Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

Újabb meghívást kaptak Tetőié mente NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE Exportra megy az uborka Mint már közöltük, magyar —szovjet baráti estet rendez­tek a tápiószentmártoni mű­velődési házban. A 90 tagú szovjet ének-, zene- és tánc- együttes műsorszámait ' a nagy számú közönség szűnni nem akaró tapsa fogadta. Leg­nagyobb sikere mégis a ma­gyar, orosz népi és a társasági modern táncokat bemutató virtuóz táncegyüttesnek volt. A nagy létszámú művész- együttes Magyarországon ed­dig csak nagyvárosokban sze­repelt Ezért nagy megtisztel­tetést jelentett a tápiószent- mártoniak számára, hogy ná­luk is felléptek. S ezt az első műsort újabb követi: késő ősszel új műsorral ismét eljön a szovjet együttes, eleget té­ve a vendégszerető szentmár- toniak meghívásának. Követve a klasszikus hagyományokat Budai Sándor festőművész kiállítása Tápiószelén Egy elfelejtett festőművész szép alkotásaiban gyönyör­ködhet a látogató a tápiósze- lei művelődési házban ren­dezett tárlaton. A tájképekből, portrékból és grafikákból ren­dezett kiállítás a vendégkönyv tanúsága szerint kivívta a látogatók elismerését, tetszé­sét. Az egyre nagyobb szám­ban megrendezésre kerülő modern, sok esetben moder- neskedő tárlatok és az ott lát­ható képek után jóleső érzés a klasszikus hagyományokon nevelkedett, és eszközeiben a klasszikus hagyományokat felhasználó művész alkotá­sait látni, gazdag színhatásá­ban gyönyörködni. A képek színharmóniája az egyértelmű ábrázolási formák mindenki számára érthetők. A kompo­zíciók mellőzik az áttettebb ábrázolási formákat, nincs különösebb absztrakció, itt a szín valóban szín, és a forma nem elrajzolt, sok esetben megmagyarázhatatlan alakzat. Budai Sándor szerény, biz­toskezű portréista, akinek hi­tét, bizalmát kellene vissza­adni azzal, hogy alkotásait szűkebb hazájában is elis­merik. És nemcsak külföldön, ahol 8 évig élt és festett. Az idős művész tápiószelei tárlata megéri, munkája pedig megérdemli, hogy alkotásai­ról őszinte elismeréssel szól­junk. III. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1966. JÜLIUS 17., VASÁRNAP \ Augusztus 5-re? Aratási gondok Hét kombájnból 3—4 áll — Segítenie kellene a gépjavító állomásnak A tápiógyörgyei Zöldmező Termelőszövetkezet nagy gonddal készült fel a nyári munkákra. Az előkészítés so­rán felmértük legfontosabb tennivalóinkat, s meghatároz­tuk, hogy az eredményes be­takarításhoz milyen feltétele­ket kell megteremtenünk. Azt a fő elvet tartottuk szem előtt, hogy a betakarítás nemcsak a kalászosok levágásából és el- csépléséből áll, hanem a ter­més tisztításáról, szállításáról és tárolásáról is gondoskodni kell. Az állammal kötött szer­ződés teljesítését elsőrendű kötelességünknek tartjuk. A termelőszövetkezet a szükséges feltételeket megteremtette, mintegy 10—12 vagonos magtisztí­tó komplexumot hozott létre, amely biztosítja 10—12 kombájn kiszolgá­lását és a magtisztítást is. Az aratás mintegy két hete kezdődött a borsóval, és úgy terveztük, hogy legkésőbb augusztus 5-re a mintegy 2 ezer 600 katasztrális hold A KAZLAKNÁL Gebora László rajza Itt forgatták a Felszabadult földet A barokk kastély lakói Ősztől nyárig tanítással egybekötve M r sokan hallották hírét é tóalmási Andrássy-féle kas­télyban ' létrehozott SZOT- üdülőnek. Sok moziba járó ember ismeri a Felszabadult föld, a Gerolsteini kaland és A tizedes m-'g a többiek című filmet. Mindhármat itt for­MOZIMUSOR , Nagykáta ma: Az aranyfej. Hétfőtől szerdáig: A korzikai testvérek. Tápiószőllős ma: Szökésben. Szerdán: Amerika éjjel. Tápióság ma: Tilos a szerelem. Farmos ma: Gyer­mekbetegségek, szerdán: Mar­tin kalandos ifjúsága. Kóka ma: Butarágom története. Szerdán: Az ördög és a tíz- parancsolat. Tápiószentmár- ton ma: A ooldogság napja, szerdán: Szegénylegények, Tá- piószele ma: A szerelem órái, hétfőtől szertíá'g: A magas fal. Tápióbicsíie ma: Bube szerelmese, Pán:’ ma: Muhtár, hozzám. Szentlcrinckáta ma: A hétköznapi fasizmus. Tá- piószecső ma: Örök megúju­lás, szerdán: Blo'd kapitány fia. gatták. Az építőművészet ba­rátai gyakran megjelennek, hogy gyönyörködhessenek a gyönyörű barokk stílusú épü­letben. A legállandóbb látoga­tók az ország különböző terü­leteiről rendszeresen itt üdülő gyerekek, akik a faóriások­ban, a romantikus ösvények között folydogáló patakokban, a zöld színű halastóban és a kis szigetben lelik legna­gyobb örömüket. 1948-ban felnőttek üdülteté­sével kezdte működését az üdülő. Két évvel később ál­landó jellegű gyermeküdülő lett. A 290 embert befogadó épületben az iskolai évben, tehát ősszel, télen és tavasz- szal (hogy ne romoljanak a tanulmányi eredmények) ta­nítással egybekötött 23 nap, nyáron pedig két hét az üdü­lési idő. — Van-e gyógyító hatása a tóalmási üdülőnek? — Igen — mondja Bauer Lajosné gondnok. — Persze elsősorban azzal, hogy a kitű­nő, tiszta levegőtől mindenki állandóan éhes. 10 éve dolgo­zom itt, s az a tapasztalatom, hogy a gyerekek, és a nevelők a megérkezésük után néhány nappal legszívesebben min­den idejüket evéssel töltenék, így könnyű felszedni néhány kilót. Előzőleg már megtudtam, hogy a konyhájukban nagyon jól főznek. Naponta ötszöri étkeztetés van, ami a gyere­kek egyik legnagyobb öröme. Érdemes megemlíteni, hogy két hét alatt átlagosan 2 ki­lót híznak az úttörővendégek. — Hogyan foglalkoztatják a gyerekeket? — Rendszeres a progra­munk. A kötelező tanuló és pihenő időn kívül KISZ-esek irányításával történik a sza­bad idő szórakoztató eltölté­se. Célunk a kulturált szóra­koztatás, étkeztetés, magatar­tás kialakítása. Rendszeresen programba iktatunk szellemi vetélkedőt, kirándulást és fa­lusi sétát. — Hány dolgozója van az üdülőnek? — összesen 29. A néhány nevelőn kívül mind tóalmási. Dolgozóink nagyon szorgal­masak, mindenben segítik, könnyítik a közös munkát, és aminek a legjobban örülök, rendkívül önállóak. Orbán László kalászos és borsó aratását és a magtisztítást elvégezzük. Csalódtunk, mert a kombáj­nok 50 százalékban üzemkép­telenek. A termelőszövetke­zethez kivezényelt 7 darab kombájnból 3—4 áll, pedig munkájukra most nagyon nagy szükség lenne. Az ara­tás hátráltatásában és abban, hogy a gépek 50 százaléka nem működik, a tápiószelei gépjavító állomás a hibás. A kombájnokat nem javí­tották ki kellően, és rá­adásul most sem gondos­kodnak lelkiismeretesen üzemképes működésükről. A gépjavító állomás 18 kom­bájnhoz egy vándorszerelőt biztosított csak, aki egye­dül képtelen a gépek műkö­dését, üzembiztonságát célzó munkáját ellátni. Állandóan visszatérő jelen­ség, hogy a gépjavító állomás ésszerűtlen önköltségcsökken­tésre törekszik, nem törődve azzal, hogy a termelőszövet­kezetnek és egész népgazdasá­gunknak ebből súlyos kára keletkezik. Nemcsak a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz-nél fordul elő ilyen rendellenesség, előfor­dul ez a járás minden ter­melőszövetkezeténél. Felmerül a kérdés, meddig mehet ez így? Járásunk több termelőszö­vetkezeti elnöke nevében hívom fel a figyelmet a helyzet tarthatatlanságá­ra. A tápiószelei gépjaví­tó állomás vezetői nézze­nek túl saját érdekeiken, s tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. Nem zárkózunk el attól sem, hogy műszaki segítséget nyújtsunk a gépjavító állo­másnak a gépek javításában, mint ahogy már ezt az év folyamán több esetben meg is tettük. Ha ilyen segítséget nyújtunk, akkor ne forduljon elő, hogy a termelőszövetke­zetek által végzett javítást nem hajlandó leszámlázni. Ugyancsak nem hajlandók le­számlázni az alkatrész-kiszál­lítást sem. Ez az eset a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet­nél fordult elő, de ha keres­nénk, számos ilyen példát tud­nánk felhozni. Amennyiben a gépjavító állomás rövid időn belül nem tesz hathatós intéz­kedést a kombájnok üzemképessége érdekében, úgy az aratást, a betakarí­tást nem tudjuk folytat­ni, és minden kárt kénytelenek le­szünk a gépjavító állomásra hárítani. Bízunk abban, hogy az ál­lomás vezetői felismerik fel­adatukat, és olyan intézkedé- .seket hoznak, amelyek segítik munkánkat. Keszi József, a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz elnöke ÜInökérlekeslet Pénteken délelőtt 9 órakor a járási pártbizottság nagy­termében tartották meg a megválasztott népi ülnökök értekezletét. A járási tanács képviselője üdvözölte az újonnan megválasztott népi ülnököket, majd dr. Magócs Imre, a Nagykátai Járásbíró­ság elnöke tájékoztatta a részvevőket az ülnöki felada­tokról. HÍREK — Szárnyashajó-kirándulá­son vesznek részt ma a TIT és a KlOSZ-szervezet tagjai. Meg­tekintik a Dunakanyar szép­ségeit; Visegrádon és Esz­tergomban a legnevezetesebb műemlékekben gyönyörköd­nek. — Mezőgazdasági ismerete­ket nyújtó továbbképző is­kolát szervez a járási tanács művelődésügyi osztálya. Tá- piószentmárton, Újszilvás, Nagykáta és Tápiószőllős köz­ségekben. Az intézmény azok­nak a fiataloknak a tovább­képzésével foglalkozik, akik nem tanulnak tovább, és nincs állandó jellegű munkaviszo­nyuk. — 885 colival fertőzött, ivás- ra alkalmatlan ásott kút van Kókán. A község belterületén 3 mélyfúrású kútról kell az ivóvízellátást biztosítani. A vízhozam erősen csökken, ezért most egy mélyfúrású kutat fúrnak. Amennyiben ez megfelelő mennyiségű vizet szolgáltat, úgy a község bel­területének egy része törpe vízmű segítségével ellátható lesz. — önkéntes aratóbrigádot alakított és a múlt vasár­nap öt holdról aratta le a termést a farmosi KISZ- alapszervezet. Ma ugyanez a brigád a község belterületén útjavítási munkálatokat vé­gez, ezzel segíti a község­fejlesztési terv megvalósítá­sát. — A Magyar—Koreai Ba­rátság Termelőszövetkezet KISZ-szervezete lucernagyűj­téssel segítette a termelőszö­vetkezet munkáját. Most a fiatalok szállítóbrigádot szer­veztek, hogy a kötbéres szál­lításokat időben teljesítsék. A háztetőn akart bemenni Bűnvádi eljárás indult ma­gánlaksértés miatt Petöh Pál farmosi lakos ellen. Petőh egy éjjel bebocsátást kért egy lakásba. Miután nem en­gedték be, felment a háztetőre, felszakította a nádtetőt, és a padlás földjén dörömbölt. A háziasszony a lakásból kisza­ladva segítségért kiabált, mi­re Petőh megijedt és elsza­ladt. Ifjabb Karai Sándorné az uborkát öntözi Lapu Mihály, a szentmár- tonkátai Kossuth Tsz főkerté­sze, kérésünkre a következők­ben számolt be a kertészetben folyó munkákról. — Az elmúlt évben a para­dicsomtermelés nem volt sike­res, de az idén kárpótolva érezhetjük magunkat. 70 hol­don nagyon jó termésered­mény mutatkozik. Már folya­matosan szedjük a paradicso­mot. Hatvan hold termését a konzervgyárnak adjuk át, a maradék tíz holdét pedig a MÉK-nek. — Igen jól bevált az uborka. Húsz holdon vetettük. Kül­földre szállítjuk, Csehszlová­kiába, az NDK-ba. A község ellátását is biztosítjuk, öt- holdas területen. Őszi ká­posztánk is igen szép, már kétszer megkapálták a kerté­szet szorgalmas dolgozói. Kertészetünk állandóan fej­lődik, 30 darab hollandi ágy- gyal rendelkezik. A palán­ták kiültetésé után utóhasz­nosításra paprikával, uborká­val ültettük be. Egy hónapja állandóan értékesítjük zöld­ségboltunkban a termést. A főkertész a paprikaterm" t vizsgálja Molnár Bertalan képriportja. 1800 látogatás Legdrágább kincsünkről, a gyermekről kormányunk már megszületése előtt gondosko­dik. A szülőotthonban az or­vosok minden segítséget megadnak az anyáknak. Szü­lés után állandó ellenőrzés, és megfelelő orvosi ellátás alatt áll mind az anya, mind a gyermek. Az anyák rendsze­resen beviszik gyermeküket az egészségházba, de a védő­nők otthonukban is megláto­gatják őket, és hasznos csókát adnak a kicsik taná­szak­szerű, higiénikus gondozásá­hoz. Egyedül Tápiószecső köz­ségben 1800 alkalommal tettek látogatást a védőnők a csalá­doknál. A gondoskodás ered­ményeképpen nemcsak Sze- csőn, de a járás egész terüle­tén sikerült a minimálisra szorítani a csecsemőhalandó­ságot. a. e.

Next

/
Thumbnails
Contents