Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

1966. JULIUS 30., SZERDA »f>T Mtcrri xMi'Hap 3 Magyar nyelvtanfolyam a balatoni nyári egyetemen . A balatoni nyári szabad- egyetemen — a nyolc országból érkezett külföldi hallgatók kérésére — az idén magyar nyelvtanfolyamot is szervez­tek. Az első előadást kedden tartották Veszprémben. A külföldi hallgatók — akik kö­zül többen korábban már részt vettek a szabadegyete­men és nagyon sokan régeb­ben tanulnak magyarul — az itteni tanfolyamon főleg a nyelvtannal kívánnak megis­merkedni. Gazdasági tevékenység — közéleti fe BALASSAGYARMAT AZ EZREDIK.,. A balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál a dolgozók versenyvállalása szerint augusztus 20-ra várták az ez­redik traktorvezető-fülke el­készítését, a jól szervezett munka eredményeként azon­ban egy hónappal előbb, már kedden átadták. Az év hátralevő részében még 1300 hasonló fülke készül Ealassagyarmaton. Kánikula A napok óta, tartó kánikula július 19-én, kedden érte el tetőfokát Somogybán. Alapo­san felmelegedett a Balaton vize. A déli part sekélyebb részein a víz hőmérséklete el­érte a 25 fokot. Rossz a mérleg „Csat" a göngyöleg Baj van a minősítéssel Jogosan méltatlankodnak az Ilka-majori ak Mostanában túlságosan is zajos az Ilka-majori málnaát- vevőhely. Egymást érik a parázs veszekedések s az ügyfelek legtöbbször csa­lódva, keserű szájízzel távoz­nak. Háztáji kistermelőkről, nyugdíjasokról van szó, akik a ház körüli termést adják ei — s akik — erről is meggyő­ződtünk, jogosan kifogásolják a felvásárlás itt alkalmazott módszerét. A ládák súlya ugyanis változó. 1 kiló, 1 kiló 10, vagy 1 kiló 20 dekát nyom. Mégis, az átvevő — va­lamiféle rendelkezésre hivat­kozva — 1 kiló 40 deka tára­súlyt von le minden egyes málnával megrakott „göngyö­leg" után. Kintjártunkkor éppen Bányai Mihályné és Ványolós Jenőné méltatlan­kodott, hogy a 92 dekás re­keszért is 1 kiló 40 dekát számoltak. Izsák Árpádné és Veres Istvánná elmondották, hetedik éve már, hogy a földművesszövetkezetnek ad­ják el a málnát — hat évig simán, rendben ment' az át­vétel. az idén azonban meg­szaporodtak a panaszok. Németh János, a földműves­szövetkezet átvevője, ezt cá­folni igyekezett. Próbaképpen 5 ládát tettünk egymás után a mérlegre. Az első — 1 kiló 40 deka helyett, 1 kiló 10 de­kát mutatott. A második alig érte el az 1 kilót, a harmadik 1 kiló 20 dekának bizo­nyult, míg a negyedik és az ötödik láda 1—1 kilót nyo­mott. Nem nehéz kiszámíta­ni, hogy az Ilka-majori átve­vőhelyen göngyölegenként ládasúiy címén 30—40—50 de­kával károsítják meg a ter­melőt. öt ládába körülbelül 12—13 kilogramm gyümölcs fér, mázsánként tehát leg­alább 10 kiló a tárasúly-külön- bözet. Ráadásul a mérlegek sem pontosak. A közelmúltban — ezt az átvevő tette szóvá — 113 kiló málnából 9 kiló több­let mutatkozott. Egy mérle­I get már kivontak a forgalom- I ból, de az újabb mérleg sem j hiteles. Sok vita támad az I áru minősítése körül is. ! Gyakran a gurulós, értékesebb málnát — ipari alkalmazásra alkalmasként olcsóbb áron ve­szik át. Fazekas Sándor körzeti I MÉK-átvevő, akárcsak az II- ka-majori földmüvesszövet- kezeti málnafelvásárló — a bonyolult utasításokra és a hiányos felkészülésre hivat­kozott A MÉK Pest megyei j felvásárlási osztályának je­lenlevő munkatársa, Almási Béla, az ügyben nem tudott ál­lást foglalni. Sürgős vizsgálatot kérnek az Ilka-majori málnatermesz­tők. Teremtsenek rendet és tisztázzák a felvásárlás felté­teleit (súlyán) Disznó és őzike Hangács-dűlőben, a nagykőrösi tanyavilágban készítettük ezt a felvételt. Úgy látszik, a ke­cses őzike és a nehézkes disznó, jól megférnek egymással. Ha Harsányi néni kilép a konyhából, a maga módján mindkét állat fut felé — a két kedvenc mindig kap vala­mit. (Nádas felv.) KONGRESSZUSRA KÉSZULUNK NYÁRI VIZSGA íme az újabb málnaszállitmány — amit alacsonyabb ka­tegóriába akarnak sorolni az átvevők. (Foto: Gábor) A nyár szakadatlan vizsga a tsz-parasztság, különösen a szövetkezet kommunistái szá­mára. A felkészültség, a helyt­állás és a szorgalom vizsgája. Elmondhatjuk, hogy a szövet­kezetek kommunistái az el­múlt években is igen sokszor és sok helyen, derekasan áll­ták a sarat. Iparkodtak sze­mélyes példamutatással is ma­gukkal ragadni társaikat. S ha másként nem ment, magukra vállalták a terhek legjavát, mások tennivalóit is. A kom­munista szerelő éjjel sem pi­hent, hogy másnap jól mű­ködjön a kombájn, a párttit­kár naphosszat motorozott, hogy az elszakadt ékszíj he­lyett újat kerítsen. S ha jött a vihar, s a tagság egy része közönyösen nézte, hogy szét­hullanak a keresztek, vagy tönkre ázik a széna, a kom­munisták maguk mentek jó példát mutatni, menteni a közös vagyont. A kommunista példamuta­tás, a biztató, megnyugtató szó nélkülözhetetlen fegyvere az idei munkaütközetnek is. Mégse azt tegyék a falu kom­munistái, amit a fenti példák­ban említettünk. S ha eddig így is tették, most gyökeresen szakítani kell a helytelen gya­korlattal: a falusi pártszerve­zeteknek is korszerűbben, az eddiginél igényesebben kell szervezniük a munkát. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kommunisták ezután az apró, gyakorlati tenniva­lókban ne segítsenek, ha se­gíthetnének. Hogy ne javítsák a kombájnt, ne szaladjanak ékszíjért, ne legyenek az el­sők, ha a természet tettekre szólít. Segítsenek és dolgozza­nak, de ne a régi „tűzoltó” módszerekkel és ne mások he­lyett, hanem együtt a többiek­kel, társaik élén. A párt, a kommunisták ere­je abban rejlik, hogy hatni tudnak társaikra. Hatni tud­nak, mert ismerik őket, szívü­kön viselik övéik gondjait. — A kommunisták ereje — ha hivatásuk magaslatán állnak — abban rejlik, hogy képesek a jó ügy érdekében megszer­vezni, talpra állítani övéiket, s ha mások csüggednek is, bennük van annyi tartalékerő, hogy jut belőle a többieknek is. Egy kicsit előre látni és mindig előre megszervezni, felkészíteni a tsz-tagságot a várható és a nem várható es­hetőségekre is. Hogy idejében és jó minőségben álljon ké­szen a kombájn, a felelősök gondoskodjanak a szükséges kellékekről, s ha nem gondos­kodtak, viseljék hanyagságuk következményeit. A kommu­nisták nagy tennivalója, hogy a tagság egésze érzéseiben és akaratában állandó készenlét- j ben álljon a tettekre. A vi- ! bar hirtelen jöhet, olyan jól I egyetlen tsz sem áll, hogy va- 1 lamiféle külön csapata legyen, amely csak az eget kémleli, s ha baj fenyeget, a helyszínre siet. Azt viszont előre meg lehet szervezni, hogy az ele­mek fenyegetése esetén kinek mi legyen a kötelessége. S ak­kor nem lesz fejvesztett kap­kodás, nem lesz vita, veszeke­dés, ki menjen, ki ne men­jen. A vitás kérdésekben mindig hallassák szavukat a kommu­nisták, s ne engedjék, hogy a nagyobb hang, az ügyes mel­lébeszélés legyen a győztes. Ne engedjék, hogy a szorgos cselekvést kívánó napokban valaki fecsegéssel helyettesít­hesse a munkát. Segítsenek minden vitás ügyben tiszía helyzetet teremteni, őszintén és kíméletlenül mondják mindenki szemébe az igazat. Ne nézzenek el semmiféle lazaságot, leplezzék le azokat, akik hanyagságukkal, nemtö­rődömségükkel kárt okoznak társaiknak. Gondoskodjanak róla, hogy az önzetlen szorga­lom elnyerje méltó jutalmát. Ne engedjék, hogy az öntelt­ség, az önzés, a harácsolási vágy úrrá legyen némelyeken. Tavaly például nem egy tsz- ben segítettek volna szomszé­dok az elkésett aratásban, be- hordásban. Csakhogy a tagság egy hányada nem engedte. „Megbírjuk magunk is”_ — mondogatták. „Eszünk ágábrn sincs másnak adni a kenye­ret.” S a hősködésből, a kap­zsiságból az lett, hogy jelen­tős veszteséggel, erősen meg­késve takarították be a gabo­nát. Figyelni és látni mindent, okosan szervezni a holnapot és a holnaputánt: ez most a falu kommun istáinak legfőbb tennivalója. K. Gy. SZOMBATON NYÍLIK Őszibarack-kiállítás Szegeden, július 23-án nyí­lik a IV. országos őszibarack­kiállítás, amelyre a hagyomá­nyos termőtájak már elküld­ték nevezéseiket. A kiállftá­TISZAHÁ TI EXPEDÍCIÓ Kedden Szegedről elindult tizenkettedik útjára a Tisza- kutató expedíció. Ez alka­lommal a folyó legősibb tá­ját, Tiszavíd és Tiszaszalka környékét keresik fel. Ez a vidék, az úgynevezett Tisza- hát, távol esik a lakott he­lyektől, s így megőrizte eredeti szépsé­gét, sem állatvilágáról, sem növényzetéről nincse­nek még felmérések, tudományos adatok. A Tisza-táj ismeretlen vi­lágát felderítő expedíciót ala­posan felszerelték. Varsákat, hal-, lepke- és rovarfogó háló­kat, különleges fényképező­gépeket, preparáláshoz szük­séges anyagokat, fiolákat vit­tek magukkal a kutatók. Az út nagy részét a fo­lyón teszik meg ladiko­kon. A csónakok motorját azon­ban az ősi területen nem használják, nehogy felverjék a táj csendjét, megzavarják az ártéri madarak életét. A kéthetes tanulmányút megfigyelései tovább gazda­gítják a készülő Tisza-mono- gráfia anyagát son 60 termelőszövetkezet, állami és kísérleti gazdaság vesz részt illatos árugyűjte­ményével. A szatymazi, a mecseki és a budai őszibarackvetélkedő legjobbjai 14 díjat kapnak. A feldolgozó ipar is képvi­selteti magát. A Szegedi Kon­zervgyár a tartósított gyü­mölcs legkülönbözőbb válto­zatait, a Helvéciái Állami Gazdaság pedig őszibarack­pálinkát mutat be. 20 literes habverő Szombathelyen a Fémmeg­munkáló Vállalatnál az év vé­géig 310 húszliteres habverői készítenek. Ennek fele cseh­szlovák exportra kerül. A habverő krémek készítésére* sőt tészta dagasztására is kb tűnőén felhasználható. t uaimi v tiiicn., o cui'uci “ * ségesen, szocialista módon i foglalkozik a munkások üevei- ; vei, felkarolja kezdeménye-j zéseiket, személyes magatar- ' tásával és szervezői dinamiz- j musával mozgósítja munkatár- j sa it. A gazdasági vezetők- j nél egyáltalán nem kívá-' natos, sőt káros a funkció- j halmozás. Az eredményesen \ gazdálkodó vezető érdemi : tevékenységével társadalmilag! is a legnagyobb hasznot hajt- ' ja a közösségnek. A gazdasági vezetők, a néni j állam e vállalati, képviselői j egyben a helyi kollektíva bi- ; zalmát is kiérdemelve dől- j goznak a közélet élvona- i Iában. A társadalmi hala-; dúsunk ütemét meghatározó i .anyagi termelés parancsom- j kai szocialista vezetők, övez- > zen hát megfelelő tisztelet > és közmegbecsülés minden] gazdasági vezetőt, aki időt j és fáradságot nem kímélve | nagy hozzáértéssel, eredmé-! nyesen tevékenykedik a gond- 1 jaira bízott kollektíva és a: népgazdaság érdekeinek szol- ; gálatán. i K. J. demes jobban sáfárkodni, ] hogy több és olcsóbb árut kapjon a társadalom, s a jól dolgozók jussa is növekedjék. A termelésirányításról a fej­lesztésre, az anyagbeszerzés­ről az értékesítésre terelődik mindinkább a figyelem. A so­kasodó új feladatok már nem oldhatók meg munkahelyi és otthoni túlórázással, na­gyobb hozzáértéssel kell a vállalati gazdálkodás leglé­nyegesebb kérdéseiben dön­teni. Vagyis nem egysze­rűen több, hanem magasabb színvonalú, intenzívebb gaz­daságvezetői munkára van szükség. A VEZETŐK FELADAT­KÖRE, munkája nemcsak for­mailag, hanem tartalmilag is tovább fejlődik, egyre in­kább átfogja a bővített új­ratermelés egész folyamatát. A termelési, a fejlesztési, a beruházási, az értékesítési te­vékenységben egyaránt nö­vekszik a vállalati szintű döntések szerepe. A vállalati gazdálkodás színvonala mind közvetlenebbül kihat az érin­tett kollektíva életkörülmé­nyeinek alakulására is. Már jelenleg sem csupán a sze­mélyi jövedelmek mozgó ré­szére (a prémiumra, a nye­reségrészesedésre) van hatás­sal, hanem az ésszerű és takarékos létszámgazdálkodás révén az alapkeresetek alaku­lását is befolyásolja. MINDEZ EGYBEN azt is jelenti, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer előkészíté­sének és kiteljesedésének időszakában tovább erősödik a vállalati vezetés szocia­lista jellege. Azzal, hogy a gazdálkodás fontos kérdései­ben a döntés joga a válla­latokhoz került, ahol a szük­séges információkkal éppen úgy rendelkeznek, mint a végrehajtásban nélkülözhetet­len felelősséggel, óhatatlanul növekszik a vezetés demok­ratizmusa is. Vagyis a dön­tések bizonyos fokú decent­ralizálásával a helyi vezetők felelőssége az irányításukra bízott munkáskollektívák­kal szemben is növekszik. ILYEN ÉRTELEMBEN azt mondhatjuk, hogy a gazdasá­gi tevékenység mind maga­sabb színvonalú közéleti te­vékenységgé válik. Vagyis a hivatalos vezetői ténykedés és a társadalmi munka szer­ves egységbe ötvöződik a szo­cialista gazdálkodásban. For­mális dolog tehát valamiféle elvont társadalmi munka számonkérése olyan jól dol­gozó gazdasági vezetőtől, aki odaadásban, a népgazdasági érdekek képviseletében méltó partnere a vállalat társa­A GAZDASÁGI vezető általában nem nyolc órát dolgozik. Postabontás, napi vitás — kooperációs, anyagel­látási program stb. — kér­dések tisztázása, értekezle­tek, személyi prpblémák. Üjabb ügyek, az emberek egymásnak adják át helyüket íróasztala előtt. A vezető né­zi az óráját. Jó lesz igye­kezni, még valamelyik intéz­kedés végrehajtását a hely­színen kellene ellenőrizni, de hamarosan vége a műszak­nak, s elnéptelenednek a mű­helyek és az irodák. Amikor elhagyja az üzemet, a portás­nak jó éjszakát köszön, rit­kán érzi a jól végzett munka nyugtató örömét. Az önma­gával elégedetlen ember fe­szültsége dolgozik benne: ma sem tudta hiánytalanul elvé­gezni mindazt, amit előre ter­vezett. Irat táskájában jelen­tések, tervek, szakfolyóiratok, majd otthon ... ÍGY MEGY EZ NAPRÓL NAPRA, évről évre. A tenni­valók nem csökkennek, sőt sokasodnak. Mostanában újabb és újabb kérdésekben dönthetnek a vállalatok saját hatáskörben. A növekvő ön­állóság több munkával és nagyobb felelősséggel jár. A gazdasági tevékenység köre egyre bővül. A termelési %fel­adatok intézésén túl a bére­zéssel és a létszámmal is ér­

Next

/
Thumbnails
Contents