Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

/r «w HTC.rrt "/lííHfflP 1966. JŰLIUS 5., KEDD MOSZKVA Az Izvesztyija cikke a ghanai álhírekről BUENOS AIRES Tízéves diktatúra a láthatáron Az Izvesztyija hétfő esti számában Vagyim Kasszisz, a lap külpolitikai hírmagyará­zója bírálja a Ghana News hírügynökség által terjesztett álhíreket E hírek szerint szovjet tankokat, páncélkocsi­kat és hadianyagot szállíta­nak Algérián át Maliba, majd onnan Guineába, egy titkos táborba. A Ghanaian Times és. más hírközlő szervek szin­tén terjesztették e badar ko­holmányokat. « Kasszisz rámutat arra: ha a Szovjetuniónak hirtelen eszé­be jutott volna, hogy ilyen szállítmányokat juttasson el Utazzon autóbuszon az ADRIAI TENGERRE Abbázia Fiume Crikvenica JUGOSZLÁVIÁBA Szabadka Újvidék CSEHSZLOVÁKIÁBA Magas Tátra Besztercebánya Zólyom Nagyszombat Galánto Somoria LENGYELORSZÁGBA Zakopane Krakkó AUSZTRIÁBA Becsbe Menetjegyek helybiztosítással válthatók Érdeklődés: Budapest, Engels tér Tel: 18-^28—28 és az IBUSZ irodákban Guineába, ehhez sokkal ké­nyelmesebb tengeri útvonala­kat választhatott volna. Eddig mindössze két külföldi ' kormány: a bolíviai és a spa- . nyol ismerte el Ongania tábor- i nők puccsista katonai kor- 1 mányzatát. Közben, ha las­san is, de az, új kabinet össze­áll. Egyesült Izzó Gépgyára felvételre keres 18 éven felöli betanított női munkaerőket háromműszakos munkára. Jelentkezés 8—14 óráig a munkásfelvételi irodán. Cím: Bp. IV., Szilágyi u. 26. Rákospalota-Újpest vasútállomástól 3 perc Megközelíthető: 12-es villamos, 43, 47, 84, 96-os autóbusszal. DJAKARTA Kiéleződött a Sukarno-Suharto párharc Hírek szerint Sukarno nyíl­tan megfenyegette Indonézia „erős emberét”, hogy tömöríti a hozzá hű erőket, és saját ma­ga alakít új kormányt. Suharto kitért a fenyegető­zés elől, de — mutat rá a DP A tudósítója — Sukarnót most gondosan figyelteti Djakartá- ban, mert ha elmenekülne a fővárosból, minden bizonnyal nyomban kirobbanna a polgár- háború Kelet- és Közép-Jáván. A hadsereg alakulatai ugyanis nyíltan támogatják az elnököt. BECS Ű! SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRT ALAKULT Amint Becsben hivatalo­san bejelentették, a belügy­minisztérium engedélyezte a Nemzeti Demokrata Párt megalakítását. Az innsbrucki székhelyű új párt vezetője ár. Norbert Burger, volt innsbrucki egye­temi docens, a dél-tiroli ter­roristák egyik hírhedt veze­tője. A pártalakítás felháboro­dást keltett az osztrák de­mokraták köreiben. Megnyílt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése (Folytatás az 1. oldalról) tese, Czinege Lajos, a Politi­kai Bizottság póttagja, honvé­delmi miniszter, Péter János külügyminiszter és Párái Im­re, a Központi Bizottság osz­tályvezetője. Czinege Lajos később csatlakozik a küldött­séghez.. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi-repülőtéren meg­jelent' Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Fock Jenő, a Po­litikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter. Hétfőn reggel — magyar idő szerint — 9.15 órakor meg­érkezett Bukarestbe a Kádár János vezette magyar küldött­ség, amely részt vesz a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség fogadására a bukaresti repülőtéren megje­lent: Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, Ion Gheorghe Mau­rer, az RKP végrehajtó bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke. Mint az AP tudósítója je­lenti, Ongania elnök, aki eddig egy szót sem ejtett a válasz­tások lehetőségéről, legalább 10 éves erős katonai uralmat akar, hogy „átalakítsa az or­szág zavaros politikai erővo­nalait és orvosolja a gazdasági bajokat.” A rendőrség és a katonaság nem törődve az lllia-jéle Népi Radikális Párt képviselőinek tiltakozásával, lepecsételte a párt-székházakat. A párthelyi­ségek kapuit lelakatolták, a feliratokat, névtáblákat eltá­volították. Mint ismeretes, elsőként a kommunista pártra csaptak le. BELFAST FÉLTÉGLA II. Erzsébet angol királynő Rolls Royce-ára a tömegből valaki féltéglát hajított, ami­kor a királynő a róla elneve­zett híd felavatása után ke­resztülhajtott Észak-lrország fővárosán. Az incidens után a kocsi tovább haladt, mintha mi sem történt volna, a benne ülő királyi pár sem vett az ügyről tudomást. II. Erzsébet hétfőn érkezett kénapos lá­togatásra Belfastba. Nemzeti hős Előbb kiátkozták. Az­után börtönbe vetették és embertelenül megkínozták. Végül bestiálisán megöl­ték. Szerte a világon ünne­pelt a koloniallsta és neo- kolonialista klikkek vezér­kara. Belgium, Portugália és az angol—amerikai mo­nopolisták reakciós felleg­várainak tornyára felhúz­ták a politikai kalózok győzelmi lobogóját. Azt hitték, örökké tart majd győzelmük. És most? i Bármi legyen a világ közvéleményének vélemé­nye Mobuturól, Kongó je­lenlegi teljhatalmú uráról; és bármerre vezessen is el­jövendő politikai fejlődése — tény az, hogy rehabili­tálta Lumumbát. Nemzeti hősnek deklarálta, szobrot emeltet emlékére, Kinsha­sa főutcáját — az eddigi III. Lipót sugárutat — róla nevezi el. És amikor a kongói tö­megek Mobutu felszólítá­sára néma csenddel hódol­tak Lumumba emlékezeté­nek — történt valami, aminek nem mindenna­piak a tanulságai. Mobutu, akarta vagy nem akarta — szembekerült a gyarmato­sítókkal. Kénytelen ellent­mondani az idegen tőkés- csoportok határtalan fa­lánkságának. És ha nem akarja végképpen és becs­telenül a gyarmati szolga­ságba visszazülleszteni or­szágát — akkor Lumumba útját kell követnie. Gizenga megszökött bör­tönéből. Ez aligha vélet­len. Lumumba hivatalosan is visszatérhetett a nép szívébe. Ez még kevésbé véletlen. Hatalmas erő a népek harci akarata füg­getlenségükért és szabad­ságukért. Ez a végső tanul­ság, akár megértik ezt az idők kerekét visszafordíta­ni akarók, akár nem ... NÉGY NE20 MEGHALT Egy vasárnapi autóverseny szerencsétlenséggel végződött Buenos Airesben. Egy ver­senyautó áttörte a korlátokat és a közönség közé rohant. Nagy néző meghalt, a másik négy megsebesült. A vezető sértetlen maradt. LA PAZ Barrientos győzött René Barrientos repülőtá­bornok, aki 1964. novemberé­ben megbuktatta Estenssoro elnököt, mór Bolívia új, vá­lasztott köztársasági elnöké­nek tekinthető. Barrientos, a Bolíviai Forra­dalmi Front párt színeiben, lé­nyegében a kormányzó junta hivatalos jelöltjeként indult a vasárnap megtartott választá­sokon és az első részeredmé­nyek döntő 3:1 arányú vezetés­hez juttatták az egyesült en­gedélyezett ellenzék előtt. CSAK RÖVIDEN... REKORDHŐSÉG New Yorkban/ szombaton 37,8 Celsius fok rekordhőséget mértek. Ilyen nagy július ele­jei meleg 1901-ben volt utol­jára. Amnesztia Tito köztársasági elnök jú­lius 4-e, a harcosok napja al­kalmából összesen 776 elítél­tet kegyelemben részesített. FRANK COUSINS angol technológiaügyi miniszter, va­sárnap lemondott tisztségéről, mert nem ért egyet kormánya ár- és jövedelmi politikájával. FEJSZÁL, Szaud-Arábia ki­rálya, az Egyesült Államokban és Spanyolországban tett láto­gatása után hazaérkezett Dzsiddába. ANKARÁBAN tárgyalások kezdődtek az iraki és török kormány között. EGYHETES SZÜNET UTÁN, hétfő reggel folytatták Salisbury-ban a megszakadt félhivatalos rhodesiai—angol tárgyalásokat. VÉGET ÉRTEK a Csendes­óceáni szovjet rakétakísérle­tek. RUSK amerikai külügymi­niszter hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Abd-el Kader hamvai Algériában Az 1883-ban elhunyt Abd-el Kader algériai arab szabad­sághős hamvait Damaszkusz- ból szülőföldjére, Algériába szállították. A temetésén a kormány vezetői és több ezres tömeg vett részt. ^S,SSSSSSSSSSSSfSSSSSSS/Sf/SSrSS/SfSfSfSSSSSSSSS///fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SfSSSSSSS/SSSSS/JS//S//SSSSSS/yS/S/S/SSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSS/'/'SSSSSS/f..SS/SSS//SSSSSS/SS///SfSS/SS/SSSSSS/S//SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/S/S/SSS/SSSSSSS. % \ SOLYOM JÓZSEF: (4.) I \Néha isteneknek kellene lennünk Dombrádi Géza a zsebében nyitotta ki arasznyi bicskáját. Amikor érezte, hogy a borot­vaéles penge kipattant, elfe­ledve rossz lábát, sántaságát, a riadtan bámuló emberek gyűrűjéből egyenesen az íté­letet olvasó géppisztolyoshoz Xffilia fe( rejt túlórái, Szerel ÚJ, KORSZERŰ BŰTORVERETEKKEL YVXXXXXXX'^XNXVVVNXXXXXXVNXVS. (fogantyúval, gombbal) KAPHATÓK A VAS SZAKÜZLETEKBEN pocsként szorította magához, jobb kezével a kést markolta, a pengét egyenesen a torká­hoz nyomta. A foglya váratla­nul úgy felsivított, mint egy rémült malac, de moccanni sem mert. Érezte, hogy a legkisebb mozdulatára egye­nesen a gégéjébe fúródik a hideg acél. — Fegyvert a földre! — pa­rancsolt fojtott hangon Domb­rádi. — , Hármat számolok ... — Akkor elpusztulsz! — felelte rekedt hangon az egyik puskás Civil, Dombrádi azon­ban rá se hederített, még erősebben szorította bicskáját, egészen kifehéredtek ujjai. — Egy! — csattant a hang­ja, mint egy váratlan pisz­tolylövés. — Kettő! — pattant azonnal a szava másodszorra is, és mindenki látta, hogy a penge éle most már egészen a foglya nyakához szorult. A következő pillanatban le­dobálták a fegyvereiket a kör közepén állók. Egy telepi le­gény lustán, komótosan kilé­pett a sorból, és nyugodt, lassú mozdulatokkal felvette a földről az egyik géppisz­tolyt. Megnézte, vizsgálgatta, kioldotta a biztosítékot, aztán ugyanolyan kényelmesen, mint eddig tette, odaballa­gott Divinyihez. Zsebéből ha­sonló hosszú pengéjű bicskát húzott elő, mint Dombrádié volt, aztán elvágta Divinyi kötelét. Ellépett mellőle és egy puskát vett fel a földről. Szó nélkül Divinyi kezébe nyomta. Az pedig még mindig csak falfehéren állt, kezében táncolt a puska. A tömeg pe­dig köröskörül feléjük indult. Bezárult a gyűrű, olyan szo­rosan álltak egymással szem­ben, hogy arcukon érezték a másik leheletét. Dombrádi Géza ekkor vette csak el a kést foglya nyakáról, és a már szinte ájult embert a tö­meg közé lódította. — Nesztek! Fennakadt az összeszorult sorok között, mint egy acél­hálóban. Dombrádi összecsuk­ta a bicskáját, kicsit megtán­coltatta tenyerén, aztán zseb- revágta. Bicegősen, sántán indult meg az emberekkel szemben, utána pedig, mint az alvajáró, ólmos, lassú léptek­kel cammogott Divinyi. Utat nyitottak nekik a tele­piek, és először az egyik, majd a másik, mind többen veregették meg Dombrádi vál­lát. A géppisztolyos bányász­legény unott, egykedvű arc­cal terelgette maga előtt a tanácsháza pincéje felé a le- fegyyerzett idegeneket. Töb­ben hallották, hogy amikor befordultak a kapun, megszó­lalt: — Azért ezt a bizottságosdi dolgot még megbeszéljük ... 7 Fodor és Divinyi elmondta mindezt a megyei instruktor­nak. Egymás szavába vágva magyarázták. hogy nincs Dombrádi Gézánál megbíz­hatóbb, becsületesebb ember a bányásztelepen, de talán az egész megyében nem találni párját. — Ö volt az, aki felfegy­verezte a bányászokat! — Nem is jött több ellen­forradalmár hozzánk! — Egyetlen napra sem állt le á bánya és ez is elsősorban Dombrádinak köszönhető. Ö szállt le a csapatával legelő­ször, amikor néhányan sztráj­kot akartak szervezni. — Párttitkár lehetett vol­na, az ellenforradalom után mindenki rá szavazott. Nem vállalta, azt mondta vájár altar maradni. — És milyen vájár! Három­szor kapott már kitüntetést. Verekednek az emberek, hogy ki kerüljön a csapatába. — Hát mi kell még több egy embertől?! Kovács Tibor udvariasan végighallgatta a párttitkárt és helyettesét. — Befejezték az elvtársak? — kérdezte nyugodt hangon. — Mondhatnánk akár reg­gelig is. — Nem lenne értelme — válaszolta. — Higgyék el, mindezt már én is tudom. Becsületesen utána jártam Dombrádi Géza ügyének. Megismertem és szerintem is derék ember, jó kommunis­ta módjára élt. Munkájával, helytállásával, kommunista becsületével szerzett jogos elismerést magának és mind­ezt nem vitathatja el tőle senki. De éppen, mert ilyen ember, ismeri mindenki, mert rendíthetetlen tekinté­lye van megyeszerte, ezért ártott most nagyot a párt­nak. Beíratja a gyermekét hittanra, és Dombrádi Géza példája mindig ragadós volt. Nem a gyerekével, első­sorban vele, Dombrádi Géza nevével érvelnek a papok. A szervezeti szabályzat értelmé­ben fegyelmi bizottság elé kell állnia. Súlyosan. na­gyon súlyosan vétett a párt fegyelme ellen. (Folytatjuk) \ ! Mégsem haragudtak meg rá, ! nálánál jóval idősebbek is úgy ! mondták — azért rendes em- i bér az öreg. Sokszor valóban ; öregebbnek is érezte magát ; mindenki másnál, félre dobott, ; szánalmas koloncnak. Mogor- ; va rossz kedvével mindenkit j elmart maga körül, ekkoriban ; elmaradoztak már a legjobb ; barátai is. Azok is akikkel ; sih ed érként együtt ugrasztot- j ták meg a nyilasokat. A telep > kellős közepén, de tulajdon­• képpen egy lakatlan szigeten ! élt. ! 6 ! Az ellenforradalom kirob- j bánásának híre letaglózta. [Egyszerűen nem értette, hogy jmi történt. Nem hitte el, hogy ! a fővárosban, ott ahol élnek, i dolgoznak az ország vezetői, j ahol ha kimennek az utcára j közvetlenül szólhatnak az em- ! berekhez, hogy csak úgy egyik ; percről a másikra összeomol- i hatott minden. Naphosszat a I rádió mellett ült és értetlenül S bámult maga elé. Eleinte azt [hitte, hogy csak rossz álom az • egész. i — Mert hát ott a vörös Cse- ! pel, meg Angyalföld — mor- jmogta, mintha csak saját ma- í gával vitázna, s önkéntelenül ! is a munkásinduló szavaival ! folytatta — Váci út felelj ne­jki. ! Borostás arcán könnyek pe- jregtek le. j — Hát vége ... Mindennek ! vége. A rohadtak! j A felesége még soha sem [látta könnyezni ezt a kemény, ‘nyakas embert Ügy megré­mült a váratlan látványtól, hogy riadalmában a földre ve­tette magát, és mintha csak világ vége lenne, eszelősen si­koltozott: — Uram, segíts! Csak most az egyszer segíts! Másnap a megyeszékhelyről fegyveresek érkeztek két autó­val. Megszállták a telepet, feloszlatták a tanácsot, meg­szüntettek mindent. A helyi kommunista vezetőket a ta­nácsháza pincéjébe csukták. Dombrádi Gézát azonban nem háborgatták, még csak feléje sem néztek. Otthon ült rá­diója mellett, amikor benyi­tott hozzá a szomszédék lek­város kenyeret majszoló, ma- szatos arcú iskolás fia. Elő­ször óvatosan bekukucskált az ajtórésen, aztán vigyorog­va belépett: — Hát itthon van, Géza bátyám? — Magad is látod. — Nem megy be a főtérre? — Minek? — Apám mondta, hogy ma akasszák Divinyi bátyámat. Ott húzzák majd fel. — Ne bolondozz, fiú! — Isten bizony, hogy igaz! Apám mesélte este. Dombrádi félrelökte a gye­reket az ajtóból, és kirohant az utcára. Bicegve szaladt a főtér felé, útjából önkénte­lenül kitértek az emberek. Egy fa alatt állt már Divi­nyi, a nyakán kötél, körülötte fegyveresek. Egyikőjük nagy hangon olvasott egy hosszú ív papírról: — A Nemzeti Bizottság ne­vében! A nép árulóját, Divi­nyi...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents