusító automata is a nyaralóvendégek rendelkezésére áll. A Balaton partján naponta máris több mázsa képeslapot adnak postára. Tudományos intézmények a mezőgazdaság fejlesztéséért ♦ ÚJ ELJÁRÁSOK A TERMELÉSBEN ♦ SZAKTANÁCSADÁS ÉS TAPASZTALATCSERE Karcagi 259-es Tizenötéves munkával új ősziárpafajtát nemesítettek ki a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói. A mezőhegyesi 68-as kis-ázsiai I takarmánygabona-fajta keresztezéséből származó karcagi 259-es őszi árpa előnye, hogy a nagykunsági, hortobágyi szikes talajokon is sikerrel termeszthető. Szalmája szilárdabb, aszályos években is jó termést ad és termésátlaga egy-két mázsával magasabb az ismert fajtákénál. Fontos és jelentős tervet dolgozott ki a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok szélesebb körben akalmazzák az új üzemszervezési, termelési módszereket, ejárásokat. Az agropropagan- da-terv felöleli azt is, hogy az egyes járások területén milyen témakörben, mely kísérleti gazdaságnál, állami gazdaságnál vagy termelőszövetkezetnél szükséges a bevált termelési technológiákat tapasztalatcsere formájában népszerűsíteni. Értékes munkát végez e téren a Gödöllői Agrártudományi Egyetem: tanárai, tudományos munkatársai közül ötvenkilencen, tizenhárom termelőszövetkezetet részesítenek rendszeres szaktanácsadásban. Az egyetem munkatársainak segítségével eddig 25 gazdaságban megvalósították már az ammónium-hidroxiddal kevert takarmányetetést és bevezették a karbamid kiegészítéssel történő takarmányozást is. A megyei tanács a közelmúlta ban szaktanácsadási szerződést kötött a Kertészeti és Sző-: lészeti Főiskolával, amelyben megjelölték a megye területén nyújtandó szaktanácsadás módozatait. Ebből egyébként más tudományos intézmények is kiveszik a részüket: a tápió- szelei Agrobotanikai Intézet a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztéséhez, a vegyszeres gyomirtáshoz nyújt hathatós segítséget. Támogatják szaktanácsaikkal az öntözőberendezéssel rendelkező szövetkezeteket is. Lelepleztek egy 500 év előtti pénzhamisítást Hosszú rúddal dugják be a mágnest az állat gyomrába. ezek szondázások eredményei a szögek, drótdarabok. — Kérjük, beszéljen valamit a jövő állatorvosairól. — Amint mondottam, egyetemünkön csökkent a nagy felvételi roham, noha még mindig többen jelentkeznek, mint amennyi helyünk van. Lányok is jönnek, bár ez nem kimondottan leány- mesterség. Évenként átlagosan száz állatorvos hagyja el egyetemünket. Megállják a helyüket, komoly segítői a tudományos alapon dolgozó állattenyésztési üzemeknek — fejezte be tájékoztatóját Horváth Zoltán professzor. Zsolnai László Még 1938-ban, az esztergomi várásatások alkalmával került felszínre egy, ásatásoknál ritkán felbukkanó tárgy: pénzöntőforma volt ez, amely Herkules ferrarai hercegnek — Mátyás király sógorának — fémpénzei öntésére szolgált. A ritkaság Magyarországra kerülését az látszott indokolni, hogy Herkules herceg atyja volt annak az Estei Hyppolitnak, akit 1486-ban Mátyás király hétéves korában tett meg Magyarország prímás-érsekévé. Utóbb, a budai királyi palota területén végzett régészeti feltárások során azonban módosult ez a vélelem. A régi királyi házitká- polna közelében ugyanis, egy Mátyás király korából származó régészeti rétegben — sok száz más pénzlelet sorában — egy ferrarai elemzése során nemrégiben Huszár János éremtörténészünk megállapította: ez, az ugyancsak Herkules fejedelem korából származó Budán talált veret hamis, mégpedig pontosan arról a pénzverő dúcról öntötték, amely két évtizeddel előbb Esztergomban került felszínre. Tehát kétségtelen, Hyp- poiit érsek esztergomi udvarában hamisították az érsek fejedelmi atyjának pénzét, s ezek az esztergomi ferrarai hamisítványok bele is kerültek a Mátyás-kori Magyarország kereskedelmének áramlatába: eljutottak a budai udvarba is. Most már csak az a kérdés, a fejedelmi udvart tartó Hyppolit mintegy kétszázötven főnyi udvaroncának vajon melyike volt a hamisító? „Sztár" a kiállításon Tízezer öthetes húshibrid-csibe Első ízben mutatnak be élő állatokat külföldi kiállításon a magyar külkereskedelmi és kiállítási szervek. Az érdekes bemutatóra augusztusban Ki- jevben, a XIII. baromfitenyésztési világkongresszus alkalmából rendezendő nemzetközi baromfitenyésztési kiállításon kerül sor. A kiállítás magyar részének „sztárja” az a tízezer húshibrid csibe lesz, amelyet most keltetnek erre a célra Bábolnán, majd azonnal különrepülőgépen szállítják őket Kijevbe, s a kiállítás megnyitására már öthetesek lesznek. Egy nép alapította Toulousc-t és Ankarát Toulouse közelében, a Touch partján, nem messze a római arénáktól, a francia régészek értékes leletre bukkantak. Lépcsőzetesen felépített, ötezeréves város került napvilágra, mely ősrégi kunyhók sorozatából áll. Ezekben a hajdani Gallia lakói, a Toulouses alapító textosage nép gyermekei éltek. A textosage-ok az időszámításunk előtti 3000 körül Közel -Keletre emigráltak és Kö- zép-Anatóliában megalapították Ankara városát. Ezután visszatértek Gallia Narbonen- sisbe, s utazásuk emlékeként magukkal hozták a gömbös végű keresztet, amely a Languedoc jelvénye lett. ATPTU BOmExaKü — Igen. Nagyon szép és nagyon fiatal. N em tudtam az egészet hova tenni, nem akartam megmondani, hogy nem értem, sőt egyáltalán nem örülök neki. Hiszen olyan jól megvoltunk ketten. De ha apunak az kell, hát mit csináljak? Miután egy ideig nem történt semmi különös, arra gondoltam, talán csak viccelt velem, de azt mégis észrevettem, hogy megváltozott apu szeme. Mintha fényesebb lett volna. Valami letörölhetetlen mosoly volt a szemében. Furcsa. Megváltozott a papám? — Apu! — kiabálok neki, de nem figyel rám, vagy nem hallja. — Apu! — és csak aztán látom, hogy egy nővel beszél, és nagyon odafigyel. Harmadszorra végre meghallja, és végre észreveszi, hogy én is élek. De akkor már oda is értem hozzájuk. — Ö a Péter — bök rám a papám. — Szervusz — mondja nekem az idegen. Ránézek és látom, hogy simogat a tekintete. Miért néz úgy rám, mintha ezer éve ismerne? És miért nem menekül el, ha megtudja, hogy ilyen nagy fia van a papámnak? Hiszen szép, és ahogyan apu mondta, nagyon kedves is. Mikor aztán újból egyedül maradtunk, megszólal: — Péter, ma vendégünk lesz. B e is vásároltunk mindenféle ennivalót, és hogy miért, azt nem tudom, de valahogy belenyugodtam, hogy eljön hozzánk az a nő. Estefelé már kimondottan vártam, hiszen csak együtt ehettünk és én olyan nagyon éhes voltam. Végre csengettek és elhatároztam, hogy egy kicsit gonosz leszek vele, de amikor megláttam, valahogy megsajnáltam. Láttam, hogy félve jön be, szinte szégyelltem az el nem követett gonoszkodást, és éppen arra gondoltam, hogy mondok neki valami kedveset. Aztán láttam, hogy apu sokáig nem engedi el a kezét. Éreztem, hogy az én kedvességem már talán nem is kell. Aztán szófoszlányokat hallottam: — Mozi, olasz film, jó. Ők gyorsan ettek, hiszen moziba siettek. — Péter! — szólt az apu. — Vacsorázz meg és feküdj le szépen. Mi elmegyünk. Irtó keserű képet vághattam, mert az idegen nő, amikor kiment, szinte cinkosan azt kérdezte: — Akarsz te is jönni? Őszintén bólintottam. Aztán hogy átadtam annak a nőnek a titkomat, nyert ügyem volt. Természetesen hármasban indultunk el. Közrefogtuk apuval azt a szép, idegen nőt és majdríem fütyülve mentünk. Mozi és séta után egy eszpresszóba is beugrottunk, és citromos szörpöt ittunk, Apu idáig egyáltalán nem tudta megérteni, hogy igenis, még este tíz órakor is lehet szomjas az ember. Persze annak a nőnek elhitte. Miért van az, hogy a nőknek minden szeszélyét jobban elhiszik az apuk, mint gyerekük kívánságát? Ha nekem egyszer fiam lesz, én még éjjel is elhiszem neki, hogy szomjas. A ztán hazafelé mentünk. És jött az a nő is. Már egyáltalán nem haragudtam rá, és már nem is volt olyan idegen. Igazán jópofa. Olyan jókat nevetett a moziban, és még beszélni is lehetett vele. Sose hittem volna, hogy egy nő tudja milyen az a Trabant- combi. Otthon egy kicsit furcsa volt, amikor apu azt mondta: — Péter menj a szobádba, feküdj le. Elköszöntem és bementem. Felkapcsolom a kislámpát és olvasok. Az a nő az erkélyen sétál. Hallom. Azt hiszem ideges, de vajon miért? Valami bántja talán, szívesen mondanék neki valami kedveset. — Nem alszol még Péter? — Nem — mondtam neki, de egyébként láthatta is. — Bejöhetek? — még ezt is megkérdezte. De akkor már bent volt, és leült az ágyamra. — Péter figyelj ide — kezdte. Rámemelte nagy szemét és láttam, hogy mindjárt sír. — Csak azt akarom mondani, hogy nekem itt kell maradnom. De ha te azt mondod, hogy menjek el, és soha többé nem akarsz látni, azt hiszem, elmegyek. — Hát... — dadogtam valamit. — Péter! Nem haragszol sem apura, sem rám, ha itt maradok? — Miért haragudnék? Maradj csak itt — mondtam neki, Rámnézett és a szeme olyan volt, mint apué. Simogatott és valami furcsa erő csillogott benne. Mi lehet az az erő? Majd egyszer ezt megkérdezem aputól, mert ő mindent tud. De most nem lehet, ez a nő fölémhajol, megcsókol és azt mondja: — Aludj jól — és aztán valami természetes mozdulattal betakar. — Szervusz. Kiment. — Most megnyugodtál? — hallom apu hangját. V alahogy éreztem, most nagyon boldog lesz apunak, boldog. Igen, időszaka apu most Fekete Eta t M ost itt a nyár és ez azért jó, mert ilyenkor többet lehetek apuval. Mióta elváltak anyutól, csak ő van nekem. És apu nagyon okos ember, ő mindent tud. Jól is élünk, háromszobás szép lakásunk van, és autóra gyűjtünk. Már alig várom, hogy meglegyen. Együtt megyünk el mindig az uszodába, reggelente, és moziba is együtt járunk. Jobb is vele, mert a srácok, az osztálytársaim már lányok után járnak, és azt is mondták, hogy minden héten máshol tartanak házibulit. Én nem szeretem a lányokat, azokkal nem lehet mit kezdeni, mindig, mindenen vihognak. Még ha az ember komolyan beszél, akkor is. Egyáltalán nem értem, mit lehet rajtuk szeretni. Egyébként mostanában elég sokszor voltam anyunál, és ott is maradtam éjjelre is. Apu egyáltalán nem tiltakozott. Lehet, hogy mégsem szeret annyira? Nem töprenghettem ezen sokat, mert egyszer csak ezt mondta apu: — Péter! Meg tudnád érteni, hogy rajtad kívül szeretek még valakit? — Hm. — Nem tudtam, mit válaszoljak, de aztán ezt kérdeztem: — És mondd apu, nő az illető? darab, drót hever a vizsgáló- asztalon. A fémdarabokat itt szedték ki a szarvasmarhák gyomrából, és ezzel súlyos, pusztulást okozható betegségektől mentették meg az állatokat. — Ne csodálkozzon a vasdarabokon — mondotta a professzor. — A mai idők állatorvosának éppen úgy ki kell használnia a modern technika lehetőségeit, mint minden más szakembernek. Gyakran emlegetik, hogy az állatorvosnak azért nehéz a feladata, mivel betegei nem tudják elmondani, mi és hol fáj: viszont előnye is van ennek. Az állatorvosnak minden szervre kiterjedő részletes beteg- v vizsgálatot kell végeznie ah- ^ hoz, hogy kialakítsa diagnó- 5 zisát. A felületes betegvizs-j gálát esetleges melléfogásaitól $ így az állatorvos megóvhatja $ magát. Az előbb azt mondót- $ tam — folytatja a professzor ! —, hogy a technika újdonsá-! gait az állatorvos is felhasz- $ nálja. Ennek igazolására hadd 5 említsem azt a készüléket, $ amelynek segítségével a; szarvasmarhák emésztőrend-j szerébe került fémtárgyak he-! lyét, befúródott és szabad vol-j tát pontosan meg tudjuk álla- j pítani. A mai idők állatorvosának ; jó fizikumra, erőre, sok j leleményességre van szűk- ! sége. Régen a gazda akkor hívta; csak az állatorvost, ha jószá- > ga súlyosan megbetegedett,; illetve, ha valamilyen ragá-S lyos betegség jelentkezett. Aj ma állatorvosa hívás nélkül! megy a nagyüzemekbe, mert! érdeke ás az állam érdeke is, j hogy megelőzze a betegségeket, j Az állatorvos akkor nyugodt,; ha állandóan szemmel tarthat- j ja a gondjaira bízott állami < gazdaság, vagy termelőszö- j vetkezet állatait. Munkáját a! gazdaságosság elve vezeti.! Mindenekelőtt azt vizsgálja, j hogyan tudná jövedelmező-! vé, vagy még jövedelmezőbbé: tenni az állattenyésztést, i Munkaköre legalább annyira j fontos, mint az agronómusé, j vagy a gazdaság egyéb vezető; beosztású szakemberéé. Leg- ] lilább is nagy vonalakban | Inég a takarmánytermesztés-: Kéz is értenie kell, hogy az i.j takarmányozási technolószarvasmarhák és egyéb haszonállatok száma. Ezek egészségmegóvása és szaporítása egyik legfontosabb feladatunk. Nem könnyű a munkánk és nem is egyszerű. És ezek a hegyes fémdarabkák az asztalon? — A szarvasmarha mohón eszik, nyelvével „bekanalazza” táplálékát, s így hegyes fémtárgyak, kövek stb. kerülhetnek a gyomrába. A legkülönfélébb vasdarabok találhatók a kérődzők előgyom- rában, s ezek bizonyos idő után gyo- morátfúródást okozhatnak, ami súlyos betegséget, operációt, vagy kényszervágást Az Állatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékének vezetőjét, dr. Horváth Zoltán egyetemi tanárt keressük. Horváth profesz- szort „az egyetem klinikái”, a ló és szarvasmarhaistállók feletti dolgozószobájában találjuk: nincs szakálla, alig őszül a haja, fiatal ember, 39 éves, az ország egyik legfiatalabb tanszékvezető egyetemi tanára. Munkatársai veszik körül, hosszú gumicsövek, sok maroknyi szög, hegyes vas-v giák esetleges korábban nem ismert ártalmaira időben felhívhassa a figyelmet. A bajt megelőzni, a fertőző betegségek továbbterjedését megakadályozni legfontosabb feladatai közé tartozik. Megváltozott a pacientúránk is — mondja a professzor. — Azelőtt a lovak szolgáltatták munkánk javát, ma már jelentősen csökkent a számuk. Ugyanakkor növekszik a
