Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-19 / 169. szám

Próbaüzemben a velővonal Barackvelőt készít a konzervgyár A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM 1966. JÜLIUS 19., KEDD A teljes egészségügyi ellátás felé Rendelet a termelőszövetkezeti tagok betegségi és szülési segélyezéséről Érdekes közhely volt har­minc esztendővel ezelőtt, hogy a paraszt csak akkor eszik baromfit, amikor vagy ő döglődik vagy a csirke. Volt ezekben a szavakban némi túlzás, de valamennyi igazság is. Az bizonyos, hogy a föld népe sokszor zsugoriságig érő takarékosságában nem sokat törődött az egészségével, or­vosra, patikára csak utoljára költött. Aki körülnéz a községek or­vosi rendelőjében, jól láthat­ja, hogy a népes váróban ma már számarányának megfele­lően ott van a parasztság is. Megkapják a szükséges orvo­si ellátást, kórházi ápolást, ingyen gyógyszert, még segély­re is számíthattak a termelő- szövetkezet részéről. Már csak a táppénz hiányzik. Július elsejével rendelet je­lent meg a termelőszövetke­zeti tagság betegségi és szü­lési segélyezéséről, dr. Hanny Vilmos, a városi tanács mező- gazdasági osztályának jog­ügyi előadója szívesen beszél a fontos rendeletről. — Július elsejétől betegségi segélyre jogosult az a terme­lőszövetkezeti tag. aki beteg­ségéből kifolyólag kereset­képtelen, vagy akit közegész­ségügyi okból foglalkozásától eltiltanak. Keresőképtelennek számít az a kisgyermekes anya, aki egy éven aluli gyer­mekét ápolja vagy tizennégy éven aluli vörhenyben megbe­tegedett gyermekét otthon gondozza. — A betegségi segély na­pi összege a megbetege­dett tag előző naptári év­ben elért egynapi átlagos részesedésének 50—75 szá­zaléka. A segély mértékét a közgyű­lés a termelőszövetkezet alap­szabályában állapítja meg. Magasabb segélyt kell meg­állapítani az olyan tagoknak, akik a megbetegedést megelő­ző évben kétszáz munkanapot dolgoztak és azoknak, akik legalább két év óta termelő­szövetkezeti tagok. — A segélyezés alapja a be­teg tag előző évi részesedése, amit a közösben elvégzett munkáért kapott. Tehát nem számít bele a háztáji föld megművelése. A természetben adott részesedést az érvényes elszámoló áron kell pénzér­tékre átszámítani. Az irányadó részesedést úgy számítják ki, hogy a tag előző évi részesedését elosztják a munkában eltöltött napok számával. Irányadó részesedésként leg­feljebb napi 240 forintot lehet figyelembe venni. — Annak a termelőszövet­kezeti tagnak, aki előző évben legalább kétszáz munkanapot dolgozott, az orvosilag igazolt keresőképtelenség idejére, de legfeljebb egy évre jár a se­gély. Ha a megbetegedést gu­mókor okozza és a tag két éven keresztül teljesítette az évi kétszáz munkanapot, ak­kor a segélyre két éven ke­resztül jogosult. A betegségi segély havon­ként utólag esedékes és év közben arra előleget kell fo­lyósítani. Ha a keresetképte­lenség hatvan napnál tovább tart, akkor a hatvanegyedik naptól a teljes segélyt kell ki­fizetni. Az előlegen felüli részt közvetlenül a zárszám­adás előtt, annak eredményé­től függően fizeti ki a ter­melőszövetkezet. — Lényeges változást hozott a rendelet a szülési segély ügyében. Eszerint a termelő- szövetkezetben tagként dol­gozó terhes nőt nem szabad egészségére káros munka­körben foglalkoztatni, a szUlés előtt négy, utána tizenhat hétre szülési sza­badság címén minden munka alól fel kell men­teni. Annak a szülő nőnek, aki a szülést megelőző évben a kö­zös munkában legalább száz­húsz napot dolgozott, a szülé­si szabadság minden napjára az előző év egy napra eső át­lagos részesedésének száz szá­zalékát kell szülési segély cí­mén kifizetni. — A rendelet kimondja, hogy a betegségi és szülési se­gélyt a termelőszövetkezet a szociális-kulturális alapból folyósítja, amelybe a tagok között kiosztható pénzbeli és természetbeni részesedésnek legalább két százalékát helye­zik el. Az alapon belül beteg­ségi segélyezés céljára akko­ra összeget kell elkülöníteni, amekkora összeg az előző években felmerült. Ha az ilyenformán tartalékolt összeg az év folyamán nem elégsé­ges, akkor a termelőszövetke­zet árbevételeiből kell a szük­séges pénzügyi eszközöket biz­tosítani — mondotta befeje­zésül dr. Hanny Vilmos. • • Ot év után újra találkoztunk öt éve, hogy megszáradt a pecsét az érettségi bizonyít­ványunkon, s a vidám bankett után „Viszontlátásra a talál­kozón” szavakkal búcsúztunk el egymástól. Hogy elszaladt, pedig nem volt könnyű! Kemény nőna­pok katonaruhában, idegtépő egyetemi vizsgák, helytállni az életben, a munkában — ki­nek mi jutott. De most megfiatalodva, a régi mosolygós diákképpel — bár kissé hiányosan — együtt ül a régi tanteremben az osz­tály. Osztályfőnöki órára gyűlt össze a IV. D. Meghatódva érkezik az osz­tályfőnök, fiatal feleségével, aki annak idején az előttem levő padban ült. Más város­ba, új környezetbe kerültek. De a Dóra kezében levő fény­képen vidáman mosolyog a kis „trónörökös”, volt osztály- főnökünk szeme fénye. Néhány pad hiába várja egykori gazdáit. Juli beteg, azért nem lehet itt, András külföldön van, Gabi pedig nászútjáról küldött üdvözlő táviratot. Magdi, Jóska. Béla — nem tudni miért, nem jöttek el. Pedig milyen érdekes fel­eleveníteni a régi diákcsínye­ket, a nehéz órák izgalmas nerceit a felejthetetlen kirán- fulésok epriódjait. Mindenki sorra kerül, el­Csiitörtükön: VB-ÜLIÍS A városi tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön reggel 9 órakor ülést tart. Az ülés napirendjén szerepel: a vá­rosi tanács építési és közleke­désügyi osztályának beszámo­lója az osztály első félévi munkatervének végrehajtásá­ról. Második napirendi pont­ként a felvásárlási csoport jelentését hallgatják meg a vb tagjai a város első fél­évi tervének teljesítéséről. A konzerv IV. mögött csillogó gépeken törik meg a déli nap. Kaszap Ambrus és Lajtár István, az előbbi az üzem mű­szakvezetője, az utóbbi a laboratórium vegyésztechnikusa, egyesült erővel magyarázzák: — Uj szalag próbaüzemelését látják itt. A Kőbányai Vas- és Acélöntöde gépei ezek (a szalag egyik része, a másik ré­gebbi gépekből áll, amelyeket a gyárban már korábban is használtak) az ipari vásáron mutatták be, és ide küldték próbaüzemre. A barackot mosás után előgőzöli'k, majd egy paszírozón megpaszírozzék, ahol egy elég durva massza a végeredmény. Itt választják el a magtól, majd kétezrelék kénessavat adnak hozzá, s így kerül a ciszternákba, a nagy tárolótartályokba. Ez a velő alapanyaga a barackíznek is. Körülbelül nyolcvan százaléka kerül majd exportra. Bányász—Papp mondja, hová került, mi lett belőle. Klári most érkezett Szeged­ről, felvételi vizsgát tett a fő­iskolán. Most, fiatalasszony­ként szánta rá magát újból a tanulásra. Laci már „öreg” tanár, hi­szen egyévi tanítás áll mö­götte. Attila viszont fiatal ve­gyészmérnök, még ki sem pi­hente az államvizsga fáradal­mait. Bandi most lett vegyipari technikus, Pista éppen olyan jó erőben van, mint annak idején, s leszerelése óta az OTP-ben dolgozik, Bella Pes­ten dolgozik és tanul, Jancsi a konzervgyárban van jó ál­lásban. Az osztályban még csak egyedül Ica írhatja a neve elé a „dr.”-t, ő jogot végzett Pécsett. Mindenki beszél kérdezés nélkül. Jólesik hallgatni a már megvalósult régi álmo­kat, terveket. Egyeseknek talán göröngyö­sebb volt az út — de mégis kialakult. Este pedig a Cifrakertben megterített asztalnál meny­asszonyokkal, férjekkel, fele­séggel kiegészülve együtt éne­kel az egykori Arany-osztály. öt év múlva ismét találko­zunk — ezt fogadtuk meg egymásnak búcsúzáskor. Szentpéteri Zoltán Presszósarokban a nyárról A Vénusz hűtőszekrényre vár Kaszálják a füvet a Szabad­ság Termelőszövetkezetben. Papp felv. A város két legforgalmasabb eszpresszója minden bizonnyal az fmsz Kőrisfája és a Ceg­lédi Vendéglátó Vállalat Vé­nusza. Az előbbi az ifjúság szóra­kozóhelye, az utóbbit viszont az idősebbek kedvelik. Mindez természetesen meg­látszik a helyiségeken, a ven­dégek összetételén és ... a ze­nén. Esténként a Vénuszban zon­gora halk hangja mellett be­szélgetnek az emberek, a Kő­risfában a zongora mellett dob szól és kellemes énekszó. A nyár, a főszezon a cuk­rászdákban. Ezért kerestük meg a két eszpresszó vezető­jét, beszéljenek az idei szezon eddigi tapasztalatairól, A Kőrisfában este, a Vé­nuszban délelőtt jártunk. Kisé- rinét az adminisztrációban za­varjuk meg. — Nálunk — mondja — a második és harmadik negyed­évben rendszerint jó a forga­lom. Április, május, júniusban 630 ezer forint volt a tervünk, és 300 ezer a saját termelésből. Saját termelés alatt értjük a kávét, süteményt, fagylaltot. Túlteljesítettük annak ellené­re. hogy a június, a rossz idő miatt gyenge volt. Naponta két, két és fél kiló kávét főztünk meg szimplának, duplának. Naponta 416—420 duplát fogyasztanak a vendé­gek. Tizenhatan és felen dolgo­zunk itt. Felen mondom, mert az adminisztrátorunk két üzle­tet lát el. Tizenhatan két mű­szakban szolgáljuk ki vendé­geinket, itallal, süteménnyel, kávéval. Italban konyak a sláger, és a vermuth. Mindket­tőből jóval nagyobb mennyisé­get tudnánk eladni, ha kere­teink engednék. Ugyancsak korlátlan a sör eladási lehető­ségünk is. Bár a nyár közepén vagyunk, a sör szállításában nem volt jelentősebb fennaka­dás. Még vasárnap is szállíta­nak. Jéggel hűtjük a szóda­vizet is. Így minden időben hűvös hűsítő italt tudunk a vendég asztalára tenni. Nem is lenne itt baj, ha csak egy kicsit több lenne a he­lyünk. Így még egy hűtőgépet sem tudunk beállítani (amilyet eddig adtak volna, mind na­gyobb volt a rendelkezésünkre álló területnél), most ígértek egy kisebbet, talán lesz belőle valami. Nagy szükség lenne már rá, mert ha több fagylal­tot kapunk, nehézséget okoz annak eltartása. A hűtőpult ilyen forgalom mellett nem elegendő. A másik szükséges beruhá­zás — s itt már a télre gon­dolunk — egy új kályha beál­lítása. Reméljük, hogy kapunk egy nagy kokszfűtéses cserép­kályhát, amely a terem mind­két részét kifűti. Ez sem drá­gább mint a légfűtés felújítá­sa, amelyhez át kellene alakí­tani az egész rendszert. A cse­répkályha a mi körülményeink között gazdaságos és meleg. De nagyon előre szaladtunk. Most kezdtük a harmadik ne­gyedévet 500 ezer forintos tervvel. Ha az időjárás is se­gítségünkre lesz — sikerül is teljesíteni. (b. h.) Eltartók és eltartottak Az év első felében egyetlen szerződést nem kellett felbontani Reflektorfényben: AZ EMELÖS A befőttüzemnél körtés üve­gekkel teli rakodólapot emel magasba az elektromos villás emelő. Vezetője, Czirják Fe­renc három éve kormá­nyozza a piros masinát. A lá- daszegezésnél eltöltött nyolc év után került ide, a nye­regbe. De ma már megszo­kott kép, szinte összetarto­zik a konzervgyár útjain ka­nyargó emelő, s megbízható, nyugodt vezetője. Munkájára terelődik a szó. Az anyag­nak mintegy kilencven szá­zalékát mozgatják az övé­hez hasonló gépekkel. Az a vagonból kezdve a szállításáig üres üvegeknek való kirakásától készáru raktárba sokszor igénybe veszik az öt­letes kis erőgépet. Egy műszak alatt 100—110 megrakott rakodólapot szál­lít rendeltetési helyére. S amire büszke, gépével eddig még nagyon megértették egy­mást. Három műszakban dolgozik. Feje felett egyelőre még a kék ég, bár már többször Ígérték neki az eső ellen a ki­feszített műanyagot. Szentpéteri Töltik már nem vártuk... Az Alszegen él egy idős, nyomorék ember. Mióta én emlékszem, a legkülönbözőbb korú gyerekek gúnyolják, bosszantják a szánalomra méltó szerencsétlent. A jobb érzésű felnőttek ilyenkor csak a fejüket csó­válják, s legszívesebben egy­két nyaklevessel utasítanák rendre a neveletleneket. De ők még gyerekek, majd csak benő a fejük lágya — így vagyunk vele. A minap azonban az egyik fuvaros kocsiján ülő két em­ber talált szórakozást a sze­gény nyomorék bosszantásá­ban, csúfolásában. Mindezt a főtéren, több em­ber szeme láttára tették — majd jót nevetve, közévágtak a -lovaknak. Nevetséges? Egyáltalán nem. Nagyon szomorú, hogy meg­lett, felnőtt emberek így visel­kednek. Sz. Z. A városi tanács igazgatási osztályán ez idő szerint het­venkilenc tartási szerződést tartanak nyilván. Ebből tíz életjáradékos és tizennégy az örökösödési szerződés. — 1964-ben még tizenhat tartási szerződés felbontása ügyében fordultunk a bíró­sághoz — mondotta dr. Szabó Károly osztályvezető. Nyug­talanítóan nagy szám. Az ál­landó bizottság aktívacsoport­jának jó munkáját dicséri, hogy 1965-ben már csak két ilyen irányú peres eljárás folyt, és az, hogy az idei esz­tendő első felében egyetlen ilyen bírósági eljárásra sem került sor. — Az állandó bizottság leg­utóbbi ülésén figyelemre méltó javaslatot tett. Esze­rint helyes lenne, ha a tar­tási szerződések nyilvántar­tásba vétele után az osztály leltárba venné azokat az in­góságokat, tüzelőanyagot, ter­ményt, számottevőbb élelmi­szereket, amit az eltartott a szerződéses viszonyba magá­val visz. Ilyen leltár egy esetleges vitánál igen hasz­nos, peres eljárás során ügy­döntőén biztosíthatja az el­tartott érdekeit és elejét veszi a kisemmizésnek. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Házasság feltétellel. Szere­lem és érdek. Magyarul beszé­lő szélesvásznú csehszlovák film. Csak 16 éven felüliek látogathatják. Kisérőműsor: 7. Világhír­adó, Magyar Híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. SPORT MZtsó hvíf/en a honzcrvf/tjiír Az Élelmezési Ipari Dolgo­zók Szakszervezetének rende­zésében a múlt vasárnap sportvetélkedőt tartottak, öt üzem 212 fővel képviseltette magát. Az ünnepi megnyitó után a sportolók atlétika, röplabda, kézilabda, asztalitenisz, sakk és labdarúgásban vetélkedtek egymással. Részletes eredmények: 100 m síkfutás: ... 3. Nagykőrösi Konzervgyár, 400 m síkfutás: 1. Nagykőrösi Konzervgyár, tá­volugrás: 1. és 3. Nagykőrösi Konzervgyár, súlylökés: ...2. Nagykőrösi Konzervgyár, grá­nátdobás: ... 3. Nagykőrösi Konzervgyár, röplabda: 1. Nagykőrösi Konzervgyár, kézi­labda: ...2. Nagykőrösi Kon­zervgyár, asztalitenisz: 1. Nagykőrösi Konzervgyár, sakk: 1. Nagykőrösi Konzerv­gyár, labdarúgás: ... 3. Nagy­kőrösi Konzervgyár. A szerzett pontok alapján a Nagykőrösi Konzervgyár let! az első 39 ponttal és az ÉDOSZ által adományozott vándorserleget most első al­kalommal a Nagykőrösi Kon­zervgyár dolgozói nyerték, ét így esztendeig őrzői a serleg­nek. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Szeműk Ferenc éí Kecskeméti Mária: Zoltán, Szára; István és Nagy Anna: Julianna, Kovács István és Hegedűs Julian­na: Zsuzsanna, Szigetvári Pál és Tóth Erzsébet: Csaba, Nemei György és Hegedűs Mária: Györ­gyi nevű gyermeke. Házasságot kötött: Halmi Istvár és Csikős-Kis Ilona, Mátrai László János és Telces Eszter, Dobozi Mihály és Erdei Mária, Kis György és Bálint Mária. Meghalt: Palya Jánosné Szuda Rozália. Hampa Józsefné Je- senszky Eszter, Czirják Sándor, Benke Ferenc. Zoboki István, Écsi János, Szilágyi Imre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents