Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
Az első csatlakozók Alig hirdette meg a betakarítási versenyt a Ceglédi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás két kombájnosa, máris csatlakozásról érkezett hír szerkesztőségünkbe. A ceglédi kombájnosok közül Zzemlye János jelentkezett, aki SZK—4-es típusú 37- es kombájnjával 700 kataszt- rális holdon vállalta a munkát a IX. pártkongresszus tiszteletére. Egyben védnökséget vállalt vele egy munkahelyen dolgozó fia felett is, aki az SZK—3-as gépek kategóriájában 500 holdon kezdte meg a jó minőségű betakarítási munka elvégzését. Kiss Ferenc, aki szintén SZK—4-es kombájn vezetője, ugyancsak elsők között fogadta el a versenyfelhívást. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6UÉD VÁROS RÉSZÉRE X. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1966. JULIUS 3., VASÁRNAP Nem élőfákról beszélünk A város idegenforgalmának nagy része a 4-es főközlekedési útvonalon zajlik le. Ennek megfelelően csinosítják a Pesti utat és a Szolnoki Utat is. A főváros felől érkező idegent a szépen parkosított Bajcsy-Zsilinszky tér köszönti, és jó impressziókkal búcsúztatja a Béke tér is. Hanem, ami közötte van ... Az érdekeltek figyelmébe ajánlom, hogy a Szolnoki út elején, a második háznál, ár- váskodik egy kipusztult akácfa dereka. Néhány lépéssel arrébb a gumijavító háza előtt ugyanezt láthatja az idevetődő idegen. A Borz utca sarkán az égre mutat a nyugdíjazott villanykaró, amit ugyancsak érdemes lenne sürgősen eltávolítani, nem élőfák ezek. S hogy teljesebbé tegyük a kifogások sorát: az árokparton elvadult fű, méteres útilapu rontja a városképet. Kis jóakarattal, talán társadalmi munkával, könnyű lenne segíteni rajta. — rk — Mint ismeretes, a 16/1966. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében július 1-től családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben férfiak esetében legalább 120, nők esetében pedig legalább 80 munkaegységet teljesített, és legalább két 14 éven aluli gyermeket tart el. A rendelet hatálybalépése alkalmából megkérdeztük a ceglédi társadalombiztosítási kirendeltséget: hogyan állnak a családi pótlékok folyósításának előkészületi munkáival, az arra igényjogosult termelőszövetkezeti tagok bejelentet- ték-e már igényeiket a kirendeltséghez? Kovács Gyula, az SZTK ceglédi kirendeltségének alapszervezeti párttitkára a következőkben tájékoztatta lapunkat a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka folyósításának módjáról. — A társadalombiztosítási igazgatóságok és kirendeltségek dolgozóinak ezekben a napokban az új családi pótlékra jelentkező termelőszövetkezeti tagok igényeinek az Kernács-teiepet még mindig a talajvíz nyugtalanítja Se a városban, se a határban: a kettő között árvás- kodik a Kernács telep. Itt búcsúzik el a közvilágítás. Szerencse, hogy odakerült a MÉH-vállalat új telepe, mert így finom ártézi vizet kapott a környék. A városi ember számára olyan magától értetődően hangzik, hogy tető van a feje felett, kerítés védi az udvarát és kulcsra zárt a kapuja. Lakos — mondja, ha a kényelmes, két-háromszo- bás, fürdőszobás otthonára gondol. Áhítattal azonban csak a Kernács telepen mondják ki e szót: hajlékl Nem számoltam meg, hány viskó sorakozik az út mentén. Bekopogtattam az első ajtón, özvegy Dudás Sándor- néhoz és véletlenül ott találom a harmadik házból Szabó Sándomét is. Mindketten nem régen költöztek a Kernács telepre. Dudásné hatezernyolcszázért vette a házikót, Szabóék tizenötezer forintot számoltak le a szo- bakonyhás házért. Miért éppen ide? A kérdésre majdnem együtt mondják, hogy közelebb akartak kerülni a munkahelyükhöz, ide a Jászberényi út szélére, Szabóék éppenséggel a túlsó oldalról jöttek, az Ugyerből. A talajvíz itt hónapok óta még mindig napi „aktualitás”. NYÁRSAPÁT: Tanárok, diákok - iskolák Az iskolaudvar csendes. A fák árnyékában is csupán néhány kerékpár hűsül, az építő munkásoké. Az egyébként megszokott zsibongás vagy az osztályokból kihallatszó, lárma most sehol. Az irodában is csupán az igazgató, Jakus Béla tesz-vesz, forgatja a napi postát Jászkarajenőn. — Hogyan gondoskodtak a gyerekek nyári foglalkoztatásáról? — teszem fel a kérdést. — Az iskolai napközi otthon a nyári hónapokban is működik. Naponta huszonhét tanuló tölti itt idejét reggel kilenc órától délután fél négyig. Ilyenkor nevelői felügyelet alatt vannak, s délelőtt, délután uzsonnát, délben ebédet kapnak. . — Nézhetik a televízió nekik való adásait, a rádió gyermekműsorát hallgatják, közös játékokkal, sétával telik az idő — mondja az igazgató. — Hányán mentek táborba az iskola úttörőcsapatából? — Ezen a nyáron huszonnyolc pajtás indult táborba. A legtöbben a balatonszárszói üdültetésben vesznek részt, de mentek úttörők a szaktáborokba is. — Mezőgazdasági munkára akadt-e jelentkező az itthonmaradt gyerekek közül? — A községi termelőszövetkezetben huszonöt főnyi csoport dolgozik „ifjúsági brigádban”. A növénytermesztés különböző ágaiban találnak munkát, gyakori vendégek a kertészetben is. Az augusztus közepéig működő brigád vezetője is pedagógus. Munkájukat teljesítménybér, illetve órabér alapján fizetik. — Több fiatalnak adtunk engedélyt, hogy a közelben levő Tiszavárkonyi Állami Gazdaság kertészetében vállaljon munkát a szünidőben. Akik nem mentek „idegenbe” dolgozni, azok a ház körül se- gítkeznek szüleik munkájában. Szabadságon vannak a peT dagógusok is. Tatarozzák, meszelik a tantermeket, felújításra szorul a két alsókarai, tanyai iskola is. Úgy remélik, hogy az új tanév kezdetére elkészül az iskolaudvaron épülő négy tanterem, amelynek berendezése már megérkezett. Addig van még idő pihenni is a diákoknak, tanároknak és dolgozni a termelőszövetkezeti építőbrigád kőműveseinek a bővülő iskolán. (tamasi) Nyári felhők Tóth István felvétele Kutyahistória A Szabadság moziban hétfőtől szerdáig Az első esztendő című magyar film kerül bemutatásra. Öregedő, egyszerű asszony Kovács Ferencné. Mindig siet az utcán, karján szatyorral — a Gém utcai kis lakásba. Miről nevezetes ez a kis nyugdíjból éldegélő, hajlott asszonyka? Mert nevezetes, hiszen alig van olyan hét vagy hónap, hogy a hatóságok egyiKe, másika ne foglalkozna vele. S a gyerekeknek ő a „kutyás nénije”. Igen, a kutyás néni, akinek megmagyarázhatatlan szenvedélyből, hobbyból vagy valami tudatalatti indítékból olyan kutyafarmja van, mint senkinek ebben a városban. Nem fajkutyákból, törzskönyvezett nemes ebekből, amelyek „állítólag” még pénzt is érnek. Ennek az asszonynak közönséges kutyából van egy jókora falkája. S ez az, ami miatt a hatóságok is foglalkoznak vele. Köztudott, hogy a város belterületén házőrzés céljára egy, a külterületen két ebet szabad tartani. Ha valaki a város belterületén már két ebet tart, az első házőrző korcs- fajtáért 16 forintot, a másodikért azonban már — mivel az kedvtelésből tartott ebnek számít — 240 forint adót kell fizetnie. A mi nénink ilyen címen akár „virilis” is lehetne, mert bizony ebeinek se szeri, se száma, könnyen fizethetne akár ezer forintot is. Fizethetne — mondom, de nem fizet, s ebből van a baj. ö nem kedvtelésből, hanem valami megmagyarázhatatlan kényszerből tartja az ebeket. De emellett szegény is, magános is, senkije sincs. Az ebek szolgáltatják ebben az életben számára az egyetlen gyönyörűséget. Hetenként felkeresi az illetékes tisztviselőt a tanácsházán. Megmutogatja a kutyákról készült fényképeket, elmagyarázza, hogy melyik milyen előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Az egyik masnis, a másik nyakában kis pergő van, a harmadik most neveli kölykeit. S milyen aranyosak a kicsinyek! Néha még a szatyorba is beletesz egyet- kettőt, s beviszi a hivatali helyiségekbe. Igenám, de foglalkozik az ebtenyésztés e halk szavú, de annál bővebb beszédű asszonyával a rendőrség is. A lakótársak már számtalanszor panaszt tettek ellene. A jókedvű kutyatársaság egy-két tagja folytonosan csahol, a korosabbak ugatnak, vagy éppen vonítanak. Ha összemarakodnak, vagy ha valaki ingerli őket, olyan éktelen morgással, herregéssel vannak, hogy azt bizony tudomásul kell venni a lakótársaknak is, sőt az alsó és felső szomszédoknak is. S ebből származik a sok perpatvar. A szomszédok feljelentést tesznek az öregasszony ellen, az viszont bevádolja őket, egyiket ezért, a másikat azért. így aztán a tanácsháza szabálysértési előadójának is akad tennivalója e kutyahistória kapcsán. Többszöri tárgyalás, tanúkihallgatás, jegyzőkönyvezés, elnapolás, újabb adatgyűjtés, helyszíni kiszállás után sem tud azonban e furcsa tényállásban eligazodni egyik fórum sem. A kutyák elkobzása lelketlenség lenne. Kiirtásuk talán az öregasz- szony lelki egyensúlyának elvesztését is okozhatná. Ennyi kutya azonban egy rakáson ... Talán a híres egykori kutyavásáron sem volt ennyi Budán. Kisebb-nagyobb, öreg és fiatal, valamennyi egy vérből származó. Tele az udvar velük. Tányérból esznek, mosogat utánuk az öregasszony, s inkább nem eszik, de a kutyáknak előteremti a bőséges mindennapit. Itt bizony a kutyáknak is „kutyajó” dolguk van. Kinek van igaza? Ki lehet itt elég okos? Ki tud dönteni ebben a kutyakomédiában ... De hogy egészségügyi szempontból kívánatos lenne ezen a portón rendet csinálni, az bizonyos. De hogyan? Hátha megtalálják a módját az egészségügyiek. Ők talán még nem szerepeltek ebben a kutyahistóriában. Vagy igen? Sz. I. — Februárig csak megvoltunk valahogy — mondja Dudás néni. — Elég partos a házunk. A víz csak kerülgette. A két arasznyi téglalábazat jól tartott. — Az ajtónkig ért a víz — szól Szabóné. — A sárfalban nem nagyon lehetett bízni, a szigetelőt régen elemésztette az idő. — Hanem aztán az olvadás márciusban — emlékezik Dudásné. — Nem jó lenne még egyszer átélni. A szomszédban Karaiék az őszön vették a hazukat tizenegyezerért. Egyik délelőtt valósággal összerogyott. Isten keze volt, hogy éppen senki nem tartózkodott az épületben. Nem is maradtak Karaiék semeddig. Háromezer forintért nyomták el a romot s egy hét múlva már Érdről írtak. — Szóval közelebb akartak jönni a tsz-hez? — fordítok a szón. — Tizennyolc esztendeje vagyok tsz-tag — válaszol Dudás néni. — Innen kapom a nyugdíjat. Minden esztendőben ledolgozok százharminc-száznegyven munkaegységet. Nem is akármilyen a részesedés, mert évek óta tartja az ötven forintot a munkaegység. Aztán tudja-e, hogy milyen jó az, hogy a busz itt áll meg előttünk. Azon járunk ki a gazdaságba. Szabóné még szebben mondja: — Négyszáz munkaegységet számoltak el nekünk a múlt esztendőben is. A párom a tsz útmunkáján dolgozik jelenleg. Én pedig végzem a háztájit meg a három hold kukorica minden munkáját. Szürkül, amikor elindulok haza. A közvilágítás egyetlen lámpája már kacsingat. A Kemács-telepi két asz- szony nagy gondját ismétlem magamban: — Megvagyunk, megvagyunk, csak a víztől, a talajvíztől szabadítsanak meg valami módon ... (rossi) Piros aasató a lödomhon A városi tanács igazgatási osztálya közli: Ma reggel 7 órától délután két óráig lóversenyt rendez az MHS ceglédi lövészklubja a Törteli úti lőtéren. A lövészet ideje alatt a lődombon piros zászló jelzi, hogy a lőtéren tartózkodni tilos. Az igazgatási osztály lapunk útján is felhívja a város lakosságát, hogy a lövészet ideje alatt még a környéken se járkáljanak, illetve azon a területen állatokat ne legeltessenek. Építőanyagok raktárról A Balaton és egyéb üdülőhelyek várható nyári csúcsforgalmával foglalkozik legújabb számának főhelyén a Figyelő. Nemesi Konrád Vendégvárás — csúcsidény előtt címmel közöl cikket a meghosszabbított nyári szezonról. Ebben az évben ugyanis már egy hónappal előbb kezdték a főszezont, s az a cél, hogy az idény meghosszabbítása is sikerüljön. Beck Béla Terv öt esztendőre című írásában az ország- gyűlésen megtárgyalt és jóváhagyott harmadik ötéves tervvel foglalkozik. A termelékenység növelését, a mezőgazdaság fejlesztését és az élet- színvonal emelésének programját emeli ki az elkövetkező öt év népgazdasági tervéből. Fock Jenőnek A reform a hatékonyabb gazdaságfejlesztés eszköze címmel megjelent cikke az országgyűlésen el- 1 hangzott felszólalásból közölt részlet. Építőanyagok raktárról címmel Sebestyén Tibor, Tájékoztatás a vállalatnál címmel dr. Sánta Bálint ír. Külkereskedelmi témával jelentkezik a Nyolcéves „számadás” a Közös Piacon című írás. Diákok a mezőn címmel Lovas Márton az általános és közép- iskolás fiatalok nyári termelőszövetkezeti foglalkoztatásáról számol be. 4 elbírálása jelenti a legfontosabb munkát. A ceglédi társadalombiztosítási kirendeltség is azon fáradozik, hogy valamennyi igényjogosult tsz- tag megkapja a kormányzat által biztosított családi pótlékot a rendeletben előírt határidőre: augusztus 20-ra. Beérkeztek-e már az igény- jogosultak bejelentései? — Felhívtuk már a termelőszövetkezetek figyelmét, azonban még sok helyről nem jelentették be az igényeket. Márpedig ahhoz, hogy az ú rendelet alapján családi pótlék ra igényjogosult termelőszö vetkezeti tagok a rendeletbe: előírt határidőre meg is kap hassák a családi pótlékot — a szükséges, hogy minél előbl megtörténjenek a bejelenté sek. Hol kell jelentkezniük a csa ládi pótlékra igényjogosult tér melőszövetkezeti tagoknak? — A tsz-tagoknak a terme lőszövetkezet irodájában kel jelentkezniük. (—ez) i Megkezdték a tsz-tagok új családipótlék-igényeinek felülbírálását Vontatottan megy az igények bejelentése — Augusztus 20-ra fizetnek
