Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

ns r ME cm K-ffMao 1966. JÜLIUS 1., PÉNTEK NYÁRI KÉPESLAP Hajáóríások nápolyi randevúja Ritka látvány­lkak lehettek tanúi * napokban azok a magyar utasok, •kik a nápolyi ki­kötőből a „Span” hajós társaság ki­rándulóhajóján in­dultak Capri szi­getére. Mintha a sors kárpótolta volna a csalódott turistá­kat azért, mert a tiszta derült nápo­lyi égbolt mégsem Volt olyan kék, Káint a képeslapo­kon és a tenger színé sem egyezett a prospektusok­ban kihangsúlyo­zott különleges azúrkékkel. A kikötőben horgonyt vetett hajók között az olasz hajóipar büszkesége, egyik legnagyobb sze- tnélyhajója a 35 ezer tonnás Leo­nardo da Vinci Vonzotta a tekin­teteket. Számolták hány emelete van, képzeletükben Inind a hat szint­jét végigjárták. Amerikai turistá­kat hozott a föld­gömb túlsó olda­láról. Egyszerre csak karcsú kis vontató kíséreté­ben újabb hajó tűnt fel a láthatá­ron, a 24 ezer ton­nás 5 szintes Augustus. Néhány pferc múlva talál­kozott a két hajó­óriás. A Leonardo da Vinci mögött eresztették le a súlyos vasláncokat az Augustus fedél­zetéről. Ez a ran­devú nemcsak a magyar utasok számára jelentett különleges lát­ványt, még a ná­polyi kikötő rako­dómunkásai is nagy érdeklődéssel kísérték figyelem­mel. A közelükben úszott ki a kirán­dulóhajó a kikötő­ből. A nyűt tenge­ren lenyűgöző pa­noráma tárult a dunai, balatoni forgalomhoz szo­kott utasok elé. Mint ahogy a kör­úton a jelzőlámpa előtt a gépkocsik, úgy Várakoztak a vizek országútjai­ról a szélrózsa minden irányából érkező hajók, az őrtorony jelzését figyelve, bebocsá­tásra készen. A ki­kötőben telt ház volt, így horgonyt vetettek. A háttért a pompás díszlet­hez a kikötő és a nápolyi vár kör­vonalai nyújtották, amelyek előteré­ben a hadihajók, személy és teher- hajók sorakoztak katonás rendben. A kirándulóhajó az Austrális óriási személyhajó és a PA 36. Combia jelzésű hadihajó között hasította a turisták örömére egyre kékülő ná­polyi öböl vizét. Távolabb a víz felett lebegő köd­ből újabb és újabb hajók bújtak elő. A látóhatáron las­san egybeolvadt az ég és a tenger kékje, de még mindig nem ez volt az „igazi” szín. Capri szige­téhez közeledve sötét tintakékbe csapott át, csak a hajó körül vetett fehér tajtékok za­varták meg a vég­telennek tűnő ten­ger éppen szelíden hullámzó vízét. Erdősi Mária Könyvespolc PETHŐ TIBOR: A HÁBORÚK ÁRA A könyv tudtul adja alcíme világosan a vállalkozás cél­ját: ötezer év tizenötezer há­borúja a fáraók korától az atomrakéta-korszakig. A há­borúk ára: iszonyú ár ember­ben, anyagban, mindabban, ami a holnapot, holnaputánt tekintve kiszámíthatatlanul nagy eredményekkel gazda­gította volna az emberi tár­sadalmat. Az ismert újságíró könyve úttörő jelentőségű, hozzá hasonló összefoglaló igényű munka magyar nyel­ven az elmúlt két évtizedben nem jelent meg. Az úttörőnek kijáró tiszteleten túl azonban elismerést érdemel azért is, mert rendkívül nagy anyag­gazdagsággal, tények, adatok sokaságával felfegyverkezve leplezi le a — fegyverek* vi­lágát. Mi mindent lehetett volna megvalósítani a pusztításra költött összegekből! Ki tudja, milyen tehetségek, feltalálók, nagy művészek pusztultak el ifjú emberekként a harcme­zőkön? És mi mindent lehet­ne megoldani a világ ezernyi égető gondja közül abból a horribilis pénzből, amit ma fegyverekre, mégpedig a kor­szerűnek nevezett atomfegy­verekre költ a világ?! Pethő Tibor könyve válasz e kérdé­sekre, mégpedig meggyőző, mert tényekre alapozott vá­lasz. A látszatra szenvedé­lyektől mentes, tanulmányírói stílus szenvedélyes érveléssé válik a leszerelés, a háborúk örök száműzése mellett: olyan könyvvé teszi, amelyet minél több embernek el kellene ol­vasnia. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó). (m. o.) Bővül az importbútor-választék Irány: Erfurt Szerda este elindult Buda­pestről az erfurti nemzetközi kertészeti kiállítás július 2-ón kezdődő eredménybemutatójá- nak magyar anyaga. A hűtő­kocsi 400 rekeszben viszi a 40 gazdaságból — termelőszövet­kezetekből, állami gazdaságok­ból, kertészeti vállalatoktól — benevezett zöldség- és 'gyü­mölcsféléket. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében az eredetileg ter­vezettnél ikdsebb lesz a ma­gyar bemutató választéka, száznál valamivel több áru­minta képviseli majd kora nyári kertészeti termékeinket. Igen sok és szép zöldségfélét, közöttük új paprikafajtát mu­tál be a Kertészeti Kutató In­tézet budatétényi és szentesi telepe. A leglátványosabb „verseny-, tárgyakat”, csaknem 1000 szál rózsát, csütörtök reggel repü­lőgép vitte Erfurtba. A GRÚZ BALÉIT KÖVETEI SZEGEDEN SZOLNOK Megyei döntőbizottságok értekezlete Szolnokon csütörtökön meg­kezdődött a megyei döntőbi­zottságok kétnapos országos értekezlete. A tanácskozáson amelyen a Központi Döntőbi­zottság, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Beruházási Bank, az Állam- és’ Jogtudományi Intézet, valamint a tanácsok érdekelt dolgozói is részt vet­tek — dr. Fülöp László, a Központi Döntőbizottság elnö­ke tartott megnyitót. TOKAJ Nyári művésztelep Csütörtökön Tokajba érkez­tek a nyári művésztelep rész­vevői. A dunántúli, az alföldi és a tiszántúli megyékből több mint ötven szakkörveze­tő művész alkotó munkával tölt el három hetet a festői környezetben. A művésztele­pen készített munkákból az alkotók kiállítást rendeznek. A szegedi szabadtéri játé­kok idei produkciói közül a közönség a grúz balett augusztusi vendégszereplését várja talán a legnagyobb ér­deklődéssel. A program sze­rint a Lenin-renddel kitünte­tett tbiliszi Opera- és Balett­színház művészei augusztus 14-én és 20-án A. Macsavaria- ni Otelló, augusztus 16-án és 19-én pedig D. Toradze Gorda című balettjét mutatják be á szegedi színpadon. A napokban Szegeden jár­tak a grúz balett első küldöt­tei: R. T. Vahtangov, a Grúz SZSZK művelődésügyi mi­nisztériumának főosztályveze­tője és I. A. Aszkurava, a színház díszletezője és jel­meztervezője. Két napot töl­töttek a városban, de Szeged megtekintésére nem jutott idejük. Minden percüket lefoglalta a vendégjáték előkészíté­se, jóformán csak a Dóm téren és a játékok irodá­jában jártak. A két előadás magukkal ho­zott díszletterveit és makett­jeit mutatták be a játékok művészeti vezetőinek, a hely­színen tanulmányozták a szín­padot, a különlegesen nagy­méretű játéktér lehetőségeit. A szemle nyomán kiderült, hogy a tér adatainak ismere­tében készült terveik jól si­kerültek, csak néhány apró részleten kell majd változtat­niuk. A két nap alatt többször találkoztunk a grúz balett vezetőivel. Ott voltunk a té­ren, helyszíni szemléjükön, részt vettünk a játékok mű­vészeti vezetőivel folytatott tanácskozásaikon. Ezeken a beszélgetéseken a leggyakrab­ban elhangzó szó egy név volt, a grúz balett művészeti vezetőjének, a Lenin- és Álla­mi díjas V. Csabukianinak a neve. Mind a két küldött elmon­dotta, Csabukiani nemcsak vi­lághírű táncos, koreográ­fus, hanem nagyszerű pe­dagógus, egy egész nemze­dék nevelője. A grúz balett megteremtése az ő nevéhez fűződik. Csabu­kiani koreográfiájára 1936- ban mutatták be Tbilisziben Andrej Balancsivadze Hegyek szíve című balettjét. Ez a grúz balett születésének dá­tuma. Leszállás Párizsban AZ ÉVAD UTOLSÓ BEMUTATÓJA A Belkereskedelmi Minisz­térium lakberendezési bizott­sága szerdán árubemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott a Magyar Sajtó Házá­ban. Elmondották többek kö­zött, hogy tovább bővült a lakberendezési üzlethálózat. A bútorellátás az előző évekhez képest nagymértékben javult. A második félévben pedig to­vább javul a választék, s kü­lönösen a kisbútorellátás. Ki­sebb mennyiségben gyártják majd a régen várt emeletes gyermekágyakat és a kis laká­sokban hasznos felcsapható ágyat. Az idén már kárpitosbútor­ból is kielégítik a mennyiségi igényeket. A megfelelő ellá­tás tette lehetővé az OTP-hi- telakcióban a kárpitozott bú­tor vásárlási feltételeinek könnyítését. Július 1-től ugyanis az eddigi 5000 forint értékhatár helyett már 2000 forint értékű kárpitozott bú­tor is vásárolható részletre. A második félévben import­ból is több bútor érkezik. Csak Jugoszláviából sokféle, össze­sen 5000 szép, modern kisbú­tor jön, csehszlovák, kelet­német és lengyel bútorok bő­vítik a választékot. A bútorkereskedelem szín­vonalának növekedését jelen­ti, hogy rövidesen minden bolt színes fényképekkel, mé­retjegyzékkel ellátott árjegy­zéket kap, s így a raktáron nem tartott, de a forgalomban levő bútorokat is megrendel­hetik a vásárlók. I. A. Aszkurava (jobb oldalt) bemutatja az Otelló ma­kettjét a szegedi szabadtéri játékok igazgatójának, Tari Jánosnak (középen). Bal oldalt R. T. Vahtangov. Csabukiani azóta sok új ba­lett alkotásában részt vett, közreműködött több balett­film létrehozásában, s mint táncos és vezető rendező, so­káig dolgozott Leningrádban is. Együttesének kisebb cso­portjával vendégszerepeit már az USA-ban, Dél-Ameri- kában, Angliában és Ausztriá­ban. Augusztusban természe­tesen ő is ott lesz majd Sze­geden: az Otelló címszerepét táncolja. A szegedi szereplés lesz a tbiliszi balettszínház első olyan külföldi vendégszerep­lése, amelyben az egész 85 tagú együttes részt vesz. Utána Párizsba indul a ba­lett. A francia fővárosban szegedi műsorukat, az Otellót és a Gordát mutatják be. A küldöttek elmondták: A. Macsavariani balettje Shakes­peare tragédiája nyomán ké­szült. S mint a grúz balett többi reprezentatív alkotása, ez is egyesíti magában a klasz- szikus hagyományokat és a népi-nemzeti vonásokat. Bemutatója 1957-ben volt, az­óta rendszeresen szerepel a színház műsorán. A másik balett, D. Toradze Gordája hangsúlyozottabban népi ih­letésű. A sok népmeséi ele­met, romantikus fordulatot tartalmazó cselekmény a ha­zaszeretet himnusza. Alkotói így határozták meg: hazafias koreográfiái poéma. — Együttesünk — mondot­ták elutazásuk előtt a grúz vendégek — készen áll a sze­gedi szereplésre. Örömmel és lelkesedéssel jövünk a nagy hírű szín­padra. S reméljük, hogy a Szegeden már szerepelt sok kiváló mű­vészhez és együtteshez ha­sonlóan, a mi balettünknek is sikerül majd elnyernie a közönség elismerését. Ö. L. A tegnap ANYAGA a holnap DIVATA LENTEXTÍLIÁK BEMUTATÓJA Ha valahová, erre a de­monstrációra érdemes volt el­menni. Az összkép is impo­záns, a részletek még inkább. A jól ismert lenanyag bi­zonyítja itt nagy megújho­dását, sejteti felfelé ívelő jövőjét. Mint ahogy egy képpel il- 1 isztráJva — már közöltük, Budapesten, a Technika Házá­ban elegáns női ruhákat, sok színben, élvezetesen szép min­tával festett-szőtt méterárukat sorakoztattak fél. Az előállí­tó Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat igazgatója, főmérnöke legjobb munkatársaival együtt szóban is elmondta a legérde­kesebb tudnivalókat. Ezek kö­zül csak néhányat vetünk pa­pírra. Mindenekelőtt azt a megállapítást, hogy a len a legolcsóbb és leg­tartósabb áru. Eddigi hátrányait új megol­dásokkal szüntetik meg. Különleges kikészítés ered­ménye, hogy nehezen gyúró­dik, műszállal keverve nem­csak rugalmas, de könnyen tisztítható és még hosszabb ’ életű. Üjabb eljárásoknak kö­szönheti születését a saválló s tüzet nem fogó munkaru­haanyag. A külföldi partnerek egyre nagyobb tételben, s a világ egyre több tájáról rendelik a Budakalászi gyárközpont ter­mékeit. Az anyagok egy része „Az év legszebb terméke” cí­met és a Budapesti Nemzetközi Vásár elismerését kapja évről évre. Előrelátható, hogy az egyre több jó tulajdonsággal rendel­kező lenáru a holnap divatja, sokoldalú textíliája lesz. T. Gy. NEM KÁROS HARKÁNY VÍZÉ A Baranya megyei Tanács közli, hogy a fiatalok, kirán­duló diákcsoportok Harkány gyógyfürdőn a hideg és a lan­gyos vizű medencékben nyu­godtan strandolhatnak, füröd­hetnek, mert — a szakembe­rek megállapítása szerint — azok vize semmiféle egészség- ügyi károsodást nem okoz szervezetüknek. időpontja: július 9- A kétré­szes, sok bonyodalommal teli vígjáték díszleteit Sostarics Zsuzsa, jelmezeit pedig Rima- nóczy Yvonne tervezte. Sze­replői: Nyerges Ferenc, Áts Gyula, Kondor Ili, Kondra Irén, Baranyai Ibolya és Ca- . ramszegi Márta. Befejezéséhez közeledik a színházi évad. Az Állami Dé­ryné Színház egyik társulata mégis bemutatóra készül, az idei évad utolsó produkciójá­ra. Kalmár Tibor rendezésé­ben Camoletti—Mészöly: Le­szállás Párizsban című vígjá­tékát próbálják. A bemutató a nemzetközi helyzetet mindenbe be lehet venni. — Én akkor sem veszem be. — Akkor vegyél be valami mást! — Brómot fogok bevenni, fiacskám, ha nem hagyod abba. — Rögtön abbahagyom, ha te el­kezdesz írni. — Érts meg, hogy nem tudok mit Írni! — Könnyű azt mondani! Jókai Mór minden nap tudott írni. — Jókai egy zseni volt. — A felesége, Laborfalvi Róza volt zseni, mert minden nap bezárta öt a szobájába, és addig nem engedte ki, amíg a napi adagját meg nem írta. Itt kezdődik a zseni! Egyébként én is azt fogom csinálni, bezárlak, és addig nem engedlek ki a szobából, amíg legalább egy humoreszket ki nem izzadsz magadból — mondta, és rámcsapta az ajtót, majd kívülről rá­fordította a kulcsot. Rágyújtok egy cigarettára, lassan fújom ki a füstöt. Feltápászkodom a díványról, rogyadozó léptekkel megin­dulok az íróasztal felé. Az agyam lük­tet, a gyomrom remeg és a szám ke­serű. Érzem, hogy itt az ihlet perce, humoreszket fogok írni. Tiszta papírlapot veszek elő, és las­san, cizellált betűkkel leírom a címet: Mcnanivaló, (avanv, hogyan születik egy humo- reszk) — Hat nekem van mondanivalóm — mondja a feleségem. — Halljuk, halljuk! Iszom minden szavadat. — Hát tessék, igyad! Itt a nyár és nincs mit felvennem. Jó kis monda­nivaló, mi? — Jó kis mondanivaló, de ezt nem lehet megírni. — Nyugodtan megírhatod, fiacs­kám, mert ez nem titok, ezt mindenki látja, aki szánakozva rámnéz. Ügy járok-kelek, mint egy árvagyerek, mert a férjemnek nincs mondanivalója. — Stimmel, de ezt akkor sem lehet megírni. Valami más mondanivalód nincs ? — De igen. Jövő hónapban me­gyünk nyaralni, de még nem tudjuk, hogy hová és miből. — Ezt sem lehet megírni. — így nem, de ezt töltsd meg szo­cialista tartalommal. írd be az új gazdasági mechanizmust meg a nem­zetközi helyzetet, és akkor már meg lehet írni. Az új mechanizmust meg Hátrakulcsolt kezekkel hanyatt fek­szem a díványon, amikor a feleségem bejön a szobába és megszólal. — Fiacskám, te még mindig nem dolgozol? — Fiacskám, én még mindig nem dolgozom — mondom, és bambán , magam elé meredek. — És, ha szabad tudnom, miért nem dolgozol, fiacskám? — Azért, mert semmi nem jut az eszembe, fiacskám. Abszolúte semmi. Nincs mondanivalóm. Feleségem rámmered: — Mid nincsen? — Mondtam már, mondanivalóm, amivel a társadalom fejlődését előse­gíthetném, az olvasót elszórakoztathat­nám és a szerkesztőm szívét meglá­gyíthatnám!. Egyszóval: nincs monda— nivalóm. — Azért még nyugodtan írhatsz. Tudod te, hogy hányán írnak, akiknek nincs mondanivalójuk? — Tudom, fiacskám, de ezt én még nem engedhetem meg magamnak, iyiajd tíz év múlva ... MIKLÓSI OTTÓ: Mondanivaló (AVAGY, HOGYAN SZÜLETIK EGY HUMORESZK)

Next

/
Thumbnails
Contents