Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-27 / 176. szám
1966. JÚLIUS 27., SZERDA /íi» •fKC 'kiírtán A pártkongresszus tiszteletére: r / Uj gyártmány a padlóváza Már eddig is sokféle, új, modern vonalú gyártmánnyal jelentkezett a hazai és a nemzetközi piacon a Salgótarjáni öblösüveggyár. Most újabb hír érkezett: a pártkongresz- szns tiszteletére Gritz Viktor üzemvezető magasított üvegből nyolcvan centi magas, fehér, zöld, lila cs bordó színű, úgynevezett „padlóvázákat” tervezett és megkezdték gyártását. Koppány György felvétele VACRATOT Új szobanövényünk — a kávécserje Űj szobanövény indult hódító útra a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikuskertjéből: a kávécserje. Az év elején bőséges termést hozott a kert hat öreg kávécserjéje, s így lehetőség nyílt a trópusi növény hazai „elszaporítá- sára”. Az üvegházban több mint ezer kávécserje kelt ki, s nagyrészük már vevőre is talált a botanikus kert látogatói között A 15—20 centiméter magas, dúslevélzetű, szép formájú kis bokrok kedves és tartós díszei lehetnek a szobának, ha hőmérséklete sohasem süllyed 16—18 fok alá, s levegője elég párás. Megfelelő gondozás mellett a trópusi szobanövény nemcsak szép, hanem hasznos is: 5—6 éves korában már számítani lehet a termésére. Igaz, ez egyetlen kávéfogyasztót sem fog önellátóvá tenni, mivel egy cserjéről még a botanikus kert üvegházában is legfeljebb 10 deka kávébabot szüretelnek évente. Levendula tó - paradicsomsraelvény — Ez alig hihető! — Pedig így van: nem kevesebb, mint huszonnégy mázsa olajat párolhatnak a mi birtokunkon aratott levendulából. Egy kisebb tóra valót. — Micsoda pénz! — Nem járnánk rosszul, ha ketten osztoznánk! A törökbálinti gazdaság igazgatója nevetve dialogizál, jókedvűen, hiszen egy kis vagyonnal gazdagszik az általa kormányzott föld — Azért itt mégis csak a baracké az elsőbbség. — Szedjük is az őszit éjjel napal. Tíz nappal korábban kezdődött a szezon, szeptemberig eltart. Viszonylag jó termést csomagolhatunk. — Hát még mi terem errefelé? — Már túl vagyunk rajta, de azért megemlítem, hogy tizenöt mázsás átlagot adó árpát és búzát learattuk. — S a zöldféle? — Zöldbabunkat már régen asztalra vagy befőttes dobozba tették. Ezzel szemben a paradicsom most vándorol szerelvényszámra idegen tájak felé. Szép is, ízletes is, elégedettek a kereskedők. S remélem, a mi szorgos embereink sem lesznek elégedetlenek, ha mindezek eredményeként jövő tavasszal megint nagy pénzt oszthatunk — részesedésként. T. Gy. Könyvexport Termékeny exportőre a magyar irodalomnak a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat és a Corvina Kiadó. Együttműködésükkel az elmúlt tíz évben mintegy 1100 mű — klasszikus és kortárs-szerzők megannyi alkotása — sokféle nyelvre átültetett változatban jutott el külföldre. A legnagyobb falu Érd természeti, települési, idegenforgalmi lehetőségei egy, a jelenleginél jobban központosított előváros felé mulatnak: a lalu közművesített, hosszúkás magva körül ví- kendházas telkek, majd a legszélső övezetben szőlőik, gyümölcsösök. A családi házak közé a mai gimnázium, gyógyszertár igényességét folytató modem középületek, és a gondozott műemlékek rajzolhatnák meg a település sajátos arcát s teremthetnének idegenforgalmi lehetőséget például a patinás ófalu és a Duna között egy cempingnék ... Szűkös lehetőségek és rossz körülményei? között, az „apró lépéseken” belül mégis több dolog érdemel figyelmet az érdi vezetésben. © Ezt a ma még utópiának tűnő koncepciót fejezi ki Érd 20 éves távlati terve, melyből egyelőre legalább annyi bosz- szúság háramlik lakóira, mint öröm. A külterületi telektulajdonosok nem építhetnek családi házat, a belterületiek vi- kendházat, a tanács pedig nehezen tud cseretelket biztosítani, stb. Eredeti célom az volt Érden, hogy lakóival, vezetőivel beszélgetve megtaláljam a helyi tanács különleges lehetőségeit e különleges falu fejlődésének meggyorsításához. Csalódnom kellett: ilyen lehetőség nincs. A mai kócos, rendezetlen, elterpeszkedett Érd legfontosabb közlekedési, szociális, kulturális problémáinak néhány esztendőn belüli megnyugtató rendezéséhez három dolog kellene: pénz, pénz és pénz. „Az állami beruházásoktól eltekintve csak a községi tanácsnak évi 40 millió forintért kellene építkeznie” — mondta a járás egyik vezetője. Ehelyett az érdi tanács évi költségvetése állami hozzájárulással és társadalmi munkával együtt 2 és félmillió forint. A tanácsnak — és a lakosságnak — tehát továbbra is az apró lépések maradnak. De még ezeket is gátolják a körülmények. Az apparátus létszáma 34, — alig nagyobb mint egy 10 ezer lakosú községben. Egyik, Érdparkvárosra kihelyezett munkatársa például egymaga intézi az 5 ezer lakosú körzet ügyeit. Mégsem Bz a legfőbb baj, hogy kevesen vannak: de még gépkocsijuk sincs, pedig a községházától a falu legtávolabbi pontja 8 kilométer. Néhány nappal ezelőtt határozat született a megyei tanács ülésén, mely az egész budai járás helyzetére való tekintettel kiemelt járásnak nyilvánítja. Néhány konkrét terv a következő évekre: Jövőre 6 millió forintért új, szélesvásznú mozit kap a község. 1968-ban elkezdődik egy kenyérgyár építése. Két év múlva Érden többszintes tár- sasház-építkezésbe fognak. Mindezek nem oldják meg egycsapásra a járdátlan utak, a víz, villany nélkül élő emberek, a zsúfolt albérletek, az engedély nélkül épített viskók gondját. De ne feledkezzünk el arról, az érdi gondok egy része mégis csak abból fakad, hogy az 1945. előtti 3000 családi ház helyett ma majdnem háromszor annyi van a községben. A helybeli gondok nagy részét tehát a gyarapodás teremtette! Padányi Anna Vége Kongresszus előtti számvetés Hogyan dolgoznak a tsz-pártszervezetek? Beszélgetés a Monori Járási Pártbizottság első titkárával jobb eredmények eléréséhez szükséges volt a legrátermettebb szakemberek kiválasztása és cseréje. A felelősségteljesebb posztokra politikailag és szakmailag Is képzettebb elv- társakat választottuk ki. A „frissítés” kedvezően éreztette hatását. A pártszervezeteket megerősítettük, s a iárási bizottság megkülönböztetett figyelemmel kísérte a szövetkezetekben dolgozó kommunisták munkáiét. A demokratikus centralizmus elvét betartottuk. a döntéseket m;n- dig kollektiven hoztuk. A vég- rehaitó bizottsági és a pártbizottsági üléseken is sokat fejlődött a vitaszellem. Amikor egv-egy határozatot elfogadtunk. annak a végrehajtását következetesen megköveteltük. A iárási végrehaitó bizottság ülésein több fontos, a termelőszövetkezetek problémáival foglalkozó kérdést tűztünk napirendre. így például megtárgyaltuk a termelő- szövetkezetekben dolgozó nők belvzetét. A végrehajtó bizottság kezdeményezésére jött létre a tárás két tsz-közi vállalkozása. Legutóbb a talajerózió megfékezésével, a belvízrendezéssel. a rét- és leg"1ö5aví- tással kaocsolatos feladatokat tárgyaltuk meg és ha+ározahjt hoztunk e program öt—nyolc éven belüli megvalósításéra. Ebben már az új munkastílus kialakítását ismerjük fel. — Az átszervezést követő években a termelő- szövetkezetek többségében nem volt pártszervezet. Mi a helyzet jelenleg? '—"Má már valamennyi közös gazdaságunkban van párt- szervezet. Javult a vezetés színvonala is. az utóbbi időben nyolc függetlenített párttitkár kezdett munkához. Közülük ketten kétéves, hatan pedig öthónapos pártiskolát végeztek. A termelőszövetkezeti alapszervezetek részletes munkaterv alapján dolgoznak, rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, és a taggyűléseket. Ezeken a járási párt- bizottság képviselői mindig részt vesznek. Javult a pártépítő munka is. 1962-höz képest a párttagság létszáma 35 százalékkal nőtt. Ez alatt az idő alatt 445 tagjelöltet vettünk fel. 1963-ban 77, 1965ben pedig 197 tagjelölt felvételére került sor. Jónak mondható az összetétel is. A tagjelölteknek 35.5 százaléka tsz- tag és 41 százaléka nő. Nagy gondot fordítottunk a párttagok és a dolgozók politikai nevelésére. A legutóbbi pártoktatási idényben háromezerrel többen vettek részt a különböző oktatásban, mint 1964- ben. — Milyen a kapcsolat a járási pártbizottság és a termelőszövetkezeti alapszervezetek között? — A párt járási végrehajtó bizottsága, mint ahogy már említettem is, megkülönbö'zte- tikus centralizmus elvét be- i tett figyelemmel kíséri a ter- tartottuk. a döntéseket urn- j meiőszövetkezeti pártszerveze- dig kollektiven hoztuk. A vég- | tek munkáját. Rendszeresen rehaító bizottsági és a pártbi- f foglalkozik az alapszervezet zottsógi üléseken is sokat (vezetésével. Különösen most fejlődött a vitaszellem. Ami- > tartjuk ezt rendkívül fontoskor egv-egy határozatot é!fo-lnak a vezetőségválasztások gadtunk, annak a végrebahá- ! előtt A titkárokkal rendszerét következetesen megköve- i resen tanácskoznak. Jól bevál- teltük. A tárási végrehajtó bi- j tak a körzeti titkári értekezie- zottsá.g ülésein több fontos, aj tek. ahol egy-egy körzet'alaptémáé’őszövetkezetek problé- ; szervezetének minden titkára máival foglalkozó kérdést •. részt Vesz. Ezeken főleg a tűztünk napirendre. így pé!- munkatervek, a vezetőségi dául megtárgyaltuk a termelő-f ülések levezetése és egyes haszövetkezetekben dolgozó nők -----h elyzetét. A végrehajtó bizottság kezdeményezésére jött létre a iárás két tsz-közi vállalkozása. Legutóbb a talajerózió megfékezésével, a belvízrendezéssel, a rét- és lege1 ő! a vitással kaoesolatos feladatokat j tárgyaltuk meg és hafároza*o4 hoztunk e program öt—nyolc ! éven belüli megvalósításéra. ' Ebben már az úi munkastílus ' kialakítását ismerjük fel. tárózatok feldolgozása szerepel. Bevált módszer, hogy a tsz, az ipari-, vagy a pedagógus titkárok, külön értekezleten foglalkoznak sajátos problémáikkal. Az értekezleteket tapasztalatcserével is összekötjük. Nemrégiben a dánszent- miklósi Micsurin Termelőszövetkezetbe vittük a termelőszövetkezeti párttitkárokat. I Azóta — a kongresszusi mun- | kaverseny hatására — amely szerte a járásban sikeresen ki- I bontakozott — harminchárom I új szocialista címért küzdő ! brigád alakult, közülük 23 a j termelőszövetkezetekben. I Egyébként a tsz-titkári érte- j kezleteket mindig más és - más gazdaságban hívjuk össze. Legutóbb a vecsési Zöld Mező Termelőszövetkezetben tartottuk a megbeszélést, amelyen < az alapszerv titkára saját ' munkamódszerét ismertette. I — Hogyan készülnek • a kongresszusra a mo- nori járás termelőszövetkezeteinek kommunistái? — Nagyon fontosnak tartjuk a nyári munkák időben történő, jó elvégzését, így például az aratás mihamarabbi befe- ! jezését. A kommunisták sze- j mélyes példamutatással ve- i szik ki részüket a gazdasági munkából is. Az alapszervezetek valamennyi termelőszövetkezetben tervet készítettek, amelyben meghatározták, hogy a különböző takarékossági !n- tézkedésekkel, a gazdaság mekkora többletjövedelmet érthet el. A monori Kossuth Ter- ! melőszövetkezetben például í 329 ezer forinttal növelhetik a ; bevételt. Munkaegységenként j ez az összeg nyolc forint 60 ; filléres emelkedést jelent. A ! pilisi Üj Élet Termelöszövet- | kezeiben a növénytermesztők : — a pártszervezet javaslatára 1— 3—4 százalékkal növelik ' a : hozamokat. A mende' Lenin i Termelőszövetkezetben a taka- : rékossági intézkedések 210 ; ezer forintot ígérnek. Ami pedig a pártszervezetek politikai munkáját illeti legfőbb feladatuknak a vezetőseg- választásra való gondos felkészülést tekintik. Készítik a beszámolókat, elemzik az eredményeket, a fogyatékosságokat, s egyben kijelölik a legfontosabb feladatokat is. A járási pártbizottság arra törekszik: olyan politikai légkör alakuljon ki minden egyes pártalapszervezetben, hogy a legjobb, legrátermettebb párttagok kerüljenek a különböző pártvezetői beosztásokba. A Központi Bizottság legutóbbi határozata hosszú időre útmutatást ad valamennyi kommunistának. Súlyán Pál 34 főnyi házibrigádot foglalkoztatnak, amelynek munka- ' ját egy nyugdíjas mérnök tervezi. A brigád kőbányát üzemeltet, csatornáz, belvizet ren- , dez és emellett még állami építkezések kivitelezését is vállalja, hogy a beruházó építőipari kapacitás hiányában nehogy máshová fektesse a pénzét. így építették meg pél- ' dául az érdi bútorüzletet és a KERAVILL-boltot. A gazdasági reform előszele jótékonyan érezteti hatását: a brigád több gépet (úthengert, betonkeverőt stb.) szerzett idegen vállalatoktól, könyv jóváírásra. (Mivel , a jövőben az amortizációt leírják a nyereségből, a külön- böző vállalatok végre szabadulni igyekeznek kihasználatlan gépeiktől.) Már említettük, milyen igé- «, nyesség jellemzi az érdi épít- S kezéseket. Az igényességet a í kisebb vállalkozásoknál is be- § tartják: például amikor azt ^ tapasztalták, hogy a hideg asz- ^ falt nem válik be az érdi tala- ^ jón, azonnal — saz ilyes-^ mit ma még, bármilyen furcsa 5 meg kell dicsérni —, áttértek $ a betonjárdára: a beton 1 apó- ^ kát szintén a házibrigád készí- ^ ti a tanácsháza udvarán, és a ^ lakosság rakja le. S s Társadalmi munkából az ér- § diek többet ajánlanak fel, ^ mint amennyire igény van.^ (Üjítás, hogy állami házak ta-^ tarozására a tanács ad anya- § got, és a munkát a ház vagy ^ az utcai lakók végzik. Az ^ árokásást és járdaépítést ta- ^ valy 200 ezer forint értékű ^ munkával segítették az érdiek. >5 A két új iskola környékén te- 5; reprendezést végeztek.) Azaz $ több a társadalmi felajánlás, $ mint amennyi a rendelkezés-^ re álló anyag, és a gépek ka- $ pacitása. § Eddig tart az, ami az érdié-1 ken múlik. Ami a legfonto-^ sabb lenne — nem rajtuk áll. & Hogy kiemelt község- ként kezeljék. $ + Ijedelemre ugyan nincsen ok, az adag nem nagy, a biztosítás annál inkább. A paxit a földbe kerül, hogy robbantásával megremegtessék. A visszaverődő hullámokból a kutatók a föld rétegződésére következtetnek. Ez sem valamilyen önmagáért való tudományos machináció. Olaj, s földgáz után kutatnak a Körös vidékén. Az esztendő végéig clkészitik a vizsgált terület szerkezeti felépítésének térképét. Ezek- után fognak hozzá — alighanem a jövő év elején — a több mint 1000 méter mély kutatófúráshoz. Robbantási Túljutottunk az esztendő felén, benne vagyunk a legnagyobb nyári munkában, s alig négy hónap választ már csak el az MSZMP IX. kongresszusától. Az előkészületek időszaka, a megannyi tennivaló ellenére sem nélkülözheti most a gondos mérlegelést, hogyan is dolgoztak a termelőszövetkezeti pártszervezetek, eleget tettek-e hivatásuknak az elmúlt négy esztendő során. Ugyanakkor a járási bizottságok szerepe is előtérbe kerül: milyen segítséget adtak a szövetkezeti alapszervezeteknek az eredményesebb pártmunkához? Erről beszélgettünk Guba Pál elvtárssal, a Monori Járási Pártbizottság első titkárával. — A monori járás mezőgazdasági jellegű. Ez a tény minden bizonnyal sajátos feladatokat ró a járási pártbizottságra? — így van. Nálunk az ipar elenyésző, s bár a járásból 24 ezren járnak pesti üzemekbe dolgozni, a lakosság többsége földművelésből él. Húsz termelőszövetkezetünk és egy termelőszövetkezeti csoportunk van. Az adottságok a mezőgazdasági termeléshez nem éppen kedvezőek. Jelentékeny területet borít homok, sok gondot okoz a talajerózió és a belvíz. Ennek ellenére most már elmondhatjuk, évről évre egyenletesebben fejlődnek közös gazdaságaink. 1963-ban még 11 gyönge termelőszövetkezetünk volt, jelenleg hét gazdaság tartozik ebbe a kategóriába. A szövetkezetek bruttó jövedelme . négy . .év alatt 97,6 százalékkal, a közös vagyon 85 százalékkal növekedett. A tagok jövedelme 1962- ben átlagosan 6547 forint volt. Tavaly meghaladta a 10 780 forintot. Figyelemreméltó az árutermelés növekedése is. Például a halmozatlan teljes termelési érték egy év alatt 24,5 millió forinttal emelkedett, 1962-höz viszonyítva 155 százalékkal. Az új agrotechnikai eljárásoknak köszönhető, hogy a múlt évben a monori járásban átlagosan egy-egy holdról 13,5 mázsa búzát, 14,6 mázsa árpát, burgonyából pedig 63,3 mázsás átlagtermést takarítottunk be. — Hogyan segítette elő a jobb eredmények elérését a járási pártbizottság, illetőleg mit tettek ennek az érdekében a termelőszövetkezeti pártszervezetek? — A szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításához, a
