Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
fur NECrll ^WflD I960. JÜLIUS 31., VASÁRNAP SZENTTAMÁS Kastélyszálloda Kastélyszállodát létesítettek a Szolnok megyei Szenttamási Állami Gazdaságban. Jelenleg „telt ház” van: az egykori Almássy grófi kastély húsz szobájában 44 személyt tudnak elhelyezni és ellátni. Főleg a nyugat-európai országokból érkező túristacsoportokat fogadnak a július elejétől augusztus végéig tartó fő üdülési idényben. A pompás kastélyon, úszómedencével is ellátott 30 holdas gyönyörű parkon kívül a vendég megtalálja itt a pusztai romantikát is: óriás legelőkön a gulyákat és a telivér- ménest Életre szóló majális A lány pironkodva, félve, de elszántan megy az abortuszbizottság elé. Tudja, hogy mit fognak mondani neki, felkészült a válaszokra és azzal is tisztában van, hogy végül is csak ö győzhet. így ment a járási székhelyen működő bizottság elé Z. Irén is. Tíz percbe sem telt, és kezében volt az engedély. A műtét mégis elmaradt. Amit tetszik... — Parancsol egy kosár tojást? ... Mutathatok egy zsí- rosbödönt? ... Egy pakli Fecskét? — Inkább egy nyugtatót... — Gyógyszerkollekciónk is tekintélyesF Egészen a naturális anyagokig... Itt egy demi- zsonra való újbor! — Csak így, szíre-szóra Mindenféle igazolvány nélkül? — Igazolvány? Mennyit pahogy Irén ezalatt az idő alatt más fiúkkal is folytatott viszonyt. Bizonytalanul, majd szinte kiabálva mondja: — Tanúkat hozok. Akik vallják. És most mi van? Elmondom neki, hogy a trükk ócska, lejárt, amellett veszélyes is, miután a hamis tanúzás büntetendő cselekmény. Különben is a vér- és antropológiai vizsgálatok ma már szinte egyértelműen bizonyítják az apa személyét. Látom, hogy önbizalma meginog. — Maga szerint igazságos az, hogy az ember egy hülye buli miatt egy életen át fizessen? Visszakérdezek: — Maga szerint igazságos az, hogy egy lány élete menjen rá a maga felelőtlenségére? — Miért szüli meg? Én vállaltam, hogy adok pénzt orvosra. — Én komolyan örökbe fogadtam volna a kicsit. De így azért mégis jobb —, mondja Irén kolléganője. — Milyen lány ez az Irén? — Rendes. Kicsit felelőtlen, talán nem is túl okos. Nagyon hiszékeny. De tisztességes. És nagyon szerencsétlen. Az első férfi az életében egy technikus volt. Állítólag el is vette volna feleségül. Aztán disszidált. Ez a Béla volt a második. Nagyon szerette... Elmondom neki, hogy Béla miket állított. — Az lehetetlen. Irén egyetlen vágya volt, hogy férjhez- menjen. Nagyon vigyázott a hírnevére. Kérdezzen meg bárkit a faluban, senki sem tud rá rosszat mondani... Csak ez a csavargó. De ez is házasságot ígért neki. Azzal szédítette el. — Béla ezt tagadja —, mondom. — Hiába tagadja... Előttem is úgy mutatta be, mint a menyasszonyát. Nyugodjon meg, hogy nem hagyjuk any- nyiba a dolgot. Irén egyelőre hallani sem akar apasági perről. Mondtuk neki, hogy nincs joga lemondani a tartásdíjról, mert az tulajdonképpen nem j is az övé, hanem a gyereké. Most egy kicsit tetszeleg a pózban, hogy egyedül neveli fel a gyerekét... Később megkérdezi: — Engem is meg akar írni az újságba? — Igen ... — Kérem, ne írja ki a nevem... Nagyon szégyellném... A férjem is haragudna. — A férje beletörődött, hogy nem lehet gyerekük? — Mielőtt elvett is tudta... ö küldött először abortuszra... Bár ne hallgattam volna rá... — Elkomorodik, már majdnem sír, aztán erőszakol- itan mosolyogni kezd: I — Már írt rólam az újság ... | Persze, akikor is név nélkül, i Én voltam az egyik, aki a rác- ! fürdői kisgyereket örökbe akartam fogadni... • Felkerestem a Béla által megnevezett egyik koronatanút. Bevallom, kicsit goromba voltam és el akartam bizony- talanítani. Határozott fellépésemre meg sem merte kérdezni, hogy ki vagyok és miért érdekel a dolog. Először azt mondta, amit Béla is állított. — Tudja, hogy a hamis tanúzást nagyon szigorúan büntetik? — kérdezem. Megzavarodik. Aztán néhány perc után vált: — Mondtam én ennek a hülyének, hogy erre rá lehet fizetni. Állítólag valami okos fej tanácsolta neki. De én kiszállok ebből a buliból. — Ismerte egyáltalán Irént? — Igen ... — Milyen lánynak tartja? — Én megfáztam nála — legyint. A nyelvet nem ismerő olvasó számára lefordítom a mondatot: Körülbelül azt jelenti, hogy udvarlási kísérletei eredménytelenek maradtak. — Mi a véleménye Béláról? — Semmi... Irtó megy neki a nőknél... Még egyszer találkoztam Irénnel. Elmondtam neki, hogy beszéltem Bélával. Érdeklődés csillan a szemében. — Mit mondott? Rosszul esik, hogy nem azt mondhatom neki, amit vár. A lány szép arca szinte eltorzul, amikor kimondja: — A fene megehet tőlem minden férfit Stricik! Mind az! — Aztán lehiggad, újra közönyös lesz, látom, hogy szeretné a beszélgetést befejezni. Arról mesél, hogy a mamája már teljesen megbékélt, és készíti a gyereknek a ruhácskákat, az egyik szomszéd adott egy babakocsit és a gyárban is könnyebb beosztást ígértek, mire előrehaladottabb lesz az állapota. Kezet fogunk és búcsúzásul azt mondja: — Egyet tudok. Azt a szót, hogy szerelem, kitöröltem az életemből. Lehet, hogy férjhez megyek valakihez, ha lesz olyan marha, akinek így is kellek. De én többet nem szeretek egy férfit sem... Ezt kinevelték belőlem. Irén húszéves. Amerre megy, a férfiak megfordulnak utána... ősz Ferenc SZEGED Virágkiállítás Szombaton nyílt meg Szegeden a IV. országos meghívásos virágkiállítás. A nagyszabású virágparádén a rózsák, szegfűk, dáliák, gladioluszok mellett a mezők vadvirágai is láthatók. Az illatos kiállítás érdekességei közé tartoznak a szegedi Tanárképző Főiskola egzotikus virágai és az egyetem botanikus kertjének délszaki növényei: legyezőpálmák, mexikói kaktuszok, indiai lótuszok. BATTONYA Zsugorított emberi csontváz A napokban fejezték be a battonyai ásatásokat, amelyeknek során a Vörös Október Termelőszövetkezet homokbányájának környékén gazdag leletekre bukkantak. Többek között zsugorított emberi csontvázat, bronzkori sírokat, Elő-Ázsia ősi kultúrájára jellemző tárgyakat találtak a régészek. Sok értékes kerámiát, kezdetleges ékszereket, bronzkori eszközöket hoztak felszínre. Népművészet - a megyében Több hasznos kezdeményezés született megyénk népművészete, népművészeti hagyományai élőbbé tételére. A gödöllői járásban például továbbképző stúdió keretében tanulják meg az óvónők a gyermekek oktatásában alkalmazni a népi játékokat, szokásokat. Több iskolában, így például Isaszegen, a tantermeket egy-egy néprajzi tájegység jellemző himzési munkáival díszítik. Nagytarcsán, Cegléden, Aszódon a múzeum külön is gyűjti a néprajzi hagyományokat, tárgyi néprajzi eszközöket. Különösen a Galga-völgye népművészete élő ma is. Nemrég jelent meg a Népművelési Intézet és az aszódi Petőfi Múzeum közös gondozásában a túrái hímzésről készített monográfia. A megyei Népművelési Tanácsadó népművészeti szak- bizottsága fogja össze és irányítja a megyében a népművészet ápolását. Rendezésében hímző- és varró tanfolyamokat szerveznek, amelyek résztvevői elsősorban a népi hímzés elemeit sajátítják el s ötvözik bele ezt a mai díszítő formákba. A megye népművészeti életének fellendülését bizonyítja az is, hogy az elmúlt tizenkét esztendő alatt tizennégyen kapták meg a megyében a Népművészet mestere címet — mesemondók, énekesek, hangszeres előadók, táncművészek és fafaragók. A megyei Népművelési Tanácsadó jövőre érdekes kiadványban foglalja össze és ismerteti megyénk népművészeti életét, hagyományait. — P — rancsol? Férfit, nőit? Vasúti jegyet, vagy szakszervezeti igazolványt, vagy MÁV utazásit? ... — ... Jól látom, egy alsónadrág? — Hogyne, de esőköpennyel is szolgálhatunk. Vagy talán egy partit ezzel a zsebsakkal? Reménytelen ügy, ezt már nem szabad folytatni! Takarjuk le a tojást, öntsük tiszta vizet a demizsonba! Na, persze, azután, ha már a tulajdonos kitöltötte belőle az ebédhez való kortyokat. Mert ez a rengeteg holmi itt mind a másé. A kosár tojás nyilván kofaasszonyé, a zsírosbödönt az ángyika felejthette ott, a Fecske-szállítmány megbízásból indult volna vidékre. — Ide kérem, már olyat is hoztak, ami kereskedelmi forgalomban nem is kapható. Alig tudom megérteni, hogy lehetnek ilyen feledékenyek az emberek. Mert ez itt mind magára maradt holmi. A beszélgetés a Nyugati pályaudvar tálát tárgyak osztályán hangzik el. De színhelye lehetne a Fővárosi Villamos- vasút Akácfa utcai osztálya is. Előbbi helyen több mint kétTIHANY SZEZON - SZÜNET NÉLKÜL Diák tárlatvezetők és teremőrök is szolgálatot teljesítenek az idén a tihanyi múzeumban, ahol a nyári szezonban egyetlen nap szünetet sem tartanak, sőt, meghosszabbított nyitvatartási időben — reggel 9-től este 19 óráig — várják a látogatókat. Az új nyitvatartási rend megállapítása az elmúlt kétévi látogatás nyári felfutásán alapul, ugyanakkor figyelembe veszik a hajók érkezési idejét is. A diákok pedig a vakáció idején szívesen vállalták a múzeumi szolgálatot. Lovas vendégek a Hortobágyon A hortobágyi pusztára az állami gazdaság lótenyésztési farmjára sorra érkeznek a külföldi lovasok. A vendégek a csárda magyarosan berendezett szobáiban laknak, a közelben levő mátai lótenyésztési farm lovaspályáján gyakorolnak és időnként kilovagolnak a pusztára is. A legutóbb a Svájcból és Nyugat-Németországból érkezett lovasok keresték fel nó- nius lovak nyergében a nyargaló ménest, és a puszta távoli részén levő szürke gulyát. Augusztusban újabb vendégeket várnak a pusztára. Szép az idei „agancstermés' Tolna megye szarvasokban bővelkedő erdőiben — Gemengen, Szálkán, Hőgyészen és Gyulajban hántják agancsukat a gimszarvasbikák. A nemes vadak a faágakon, törzseken dörzsölik le a már kifejlődött fej díszüket bevonó szőrös burkot. Az agancsfelrakás az idén szép, a szarvasbőgés idejére pompás trófeákat ígér a vadászoknak. A hőgyészi erdőben, ahol az eltelt tíz évben három aranyérmes és több ezüst- és bronzérmes agancsot zsákmányoltak, 14 szarvasbika kerül majd puskavégre. Köztük három 10 kilós vagy annál is nagyobb súlyú fejdíszt visel. Külföldi vitorlások - a magyar tengeren Az idei szezonban feltűnően sok külföldi vitorlás vendég érkezik a Balatonhoz. Hajóikat gépkocsi utánfutóval vontatják és leginkább a Balaton északi partján bocsátják vízre. A külföldiek jó kapcsolatot tartanak fenn a balatoni vitorlás klubok tagjaival. — Tudja, mi győzött meg? — válaszol kérdésemre kérdéssel Irén. — Tulajdonkép- ^ pen az, hogy a szégyentől S akartam menekülni. Titkol- tam az esetet, de hát mi ma- § radhat egy faluban titok. $ Mindenki megtudta. Termé- ^ szetesen tőle. Bélától... Ű az ^ „apa”... — Csak egy idéző- ^ jellel tudom érzékeltetni a ^ lány keserűen gúnyos, majd- ^ nem gyűlölködő hangsúlyát és arckifejezését, ahogy az ^ „apa” szót kiejti. ^ — Egyik nap félrehívott ^ egyik munkatársnőm a Tele- ^ fongyárban. Ekkor már a ke- zemben volt az engedély, de a § kórházban még nem vettek S fel. Azt mondta, hogy menjek ^ el' az ő szüleihez Békéscsabá- ^ ra, szüljem ott meg a gyere- $ két, ő majd felneveli. Mert ^ neki már soha nem lehet gye- ^ reke... Ez azért van, mert ^ még mielőtt férjhez ment, § egyszer ő is csináltatott abor- | túszt... ^ — Belement a dologba? ^ — Igen. Mert azért szeret§ tem volna látni, hogy milyen 5 lesz az én gyerekem, ők vál- § laltak mindent. Állást is sze- § nézték ott. ^ — Mikor utazik? ^ — Semmikor. Közben ^ ugyanis anyámék is rájöttek. Azt hittem, hogy kitagadnak, ^ agyonvernek. Nem így tör- $ tént. Azt mondták, hogy szó ^ sem lehet róla, hogy odaadjam ^ a gyereket. ^ — És mi van a fiúval? ^ — Róla ne beszéljünk. A § gyerek, hogy ne az én neve- ^ met viselje, az anyám csalá- ^ di nevét kapja. Tőle én nem ^ akarok semmit... Még a tar6 tásdíjat sem ... ! • ^ — Mi köze van magának ^ ehhez? — támad Béla. — ^ Majd a bíróságon elmondom... 5 — Aztán gyanakodva végig- § mér: — Vagy talán maga és § Elmondom neki, hogy érde- ^ kel az esetük, az újságban aka- ^ rok írni róla. Ettől megijed, ^ már csendesebben beszél: ^ — Nézze, én nem tudom, ^ hogy mi lesz. Több tanút tu- § dók hozni, hogy nemcsak ve- $ lem volt dolga. § — Milyen tanúkat? $ — Akikkel szintén viszonya ^ volt. Tudja, Irén amolyan ^ könnyűvérű lány. ^ — Hogy ismerkedtek meg? 6 — Egy buliban. ^ — Szerette? $ Megrántja a vállát: $ — Olyankor az ember azt $ hiszi. Egy majálison voltunk 5 együtt. Utána elmentünk sé- $ tálni... Az egész ügy mind- J össze egy hónapig tartott. Az- 5 tán jött nekem sírni, hogy úgy ; van. ; — Maga tehát azt állítja, S ezer, utóbbin naromszaz fele tárgy várja gazdáját. A képek mindezt jól mutatják. Arra mindenképpen alkalmasak hogy egy kis körültekintésre figyelmeztessenek. Ám az ii lehet, hogy ötletet adnak egy elveszett holmi felkutatásához. Csak azt tudnám, hogy igazolja tulajdonosságát a tojások gazdája.
