Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

r Állandó készenlétben A termelőszövetkezeti gép­műhely előtt két férfi hajol a beteg Ulos traktor motorja fölé. A traktoros a fiatal sze­relő kezébe adogatja a szer­számokat, hogy minél gyor­sabban haladjon a munka. Fu­tó javításról van szó. A határ­ból kellett bejönni, a traktor­ra szerelt fűkaszáló mutatja a végzett munkát, most kaszál­ják másodszor a lucernát. Ezt a munkát végzi a trak­toros is már napok óta, csak most az üzemanyagadagoló­val történt hiba. Helyűkre ke­rülnek az utolsó csavarok is, a szerelő szerszámait vissza­rakja a kis ládába, felpattan a gépre, s kipróbálja a masi­nát. Utána igazít még valamit, majd átadja a traktorosnak. Varhold József motorszerelő a törteli Rákóczi Termelőszö­vetkezet KISZ-titkára. A sze­relést befejezve rongyba törli a kezét, s megindulnak az iro­dába. Könnyű ilyenkor beszél­getésre alkalmas üres szobát találni, hiszen majd­nem mindenki kint dolgozik, irányít a földeken. A KISZ-titkár napi munká­járól beszél. — Most a szezonmunkákat végezzük, s az aratás előkészí­tése volt a legnagyobb felada­tunk, hogy zökkenőmentesen menjen a begyűjtés. Fűkaszá­lókat, aratógépet, traktorok futó javítását, elektromos munkáit végezzük ebben az időszakban, hiszen szinte éjjel- lappal menni kell a gépeknek. — Igaz, hogy a gépszemlére elvégeztük a javításokat, de menet közben újabb javítani­valók is akadnak, s állandóan készenlétben kell állni, lehe­tőleg minél rövidebb időkiesést okozzon a javítás — mondja. A szerelőműhely munkája után a KISZ-alapszervezet ke­rül szóba. Ilyenkor nyáron a megszaporodott munka rit­kábbá teszi az összejövetele­ket. — Alapszervezetünknek negyvenkét tagja van.- A ter­melőszövetkezet nemrégiben kötött szerződést négy mező- gazdasági tanulóval. Ök még nem tagjai a KISZ-nek, de a munkába rövidesen bevonjuk őket is. — Tagjaink között vannak középiskolások, ipari tanulók is. Ebben az oktatási évadban megszervezzük a politikai elő­adásokat. A pártszervezet is segítségünkre lesz, szervezőt ad csoportunk mellé. — Most a július 9-én sorra- kerülő ifjúsági találkozóra ké­szülünk, amelyet a sportnapok alkalmával rendeznek. Az if­júsági nagygyűlésre mi is el­jövünk Ceglédre, csatlakozva a szomszédos termelőszövetke­zet fiataljaihoz — fejezi be tá­jékoztatóját a titkár. Közben újabb traktor dübö­rög a gépműhely elé, folytat­ni kell a munkát. Néhány perc múlva már a beteg gép mellett tart „konzíliumot” a traktorvezetővel, majd biztos kezekkel munkához lát. Tamasi Tamás SPORT A vasas sportolók vasárnapja A Pest megyei „vasasüze- mek” vasárnap rendezték meg Cegléden a Vasas sportnapot, mely alkalommal valamennyi sportpályán egész napos ver­senyek folytak városunkban. A nagy hőség ellenére min­den pályán megfelelő számú érdeklődő bíztatta a verseny­zőket Csaknem ezer versenyző vonult fel, hogy összemérjék képességeiket, megnyerjék a pontversenyeket és a szép dí­jakat. A ceglédi Egyesült Villa­mosipari Gépgyár versenyzői igen szépen szerepeltek a me­zőnyben. Eredményeik: kézilabdában a férficsapat megszerezte az első helyet, a röplabdások ötödikek, asztaliténiszezőik (női és férfi) a negyedik he­lyen, a lóversenyben az első csapat negyedik, a második csapat ötödik helyen végzett, sakkban ötödik, tekében első (egyéniben első és második hely), atlétikában az első és kispályás labdarúgásban a második helyen végeztek az üzem versenyzői. A nagyszabású sportnap megrendezéséért dicséret ille­ti a versenybizottságot Vízilabda Budapesti Vasas—Ceglédi VSE 4:1 (1:0, 1:1, 1:0, 1:0). Cegléd: 1000 néző. Vezette: Grbán. Ceglédi VSE: Szepes, Vá­mosi 1, Rátkai, Revuczki, Vá­mosi II, Jegessy, Bíró. Csapatunk nem játszott rosszul, sok szép támadást ve­zetett, s talán ha Revuczki nem hibázza el a négyméte- résen, az emberelőnyt ki tud­juk használni, az egyik pon­tot itthon tudtuk volna tarta­ni. “ Ezzel a hazai pályán elszen­vedett második vereséggel csapatunk szinte reménytelen helyzetbe került a jelenlegi két pontjával. A következő ellenfél is igen nehéznek ígérkezik. Vasárnap délelőtt fél 12 órakor a Buda­pesti Építők kitűnő együttese, kapujában a válogatott Mol­nárral, lesz vendége csapa­tunknak a ceglédi medencé­ben. Az első fordulóban Pesten csapatunk döntetlent ért el az Építőkkel, tehát minden re­mény megvan, hogy a hazai közönség végre ceglédi győze­lemnek tapsolhasson. Beck Mihály PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CEGtÉD VÁROS RESZ.ERE X. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1966. JULIUS 5., KEDD ARATÁSI INTERMEZZO: VOLPONE Hétszáz mázsa őszi árpa - egy műszakban //—12 mázsás átlagtermés — Gépesítették a szalmabetakarítást A gabonabetakarítás ideje: a mezőgazdasági munka dan­dárja. így van ez a ceglédi Táncsics Tsz-ben is. S talán meglepő, hogy szombaton es­te, ebben a nagy dologidőben a termelőszövetkezet kultúr­termében színházi előadásra gyülekeztek a termelőszövet­kezeti tagok, öregek, fiatalok: Ben Johnson Volpone című komédiáját játszották az igen tehetséges ceglédberceli szín­játszók, mintegy száz főnyi közönség előtt. Ez a kis aratási intermezzo — nyugodtan mondhatjuk — még csak fokozta a mezei munka lendületét azokban, akik a nagy színműíró szelle­mes színpadi tréfáin üdültek fel ezen az estén. De hogy haladnak az ara­tással? — Harminckét ember dol­gozik az árpaföldeken: a négy kombainvezető, az öt vontató erőgép vezetője a kiszolgáló személyzet, a szérűn dolgozók a rakodók és a bálázók. Az idén már a szalma- betakarítást is teljesen gé­pesítettük. A kombájn után nyomban bá­lázunk és a tarlóról közvetle­nül bálázva kerül a szalma a központi tárolóhelyre. A munkát harmattól har­matig végzik az arató-cséplő- gépék a Budai úti földeken. A többiek a munka menetének megfelelően ugyancsak nyúj­tott műszakban dolgoznak. A gabona a szérűre kerül. Ott szelektorokkal tisztítják. A jövő hét elején már zsá­kolnak és két tehergép­kocsi szállítja az idei őszi árpát a Terményforgalmi Vállalat raktárába. Terméseredmény? — Ma ötszázkilencvenhat mázsa árpa került a zsákok­ba. Tegnapelőtt volt a csúcs: né tszáz mázsát arattunk, csé­peltünk egy műszak alatt. A holdankénti átlag eddig 11— 12 mázsa körül alakul — mondotta a brigádvezető. (rossi) Két nap - két baleset Pénteken reggel fél kilenc után pár perccel a kecskés- csárdái vasúti átjárón túl Slomkowski Zygmund Franti- sek lengyel állampolgár féktá­volságon belül haladt Abony felé Vass Albert, tokodi lakos személygépkocsija után. Vass Albert — előzés miatt — féke­zett, s a lengyel gépkocsiveze­tő már nem tudott lassítani, s beleszaladt az előtte levő gép­kocsiba. Betört a szélvédő üveg, s összevagdalta Franti- sek feleségének arcát. Egyéb sérülés nem történt. A sze­mélygépkocsikban mintegy 300 forintos kár keletkezett. A külföldi állampolgár ellen megindult a szabálysértési el­járás. ★ Szombaton délután Szakari Bálint 10 éves tanuló vígan karikázott a Nagykőrösi úton — s mint később kiderült, olyan kerékpárral, aminek fékberendezése, nyerge, kor­mánya éppenhogy csak „üze­melt”. A kisfiú a kormány bizonytalansága miatt letért a kijelölt útszélről az úttest kö­zepe felé, amikor Varga Ist­ván, Cegléd, Bocskai utca 3. szám alatti lakos személygép­kocsijával előzni akarta. Sza­kari Bálintot a gépkocsi elütöt­te, szerencsére csak kisebb sé­rüléseket szenvedett. Bosszú — „virágnyelven” AZ ÚJÍTÁS HIÉNÁI A nyugatnémet belpolitika hatalmi harcairól ír a Magyar- ország legújabb számában Dobsa János. A CDU képvi­selőcsoportján belüli nézetel­térésekre derít fényt a Zavar Bonnban című cikk. Az Amerikai Egyesült Álla­mok CIA hírszerző szervezeté­nek új főnökét mutatja be az Új CIA-főnök című írás, amely megismerteti az olvasót a szervezet tevékenységének lényegével is. Köves Tibor az angol kereskedelmi tengeré­szek sztrájkjával foglalkozik Hét hét csend című beszámo­lójában. A gyarmatosítás regénye című folytatásos részben Etiópiával foglalkozik Wesse­lényi Miklós. A Mini-baede- ker Jugoszlávia látogatóit tájé­koztatja. A lapszemle rovat legérde­Már a jövő évre készülnek Csemeték az országba és külföldre A Csemői Állami Gazdaság csemetekertje néhány évvel ezelőtt még a Törteli úton üzemelt. A könnyű, homokos talaj azonban nem felelt meg a célnak, és ezért átköltözött az üzem a Jászberényi úti fe­kete földre. Négyszázharminc­három holdas területből két­száz holdon folyik a csemeték nevelése, amelyeket a gazda­ság szerte az egész országban értékesít. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek telepíté­sére szállítanak, de jut bőven a háztájiak, a kiskertek tele­pítésére, még az egy-két da­rabos igényeket is gondos cso­magolásban szállítja az üzem. Nagy Lajos, a telep vezető­je elmondotta, hogy az üzem célja a tömegtermelés. — Termelési kísérletekkel nem foglalkozunk. Ez a kísér- 1; ti intézet feladata. Terme­lünk és értékesítünk, de olyan fokon, hogy nemcsak a mi­nőséget, hanem a fajtaazo­nosságot is a legmesszebbme- nően biztosítjuk. — Szigorú terv szerint dol­gozunk, de mindig tekintettel vagyunk a tervezésben arra, hogy a váratlanul jelentkező igényeket is ki tudjuk elégí­teni. — Mennyit szállít az üzem egy év alatt? — Tavaly ősszel és az idei tavaszon mintegy negyedmil­lió csemetét küldtünk az or­szág különböző részeibe, a gazdaságok mellett elláttuk a földművesszövetkezetek cse­meteértékesítő telepeit is. Ez a hatalmas mennyiség hozzá­vetőleges számítás szerint mintegy kétezerötszáz hold telepítésére elegendő. — Hányán dolgoznak a te­lepen? — Száz dolgozónk közül ti­zennégy olyan szakmunkás, akiket már a gazdaság nevelt. — Mit vásárolnak a legszí­vesebben? — kérdeztem Mol­nár János főmezőgazdászt. — A legnagyobb az érdek­lődés a téli almák iránt. A te­lepítések túlnyomó részében jonatánt, starkingot, golden deliciosust, sárga belfleurt használnak. Általában azokat a fajtákat, amelyek az ex­portban is keresettek, jól bír­ják a tárolást és egész télen át értékesíthetők. A nyári faj­ták közül változatlanul nép­szerű a nyári fontos, a kecs­keméti vajalma, az asztrahán- piros. — Mintegy öt esztendő óta rendkívüli az érdeklődés az őszibarack-telepítés iránt. Ti­zenegy nones fajtát terme­lünk és a gazdaságunk is te­lepített hatvanöt hold őszi­barackot, s emellett van nyolc hold termő barackosunk. — Ezek a fajták tömegben kerülnek értékesítésre. Kisebb mennyiségben sok egyébbel is szolgáljuk vevőinket. Négy katasztrális holdon rózsatövet termelünk, nemcsak hazai ér­tékesítésre, hanem jelentős mennyiséget szállítunk kül­földre is. A közületek számá­ra minden esztendőben húsz- harmincezer gömbakácot ne­velünk. Ez a fafájta kiválóan alkalmas sorfásításra, jól el­fér a villany- és telefonhuza­lok alatt és jól bírja a met­szést. Lila akácot, jegenye­akácot, különböző díszfákat, platánt, a jegenye több válto­zatát, szomorú eper és piramis eper-csemetéket árusítunk — mondotta a főmezőgazdász. (rossi) kesebb cikke a Playboyhöl átvett írás, amelynek szerző­je a Ku-Klux-Klan „fővarázs­lójával” készített interjút. A Magyarország most teljes ter­jedelmében közli a cikk ma­gyar fordítását. A négy folyó városával, Győrrel ismerteti meg az ol­vasót a Hazai tudósítások cí­mű rovat. A város történelmi nevezetességei és a növekvő idegenforgalom, lakóinak mai munkája, élete került á cikk középponti ába. Az újítás hiénái című írás tanulságait dr. Szekeres Ká­roly a tárgyalóteremből szer­zett tapasztalatok alapján ösz- szegezte. Az újítások „csen­destársai” és más „közremű­ködők” lepleződnek le, akik ki játszották a törvényt, hogy jogtalan anyagi előnyökhöz juthassanak. Ráthonyi János Az autó he­lyet kér című írásában aktuá­lis témát tárgyal. A divatja­múlt kocsikról, a szervizba­jokról és a garázshiányról is. Virágzik a ró­zsa. Illatos bokrok sorakoznak a ker­tekben : tearózsa, sárga, égő piros, bordó, hófehér bimbók, kifestett egyenes szárú vi­rágkirálynők. A városi ember, aki ide téved, aki büszke a kövezett utcákra, a közpon­ti fűtéses lakásra, csilingelő villamo­saira, csuklós autóbuszaira, egy­szeribe irigyli a falut. Sehoí egy te­remtett lélek, aki­től rózsát lehetne kunyerálni, — so­kat, jó sokat! Vagy csak egyet- len-egy szálat! Igaz, virágot lopni nem bűn, de itt éppenséggel nem is tanácsos: jól megtermett ku­tyák őrzik a háza­kat. Csudajó! — Az egyik rózsakertből kendős, idős asz- szony lép az utcá­ra. Szerencsét pró­bálunk. A néni? Dehogy haragszik meg! — Van egy bics­kájuk, vagy egy olló? — és már ritkítja a kerti csodákat, végül is kérni kell: nem tudunk ennyit el­vinni, — hová te­gyük? — A kert is csú­nya lesz, — men- tegetődzünk merő udvariasságból. — Jó szívvel adom, csak vi­gyék! — így a né­ni. Búcsúzunk, szó- özönnel köszönjük a fáradságát, a vi­rágot is. A néni legyint, felnevet. Mintha öreg, pók­hálós üvegharan­got rázna a szél, olyan a hangja. — Ugyan már, ne köszöngessék! Szóra se érdemes. Nem az enyém ez, én a másik ház­ban lakom. Csak a tyúkokat kellett áthajtani ide az udvarba, mert az én salátáimat fal­ták a nyavalyások. A rózsás kert? A szomszédasszo­nyé, a haragoso­mé, de egy lélek sincs itthon. Vi­gyék csak, szeres­sék a rózsát... (ka—in) Vasárnap a határban Vágják a rozsot is Vasárnap egész nap kedve­ző volt az idő a határban dol­gozókra. Teljes erővel folytak a munkák, ahol lehetett, min­denütt dolgoztak, jó ütemben haladt az aratás. A járás termelőszövetkeze­teiben nincs lemaradás a be­takarítási munkákban. Eddig az őszi árpa 60 szá­zalékát, a rozs 20 száza­lékát vágták le. Érésre vár még az őszi búza, a zab és a tavaszi árpa egy része is. Gazdátlan kerékpárok? Egyelőre még nem. Gazdáik bent dolgoznak a Vasipari Ktsz1 irodáiban, műhelyeiben. A közkedvelt járművek azonban a fal mellett támaszkodnak. Legalábbis egy ideig. Hiszen — mint megírtuk — a rendőrségi raktár­ban egyre szaporodnak azok a gazdátlan kerékpárok, amelyeket hasonló helyekről emeltek el a tolvajok. Az aratás eddigi szakaszá­ban a munkák hatvan száza­lékát a kombájnok végezték el. Az aratógépek és a kézi kaszálás egyre kisebb területre korlátozódik. Folyik a szalmalehúzás és a kazlazás is a termelőszövetke­zetek szérűin. Megkezdődött a tarlóhántás is, ahol azt a má­sodvetések szükségessé tették. Ezeknek a munkáknak eddig harminc százalékát végezték el. A város termelőszövetke­zeteiben is népes volt a határ. Az őszi árpa betaka­rításából eddig 500 hold- nyi a kombájnosok ered­ménye. A rozs érése késik a városi termelőszövetkezetekben is. Folyik a lucerna második kaszálása is. Eddig 714 hold­ról vágták le a takarmány- növényt, s több mint négy­száz holdról be is takarították. Hasonló ütemben folyik a rét­kaszálás is, mintegy hatszáz holdon fejezték be a mun­kát. Nagy érdeklődés kíséri az ifjúsági mozibérle­teket, amelyeket a nyári sze­zonra adott ki a Szabadság Filmszínház. Az eladott bérle­tek kevésnek bizonyultak, így a napokban újabb kétszáz bérletet kellett nyomtatni, hogy kielégíthessék a vaká­ciózó diákok mozilátogatási igényeit.

Next

/
Thumbnails
Contents