Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1966. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK A pándi Egyetértés Tsz-ben befejeződött az aratás Itt sem remekelt a gépállomás — Jól fizet a szovjet búza fajta Emberek, gépek Bejáró-találkozó A tápiószecsői szakmaközi bizottság és művelődési ház a bejáró dolgozók kulturális el­látottsága érdekében augusz­tus 7-én vasárnap egész na­pos sporttalálkozót szervez a helyi és a kőbányai téglagyári sportolók részvételével. A program keretében délelőtt termelési tanácskozást, dél­után sportvetélkedőt, este pe­dig bált rendeznek. Kiállítás A tápiószentmártoni műve- j iődési házban ízléses művészi j reprodukciókból és rézkarcok- j ból állandó kiállítást rendez­tek be. A kiállítás állandóan a közönség rendelkezésére áll, a képek azonnal megvásárol­hatók. HÍREK A járás könyvtárai részére a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága 50 ezer fo­rint póthitelt engedélyezett. Üj könyvek vásárlásával si­kerül könyvtáraink anyagát j jelentős mértékben frissíteni, j A tápiószelei gimnázium di- j ákjai az elmúlt hetekben í rendszeresen munkát végeztek a tápiószelei gazdaság szőlő­telepein. — Az újszilvási komlóter- melő állami gazdaság veze­tői megkezdték a komló be- takarításának munkálataival kapcsolatos szervezést. A nő­tanács a környező községek­ből mozgósítja azokat az asszonyokat, akik egyéb mun­kában nem vesznek részt. — A járási nőtanács végre­hajtó bizottsága pénteken ülést tartott. Megtárgyalták a járás zöldség- és gyümölcs­ellátásának helyzetét és az ezzel kapcsolatos nőmozgalmi feladatokat. MOZIMŰSOR Nagykäta ma: Az első esztendő, pénteken és szombaton: Az első esztendő. Tápiószőllős ma: Martin kalandos ifjúsága, szombaton: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Tá- piöság ma: Amerika éjjel, szom­baton: Gyerekbetegségek. Farmos ma: Halál a cukorszigeten, szom­baton: Muhtár, hozzám. Kóka ma: Közönyösök, szombaton: Ítélet Kürnbergben. Tápiószentmárton ma: Riói kaland, szombaton: Az „I” akció. Tápiószele ma: szünnap, pénteken és szombaton: Az ég kulcsa. Tápióbicske ma: A híd, szombaton: Szökésben. Pánd ma: szünnap, szombaton: Butaságom története. Szentlőrinckáta ma: tljra élünk, szombaton: A gyilkos halála. Tápiószecsö ma: Szigo­rúan titkos, szombaton: Fény a redőny mögött. Az iskolareform célkitűzé­seinek megvalósítását jelentős mértékben segítik a gyakor­lati foglalkozások. Nagyká- tán több éves probléma, megoldatlan kérdés a gya­korlókért végleges kijelölése és a kert beállítása. A neve­lési célkitűzéseket erősen za­varja, hogy a gyermekek mun­káját egyik napról a másik­ra tönkre teszik: a szorgalmas munkával megtermelt gyümöl­csöt, terményt, virágot ellop­ják, letarolják. A nevelők ambícióját, egvéni kezdemé­nyezését, törődését megtorpe­dózza a közöny, felelőtlen kö­zömbösség, amivel a gyakorló­kért problémáját kezelik. Ugyanilyen nemtörődömség Mintha megállt volna a le­vegő Pándon, ebben a dim- bes-dombos kis községben. Valódi „aratóidő” köszön­tött ránk. A kombájnok szin­te falják az aranysárga bú­zát. — Jól halad az aratás — mondja Dudok Pál főme- izőgazdász. Ez ideig 219 hold őszi árpát, 336 hold búzát és 80 hold borsót arattunk le. Néhány napon belül le­aratjuk a hátralevő 291 hold búzát, és a 10 hold zabot, és ezzel be is fejezzük az aratást. Sajnos, éppen úgy, mint a járás többi közsé­gében, a Tápiószelei Gépállo­más kombájnjai nálunk sem remekeltek. Nagyon sok a meghibásodás. Sze­rencsénkre sok hibát sa­ját erőnkből is ki tud­tunk javítani. — Kombájnosaink részére minőségi munka esetén két kilogramm árpaprémiumot adunk. Még csak két táb­lánál kellett ezt tőlük meg­vonni. — Termésátlagaink a búza kivételével nem a legkedve­zőbbek. Őszi árpából a ter­vezett 18 mázsa helyett csak 13,37 mázsás átlagot, magborsóból pedig a terve­zett 10 mázsa helyett csak 8,6 mázsás átlagot értünk el. Árpánál a májusi, jú­niusi szárazság, majd a ké­sőbbi vihar nagy kárt oko­zott. Magas volt a pergési és kalásztörési százalék. A borsónál szintén a szá­razság, majd a Ievél- tetű-fertőzés — amely ellen nem tudtunk vé­dekezni — akadályozta a magasabb termésátla­got. tapasztalható a vásártéri mű­helyterem megépítésénél. Épület helyett csak állandó ígérgetést, különböző dátumo­kat, nehézségekre való hivat­kozást „kapnak” a pedagógu­sok. A Nagykátai Községi Tanács vezetőinek végérvényesen el kellene már dönteni, hogy eb­ben az ügyben mikor akarnak döntő fordulatot elérni, az ígéreteknek érvényt szerezni. Több törődést és hatásos in­tézkedést vár a község veze­tőitől 1500 iskolás gyermek és a gyakorlati foglalkozást ered­ményesen tanítani szándéko­zó tanár — de mindenki, aki szívügyének tekinti gyerme­keink tanulását. — Búzából a tervünk 13,5 mázsa volt. Igaz, hogy a magyar búzafajta csak 12 mázsás átlagot ad, de pró­baaratást végeztünk a be- zosztája szovjet búzafajtá­nál. A leggyengébb rész­nél is 18 mázsás átlagot kaptunk. A többinél 20 má­zsás átlagot is elérhetünk. — Az árpánál és a mag­borsónál történt pénzbeli ki­esésünket pótolja a zöld­borsó, amelyből a tervezett­nek kétszeresét szedtük le. Jól fizet a 20 hold másod­vetésként ültetett kukorica, valamint a 10 hold másod­vetésű uborka is. — A kombájnok nyomában járnak a szalmalehúzók és a kazlazók. Talajmunkában kissé le­maradtunk, mivel gép- kapacitásunkat majdnem teljes egészében leköti az aratás. 216 hold vár még szántásra — fejezte be nyilatkozatát Dudok Pál. Lőrincz Sándor elnök el­Ujszilváson nem lehet elté­vedni. A néhány hosszú utca bármelyikéről belátni az egész falut. Csendesek a házak, üre­sek az udvarok. Félreértés ne essék, nem a nyári kánikula elől bújnak el az emberek. Mindenki, szinte a község apraja-nagyja a határban van. Elhatároztam, megismerke­dem az első emberrel, akivel találkozom. Idős, fekete kala­pos, szürke bajuszú férfi kö­zeledik felém kerékpáron. Megszólítom, bemutatkozom. A férfi barátian fogadja to­lakodásomat. — Nagyon szívesen öcsém — mondja —, még úgyse volt dolgom újságos emberrel. Varga Sándor vagyok, 62 éves, de még bírom a munkát — Szeret dolgozni? — Hogy szeretek-e? Nekem több szakmám van, mint ahány ujjal fogod a plajbászt a kezedben. Erre nem számítottam, hogy ezermesterrel találkozom Új­szilváson. Kíváncsi vagyok, milyen munkák mestere Var­ga Sándor bácsi. — Először is tsz-tag vagyok. Télen pálinkát főzök, nyá­ron kukoricát, cukorrépát, do­hányt és bort termelek. Azon­kívül szerződéses sertést hiz­lalok és a háztájimban szarvasmarhát tenyésztek. — Milyen titkai vannak a felsorolt mesterségeknek, ami­vel Sándor bácsi foglalkozik? — A jó pálinka főzése és a legzamatosabb bor készítése hasonlít a levesfőzéshez. Mi­nél több zöldségfélét, tésztát, burgonyát tesz tűzre a sza­kács, annál finomabb a leves. Minél többféle anyagból fő­zöm a pálinkát, többfajta sző­lőből készítem a bort, annál jobb az aromája. S az elhangzottakat bizo­nyítás követi. A kerékpár kormányára akasztott, házilag készített kis szatyorból előke­rül egy üveg bor. Nem árulom el, hogy nem vagyok borszak­értő. Iszom vendéglátóm egészségére. Nekem, a laikus borozónak nagyon ízlik. — Hogyan végzi a többi munkát? Percnyi pontosságra beosz­tom az időt. A kukorica, cu­korrépa termelése csak szóra­kozás. A dohánnyal már any- nyi baj van, mint a legrosz- szabb csecsemővel. Azért minden évben sikerül. — Mennyi területet vállalt a közösből? mondotta még, hogy a ta­lajmunkában történt lemara­dásukat hamarosan pótolni tudják, mivel nemsokára megérkezik az új DT 54-es traktor, amely szintén be­kapcsolódik a munkába. A termelőszövetkezetben nem munkaegységre dolgoz­nak a tagok, itt készpénzfi­zetés van. A munkabér 60 százalékát havonként, a terv teljesítése után pedig a fenn­maradó 40 százalékot fize­tik ki. A kereseti lehető­ség általában 1200—2000 fo­rint körül mozog (pápai) Lapzártakor megtudtuk: a tsz-ben befejezték az ara­tást. Uj óvoda Megkezdték a táplógyörgyei óvoda felépítését Ha felépül, több csoportban foglalkoztat­hatják a gyerekeket — Mindenből egy holdat Kíváncsi vagyok, mivel sze­ret a legjobban foglalkozni ez a szorgalmas, sokoldalú em­ber? S kérdés nélkül már ad­ja is a választ anélkül, hogy gondolatomat kitalálná. — Évek óta kedvencem a sertéshizlalás. Általában húsz­harminc sertés hizlalására kö­tök szerződést a termelőszö­vetkezetben. Elegendő takar­mányt adnak. Megszoktam a rendszeres gondozást, a min­dennapos pontos etetést. Még soha nem okozott gondot a hí­zók súlya és darabszáma. — Van-e valami szenvedé­lye? — Igen. A háztáji szarvas­marha-tenyésztés. Három jó fejős van az istállómban. Szenvedélyem még minden filmet és színházi előadást megnézni a művelődési ház­ban. Urbán László Farmoson a sportélet lénye­gében 1941-ben kezdődött. Labdarúgócsapat alakult, de felében tápiószelei fiatalokból állt. önálló vezetőségük nem volt. A labdarúgópályát a vasút mellett levő gulyalegelő területén kijelölt hepe-hupás legelő alkotta. Öltözőhelyiség hiányában magános házaknál, kamrákban — melyet tyúkól­nak is használtak — öltöztek a sportolók. Felszerelés sem volt, a legtöbb játékos maga vásárolta meg szerelését. A felszabadulás után né­hány lelkes fiatalember, Hor­váth László, Csörgő Béla, Pin­tér Béla, Káplár Mihály és még mások kezdeményezésére újjáéledt a sportélet. Az egye­sület 1946-tól 1949-ig mint Farmosi SE működött. 1949- ben a földművesszövetkezet vette át a sportélet irányítá­sát, a név is megváltozott, Vörös Meteorra. Már rendsze­res játékosértekezleteket, sőt vezetőségi üléseket is tartot­tak. Helyet foglaltak a sport­kör vezetőségében: Tóth Lász­ló, Szécsényi József, Horváth László, Terék Attila és Szabó Sándor. Megoldódott részben az öl­tözőprobléma is. Horváth László tanító saját lakását I ajánlotta fel e célra, illetve a A kombájnok vörösbarna behemót teste szaporán nyal­dossa a még talpon álló bú­zatengert. Porzik, szikrázik a határ, a gépeken dolgozó emberek napbarnított; izzadt arcán fénylik az izzadság. Visszaemlékezem gyer­mekkorom aratására. Hatá­runk hajdani Blaskovich uradalmában a hat ökrös szekerek végeláthatatlan sora hordta egy-egy tanya szérűjébe a búzakereszteket. A „tüzes” gépeket szalmával fűtötték, kevés volt a gőz, sokszor állt tehetetlenül a „gépes banda”. A szentmár- toni aratók leültek a Lénia úton haladó magáncséplőgép elé, hogy gyalázatos százalé­kú aratórészük némi fel­emelését csikarják ki az ura­ságtól. Maka János szentmártonká- tai lakos sorozatos garázdál­kodásával hívta fel magára a figyelmet. Sokat megengedett magának, mert úgy vélekedett, hogy tőle senki sem fél, s bí­zott átlagon felüli testi erejé­ben. Több ízben volt büntetve már, egy ízben tiltott határát­lépés kísérlete, majd pedig gondatlan, súlyos testi sértés miatt. Maka János április 10-én a szentmártonkátai 1. számú italboltban Sándor nevű test­vérével italozott, és darabokra törte a zenész hegedűjét és vonóját. Amikor az italbolt ve­zetője zárórát rendelt el, hogy elejét vegye a nagyobb rend- 1 bontásnak, feldöntött egy asz­talt, és nem akarta elhagyni az italboltot. Másnap, húsvét hétfőjén, nagy mennyiségű pálinkát és bort fogyasztott, és erősen it­tas állapotban tért be a cuk­földművesszövetkezet adott helyiséget a szerelések tárolá­sára. Megalakult az asztalite­nisz és a sakkszakosztály. Fel­szerelést a Vörös Meteor köz­pont biztosított. A labdarúgók a járási bajnokságban szere­peltek, elég mérsékelt siker­rel. 1950-ben a vezetőség kez­deményezésére, s a falu össze­fogása eredményeképpen — a földművesszövetkezettől és a községi tanácstól a falu köze­pén kapott területen — társa­dalmi munkában felépítették az új labdarúgópályát E pá­lya mellett kapott a sportkör öltöző- és klubhelyiségeket is. A fejlődést gátolta, hogy a sportkör vezetői évente két­szer is váltották egymást Sportköri elnökök voltak töb­bek között Budai András, Nyitrai József, Juhász István, Tóth László, Szécsényi József, Szabó Sándor és Molnár Já­nos. 1955-ben sikerült olyan vezetőséget választani, mely­nek néhány tagja, mint pél­dául Dull Dezső, Németh Gyula, Tóth Ferenc, Káplár Mihály, Varga József és Terék Attila még ma is tevékenyen részt vesznek az irányításban. 1955 óta szerepel a sportkör a mai nevén: KSK Farmos. (Befejező része a következő számban.) Itt van egy másik fénykép előttem. Az elsőéves Rákó­czi Tsz-ben készítettem a bertalanmajori földeken, aratás idején. Ötven kaszás egymás mögött vágja a ga­bonát, csakúgy mint 50 évvel ezelőtt telték apáik vagy nagyapáik. Most mindinkább tért hó­dít az egy vagy két menetes aratás. Mindenütt gépek vég­zik a fáradságos munkát. Az ember úr a gépeken, a gé­pek meg a természeten. Né­hány évvel ezelőtt még tér­dig ért a tarló a kombájn után, ma azonban már a dőlt gabonát is le tudják vágni rövid tarlóra. És a gép egyre okosabb lesz. Mind több munkál tudnak végez­tetni vele. Várallyai Béla rászdába. Itt azonban nem szolgálták ki, ittas állapota miatt, ezért haragjában össze­törte az üvegpolcot, és mintegy ezer forint kárt okozott. A járásbíróság Maka Jánost kétrendbeli garázdaságban bű­nösnek mondta ki, ezért 10 hó­napi szabadságvesztésre ítélte. Elrendelte a járásbíróság a kényszerelvonó kezelést is. Maka János az okozott kárt már a tárgyalás előtt megtérí­tette. —m— TÁBLA HELYETT Az utóbbi időben, úgy lát­szik, ismét fellángolt erről a nagyon sokat szidott kérdés­ről a vita. Amit ostorozunk: a hallgatólagos borravaló követelés és a nagyon is kéz­zel fogható borravaló adás. Annak a nagyon sok em­bernek a nevében, akik se­honnan sem kapunk borra­valót, mi is felemeljük sza­vunkat ellene. S példákért nem kell a járásból kiutaz­ni. Például, az ember be­megy valamely szolgáltató üzembe. Legtöbb esetben nem tudnak visszaadni, mert csodálatosképpen nincs ap­rópénz. S ott marad a 2—3 forint. Vagy elmegy az em­ber a fodrászhoz. Most elmondjuk a sokat hangoztatott érveket újra? Hogy egyenesen lelkiisme­retlenségre vall a borravaló ilyenformán majdnem kikö­vetelése? Hogy a dolgozó megkapja a munkájáért a bért, s hogy a borravalóval egy ugyanolyan dolgozótár­sát károsítja meg? S hogy maga a borravalóval meg nem érdemelt jövedelemhez jut? De nem kevésbé ítéljük el a másik réteget sem. Akik a legtöbb esetben nagyképű­ségből adják a borravalót, hogy ezzel is fitogtassák „felsőbbrendűségüket", vagy akik a borravalóval akarnak kivételes elbánáshoz jutni. Nem azt mondjuk, hogy újra ki kell tenni az „öntu­datos dolgozó nem ad és nem fogad el borravalót” táblát, nem! Tábla helyett megváltozott gondolkodás és viselkedés kellene! (ő) A gép mellett Ki kell használ­ni a nyári szüne­tet — mondja Kiss Julianna és Berényi Margit tápiósági tanuló, Most éppen ők a zsákosok. Ha nem is engedik tele a zsákot, mégis megelégedéssel nyilatkozik róluk Bencsik Sándor. Gergely László felvétele. TÖBB SEGÍTSÉGET Az ezermester Naponta sok ezer liter A nyári idényben nagy forgalmat bonyolít le Nagykátán a nemrégiben megnyílt új benzinkút. Az automatákból naponta több ezer liter üzemanyaggal látják el a külön­böző járműveket. Molnár Bertalan felvétele. Darabokra törte a hegedűt Tíz hónap garázdaságért Farmos sportja

Next

/
Thumbnails
Contents