Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

Hét éve a bírói emelvényen Tizenhét évvel ezelőtt két székkel többet tettek a bírói emelvényre, s kicsit ijedten ült le rá két egyszerű ember — bíráskodni. Nem ismerték a büntetőtörvénykönyvet, a bíróságról, a ,.törvényről” azt tudták: nem jó, ha elé kerül az ember, mert a szegénynek ott soha nem lehet igaza. Aztán nem­csak földje lett a szegénynek, hanem szaiij, becsületté is. S hogy a bíró mellett — először tizenhét évvel ezelőtt — ott ült két egyszerű ember is, bizonyította, hogy fontosnak tar­tották a szavát, mérvadónak a véleményét. Pedig ezek az emberek „csak” az élettapasztalatukat, a lelkiismeretüket, az ember szer etetüket hozhatták magukkal. Lelkiismeret, emberszeretet, életismeret. Es még mi? Milyen emberszeretet, életismeret kell ahhoz, hogy az ülnök tevékenysége hozzájáruljon ahhoz, hogy igazságos ítéletet hozzon a bíróság? A Monori Községi Tanács nagytermében már elhang­zottak az ülnöki eskü egy­szerű, komoly szavai: „Eskü­szöm, hogy a Magyar Nép- köztársasághoz, annak népé­hez, alkotmányához hű le­szek .. Budai Ferencné nem elő­ször mondja el az eskü szö­vegét, hét éve ülnök. A hét év alatt sokszor ment szo­morúan haza a bíróságról, sokszor mondta: várjunk egy kicsit, én megnézném ezt a gyereket, milyenek a családi körülményei, milyen környe­zetben nőtt fel.-Öt éve egy fiatalkorú bű­nözőt vezettek a bíróság elé. A gyerek a mostohaanyjánál élt — az apját súlyos bűn- cselekmény elkövetése miatt kivégezték. A fiút az utca nevelte. Budáménak az volt a véleménye, töltse le a gye­rek a büntetését, de azt éreztessék vele, hogy nem követett el helyrehozhatat­lan bűnt, hopy a büntetés le­töltése után szakmát tanul­hat, ember lehet belőle. Mert ez nagyon fontos, hogy érezzék az emberek, nem dobta el, nem taszította ki őket a társadalom. Vagy egy másik eset. Egy fiatal fiú botot emelt az anyjára. Felháborító, kétség­beejtő. De az anya menhe- lyen nevelkedett, soha nem ismerte a szeretetet, a meg­értést, s nem tudott a fiának csak azt adni, amit ö kapott — durvaságot. A gyereket Budainé pártfogásába vette — ő úgy mondja: a nevelt fiam — s a gyerek megsze­lídült. Az a véleménye: az embe­reknek adni, ezt kell megta­nulniuk, nem latolgatva, szá- mítgatva, hanem elsőként. S minél többet ad az ember, annál gazdagabb lesz. Másfél éve egyedül ül a bírói pulpituson és békélteti a pereskedő feleket, a válni akarókat. Milyen eredmény­nyel? Az ügyfelei nemigen szoktak visszatérni a bíró­ságra. Mi a titka, mivel tudja meggyőzni a haragosokat? Először végighallgatja őket, s aztán azt mondja: hara­gost nem nehéz szerezni, ba­rátot igen. S milyen érdekes, ifi is lehet barátot találni, talán éppen a sértett vagy sértő fél személyében. Igen furcsák Budai Ferencné tár­gyalásai. Bemegy két felhá­borodott ember, akik a fo­lyosón meg tudnák fojtani egymást egy kanál vízben, és együtt jönnek ki, kicsit szégyenkezve, de megköny- nyebbülve. S hálát érez az egyik, megbocsátást a másik. Mi a titka? Szeretni kell az embereket, s akkor min­den könnyen megatétható, el­érhető. Minden titetesiséges, becsületes cél. (dm) ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Czinder Bálint, Veosésen dr. Sim&n Sándor tart ügyele­tet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a Dózsa György úti. Ruhacsere kizárva Segítség a háziasszonyoknak Hírt adtunk nemrég arról, hogy Monoron, a Pattermann utca 14. szám alatt meg­nyílt a Ruhatisztító Ktsz felvevőhelye. A lakosság meg­elégedéssel fogadta a beje­lentést, annál is inkább, mert Monoron mindeddig csak egy ruhatisztító és festő kis­iparos működött, s így nem tudta teljesen kielégíteni a helybeli és környékbeli la­kosság igényeit. Nagy előnye az újonnan megnyílt felvevőhelynek, hogy a község központjában, a leg­forgalmasabb helyen van, azonkívül a ve gy tisztításon és festésen kívül mosást is vállalnak. Nagy Györgynétöl, a mo­hon felvevőhely vezetőjétől megtudtuk, hogy az első szállítmány — négy zsáknyi ruha — már bekerült a fő­városi Ruhatisztító Ktsz-be, ahol a legkorszerűbb gépek­kel, nagyüzemi módszerek­kel végzik a munkát. — Hetente egyszer (pénte­ken) történik az összegyűlt ruha elszállítása, s a követ­kező pénteken kerül vissza hozzánk az előző heti szál­lítmány — mondja Nagy Györgyné, s hozzáteszi: — Legkésőbb csütörtök estig kell tehát a ruhát leadni ahhoz, hogy még azon a héten sorra kerüljön. Többen azért idegenked­nek egyelőre a Patyolat rendszerű mosástól, mert félnek, hogy elcserélik a le­adott holmit. — Ettől nem kell tarta­mok — nyugtat meg Nagy- né —, minden átvett darab­ra rávarrunk egy lasnit (fe­hér vászonszalagot), amelyen a felvevőhely száma és a beadott ruha sorszáma talál­ható. Ugyanazt a számot be­vezetjük az iktatókönyvünk-' be a tulajdonos nevével, lak­helyével és a leadás pontos dátumával, s ennek másodpél­dányát mellékeljük a fővá­rosi ktsz-nek is. A kimosandó fehérneműnél pedig az tör­ténik, hogy a batyuba kö­tött ruhára odabent egy korszerű jelölőgép tapaszt rá minden darabra egy ilyen kis lasnit a megfelelő szám­mal és jellel, tehát nem tör­ténhet semmiféle véletlen csere. A felvevőhely vezetője egyébként azt kéri a lakos­ságtól, hogy tüt, vagy gom­bostűt ne hagyjanak a ru­hákban, mert sok kellemet­lenséget és bosszúságot okoz­nak vele munkatársaiknak. A monoriak bizonyára rö­videsen megszeretik és kel­lőképpen ki is használják az adott lehetőségeket, hiszen azért létesült a felvevőhely, hogy segítsen a háziasszo­nyoknak és a dolgozó nők­nek. (í. o.) MONQB-VIDÍKI A P E S T ME G Y E i H'Ul A P K VIII. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 1956. JÜLIUS 2.. SZOMBAT ÁTADJÁK SZEDTEA1KEHÍG 9 Új iskola Vecsésen Bölcsődét, óvodát és napközit is varnak a Halmi-telepiek 1960-at írtunk. A községi ta­nácsüléseken felmerült egy probléma: iskolát a Halmi-te­lepnek! Még ebben az évben elkészült a terv — s ez évekig csak terv maradt. Egyre ége­tőbb lett azonban ez a kérdés, hiszen a legrohamosabban Ve- csésnek ez a része fejlődik. Né­hány év alatt több száz új ház épült, s ezzel együtt jelentke­zett több száz iskolaköteles gyermek elhelyezésének prob­lémája. Átmenetileg a volt uradalmi présházat alakítot­ták át két tanteremmé, de ez a szükségmegoldás korszerűt­len és ma már édeskevés. Az eltelt hat év alatt nem múlt el tanácsülés anélkül, hogy fel ne merült volna a Halmi-telepi iskola építé­se. Ennyit a múltról. Ha ma arra jártunk, látjuk, hogy állnak már a falak a Kun Béla téren, az új telep köze­pén. A szülők elégedetten állnak meg néhány percre az emeletes épület előtt. Lám, a községfejlesztési forintokat mégsem fizetik hiába. Ügy hírlik, hogy a megye egyik leg­modernebb, legkorszerűbb is­kolája lesz. Négy tágas, vilá­gos tanterem várja váltott műszakkal nyolc osztály há­romszáz tanulóját. A 120 holdról is — inkább géppel Csütörtöki számunkban 120 holdon kézzel címmel megje­lent egy tudósítás, s ebben ar­ról írtunk, hogy a monori Kossuth Tsz-ben 100—120 holdról kézzel kell levágni a ‘gabonát, mert a terület vizes, ‘az árpa dőlt rajta. A félreértést a „kell” szó okozta, mely ebben az eset­ben azt jelenti, hogy a felso­rolt oikok miatt kénytelen a itsz-tagság ezen a területen •kézzel aratni. UBORKA Folyamatosan szállítják az uborkát a vecsési Ezüstka­lász Tsz-ből. Legutóbb tíz mázsa került a szabadpiacra A tsz-ben rövidesen meg­kezdik a kovászos uborka ké­szítését Felszerelt szertáraik, be­épített szekrények, zsi­bongó, mosdók az épület­ben, termésköves járdák az udvaron — mind a korszerű oktató­nevelő munka szolgálatában. Ezenkívül a gyakorlati fog- , lalkozások részére egy teremj és pedagóguslakás is tartozik § x^sr Vidám vasárnap délután Gyömrőn Beszámoltunk mái arról, hogy „Erre táncol a világ” címmel vidám táncos, zenés műsor lesz Gyömrőn, a járási művelődési házban vasárnap délután öt órakor. A szerep­lők: Ungár Anikó bűvész, Tóth Károly parodista, Kállai Judit és Németh István tánc- dalénekesek, a Trásy táncos- pár, Petrovics Tamás zongo­rista, Jose Arsamendia Para­guay gitáros, és a Debreczy énektrió. Rendezte és konfe­rál: Dévényi Tibor. ★ Folynak a művelődési ház nyári táborozásának előkészü­letei. A tábor helye Balaton- alsóőrs mellett a Köcsi-tó partján lesz. A táborozáson a művészeti csoportok tagjain kívül a szakkörvezetők, társa­dalmi vezetőségi tagok, azok hozzátartozói vehetnek részt. az épülethez. A tanítás megkezdésével iga- § zi közügy oldódik meg az ú j ^ iskolában. A több mint négy-§ ezer lakosú Halmi-telep ez-s úton is köszönetét mond § mindazoknak, akik szorgál- § mázták az ügyet és kivitelez ték az építkezést. A Ceglédi Építőipari Vál- ^ lalat, mely annak idején vál- ^ lalta az iskola építését, átmenetileg munkaerő és ^ anyaghiánnyal küszködött. $ Készséggel nyújtott azon- | ban gyors segítséget a ^ Pest megyei Iparitanuló ^ Iskola Igazgatósága. Lukács László igazgató és | Dékány László igazgatóhelyet-\ tes száztíz ifjú szakmunkás jelöltet irányított a helyszín re, akik felváltva brigádok ban, szakmunkásvizsgájuk- ^ ként, szakvezetők irányítása | mellett derekasan, elismerésrei méltóan dolgoznak, hogy a ^ vállalt határidőre átadják az épületet rendeltetésének. Reméljük, hogy ez az átadás^ még e nyár végén sorra ke­rül, hogy gyermekeink ősszel már az új iskolába járhas­sanak. Az új létesítmény azonban nemcsak iskolai célokat szolgálhat. A környék kulturális cent­ruma is lehet, könyvtár­nak, TIT-előadásoknak, filmvetítéseknek, kisebb Munka közben Hogyan szerepeltek labdarúg ócsapateink a tavaszi idényben A Déli csoportban három csapatunk (Pilis, Péteri, Úri) szerepelt. Ez a csoport a leg­kiegyensúlyozottabb, legerő­sebb. Ebbeit a csoportban sok­kal nehezebb az élmezőny­ben végezni, hiszen olyan csa­patok szerepelnek, akik nem­rég még a megyei bajnokság­Milyen a jó SS KORSZERŰ KÖVETELMÉNYEK A VEZETÉSBEN A vezetés tudományához az emberekkel való foglalkozás­hoz szinte nélkülözhetetlen a lélektan szerepe. A munka elvégzésének egyik legdöntőbb része minden szer­vezetben az emberi tevékeny­ségben valósul meg. Még ott is, ahol a gépesítés előrehala­dott. Ott ugyan a munka nagy részét gépek végzik, de a gé­pek irányítását, kezelését em­beri tevékenységgel hajtják végre. A vezetői tevékenység köz­pontjában tehát mindenütt az ember áll. Ez a vezetés tudo­mányában alapvető tétel. Min­den más erre épül. A fejlődés minden mozzanata emberi kapcsolatokon nyugszik. A fentiek különösen erős hang- súlyozást kell hogy kapjanak a szocializmusban, ahol a fejlő­dés iránya és mércéje éppen az emberi munka önkéntes válla­lásának és tudatosságának a fokozódása. A megfelelő em­beri kapcsolatok kialakításá­hoz (hivatalon belül és hivata­lon kívül, de tizemen belül és kívül is) nagy szükség van nyét és időnként tanácsot kér tőlük. Ez is emeli a dolgozók öntudatát, megerősíti a dolgo­zóban azt az érzést, hogy tár­sadalmilag megbecsült, szük­ség van rá, aktív szerepe van. Nagyon fontos, hogy az üzemben kialakuljon az egész­séges^ egységes üzemi légkör, hiszen a jó kollektíva össze- forrottsága is befolyásolja nagymértékben az eredmé­nyességet. A helyes szocialista csoportszellemnek egyik alap­vető ismertetője, hogy azokon belül ne szürküljön el maga az egyén sem. Sőt ellenkezőleg, azt kell éreznie, hogy a cso­port, a kollektíva segíti őt egyéniségének kibontakozásá­ban, személyi mivoltának meg­őrzésében, emberi méltóságá­nak tiszteletbentartásában. Egyszóval a megbecsülést, a bizalmat kell, hogy érezze. A csoportok pszichikailag is ösz- sze kell hogy forrjanak, de más csoportokkal se álljanak ellentmondásos viszonyban. Gaál Ferenc (Vége) arra, hogy a vezető a kellő kontaktust meg tudja találni. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezen a téren is van még tennivaló. Ezt a nélkülözhetet­len feladatot nem szabad gé­piesen kezelni. Szükséges, hogy a vezető tisztában legyen az emberekkel való bánás­mód legfontosabb módszerei­vel. Rendelkeznie kell tehát bizonyos pszichológiai ismere­tekkel. Ezekre alapozva fej­lesztenie kell pedagógiai isme­reteit is, mert csak így képes arra, hogy megfelelő befolyást tudjon gyakorolni környezeté­re, s hogy az emberek eredmé­nyesebb munkát végezzenek. Köztudomású, hogy annak a munkateljesítménye minősé­gileg és mennyiségileg is jobb és több, aki örömmel dolgozik, aki látja munkájának tartal­mát és értelmét. Egyre jobban visszahanyatlik azonban az in­tenzitás, megcsappan a mun­kamorál ha unottan, gépiesen, kedv nélkül dolgozik valaki. A jó vezető úgy is erősítheti kapcsolatát munkatársaival, ha megkérdezi azok vélemé­II. ban játszottak. Gondoljunk csak Nagykáta, Ceglédi Épí­tők, Ceglédbercel, Abony, Uj- hartyán csapataira. 1. Abony 13 8 2 3 31:17 18 6. Pilisi KSK 13 6 3 4 33:18 15 8. Úri 13 5 3 5 20:20 13 12, Péteri 13 3 3 7 20:29 9 Ebben a csoportban is nagy a tömörülés. Abony végig ve­zetett, de az utolsó fordulók­ban több váratlan eredményt értek el. A pilisiek szerettek volna legalább a második helyen kikötni. Nos, ez nem sikerült nekik. Nem, mert döntetlent értek el Dánszentmiklóson és vereséget szenvedtek a Ceglé­di Építők otthonában. Mind­két helyen győzni szerettek volna mellesleg a pilisiek. Ha ez sikerült volna, akkor az el­ső helyen állna a pilisi gárda. A pilisi csapat tagjainak többsége fiatal. Lelkesen, jól játszottak néhány mérkőzé­sen. Az utolsó három mér­kőzésen már kiütközött a fá­radtság a fiúkon. Őszre, a pi­lisiek is javítani akarnak. El­sők szeretnének lenni és ak­kor jövőre a megyeiben ját­szanának hosszú szünet után újból. Hát, majd meglátjuk. Az úriak, akárcsak tavaly, ismét a középmezőnyben he­lyezkednek el. Tavaly még az volt a cél, hogy még kell ka­paszkodni a területiben. Az idén már az első hat között szeretnének végezni. Ősszel Abony, Pilis, Ceglédbercel, Farmos is Úriba látogat töb­bek között. Megvan hát a re­mény arra, hogy az első hat között végezzenek. Az újonc, Péteriek az idény előtt azt a célt tűzték ki, hogy meg kell kapaszkodni a terü­leten. Tavaszi szereplésük nem is igen mutat mást. Gyengécskén szerepeltek, nagy része van ebben annak is, hogy hazai pályán sem tudtak egyenrangú ellenfelek lenni néhány csapatnak. Sokszor a szerencsével is hadilábon álltak. Farmoson 2:l-re, Abony tói és Nagy ká­tétól 3:2-re kaptak ki. Mind- háromszor győzhettek volna, de a helyzetek kihasználásá­val baj volt. Szép eredményt értek el viszont Pilis ellen (2:1), és Úriban (1:1). A „második félidőben” fel­jebb akarnak lépni a tábláza­ton. Nehéz lesz, mert egyik el­lenfél ellen sem lesz könnyű játszani még odahaza sem. Utoljára a megyei bajnok­ságban szereplő csapatainkat tesszük mérlegre. Gér József (Folytatjuk) MAI MŰSOR Mozik Ecser: Fény a redőny mögött. Gomba: A hazug lány. Gyömrő: Egy kis csibész viseoniagságai. Maglód; Szentjános fejevétele (szé­les). Monor: A csábítás trükkje (széles). Nyáregyháza: Volt egy­szer egy öregember. Pilis: Kelten haltak meg. Tápiósáp: Szentjános fejevétele. Tápiósüly: A kőszívű ember fiai II. Uri: Az „I” akció. Üllő: örök megújulás. Vasad: Van, aki forrón szereti. Vecsési Becsületes szélhámos (széles). VASÁRNAP Gyömrőn vendégszerepei á XV. kerületi Vasas csapata. Délután öt órakor a helyi labdarúgócsapattal méri össze erejét. * rendezvényeknek is ottho­na lehet majd. A telep lakói reménykednek, hogy az iskola után belátható időn belül bölcsődét, óvodát és napközi otthont is kap­nak. Valentsik István

Next

/
Thumbnails
Contents