Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

Eraőtlih a vízkár Csépelnek a Szabadságban — Az idei aratást július 18-án befejeztük — mondotta Fekete József, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke — a jó szervezés eredménye­ként korábban, mint az előző esztendőkben. — Gabonatermesztési ter­vünket 100 százalékra telje­sítettük. 1450 hold kalá­szost arattunk le, melyből 500 hold volt a búza, 554 hold a rozs és 396 hold az árpa. — Az aratáshoz június 27- én fogtunk hozzá. Kombájn­nal és aratógéppel 1050 hol­dat arattunk, kézi erővel pe­dig közel 400 holdat, s volt olyan nap, hogy 70—80 ara­tópár is dolgozott a földe­ken. Tanácsülés Ma reggel kilenc órakor ülést tart a városi tanács a művelődési ház földszinti ter­mében. — Most teljes erővel folyik a rakodás és a cséplés s egy­idejűleg a tarlószántás és a másodnövények vetése. A terméseredményekről még nem lehet véglegeset mon­dani. Megállapítható, azon­ban, hogy a vízkárok jelen­tősen rontották az eredmé­nyeket, (kopa) X. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1966 JÜLIUS 22., PÉNTEK 1968—69—70: felújítás a gimnáziumban központi fűtés-, lépcsőházcsere Még nem készült el a Pest megyei Tervező Irodánál az Arany János Gimnázium fel­újításának terve, de annyi már az előzetes hírek szerint is valószínűnek látszik, hogy hét és fél millió forintot vesz igénybe az ódon épület tel­jes felújítása. 1968., 1969. és 1970. — ez alatt a három év alatt keil a Miről ír a Figyelő? A lap vezércikkében a me­zőgazdasági repülőflotta fel­adataival, munkájának jelen­tőségével foglalkozik. A gyümölcsitalok gyártása, azok helyzete a kereskedelem­ben — ez a témája a „Gyü­mölcsitalokat — gyümölcsö­zőbb módon” című írásnak. Egész oldalas írásban szól a lap az új gazdasági mecha­nizmusról, és annak pénzügyi kihatásairól. Több érdekes írásban szá­molnak be a híradástechnika harmadik ötéves tervéről, a társasházépítés új lehetőségei­ről, a magyar gyógyszeripar gépgondjairól. A Periszkópban szó esik a szovjet—francia gazdasági kapcsolatokról, az amerikai és nyugatnémet ipari tőke össze­fonódásáról. Végezetül, a munkaügyi ál­lásfoglalásokban a tanulmányi szabadságról, az átlagkereset kiszámításáról, a különélési díj folyósításáról és a szállás és útiköltség elszámolásáról közöl a lap hasznos tudniva­lókat. felújítási munkáknak elkészül­nie. A felújítás nemcsak az isko­la külső szépségét adja vissza, hanem belül is korszerűvé formálja az épületet. A köve­telményeknek megfelelően a jelenlegi vaskályhákat köz­ponti fűtés váltja majd fel. Az építkezés három éve alatt sor kerül az öreg lépcsőház kicserélésére is. Ahol szüksé­ges, kicserélik a falakat, ki­javítják az ajtókat, ablakokat. A folyosók egy méter húsz centi magasságban keményfa­burkolatot kapnak. Sor kerül a fizikai és kémiai előadó korszerűsítésére is. A tantermek száma is sza­porodni fog, néhány közfal át­rakásával, a hely kedvezőbb kihasználásával. A jelenlegi tanári szoba a díszterem he­lyére kerül, a tanáriból pedig ifjúsági klubot csinálnak. Ez­zel a diákság régi kívánsága teljesül. Megoldják a vízproblémákat is. A gimnáziumot is bekötik a városi vízvezeték-hálózatba és szennyvízelvezető rendszer­be. Az épület felújítását két szakaszban végzik. Az első szakasz: a központi fűtés be­szerelése és a belső felújítás, a második szakaszban az épü­let belsejét és homlokzatát ál­lítják vissza az eredeti álla­potba. A tervnek egyetlen szépség­hibája van, éspedig az, hogy nem kerülhet sor a tornate­rem felújítására. Erre csak a későbbi évek adnak lehetősé­get. Naponta 5500 mäzsa konzerv A konzervgyárban az el­múlt napokban már a fő­szezonnak megfelelő gyártás folyt. Átlagosan majdnem 5500 mázsa különféle kon­zerv készül naponta — és ugyancsak átlagosan 2000 mázsa közvetlenül kiszállí­tásra kerül, külföldi és bel­földi piacokra. Gyors ütem­ben telnek a raktárak, de a 21. számú Építőipari Válla­lat az új 1100 vagonos rak­tár építkezésénél olyan előny­re tett szert, hogy várható ennek a 12 millió forintos költséggel épülő raktáróriás­nak határidő előtti elkészü­lése. Ez lehetővé tenné az utószezonban termelt kon- zervek biztonságos elhelye­zését Jubileumok EG YES ÜL KÉT M ÚZEUM ? Elkészült a város ötéves művelődési terve Elkészült a város ötéves művelődési terve — újságolta Kovács Ambrus népművelési felügyelő. Érdekes lehet egy öt évre előre szóló tervezet. Nézzünk hát bele, lássuk, mi­re készülünk az elkövetkező években. A tervezet legfontosabb cél­kitűzése: emelni az általános és szakmai műveltség szín­vonalát. Mivel szeretnék ezt elérni? Erre is választ adnak a gépelt oldalak. A mezőgazdaság és Harangok szava száll Reggelenként szavukra éb­red a város. Egy ütés jelzi a negyedet, kettő a felet, három a háromnegyedet, négy az egészet és mindjárt a négy után az órák számát szapo- rázzák. Ügy vélem, minden ember­nek kötődik valami emléke egy látott városhoz. Ha meg­hallja a város nevét, ez az emlék jut elsőnek eszébe róla. Kőszegről a vár, Pécsről a mecset, Esztergomról a bazili­ka. Rendszerint a legmaga­sabb, legkiemelkedőbb épület marad meg az emberek emlé­kezetében. Ha tőlem megkérdezik, mi jelenti nekem Nagykőröst, ak­kor elsőként őket említem. Őket, mondom, így megszemé­lyesítve a harangokat, reggel ők jelentik nekem, hogy fel­kelt a nap, és nincs már sok idő a lustálkodásra — kint megindult az élet. A nagy és mély hangú képzeletemben egy medve képével kapcsoló­dik össze, őt Dömötörnek hí­vom. A negyedeket egy ked­ves mezzoszoprán kongatja, és vasárnap délelőtt együtt ütik a feleket. Ez kész ha­ranghangverseny. Este az ő hangjukkal térek nyugalomra, és velük még ki tudja há­nyán. A harangszó úgy hozzá­tartozik a napjainkhoz, hogy csak ritkán vesszük észre. A hegyi templomok harang­jainak hangját visszhangozzák a környező hegyek. Azok hangja megduplázódik, s vál­takozva tér vissza a hallgató fülébe. Az is szép. Az Alföldön a hangnak nincs határa. Elin­dul, néha bele-beleütközik egy kiálló gyárkéménybe, ma­gasabbra épült házba és száll végig a rónán, ki tudja, hol áll meg, hol «ész bele a hang­ja a munka zajába, a földeken dolgozó gépek dübörgésébe, a nyugodt esti csöndbe. Ezek­nek a harangkondulásoknak egészen más a szépségük, mint a hegyi harangoké. Nem ön­magáért való szépség. Kötődik valamihez. Munkához. Erre kelnek hajnalban kint a tanyákon az aratni indulók, és erre kel a reggeli műszak­ba induló. Ezek a harangok a munka szépségét, az élet értelmét kongatják. Ha tőlem megkérdezik, mi jelenti nekem Nagykőröst, azt válaszolom, harangjainak sza­va. (bányász) ipar területén a munkások képzését és a termelést —, mert hiszen a kettő összefügg — segítő ismeretterjesztéssel. Jobb, fejlettebb ismeretter­jesztéssel ment idáig. Az ipari üzemekben ezen­kívül a művelődést segítő bi­zottságok létrehozása is a tervekben szerepel. A SZOT-nak van egy hatá­rozata, amelyben szorgalmaz­za, hogy az üzemi bizottságok mellett hozzanak létre egy, a művelődést, oktatást segítő, azt szervező bizottságot, olyan emberekből, akik ezt a — tár­sadalmi — munkát szívesen, önként és jól csinálják. A terv egyik fő célkitű­zése a politikai nevelés. Fokozottan foglalkoznak majd az MSZMP IX. kongresszusán elhangzot­takkal. Az elkövetkező öt évben sok kerek évforduló lesz a naptár­ban, amelyek megünneplését is gondosabban, szervezetteb­ben szeretnék megtartani. Mindjárt o jövő évben 600 éves várossá alakulását ün­nepli Nagykőrös. Jövőre lesz 10 éves a KISZ. 1969- ben a Tanácsköztársa­ság 50 éves és alkotmányunk 20 éves évfordulóját ünnepel­jük. 1970- ben felszabadulá­sunk negyedszázados ju­bileumának méltó megün­neplése szerepel az ötéves művelődési tervben. A nagy évfordulók méltó ünneplése mellett, kisebb csa­ládi esemény (névadó, esküvő, temetés) új tartalommal való megtöltése is cél. Érdekes a tervnek az a része, amely a szocialista brigádok közösségi éle­tének, művelődésének, klubéletének továbbfej­lesztését célozza. Több író—olvasó, művész— közönség találkozó szerepel az ötéves programban. Ha pedig befejeződik a művelődési ház színháztermének átalakítása, szeretnék megoldani a színhá­zi előadások bérleti rendsze­rét. A távlati tervekben szere­pel egy önálló gyermekkönyv­tár és folyóirat-olvasó létre­hozása. Esetleg egy könyvtár az Alszegen és egy utánjátszó mozi — mindez természetesen függvénye az anyagi lehetősé­geknek. Ezekben a tervekben szere­pel a múzeum eredeti állapot­ba való visszaállítása. Ezáltal egyesülhetne a két múzeum, közös és függetlenített igaz­gató vezetése alatt. A fentebb felsoroltakban természetesen nincs benne minden. Ez o váz, amelyre majd ráépítik a város, remél­hetőleg, megújult szellemű és mozgalmas kulturális életét. (b. h.) Negyedévenként megraknak vagont Korszerű papírtároló épült a MÉH-telepen A sátor romantikusabb volt is nagy a zsúfoltság. Bizonyít­ja ezt a negyedévenként ösz- szegyűjtött ezer mázsa papír, melynek jelentős részét a konzervgyártól kapjuk — mondja végezetül Bukovics Géza telepvezető. (szentpéteri) ELSŐ A KÖRÖSI „LECSOS ’-BRIGAD Felszáradt a harmat, nyu­godtan dolgozhatnak a lányok a gazdaság paradicsomföld­jén. A hatalmas tábla lassan pirosodó termését exportra szedik Gödöllő, Érd, Pomáz, Dabas, Budakeszi, Nagyma­ros és a helyi élelmiszeripari szakközépiskola KlSZ-fiatal- jai. Az út mentén magasodó lá­dasorok jelzik, hogy a körö­siek most sem adják alább a tegnapinál, 48 forintos egyéni teljesítményükkel ugyanis az elmúlt nap első helyen vé­geztek a 19-es számú „Lecsós” brigád tagjai. Somogyi Teréz, Kosztin Ma­riann, Seres Erzsi és a töb­biek a gyári üzemi gyakorlat­ról jöttek a táborba. Az itt eltöltött két hét után várja őket a Balaton, ahol kipihen­hetik a nyári munka fáradal­mait. A tavalyi sátortábort emle­geti Dénes Klári, aki már má­sodik nyáron végez itt társa­dalmi munkát. — A sátrakban több volt a romantika — mondja a le­barnult, zöld fürdőruhás kis­lány. Megérkezett a tízórai. A gö­döllői Kiss Zsuzsa egyik ke­iében a kenyér, másik kezével izorgalmasan töltögeti a lá­dákba a paradicsomot. Barta Marika szívesen ma­radna még Ez aztán a szorgalom — gondoljuk, miközben moso­lyogva megszólal: — Valakinek példát is kell mutatni, pláne annak, aki brigádvezetö. Erre Tóth Éva alatt nevet- tében összeszakad a láda. Mindannyian jót kuncognak. Ök nem erőltetik meg ma­gukat, szavaikat idézve a „jó közép mezőnyben” vannak. Jól illik a fekete szalmaka­lap a hirtelenszőke Tamás Erzsinek, aki nagyon megsze­rethette a körösi paradicso­mot, hiszen a tízóraihoz is megevett kettőt. A sor túlsó végén dolgoz­nak a budakesziek. Talán ők vannak a legkevesebben, de annál híresebbek. Mégpedig az alvásukról. A vasárnapi ki­menőt is átaludták a tábori Ki mit tud-on második he­lyezést elért „kórus” tagjai. Az út mentén többször is átszámolják eddig megtelt lá­dáikat az érdi gimnazisták. De nem tarthat sokáig a pihe­nő, hiszen versenyben vannak a mellettük dolgozó nagyma­rosiakkal. Már többen a hazautazást, az otthoniakkal való találko­zást emlegetik. A helybeliek: Fenyves Kati, Gál Irén és Barta Marika szívesen marad­nának még, jól érzik magu­kat. Bent a modern, mondhatni ultramodern táborban csend, rend és tisztaság. A dunafeesziek, amikor éppen ' nem alusznak — Szorgalmasan, becsület­tel dolgoznak a lányok — halljuk a táborvezetőtől. Hogy ez tényleg így van, bi­zonyítja a körösi Gál, az érdi Csubik és a nagymarosi Tóth brigádoknak a versenytábláról leolvasható kimagasló telje­sítménye. Szöveg: Szentpéteri Zoltán Foto: Papp Ambrus Idén több az uborka A kedvező időjárás és a termelőszövetkezetek szorgal­mas munkája eredményekép­pen az átlagosnál jobbnak ígérkezik a zöldbab-, a tök­termés, sőt a konzervgyárral szerződött termelőszövetkeze­tek az átlagosnál nagyobb uborkatermésre is számíta­nak. Míg az elmúlt évben ilyenkor még éppen csak megindult az uborkakonzer- vek készítése, idén már 100 vagon feletti uborkakonzerv készült el. Minden remény megvan arra, hogy még to­vábbi 300 vagon uborkát el tudnak tenni. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Hajsza a gyémántokért. Szí­nes, szélesvásznú francia film. Főszereplők: Jean Marais és Liselette Pulver. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Böbe. örök szerelem. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismeröseimk- nek és mindazoknak, akik sze­retett jó férjem. édesapánk, nagyapám: id. Benke Ferenc temetésén Nagykörösön megje­lentek, részvétükkel bánatunk­ban osztoztak, sfrjára koszorút, virágot helyeztek, özv. id. Ben­ke Ferencné és családja. I I 1 Kint az utcán kocsik vára­koznak, bent az udvarban nagy a sürgés-forgás. Most is a szokásos forgalom tapasztalható a MÉH vállalat i Szolnoki úti telepén. : Az iroda egyik sarkában i beszélgetünk Bukovics Géza i telepvezetővel. ; — Papírt, rongyot, vas- és • fémféleségeket veszünk, s \ ezekből negyedévenként mint- i egy 40—50 vagont pakolunk ; meg — hangzik a tájékoztató. ; A jelentős forgalom lebo- ; nyolításához természetesen a ; vasút támogatására is szükség ! van. Eddig minden segítséget ! megkaptak a MÁV-tól. I — Két területi gyűjtőnk is ; sokat segít a munkában. Sza­• bó Istvánné és Boros Kálmán ' lakásán gyorsan magasodnak a rongy- és papírhegyek, ök a munkájukért természetesen jutalékot kapnak — mondja a telepvezető. ■ Március és május hónapok- ; ban az úttörők is kitettek í magukért. Leleményességük, í szorgalmuk nyomán sok érté- í kés nyersanyag került a te- ' lepre. A körösiek közül o Rákóczi általános iskolát említik pél­• daképül. De a külterületi is- ! kolásokból álló Kinizsi úttörö- ! csapat Iván István pedagógus ! vezetésével, s a Nagy Klára | vezette kocséri Gábor Áron • úttörőcsapat neve is a legjob­■ bak közé kívánkozik. ! Sok értékes anyag is kerül i a telepre. így megfelelő osztá- ! lyozás és válogatás után új- i ságpapír, vas- és fahordók, s : egyéb használható alkatrészek között válogathatnak az ér­deklődők. — A telepet jelentős beru­házással átalakítottuk. Többek között korszerű papírtárolót építettünk, azonban még így

Next

/
Thumbnails
Contents