Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

UJBUSZVÁRÓ vidCke Lakberendezési és iparcikk-kiállítás A PEST MEGVEI HÍRLAP K fj.l Ö N K I A 9 A 5 A VIII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1966. JÜLIUS 16., SZOMBAT Üllő főterének dísze lesz a készülő új buszváróhelyiség, ahol az újságok, postai értékcikkek mellett cukorkafélé­két is árusítanak. ÖREG GÉP NEM VEN GÉP Hét és fél vagonnal több Jó ütemben halad az avatás a sülyi Virágzó Tsz-ben RAGADOZOK NYOMÁBAN Vadászaton a pakonyi erdőben Lapul a fanyar ízű illat a magasra nőtt, sűrű lombú fák alatt, csíp, szúr a nadrágszár­ba akaszkodó, nyurga cigány­zab. A nyújtott léptek zaját elnyeli az araszos avar. Felet­tünk csivitel, csattog, fütyö- rész a korán ébredő erdő minden madara. Amott egy kis tapsifüles lábra áll, úgy bámulja a két siető idegent, aki zavarni merészeli a pako­nyi erdő idilli csendjét, nyu­galmát. Lassúbbá válnak a léptek, a vadőr sűrű lombú fa felé int, amelynek ágai között egy fakóruhás, sűrűn károgó ma­dár mozog, a másik mozdulat­lanul ül az ágon, talán kicsit fényesebb a tolla is, nagyobb, s néha mélyen károg. — Szürke varjak — súgja a vadőr, megnyugszik a moz­duló puska, aztán dörren, a mozdulatlan madár megbillen és élettelenül hull elénk, a másik szárnyrakap, repül né­hány métert, aztán leejti szárnyait, s úgy zuhan a tér­dig érő fűbe. Csap még egyet- kettőt, a mozdulatok egyre erőtlenebbé válnak, s a fé­nyes, csillogó szemek ködbe borulnak. — Kártékony fajzat — mondja Kulma József vadőr —, aki ugyan már a 66—67 évével a nyugdíjasok kenye­rét eszi —, de a hosszú szol­gálata alatt megtanulta, tűz- zel-vassal pusztítani kell azo­kat az állatokat, amelyek bántják, irtják a kisebbet, a védtelent. S a szürke varjú ilyen: feltöri, felfalja a fo­goly- és fácántojásokat, a ki­kelt, tehetetlen apróságokat. Még a kisnyulakat is széttépi — persze, hogy irtjuk még a magját is. A billegő farkú szarka is sok kárt okoz a apró vadak között. Amott, nem is olyan maga­san, néhány ágból összetákolt fészekben, nagv, sárga szájú fiókák nyújtogatják meztelen nyakukat. Ismét durran a puska, s a szertehulló sörét elhallgattatja a fészek lakóit. Igen szapora fajta — halljuk a felvilágosítást. Hat-hét fió­kát költ, amíg a szürkevar­júnak csak három-négy fióká­ja van — nem is épít fészket, idegen fészekbe rakja tojásait, ahonnan kiűzi a gyengébbet. A sűrű lomb visszaveri a puska dörrenését — valóságos égzengésnek tűnik — nagy a riadalom a madárseregben. Gyorsroptű csapat suhan el felettünk — galambász héják — állapítja meg a szakértő a sárga szemű és lábú, igen nagy károkat okozó madarak fajtáját. A sűrűn nőtt gaz között alig látható ösvény vezet, az odvas fa mellett ott az ököl nagy lyuk, a rávaszdi róka- koma lakása! Kilométeres kör­zetben minden állatot kipusz­tít, még a környező tanyák aprójószágait is az utolsó szá­lig. Hat-hét jóllakott kis róka is hancúrozik ilyenkor a föld alatti labirintusban, napokig kell lesni, silbakolni a lyuk mellett, amíg egyet nyakon lehet csípni. A ravasz jószág meglapul a közelben, s az em­ber alig veszi észre, aprán­ként új fészekbe hordja tehe­tetlen fiait; A kipusztítás módja radikális: a kiásás. Négy-öt ember félnapi mun­kája, lankadatlan éberség, különben eliszkol a rejtett ki­járatokon a ravasz jószág. Felbecsülhetetlen az a kár, amelyet ezek az alattomos ra­gadozók okoznak az értékes vadállományban. Irtják is tűzzel-vassal, ebben a küzde­lemben ma már a méreg is hasznos segítőtárs. Az elejtett állatok a háti­zsákba kerülnek, jó pénzt fi­zetnek érte a vadásztársasá­gok, a rókát, borzot pedig az iskolák keresik, ahol prepa­rálják, kitömik a szakértő ke­zek, ilyen állapotban aztán békésen megfér egymás mel­lett a róka, kiskakas, meg a butácska nyuszi is. Kiss Sándor Megemlítjük továbbá, hogy a legutóbbi, július 8-i járási versenyértékelésnél kitűnő teljesítményükkel a második helyre tornászták fel ma­gukat. Érdemes különben küzdeni, mert az első 2000 fo­rint prémiumban részesül. De értékes jutalmat leap a máso­dik és harmadik helyezett is. Befejezés előtt áll a rozs aratása is. A rossz talajviszonyok miatt a tagok részben kézzel vágják a rozsot. Megszervezték már a cséplőbrigádot is. Rövid időn belül a rozs cséplésére kerül a sor. Külön említést érdemel a gabonatisztító brigád. Nem­csak nappali, hanem sokszor éjjeli műszakot is teljesítenek. Különben nem tudnának a két kombájn nagyszerű tel­jesítményével megbirkózni. M fft/alcíes orros Monor: dr. Bató László. Pi­lis: dr. lllanicz Elemér. Üllő: dr. Csizmadia György, Ve- csés: dr. Pauchly Géza or­vos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a Dózsa György úti. Tanácsülés lesz ma Üllőn kilenc órai kez­dettel. Napirenden: a népi el­lenőrök tevékenysége, takaré­kossági intézkedések értékelé­se, az aratásról-cséplésről szóló tájékoztató és egyebek. „Jaj, úgy élvezem én a strandot. mert ott annyira szép és jó...” — Berki Géza népszerű tánc- dala jut most eszembe, mely­nek idézett sorai nagyon is ráillenek Monori-erdő strand­jára. Az alig több mint más­fél ezer lakosú helység fürdő­jét dúslombú fák ölelik körül. Már a bejáratnál példás rend és tisztaság fogadja a látoga­tót. Kedves, rokonszenves fiatal- asszony, Markó Jánosáé a pénztárosnő. Ö köszönti elő­ször a vendégeket: — Igen sokan jönnek hoz­zánk fürödni, pihenni — vá­laszol kérdésemre. — Vasár­naponként van csúcsforgalom. Átlagban öt-hatszáz fős a lá­togatottságunk, s ilyenkor kétezer forintot is elér a be­vételünk. Aztán volt már olyan napunk is, amikor több mint ezer vendégünk stran­dolt. A pénztári ablak mellett a vonatok érkezési és indulási táblázata van kifüggesztve. — Szépszámú látogatóink jórésze mindig idegen. A kör­nyező községekből, de még a fővárosból is felkeresnek ben­nünket. Az ő számukra van a menetrend kifüggesztve. Az­tán itt vezet közeli szomszéd­ságunkban a 4-es műút is, az erre járó autósok, motorosok többsége is szívesen beruccan — akár egy órácskára is — hozzánk. Nem ritkák itt a külföldiek sem. A múltkor egész autóbusznyi cseh és len­gyel kiránduló járt nálunk. Üdvözölhettünk már több nyugati turistát is. Valameny- nyien elégedetten távoztak tő­lünk. Most pedig egy kis körsétára 99 \ madarak elhallgattak” Kicsit elérzékenyülve po- roszkáltam az úttörőtábor sátrai között, mert bármeny­nyire banális is, tizenvala- hány évvel ezelőtt egy ifjú­sági táborban a romantikát még nem egészítette ki ilyen szerencsésen a technika. Ak­kor még csak hallottunk ar­ról, hogy Amerikában van olyan készülék, ami rádió is meg mozi is. Hittünk is, meg nem is. Most meg tv, vil- lanyfözö van a sátrakban. Itt, ebben a táborban a tech­nikát egészítette ki szeren­csésen a romantika. A sá­torváros egy nagy tó partján épült, s amerre a szem el­lát, mindenütt erdő. És csó­nakok, vitorlások a tavon és £ jókedv egészen az égig tzáll, csiklandozza a bodros felhők hasát. Talán még a na­pét is, hiszen reggel óta vál­tozatlan derűvel mosolyog. A madarak természetesen csicseregnek, ez a kacagáson kívül az egyetlen nesz az erdőben. Egyetlen mindad­dig, míg négy Volga nem gördül a tábor elé, tekinté­lyes porfelhőt kavarva. A ko­csikból kikászálódik egy tu­catnyi ember, nézegetik a sát­rakat, lötyögnek egy drabig a tábor „főterén”. Biztos va­lamelyik felsőbb szerv kép­viselői, gondolom, akik teg­nap elhatározták, hogy meg nézik a gyerekeket, úsznak egy kicsit a tóban, és egyál­talán — jól érzik magukat a táborban. Nyilván őket még jobban meghatja a tábor, mint engem, hiszen 30—40 év körüliek, de van közöttük 50—60 éves is. A tucatnyi ember gyűrűbe rendeződik a téren, és ko­molyan hallgatnak. Még csat­lakozik hozzájuk egy Moszk­vics személyzete, tágul a kör. de változatlan a komolyság Elmúlt dél, kis fehér vitorlás lebeg a vizen, vékonyka gyerekhangok ostromolják az eget. A körben — a téren — már egy komoly férfiú áll, végig­hordozza tekintetét a megje­lenteken, akik áhítattal füg­gesztik rá a szemüket — és azt mondja: — Az értekezletet megnyi­tom. Csend lesz. A madarak csőre tátva marad a csodálkozástól. (deli) indulunk Magócsi Jánosnéval, a strand vezetőjével. Először a kabinokba kukkantunk be. A helyiségek gondosan taka­rítottak, vendégfogadásra ké­szek. A medence vize úgyszin­tén tiszta. Hűvöskés kissé a délelőtt, de a víz mégis kel­lemesen meleg. Pontosak aka­runk lenni, így megmérjük a víz hőmérsékletét: a higany­szál 21 foknál állapodik meg. Szép a strand közvetlen környezete is. A hófehérre meszelt padok mögött virág­pázsit húzódik. A homokozót éppen most gereblyézi a 19 éves Sebestyén Jancsi, aki egyébként a fürdő frissen ava­tott úszómestere. Az ideláto­gató külföldieknél — nyelvis­meretéhez mérten — ellátja a tolmácsi teendőket is. Külön­ben az idén érettségizett, és nemrég volt egyetemi felvéte­lin. Nagyon drukkol és várja az értesítést. Reméljük, nem hiába... A büfében Hunyady János­áé szorgoskodik: — Június 15-e óta 15 ezer forintot forgalmaztam — mondja — ez a meglehetősen gyenge eredmény annak tud­ható be, hogy a hűvösebb idő­járás miatt mérsékeltebb a hűsítő italok fogyasztása. Megtoldom ezt a véleményt azzal, hogy asztalokat, széke­ket nemigen látok itt. Sőt — mint megtudtam — az abrosz is hiányzik. Jó lenne, ha a Ceglédi Vendéglátóipari Válla­lat ezen kellékekről is mielőbb gondoskodna! Hiszen a jó bü­féforgalomnak nemcsak a gaz­dag áruválaszték és az udva­rias felszolgálás, de a kultu­rált berendezés is elengedhe­tetlen feltétele. Július 17-én este — ha az idő megfelelő lesz — szabad­téri operettelőadást rendeznek a strandon. A pilisi művelő­dési otthon színjátszói Farkas Ferenc: Zeng az erdő című müvét adják elő. Ennyit láttam, hallottam és tapasztaltam ezen a strandon, melyet még az 1930-as évek elején az egri káptalan épít­tetett. És amelyre több mint félszázezer forintot fordított az utóbbi időben a monori ta­nács. A strand vezetője most a meleg víz utáni próbafúrást sürgeti. Több szempontból is feltételezhető, hogy a hajdú- szoboszlói gyógyvízhez ha­sonló „kincset” rejt itt a föld. Monori-erdő maga is csendes, tiszta levegőjű település. For­más bokraival, fáival is amo­lyan üdülői képet nyújt. Hát­ha még ez a gyógyvízre vo­natkozó feltételezés valóság lenne! Velkei Árpád Jelenleg teljes erővel fo­lyik a búza aratása. A lefektetett tervek szerint az aratást július 28-án kell be­fejezni. Ez természetesen el­sősorban a két kombájn telje­sítményétől függ. Minden re­mény megvan rá, hogy erre az időpontra végeznek is az aratással. A két gép most ki­tűnően működik. Mindkettő­nél előfordult már kisebb-na- gyobb hiba. Ilyenkor Monor- ról a műhelykocsi azonnal a gépek segítségére sietett. Ed­dig még minden esetben igen ügyesen, rövid idő alatt üzem­képes állapotba hozták a kombájnokat. Az aratást nyomon követi mindenütt a szalmabálázó gép. Ennek az ördöngős masiná­nak Motolai Ferenc a nagy­mestere.. A gép kezelését nagy ügyességgel és szorga­lommal végzi. Üzemzavar még nem fordult elő nála. Gyors munkájára jellemző, hogy félpercenként egy-egy bálát termel gépével. Rövid idő alatt oly sok bála halmo­zódik egybe, hogy három Ze- tor sem győzi a szalmát elhor­dani. Nem lenne teljes a beszá­molónk, ha nem emlékeznénk meg a tsz agilis főmezőgazdá­száról: Borbás Rudolfról. Mo­torkerékpárjával mindenütt jelen van. Nemcsak a hajnali órákban, hanem még késő es­te is fáradhatatlanul irányít­ja az aratás fárasztó munká­ját. Hasonlóképpen nehéz munkát végez Szabó József és Szűcsi József brigádVézétő, továbbá Berla Ádám raktáros is. Az eddig elért szép ered­ményeket mind-mind az ő nagyszerű szervező munká­juknak lehet köszönni. Krátky László Kedden nyílt meg Pilisen a lakberendezési és iparcikk­kiállítás a művelődési otthon nagytermében. A kiállítást a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat rendezte. A kiállítás céljáról, eredmé­nyeiről érdeklődöm Varga Já­nostól, a monori bútorüzlet vezetőjétől, a kiállítás gyakor­lati részének irányítójától. — Célunk: megkönnyíteni, segíteni a pilisi lakosságnak a bútorvásárlásban. A kiállítan­dó darabokat úgy válogattuk össze, hogy minél több fajta — modem és hagyományos — bútordarabot, garnitúrát lát­hasson a közönség. Így a vá­sárlók majd már határozott elképzelésekkel kereshetik fel monori boltunkat. Nem kell majd ott tanakodniuk, mit is akarnak tulajdonképpen ven­ni. — Milyen az érdeklődés a kiállítás iránt? — Már az első napon felke­restek bennünket, sőt itt lát­ható a reális eredmény is: és Varga János az Erzsébet-háló- szoba, valamint egy Lyon- kombináltszekrényre mutat, melyeken már az első nap délutánján ott függött a táb­lácska: „Eladva”. — Sokat várunk a szombat- vasárnaptól, hiszen akkor nemcsak délután, hanem reg­gel tíztől tekinthető meg a kiállítás, ezeken a napokon pedig jobban ráérnek az ér­deklődők is. Varga János egyébként, szí­vesen szolgál lakberendezési tanácsokkal is, hiszen aki egyedi darabokból kívánja berendezni lakását, igényli is a szakszerű irányítást. Ezt a célt szolgálják egyébként az ízlésesen összeválogatott fali­szőnyegek, hangulatlámpák, vázák is. A kiállítás jövő szerdáig te­kinthető meg — a közeljövő­ben valószínűleg Monoron is rendeznek hasonlót — a vásá­rolni szándékozók nem kis örömére. Fogarasi Olga JÓN A FRADI Az előzetes hírekkel ellen­tétben a Ferencváros labdarú­gócsapata július 19-én, ked­den Gyömrőre látogat. Igaz, a válogatottak nélkül, de remél­hetőleg a „csonka” csapatra is sokan lesznek kíváncsiak. Két betörés egy napon Hétfőn fényes nappal be­törő járt Szőllősnyaralón Pozsgai Rafael házában. A tolvaj látta, hogy a ház asz- szonya a kertben kapálgat, ezért úgy gondolta, ha óva­tos lesz, gazdag zsákmány­nyal távozhat. Észrevétlenül odalopózott az épülethez és több tégladarabot vitt az ab­lak alá. Erre ráállt, a rolót félretaszította és bemászott az ablakon. A szekrényben ta­lált három forintot, amit rög­tön bezsebelt. Ezután látott egy töltőtollat, amit ugyan­csak pártfogásába vett. Ép­pen a ruhanemű között tur­kált, amikor Pozsgainé vá­ratlanul rányitotta az ajtót. Nem ijedt meg az idegen em­bertől, hanem odaszaladt, mindkét kezével karon ra­gadta és kérdőre vonta, hogy mit keres itt. A betörő igen megrettent, hebegett egy pár szót, majd kiszakította ma­gát az asszony karjai közül és hanyatt-homlok elmenekült. Kirohant a szobából, s nem a kapun, hanem a kerítésen inait ki az utcára. Ügy meg- iramodott, hogy azóta sem akadtak nyomára. A másik betörő a páskomi részen Holecz Istvánná há­zát látogatta meg. A lakók távollétében betörte az ab­lakot és behatolt a szobába. Kinyitotta a ruhásszekrényt, majd becsomagolt magának öt inget és egy férfinadrá­got, és zsebre vágott egy tás­karádiót is. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Minden kezdet nehéz. Gomba: Ki volt dr. Sorge? Gyöm- rő: A csábítás trükkje. Maglód: Vihar Ázsiában. Monor; Egy kis csibész viszontagságai (széles). Nyáregyháza: Zöld ár. Pilis: Hét­köznapi fasizmus. Tápiósáp: A jégbalett csillaga. Tápiósüly: Az orvos halála. Úri: Nyári bolond­ságok. Üllő: Játék a múzeumban (széles). Vasad: Anna Frank nap­lója. Vecsés: Cicababák (széles). Monoron játsszák az Egy kis csibész viszontagságai című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. A sülyi Virágzó Tsz már egy hete befejezte az őszi ár­pa aratását. Tegyük hozzá: igen szép eredménnyel. Száz­hatvan holdon összesen 29 va­gon árpa termett, ez 18 má­zsás holdankénti átlagnak fe­lel meg. A vezetőség igen meg van elégedve, mert őszi árpá­ban hét és fél vagonnal több hozamot értek el a tervezett mennyiségnél. Itt ki kell emelni a kilen­ces kombájn ragyogó teljesí­tését. Bár ez a járás legöre­gebb gépeinek egyike, ennek ellenére kitűnő munkája kel­lemes meglepetést keltett. Két vezetője: Kármán Boldizsár és Mélykúti Bajos mindent el­követtek a jó szereplésért. Va­lóságos mesterei a gépnek. Ez meg is látszik teljesítményü­kön. A 29 vagon termésből ez­zel a kombájnnal kerek 20 vagon árpát arattak le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents