Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
V-S.T» Mf.GYtl fffoftm 1966. TÜMUS 28.. CSÜTÖRTÖK KAVÉHAZ | A NŐGYÓGYÁSZ VÉLEMÉNYE: - A HÍDON Magyar szakemberek közreműködésével tervezik a pozsonyi új Duna-hídat. A középső hídszerkezet terhét egyetlen pilon hordja. A pilon nem függőlegesen áll, hanem körülbelül 18 fokos szögben a part felé dől. Tetején, ahol a két oszlop összeér, egy 25 méter átmérőjű köralakú, körülbelül 150 személy befogadására alkalmas kávéház épül. Valóságos üvegpalota lesz, amely minden irányban szabad kilátást biztosít a vendégeknek. Nem felvilágosítani, hanem irányítani Beszélgetés két könyvről AUGUSZTUS 13: Megyei szántóverseny Lezajlottak a járási szántó- versenyek, az elmúlt hetekben hét járásban rendezték meg a traktorosok hagyományos vetélkedőjét, Cegléden pedig, mint hírül adtuk, két város és két járás összevont versenyét bonyolították le. A legjobb helyezést elért traktorosok augusztus 13-án a megyei szántóversenyen állnak rajthoz, amelyet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában rendeznek. A legjobb helyezést elérők részt vesznek majd a később sorra kerülő országos szántóversenyen, s értékes jutalmat äs kapnak. Repülő mormota — Az állattan ugyan nem tart nyilván ilyen' egzotikumot, mégis tagadhatatlan, hogy a mi mormotánk levegőben közlekedő jószág. Nem is rövid távot: egy óceánt szelt át a levegőben. Montrealiról hozta a repülőgép. Az Állatkert főigazgatója, dr. Anghi Csaba azt is elújságolja, hogy a kanadai adakozó, Lovrity József ezzel kedveskedett a 100 éves Budapesti Állat- és Növénykertnek. Közelebbi feladó Albert László akvarista szakértő, aki budapesti tenyészetéből két szép leguánt küldött. A két ajándék közül a mormota az igazi különlegesség, mert ilyen jószág még nem élt a magyar Állatkertben. — Bumeráng Japánból. Ausztráliában kedvelt emléktárgyak a bennszülöttek ősi fegyvere, a bumeráng. Érdekes, hogy az emléktárgyként árult ausztráliai bumerángokat Japánból importálják. Egy könyv sikerét nemcsak azzal lehet lemérni, hogy bizonyos idő alatt hány példány kelt el belőle, hanem a körülötte kialakult vitákból is megállapítható: írója meg tudta-e oldani azt a feladatot, melyet célul tűzött ki. Nos, e tekintetben dr. Bródy György nőgyógyász közelmúltban megjelent két könyve, sikeresnek mondható. Természetes, hogy az „Egy nőorvos naplójából” és a „Fiúknak lányokról” című könyvek elolvasása után számos kérdés vetődik és vetődhet Is fel. Ezekről beszélgettünk a szerzővel. — Mikor gondolt először arra, hogy könyvet ír erről, a sokak számára még mindig „kényes” témáról? — Tizenöt éve vagyok nőgyógyász. Ez alatt nagyon sok betegem volt. S ha a betegség hosszantartó, két-három kezelés után barátibb hangulat alakul ki orvos-beteg között. Ilyenkor számos olyan témára is sor kerül, melyet esetleg másnak nem mondana el a beteg. Ilyen apró sztorikból állt össze az első kötet. A könyv megírásakor csak az volt a célom, hogy sok-sok szomorúbb és vidámabb történetet tárjak az olvasó elé, mintegy bepillantást engedve a nőgyógyász „műhelytitkaiba”. A második könyvnél más cél vezetett. A Medicina Könyvkiadó kért fel, hogy írjak ismeretterjesztő munkát az ifjúkor szexuális problémáiról. — Nem gondolt arra, hogy az olvasók összehasonlíthatják könyveit Fritz Kahn, dr. Hirschler, dr. Haraszty és mások munkáival? — Nem gondoltam rá. Az az érzésem, hogy ebben a témában lehet és kell is könyveket írni. — Mi a véleménye: megértették azok a 17—18 éves fiúk a könyvet, akiknek szánta? — Igen. Nagyon sok olyan fiatalemberrel találkoztam, beszéltem, akik olvasták a Fiúknak lányokról-t. Eddig csak azt tapasztaltam, hogy tetszett nekik a könyv. — Végzett-e valamilyen i előzetes „piackutatást” a fiatalok körében? ! — Nem. Tizenöt év tapaszi talatát szűrtem le. Akár nő, akár férfi a beteg — mert sok férfi, különösen fiatalember fordul hozzám — ha igazán gyógyulni akar, őszintén elmond mindent. Ha úgy tetszik, akkor én mindennap „piackutatók”. — Érkeznek-e levelek, amelyek a könyvekben tárgyaltak mellett, vagy ellen foglalnak állást? — Nagyon sok levelet kapok. Ezek egyéni problémákkal foglalkoznak. A levelek írói 16-tól felfelé különböző korú fiatalemberek — a nők inkább személyesen mondják el problémáikat —, akik abban kérnek tanácsot, hogyan juthatnának túl a szexuális élet buktatóin. Vannak persze, közöttük olyanok is, kiknek esete nagyon komoly orvosi problémát jelent. — Volt-e olyan a levelek között, melyben a fiatalok esetleges nagyképűséggel azt írták: „Mi mindezt tudjuk!”? — Nem. Kínosan vigyáztam arra, hogy a Fiúknak lányokról hangvétele megfelelő legyen. Nem akartam sem túl atyáskodó, sem lekezelő lenni. Azt hiszem, sikerült megtalálni az alaphangot. — Mint nőgyógyász, hogyan képzeli el — könyvön kívül — a fiatalok időben való szexuális felvilágosítását? — Azt hiszem, az a szó, hogy „felvilágosítás”, nem helyes. Véleményem szerint, minden 9—10 éves gyermek úgy-ahogy tisztában van a szexualitással, mint fogalommal. Éppen ezért — szerintem — irányítani ...kell őket, hogy, ezek a fogalmak etikailag elfogadhatóak legyenek. Saját tapasztalatomból tudom: barátaim hozzám küldik gyermekeiket: . „világosítsam fel” őket. Amikor valamiről beszélni kezdek, mindig közbevágnak: Ne erről, „arról” tessék beszélni... — Ha most ülne le könyve megírásához, változtatna-e rajta? — A nőorvoson semmit. De a Fiuknak lányokról-ban sokat. Nagyobb teret szentelnék a fiatalkori házasságnak; a különböző perverzitásoknak, amelyek — sajnos — az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkeznek, s komoly betegséget jelentenek. Lelki problémákkal is foglalkoznék. Azzal például, hogy szabad-e kell-e elhagyni, valakit, függetlenül a nemektől. Sokszor tapasztaltam ugyanis, hogy élbecsületességből, rosszul értelmezett erkölcsösségből tart ki egymás mellett két ember, holott mindkettő érdeke úgy kívánná: szakítsanak — fejezte be Dr. Bródy György orvos. Bartha Katalin Több mint 15 ezer Pest megyei gyermeket érint * Uj rendelet az óvodai felvételekről A közelmúltban országos értekezleten tárgyaltak a szeptember közepén életbe lépő új óvodai rendtartásról. Pest megyében is — akárcsak országosan — a 3—6 éves gyermekek csaknem ötven százalékáról óvodában gondoskodnak. Ez 1965. december 31-én a megyében 15 676 gyermekre vonatkozott, számuk azóta is emelkedett. Ezentúl az óvodai felvételre minden évben szeptember 1—7 között lehet jelentkezni. Kivétel a mostani év, amikor a felvételeket augusztus 27 és szeptember 3-a között tartják. Az esetben, ha több az igénylő, mint amennyi hely áll rendelkezésre, bizottságot alakítanak. Előnyben részesülnek az egyedülálló szülők gyermekei, az olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik, s nincs felnőtt, aki a gyermeket ellátná. Ugyancsak mérlegelik az elbírálásnál a szociális helyzetet. A felvételek lezárása után a névsort az óvoda kapujára ki kell függeszteni. U.ÍSZENT MARGIT A Őshonos erdő Hortobágyon, Üjszenimargita határában őshonos erdő maradt meg. A holt-Tisza ágától néhány kilométernyire fekvő erdőt természetvédelmi területté nyilvánították. Az évekig tartó kutatómunkába most bekapcsolódott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem meteorológiai intézete, amely meteorológiai expedícióval vizsgálja a puszta mikroklímáját. Alii átlépte az Atlanti-óceánt Száz évvel ezelőtt, 1866. július 28-án vitte át először az Atlanti-óceán alatt lefektetett sok ezer mérföldé® kábel Európa üzenetét az új világ, Amerika partjaira. A teljes joggal korszakalkotónak nevezett és a gyakorlatban annak is bizonyult fizikai vívmány, mint a legtöbb igazán nagy találmány, nem egyetlen tudós feltaláló érdeme. A kutatók egész ármádiája dolgozott rajta, építgette fokozatosan hosz- szú évtizedeken át, és az izgalmas kísérletek, valamint a kisebb-nagyobb találmányok egész sora vezetett el a kitűzött célig. William Thompson, aki a IPoriejelekkel először lépte’ ál 'az Atlanti-óceánt, csupán a koronát rakta föl a nagy műre. Ö maga is tizenkét esztendeig dolgozott rajta, kereste a megoldást, végezte kísérleteit végtelen türelemmel. Viktória királynét, Anglia akkori uralkodóját legalább any- nyira föllelkesítette a nagyjelentőségű találmány, mint késői utódát, Erzsébet királynét a Beatlesek sikere, hosszűhajú, borzas énekesek helyett a nagy tudóst ütötte lovaggá. William Thompson találmánya, az úgynevezett tükör galvanométer és a szifónrekorder tette üzemképessé a tengeralatti kábelt és teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a többszöri sikertelen próbálkozás után megépített vezeték átvezesse az óceánon az angol partok morsejeleit és azokat fel- foghatóvá tegye Amerika földjén. -y A kiváló fizikusnak egyébként igen sok. más tudományos érdeme is van, számos nagyjelentőségű találmány fűződik nevéhez. 1824-ben született az angliai Belfastban Glasgowban, Cam- bridgeben, Párizsban tanult, és már tizenhét éves korában, 1841-ben közölte egyik tudományos dolgozatát a legtekintélyesebb angol folyóirat, a Mathematical Journal. Egy ,-,'SSS/SS/S.'SrsSS.'//.'S//S/S.‘S//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSS/’SSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSjrSjVrSSSSSSSjrSSS/Sj'S/SSSSSSSS<, Dialóg én szerdán ultipartira megyek Somfai Rezső- § höz. sj — Nem a miniszterhelyetteshez, hanem barátjához. Tudom... ^ — Igen, de ő azt hitte, hogy a miniszterhe- ^ 'lyetteshez. Ezt rögtön közölte a csoportveze-^ tőmmel, aki jelentette az osztályvezetőmnek. ^ aki viszont elmondta ezt az igazgatómnak. & Félóra alatt az egész vállalatnál elterjedt ró-1 lám, hogy én együtt ultizom a miniszterhe lyettessel. ^ — Óriási. És aztán? ^ — Elindultam a lejtőn felfelé. Az igazga tóm csütörtökön behívatott, és közölte velem, hogy én leszek az átvételi csoport vezetője. ^ Nem sokáig, mert néhány hónap múlva Jő- előadó lettem, majd egy év múlva osztályve-k zetö. Persze, én szorgalmasan felírtam a nap- \ táramba Somfai Rezső nevét, sőt, később már\ nem csak a miniszterhelyettesnek, hanem a ^ miniszternek is felkerült a neve a naptáram ba. § — Az is névrokona volt egy barátjának? — Dehogyis, csak be akartam magam biz-§ tosítani, hátha Somfait leváltják. Ki is ne-^ vezték nemsokára követnek, de én akkor a $ naptáramba már a miniszter, sőt, a miniszte rek neveit Írogattam fel. Volt olyan hét, ^ hogy a Minisztertanács minden tagjának ne-^ ve a naptáramban szerepelt. Persze, akkor ^ már a Főigazgatóságon is számontartottak, s ^ így, amikor öt éve ez a vállalat megalakult, í, engem neveztek ki igazgatónak. — És merte vállalni? ^ — Igen, hiszen említettem már, hogy egye-§ temet végeztem, és akkor már ötéves gyakor latom is volt. Azonkívül délutánonként kény télén voltam otthon tanulni, mert amikor naptáramban az szerepelt, hogy valamelyik ^ miniszterrel ultizom, nem mozdulhattam ki$ otthonról, nehogy valaki meglásson az utcán. | — Óriási! De most üres a naptára. Ma nem§ megy sehová? § y| — Nem. Két éve megnősültem, és elhíresz-i teltem magamról, hogy a feleségemnek foga- dalmat tettem: többé nem veszek kártyát a ^ kezembe. Azóta nincs név a naptáramon. Ap- ^ ropos, fel kell írnom: nolnap délután az El- $ nöki Tanács elnökével találkozom. — Legalább engem ne ugrasson, Kovacsik ^ elvtárs. ^ — Dehogy ugratom! A Parlamentben hol- ^ nap veszem át a kitüntetésemet... Miklósi Ottó ^ US s § — Milyen szép ez a naptár az íróasztalán, ^ Kovacsik elvtárs. !< — Igen, külföldről kaptam. Gyűjtöm a nap^ tárakat. § — Furcsa hobby. — Nem hobby ez, hanem kegyelet. — Kegyelet? — Igen. Én ugyanis egy naptárnak köszön- § hetem, hogy most igazgató vagyok. ^ — Ne szerénykedjen, Kovacsik elvtárs. % — Nem szerénykedem, inkább elmesélem, ^ ha érdekli. ij — Csupa fül vagyok. ^ — Szóval tíz évvel ezelőtt, amikor az egyedi temet elvégeztem, kerültem a Pótindexhez, ^ mint műszaki előadó. Talán emlékszik arra, ^ hogy akkor Somfai Rezső volt a miniszterhe- ^ lyettesünk. ^ — Igen, ismertem őt, most követ valahol. ^ — Stimmel. Szóval Somfai Rezső volt a mi^ niszterhelyettes, és nekem is volt egy bará- tóm, akit Somfai Rezsőnek hívtak. ^ — A7ci rokona volt a miniszterhelyettes § Somfainak. $ — Téved, mert nem volt rokona, nem is is^ merte, sőt, nem is született Somfai, volt, ha- $ nem Simek, csak felvette a Somfai nevet. Eg fi hétfői napon a barátom Somfai Rezső felhi- S vott telefonon, és megbeszéltük, hogy szerdán este összejövünk egy ultipartira nála. Én. hogy el ne felejtsem, felírtam a naptáramra. ^ a szerdai naphoz, hogy este ultiparti Somfai Rezsőnél. $ — De nem a miniszterhelyettesnél? ^ — Ugyan! A barátomnál. A miniszterhe§ lyettest én sem ismertem. Szóval felírtam a ^ naptáramra Somfai Rezső nevét és mert vé- ^ ge volt a munkaidőnek, hazamentem. Más- § nap, kora reggel az igazgatóm hivatott, akit ^ addig még nem is ismertem. Mikor bemutat- ^ koztam, konyakkal kínált, megkérdezte, hogy i érzem magam a vállalatnál, és megkért, ha ^ bármire szükségem van, szóljak neki, mert ö ^ azonnal intézkedik. Úgy búcsúztunk el félóra múlva, mintha gyerekkori barátok lennénk. ^ — Nem értem az egészet. ^ — Először én sem értettem, de később megtudtam, hogy mi történt. A kollégám, Kende- Sí resi, véletlenül elolvasta a naptáramon, hogy II 11 > > I • • j >1 Nem kell hozzá Hullámverés - kötélén »«•. ™ negykotelcs hinta, s égy gombnyomás, és már a hajó emelkedő-süllyedő mozgását érzi a vizsgázó utas. A vizsga szó itt indokolt, hiszen a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium repülőegészscg- ügyi osztályán tengerészalkalmassági vizsgálatot végeznek a jelentkező fiatalokon. Aki kibírja a negyedóráig tartó himbálódzást — következmények nélkül — már esélyes matróztanoncnak a magyar tengerhajózáshoz. évvel később ugyanebben a lapban a hő és az elektromosság matematikai elméletéről értekezett a fiatal diák, akit 1846-ban, alig huszonkét éves korában a glasgowi egyetem fizikai tanszékének tanárává neveztek ki. Érdeklődése rendkívül sokirányú volt és igen széles, változatos területekre terjedt ki. Behatóan kutatta az energia szétosztásának törvényeit, majd — az ötvenes évek elején — a tengeri teleg- ráfia problémáinak vizsgálatában merült el. A tengeri hajózás igen sok döntő fontosságú se-: gédeszközt köszönhet neki. Feltalálta a nevéről elnevezett új kompaszt, amely biztonságosabbá tette a végtelen tengereken a tájékozódást, szellemes tengeri jeladó gépet szerkesztett, feltalálta a tengeri dagály és apály pontos megfigyelésére alkalmas műszert és még egész sor igen jelentős, sőt ma is használt elektromos mérőműszert szerkesztett. Találmányai, fölfedezései, tudományos eredményei iS forradalmat jelentettek, de igazi forradalmat azok a megállapításai keltettek, amelyekhez földtörténeti kutatásai során jutott. Hosszú évtizedekig foglalkoztatta az a kérdés, hogy mennyi idős lehet a föld, és mennyi időbe telhetett, amíg lezajlottak benne és rajta azok a geológiai folyamatok, amelyek kialakították mai képét. A múlt század közepén és második felében ez a kérdés még elég kényes és veszedel- riies volt. A nagyhatalmú egyház mereven ragaszkodott a bibliai szövegek szószerinti értelmezéséhez, és jaj volt annak, aki tudományos vizsgálatai eredményeképpen — enyhén szólva — más értelmet kívánt adni a bibliai fogalmaknak, és kétségbe merte vonni, hogy a föld életkora nem több öt-hatezer évesnél. Thompson beható vizsgálódásai, kutatásai és kísérletei eredmén jóképpen megállapította, hogy a föld végső kialakulását megelőző geológiai korszakok húsz-százmillió évig tartottak, az ember lakóihelye tehát sokkal, de sokkal öregebb tagja az égitestek társadalmának, mint amilyennek a tudománytalan felfogás tartja. A tudomány azóta mindenben igazolta az angol tudós megállapításait, amelyek legalább, olyan pontosaknak bizonyultak, mint remek mérőműszerei. Tudományos eredményeit szűkebb hazájában is elismerték, hatvannyolc éves korában Baron Kelvin of Largs névvel Anglia peerje lett, és a tudományos világ egyik legnagyobb büszkeségeként 1907- ben, nyolcvanhárom- éves korában halt meg. m. 1.
