Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

U Thant Moszkvában V Thant, az ENSZ főtitká­ra úton Moszkva felé, vasár­nap este az angol fővárosba érkezett, ahol a repülőtéren a külügyminisztérium képvise­lői fogadták. Az éjszakát V Thant a repülőtér közelé­ben levő egyik szállodában töltötte, és hétfőn délelőtt re­pült tovább Moszkvába. U Thant a szovjet kormány meghívására hétfőn Moszkvá­ba érkezett. Pétekig marad a ezovjet fővárosban, és Moszk­ván kívül Leningrádba is ellá­togat. Kuwaiti kulturális küldöttség érkezett hazánkba PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS IAPJ.A X. ÉVFOLYAM, 175. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1966. JÚLIUS 26., KEDD „...békét akar már minden ember... “ Szolidaritási nagygyűlés a Mechanikai Művekben Csütörtökön érkezik Budapestre Couve de Murville Hétfőn a kora délutáni órák­ban megérkezett a csehszlo­vák fővárosba Couve de Mur­ville külügyminiszter, aki ezt a hetet két szocialista ország­ban, Csehszlovákiában és Ma­gyarországon tölti. A francia diplomatát és kíséretét a prá­gai repülőtéren Vaclav David külügyminiszter és más cseh­szlovák személyiségek ünnepé­lyesen fogadták. A repülőtéri üdvözlés után Couve de Mur­ville szállására hajtatott, majd ezt követően még a délutáni órákban látogatást tett cseh­szlovák kollégájánál, akivel megkezdte tanácskozásait. Maurice Couve de Murville, francia külügyminiszter — Péter János külügyminiszter párizsi látogatásának viszon­zására — feleségével együtt csütörtökön hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezik. A francia külügyminiszter ma­gyarországi tartózkadása al­kalmával több magyar—fran­cia államközi egyezmény alá­írására kerül sor. A francia külügyminisztert fogadja Ká­dár János, az MSZMP KB el­ső titkára és Kállai Gyula, a Minisztertanácselnöke is. Kórház, iskola Vietnamnak — különmunkával Ma: apad a belső víz Holnap: ártéren a Duna Veszélyben a camping? Khaled al Masaud Al Fa- haid-nak, Kuwait állam okta­tásügyi miniszterének vezeté­sével — llku Pál művelődés- ügyi miniszter meghívására — kuwaiti kulturális küldöttség érkezett hétfőn Budapestre. Még a nap is kisütött dél­utánra. Nem apróság ez ebben a záporos-zivataros időjárás­ban. Így köszönthette vendégét, a távoli nép Vietnam képviselő­jét, a munkásasszonyok és fér­fiak serege. És kora délután a Mechanikai Művek kultúrter­mében felhangzott a köszön­tés: — Szeretettel üdvözöljük Hoang Lung rendkíxmli és meghatalmazott nagyköve­tet... És a Pest megyei, s a budai járási pártbizottság, Hazafias Népfront vezető munkatársai jelenlétében megkezdték a vietnami szolidaritási nagy­gyűlést. A SZOT képviselője Bakos Ferenc kért szót, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A képes külföldi beszámo­lók nem sok jót ígérnek. Csak a nyár közepe mérsékelheti aggodalmunkat. Ha a svájci vidéken hózáport is jeleznek, ide legfeljebb átmeneti lehű­lés érkezhet. Annál több csa­padék. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főmér­nöke, Simonfai László helyzet- jelentéséből ezt tudjuk: — A hétvégi — különösen vasárnapi — tartós, erős eső­zés Rákospatak és Szentendre környékén okozott elszi­getelt helyi vízkárokat. Ha újabb, jelentős csapadék- mennyiség nem hullik, gyor­san eltűnik a nyoma is. — Hát a Duna? „Közbeszólt66 az eső — lelassult az aratás Sokat cr a csapadék a kapásoknak ♦ Veszélyben a Duna menti árterek Ismét „közbeszólt” az eső, negyedik napja lassítja, fékezi ez aratást. Ez azonban nem nek, mert a csapadék nagyon kellett a kapásnövényeknek. Most aztán a cukorrépa veszi nagy hasznát az éltető nedves­ségnek. Gromiko szegi kedvét a gazdaember­különösen a kukorica meg r \ Önbizalom és hozzáértés Az üzemi étkezde egyik törzsasztalánál — ahol évek óta együtt ebédel a szerszámkészítő komplex­brigád — parázs vitát hall­gathatott végig az újságíró: az egyik szakmányvezető- ről esett szó, aki szaktudá­sának hiányát nagy hang­gal, túlzottan magabiztos fellépéssel igyekszik ellen­súlyozni. £s itt került a jegyzetfüzetbe a csípősen ironikus, de ismétlődő ta­pasztalatok által megérlelt mondás: „a hozzá nem ér­tés okozza a nagy önbizal­mat.” A túlzott magabiztosság még akkor se szimpatikus, ha kellő tudásra alapozó­dik: hát még mennyire el­lenszenves, ha palástja a hozzá nem értésnek, a szaktudás hiányát igyek­szik feledtetni! Az elbiza­kodottság igen rossz ta­nácsadó: tévútra viheti még azt az embert is, aki­nek tudásából, képességé­ből sokra futja, hát még az olyat, aki akár a kellő is­mereteket, akár a szüksé­ges képességeket is nélkü­lözi! Vannak még ügyeske­dők, akik ezzel-azzal, de felszínen tartják magukat: hol az elnöki posztot töltik be valamelyik kisipari szö­vetkezetben, hol meg tex- tilszakérlőként működnek a tanácsi vállalatnál. Em­líthetünk olyan példát is, ahol a mindent elvállaló, de semmihez nem értő elő­adó munkakönyvében nyolc, különböző iparágak­hoz tartozó üzem pecsétje szerepel. Vajon milyen munkát végezhetett ez az előadó, aki a nyolc közül egyik szakma alapjait sem ismerte? Hiba lenne azt gondolni, hogy a túlzott önbizalom csak néhány ügyeskedő, akarnok vagy felelőtlen sa­játja. Nemegyszer a jó­szándékú igyekezet, a nagy ügybuzgalom kerül párba vele, s ez a nehezeb­bik eset. Az ügyeskedőt, a törtetőt, a felelőtlent köny- nyebb leleplezni; jóval ne­hezebb már boldogulni az­zal, aki jót akar, aki Igyek­szik, de vagy talentuma, vagy tudása nincs hozzá. Mégis, mindkét esetben következetesen ragaszkod­nunk kell ahhoz, hogy a vezetői posztok bármelyi­két csak olyan ember tölt­se be, akit politikai és szakmai tudása, emberi adottságai, képességei al­kalmassá tesznek erre. Ez nemcsak elvi kérdés, na­gyon is gyakorlati követel­ményekre alapozódik: nap­jaink bonyolult valósága, a termelési színvonal foko­zódása, az emberek közöt­ti kapcsolatok sokrétűsége össztársadalmi érdekként fogalmazzák meg a dilet­tantizmus száműzetését, a megfelelő embert a megfe­lelő helyre elv következe­tes gyakorlati érvényesíté­sét. A gazdaságirányítás új rendszere életünk minden területén a jelenleginél jó­val magasabbra emeli a mércét, s bátran állíthat­juk, hogy huszonegy esz­tendő alatt olyan vezetők sokasága nevelődött ki, akik e magasabb mércének Is maradéktalanul megfe­lelnek. Érzik növekvő fele­lősségüket és készülnek is rá. Ám ha kevesen is, de vannak olyanok, akik meg­rekedtek, tíz- vagy tizenöt éves diplomájukat örök biztosítéknak vélik, s elfe­lejtik, hogy az önmagában csak papír. És vannak olyanok is, akik úgy hiszik, hogy a megváltozott körül­mények között is majdcsak „kibeszélik” magukat. Az irányítás tudományos megalapozottsága, a veze­tés színvonalának növelé­se, az új munkastílus tér­hódítása jelenlevő valóság életünk minden területén. A vezető beosztásban dol­gozókkal szemben támasz­tott társadalmi igény roha­mosan nő: olyan légkör alakul ki, amelyben magá­ra marad az, aki hangjá­ban és nem szaktudásában, magabiztosságában és nem emberi alkalmasságában hisz. A hozzáértéssel páro­sult egészséges önbizalom a jelentős tettek, a jó mun­ka alapja: a hozzá nem értéssel frigyre lépő túlzott magabiztosságot a végzett munka szigorú, de reális értékelése, a mindennapi tettek eredményességének számonkérése gyógyítja a leghatásosabban. M. L. / ________________ . _____' U gyanígy a másodnövények fejlődését is meggyorsítja az esőzés. Ami pedig az aratás befejezését illeti, továbbra is áll a „tétel”: még hét-nyolc „teljes értékű” munkainap szükséges a lábon álló kalá­szosok betakarításához. A lcombájnosok lesben állnak; mihelyt kisüt a nap, és a talaj engedi, elkezdik a munkát. Szórványosan már tegnap is dolgoztak a homokosabb vidékeken. Ma tovább folytatják a mun­kát az aratók. A szünet egyéb­ként jó alkalom volt a kar­bantartásra és a hibás gépek kijavítására. A japán kormány meghívá­sára vasárnap hivatalos láto­gatásra Tokióba érkezett And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter. Hétfőn délelőtt a japán kü­lügyminisztérium épületében Gromiko szovjet külügymi­niszter megkezdte tárgyalásait Siina japán külügyminiszter­rel. A hatnapos hivatalos lá­togatásra Tokióba érkezett Gromiko a szovjet—japán kap­csolatokról tárgyalt japán kol­légájával. Andrej Gromiko hétfőn dél­után ellátogatott a Tosziba tár­saság Katmszakiban levő elek­trotechnikai gyárába, amely televíziós készüléket, tranzisz­torokat, villamossági árucik­keket, elektronikus számológé­peket gyárt. A társaság képviselője el­mondotta a szovjet vendégek­nek, hogy a gyár évente mint­egy hatmillió televíziós készü­léket bocsát ki. Gromiko a gyárban részlete­sen megismerkedett a termelé­si folyamatokkal, valamint a dolgozók munkafeltételeivel. Siina japán külügyminiszter az esti órákban fogadást adott a Tokióba visszaérkezett szov­jet külügyminiszter tisztele­tére. — A bajor vidékről erőtel­jes árhullámot kapunk. Most 480 centiméternél jár a folyó mifelénk. Feltehető, hogy szerdára másfél métert ugrik. — Milyen gonddal jár? — Eléri a nyári gátakat és benyomul az árterületekre. — S a campingtáborok? — Bizony, Papszigetre is előnyomul. És megjelenhet leányfalui táborunk mélyebb részein. — Meddig tart? — Odafent erőteljes az apa­dás. így mi is várhatjuk, hogy hét végére visszatér rendes medrébe a Duna. Az elmúlt hét végén a gép- ZrrSSSSSSSSSSSSS/YSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/fSSSSSSSS/SSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSr. állomások megyei igazgatóság ga, karöltve a megyei operativ S bizottsággal, befejezte az ara-§ tásból felszabadult kombájnok $ átcsoportosítását. Dabas és ^ Nagykőrös környékéről a váci, ^ a monori és a szobi járásba ^ irányították az arató-cséplő ^ gépeket. Jelenleg még egy-egys kombájnra körülbelül 70—80 holdnyi aratnivaló jut. Különö-S sen jól dolgoztak az esős idő- ^ szak beköszöntése előtt a Szobig kombáj nosok, akik a nehéz te- ^ repviszonyok ellenére is napi 250—300 mázsás tel- ^ jesítményt értek el. ^ Illetékes helyről közölték, ^ hogy a bajor Alpokban lehűl-^ lőtt nagymennyiségű csapadék^ megduzzasztotta a Dunát. Na- ^ gyón fontos, hogy a szobi, a ^ váci, a szentendrei, a budai és | a ráckevei járásban az ártere- S ken levő gabonát minél barna- $ rabb betakarítsák a gazdasá-^ * rsssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssss^ Diáklányok a barackszezonban O A Dunakeszi Konzerv­gyár nyolc középiskolá­val kötött előszerződést, s így állandóan, mintegy 350 diákot foglalkoztat. A diákok — fő­ként lányok — két hét, más­fél hónap időtartamig dolgoz- na*1 a gyár különböző munka­helyein. £& Szükség is van a dolgos kezekre, megkezdődött a barackszezon. Húsz vagon ba­rackbefőtt készül most, nagy részét exportálják. (Foto: Gábor) )

Next

/
Thumbnails
Contents