Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

VIETNAMI JELENTÉS Fokozódik a tiltakozás az amerikai agresszió ellen PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az AFP jelentése szerint az emerikai repülőgépek szomba­ton bomba támadást intéztek Vinh körzetében, 250 kilomé­terre Hanoitól délre, egy föld elatti olajraktár ellen, miköz­ben más légi egységek utakat, Vasútvonalakat, szárazföldi és folyami közlekedési vona­lakat bombáztak Észak- és Dél-Vietnam különböző ré­szein, valamint Haiphong kör­zetében. Az AFP szerint, az egyik föld alatti olajraktár csupán másfél kilométer tá­volságra fekszik Vinh-től. Hivatalos amerikai jelentés szerint Észak-Vietnamban a 17. szélességi foktól északra vasárnap lelőtték az egyik ,, Phantom”-típusú repülőgé­pet, amely felderítő tevékeny­séget fejtett ki. A gépet a lég­elhárító tüzérség találta el. McNamara amerikai had­ügyminiszter, aki Honoluluban megbeszéléseket folytatott a vietnami katonai helyzetről Grant Sharp tengernaggyal, az Egyesült Államok csendes- óceáni fegyveres erőinek fő- parancsnokával, Washington­ba visszatérve, repülőtéri nyi­latkozatában azt állította, hogy „az amerikai és a dél­vietnami fegyveres erők tevé­kenységének fokozása meg­akadályozta a felkelőket ab­ban, hogy a monszunidő­szakban offenzívát indítson.” Csou En-laj kínai miniszter- elnök szombaton Pekingben beszédet mondott egy fogadá­son, és elvetette Indira Gandhi indiai miniszterelnök­nek azt a legutóbbi javasla­tát, hogy hívják újra össze az 1954-es genfi értekezletet a vietnami béke megteremtésé­re. Csou En-laj kijelentette, hogy az indiai javaslat „csu­pán porhintés és az Egyesült Államokat szolgálja”. Amíg • • Összhangban a kor követelményeivel A második ötéves terv vé­gén a tudományos kutatóinté­zetekben dolgozó kutatók szá­ma meghaladta a hatezret, az intézetek munkatársainak összlétszáma pedig a huszon­hétezer főt. A felsőfokú okta­tási intézményekben több mint hétezer oktató, tudomá­nyos kutató tevékenykedett, s előbbieknek mintegy húsz, utóbbiaknak több, mint hu­szonöt százaléka tudományos fokozat birtokosa. Nem toll- forgatói, túlzás azt állítani: hatalmas erőt képviselő szel­lemi hadsereg ez, ha erőit va­lóban az alapvető és leglénye­gesebb társadalmi-tudomá­nyos szükségletek kielégítésé­re koncentrálja. Az utóbbi évek tapasztalatai, a jelentős eredmények ellenére is arra figyelmeztettek, hogy sokkal hatékonyabban kell kamatoz­tatnunk a tudományos kuta­tásba fektetett szellemi és anyagi energiákat, a kor kö­vetelményeihez igazodva meg­határozni a továbbfejlődés út­ját. A párt Politikai Bizottsá­gának határozata „A tudomá­nyos kutatómunka helyzeté­ről és a legfontosabb tenni­valókról” — amit a Pártélet júniusi száma közölt — e fel­adatot végzi el. A nagy jelentőségű — mert hosszú időre a fejlődés elvi irányát meghatározó — állás- foglalás az örvendetes ered­mények számbavétele mellett sokoldalúan elemzi azokat az okokat, melyek az adott szel­lemi és anyagi lehetőségek je­lenleginél erőteljesebb ki­használását akadályoz.ák vagy akadályozzák. Az okok között első helyen kell említeni a tudományos kutatómunka irá­nyításának, szervezésének és összehangolásának nem meg­felelő színvonalát, valamint a társadalmi-népgazdasági cé­lok és a tudományos munka közötti szoros kapcsolat hiá­nyát. A lehetőségektől való elmaradásban szerepe van an­nak is, hogy nemegyszer szub­jektivizmus érvényesül a ku­tatási témák kiválasztásában, illetve annak is, hogy az anyagi és erkölcsi érdekeltség jelenlegi rendszere nem ösz­tönzi eléggé sem a kutatókat, sem a kutatási intézményeket a társadalmilag legfontosabb feladatok megoldására. Az alap, az alkalmazott és a fejlesztési kutatások, azaz a tudományos kutatómunka egésze még átmenetileg sem vonatkoztatható el a gazda­sági realitásoktól: mégis, nem ritkán tapasztalhattuk, első­sorban ipari nagyvállalataink­nál, hogy a felhasználásra ka­pott tudományos eredménye­ket csak nagy nehézségek árán ültethették át a gyakor­latba, mert a kutatók nem fordítottak kellő figyelmet a felhasználó — ez esetben az Iparvállalat — adottságaira. Es igaz ennek fordítottja is: tokszor kárbavesznek jelentős haszonnal kamatoztató kuta­az amerikai csapatokat nem vonják vissza Vietnamból, ad­dig szó sem lehet a genfi ér­tekezlet összehívásáról — mondotta a kínai miniszterel­nök. A VNA jelentése szerint az Egyesült Államok légi erejé­nek vadászbombázói hétfőn ismét megsértették a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság légiterét — ez alkalommal Nghe An tartományban. Az AFP jelentése szerint vasárnap este több száz fiatal tüntetett Nápolyban az ameri­kai konzulátus épülete előtt az Egyesült Államok barbár észak-vietnami légiháborúja ellen. Karachiban második napja tart a baloldali pakisztáni pártok híveinek tüntetése az Egyesült Államok vietnami politikája ellen. A Renmin Ribao című kí­nai lap vasárnapi számában cikk jelent meg a következő címmel: „Aki saját erejére támaszkodik, az legyőzhetet­len”. A cikk, amely azoknak a nyilatkozatoknak a nyomán jelent meg, amelyek szerint Kína feltétel nélkül és bármi kockázat árán támogatja a vietnami nép harcát, hangoz­tatja, hogy minden külső se­gítség csak másodlagos lehet, és mindenkinek elsősorban sa­ját erejére kell támaszkodnia forradalmi harcában. A vietnami nép — hangoz­tatja — azzal, hogy elsősor­ban saját erejére támaszko­dik, képes lesz más népek se­gítségével kiűzni földjéről minden amerikai hódítót. A hétfői Pravdában Jurjev válaszolt arra az újabb ame­(Folytatás a 2. oldalon) I AZ MSZMP PEST MEGYEI B 1 Z OTTSÁG A 'i S A .MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 X. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. JÜLIUS 12., KEDD Indira Gandhi Brioni-szigetén intlitti-lí.lML kötsös nyilatkoaat Közös nyilatkozatot adtak ki Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök kétnapos EAK- beli látogatásának befejezté­vel. Jól értesült indiai források szerint a kairói tanácskozások során Nasszer és Indira Gandhi között alapvető egyet­értés jött létre az újabb genfi értekezlet összehívását sürgető indiai javaslatról. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök vasárnap reggel Kairóból kétnapos látogatásra Jugoszláviába érkezett. A mi­niszterelnök a pulai repülőtér­ről Brioiu-szigetére utazott. Vasárnap délután Brioni­szigetén Joszip Broz Tito köztársasági elnök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök vezetésével megkezdődtek a jugoszláv—indiai hivatalos ta­nácskozások. Tito elnök vasárnap este Brioni-szigetén díszvacsorát adott indiai vendége tisztele­tére. A vacsorán a jugoszláv el­nök és az indiai miniszterel­nök pohárköszöntőt mondott. Hétfőn délután Brioni-szi- getén befejeződtek Tito jugo­szláv elnök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök kétnapos megbeszélései. SZOVJET GÉPKOCSIK IZLANDON Izland fővárosában nagy si­kerű szovjet autókiállítás nyílt meg. A lapok ezzel kapcsolat­ban megállapítják, hogy az or­szágban közlekedő gépkocsik több mint 12 százaléka szov­jet gyártmányú. Igen népszerű a Moszkvics. Tavaly az izlandi gépkocsiimport 31 százaléka szovjet eredetű volt. SZÓFIA Botev tv-adó Vasárnap átadlak rendelte­tésének a 2376 méter magas Botev-csúcson felépült televí­zióadót. SZALONIKI GABONA TÜNTETÉS Vasárnap nagyarányú ösz- szetűzésekre került sor a görögországi Szaloniki váro­sában a kormány által meg­állapított gabonaárak ellen tüntető parasztok és a rendőr­ség között. A parasztok traktorokkal és teherautókkal vonultak fel a városban, a rendőrség előbb könnygáz­Egy tokodi bányász keresi szülőfaluját Segít a hipnózis Izgalmas folytatásos regény­nyel felérő cikksorozatot kö­zöl a Nyegyelja, az Izvesztyija vasárnapi melléklete. A „re­gényhős” ezúttal Molnár Sán­dor 35 éves tokodi bányász, aki valószínűleg orosz vagy ukrán származású, a háború első éveiben a németek által megszállt területen elszakadt szüleitől és egy magyar kato­nához, Molnár Józsefhez ve­tődött, aki fiává fogadta és Magyarországon fölnevelte. Szemes Piroska írt először az esetről a Nők Lapjában, majd a Nyegyelja bekapcsoló­dott a bonyolult nyomozásba. Molnár Sándornak ugyanis több mint húsz évvel a há­ború után jutott eszébe, hogy anyját Dunjának hívták és valahol Luganszk környékén laktak. Közben Magyarországon is folytatódott a vizsgálat. Molnár Sándor, aki egyéb­ként semmit sem tud oroszul, hipnózisban az orosz nyelven feltett kérdésekre anyanyel­vén válaszolt. Vallomásából értékes részletek derültek ki: három fivére és egy nővére volt, 1931 májusában szüle­tett, apja a „Lenin” bányában dolgozott... bombákat vetett be ellenük, aztán a levegőbe lőtt. A tö­meg visszaszorítására kato­nai egységeket is segítségül hívtak. Az AP hozzáfűzi, hogy a tüntetés a város szélén zaj­lott le, mert a rendőrök el- állták a vidékről érkezők útját. A kézitusa több mint há­rom óra hosszat tartott. A zavargások mérlege: leg­alább háromszáz sebesült, közülük háromnak az állapo­ta igen súlyos. Száznegyven tüntetőt őrizetbe vettek. A letartóztatottak érdekében az esti órákban több száz fő­nyi fiatal tüntetést szerve­zett, a rendőrség azonban rö­vid idő alatt szétverte a tün­tetőket. GOLDBERG ISCHIA SZIGETÉN Goldberg, az Egyesült Álla­mok ENSZ fődelegátusa, szom­baton felkereste Fanfani olasz külügyminisztert, aki Ischia szigetén gyógykezelteti magát. Goldberg, az elmúlt napokban látogatást tett a pápánál és Saragat köztársasági elnök­nél és találkozott Moro mi­niszterelnökkel is. Szombaton Fanfani külügyminiszternek fejtette ki Washington állás­pontját a vietnami problémá­ról. Sainteny Új-Delhiben Jean Sainteny, De Gaulle elnök személyes megbízottja hétfőn Űj-Delhiben 40 per­ces megbeszélést folytatott Nanda belügyminiszterrel, aki Indira Gandhi távollétében a miniszterelnöki teendőket is ellátja. Szigetcsépen befejezték az aratást 31 kombájn vasárnapi műszakban SZÁNTÓVERSENY VÁCOTT Mozgalmas vasárnapjuk volt a váci járás gabonabetakarí­tóinak. Valamennyi termelő- szövetkezetben dolgoztak, 31 kombájn vágta a rendet, s vagy háromszor annyi traktor forgatta a barázdát. Alsógöd és Dunakeszi határában az Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezet rozstábláin 8 Hétköznap délelőtt a felsőgödi parton. Foto: Gábor induló Győrvári Ferenc, a gépjavító állomás traktorosa szerezte meg, a második Nye- mecz Mihály, az acsai Arany Kalász Tsz dolgozója lett, míg a harmadik helyre Papp András, a kisnémedi Zöld Mező Tsz traktorosa került. Távirat adta tudtul hétfőn szerkesztőségünknek, hogy a szigetcsépi Lenin Tsz vasár­nap déli 12 órára befejezte az aratást. Telefonon érdeklőd­tünk a részletekről Németh István főagronómusnál. — A dunai árhullám 83 holdon veszélyeztette az őszi árpa termést, ezért a tsz tag­sága még éjszaka is dolgozott, Sikerrel: a kizúduló víz már csak mintegy 10—12 hold tar­lót vehetett birtokába! — öss zesen mennyi gabonái kellett learatni? — 103 katasztrális hold őszi árpát, 187 hold búzát és 83 hold rozsot. Három aratógép­pel, három traktoros és három gépkezelő vágta a rendet. — Az eredmény? — Búzából 14—15 mázsa, őszi árpából 12, rozsból 9—10 mázsa lett holdanként. De szeretném megemlíteni azt az eredményt is, amelyet Fabula László traktorvezető és Eiseti- bacher Mihály gépkezelő értek el: 123 holdat vágtak le, né­hány nap alatt! kombájn dolgozott, és közel 100 holdról, aratta le a ter­mést. Vácbottyánon szomba­ton délután — a járásban el­sőként — „kóstolt” a kombájn a búzába — vasárnap is tel­jes erővel dolgozott. A váci járás kombájnosai — akik elfogadták a ceglédiek versenyfelhívását — már több kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhetnek. Kalácska János, aki 650 hold learatását vállalta SZK—4-es gépével — eddig több mint 270 holdon takarította le a termést. Gec.z Tibor kombájr.os — aki Kos- don dolgozik — 500 hold felett vállalt, már a 235. hold aratá­sánál tart. Vasárnap nemcsak a gabonát vágták a járásban. Kisnémedin a Zöld Mező Ter­melőszövetkezet 79 holdnyi borsóföldjein — társadalmi munkában 129 férfi vágta a termést. A szövetkezet hajnali negyed ötkör pálinkával várta az önkéntes kaszálókat — s délre, mire a munkát befe­jezték, 6 hordó sört vertek csapra. S miközben a kombájnosok versenyben aratták a termést, Vác határában, a Kossuth Tsz árpatarlóján bonyolították le látványos külsőségek között, a járási szántóversenyt. Sárga rakéta jelre 32 traktoros kezd­te meg a szántást. Az első he­lyezést a 37-es rajtszámmal tasi eredmények, mert a fel­használók nem biztosítják a kiaknázásukhoz szükséges fel­tételeket. A Politikai Bizott­ság határozata joggal állapít­hatja tehát meg, hogy a gazda­sági mechanizmus reformjá­val párhuzamosan határozott intézkedések sorozatára van szükség a hatékonyabb tudo­mányos kutatómunka biztosí­tása érdekében. A korszerű gazdaság egyet­len ágazata sem nélkülözheti a korszerű kutatási eredmé­nyeket: olyan egymásrahatás ez, ahol mindkét alkotóelem többre, jobbra sarkallja ön­magát, s a másikat is, s eköz­ben elősegíti az általános mű­szaki-technikai színvonal emelkedését, a társadalmi szükségletek fokozott kielégí­tését. A határozatba foglalt, idevágó útmutatást úgy fogal­mazhatnánk, hogy: minden a megfelelő szinten történjék. Az alapkutatások a távlati népgazdasági célok előkészíté­sét, az alkalmazott kutatások egy-egy iparág feladatait, a fejlesztési kutatások pedig a termelő vállalatok aktuális célkitűzéseit szolgálják. Azo­nos helyzetet kell teremteni a kutatásokra vonatkozó dönté­sek meghozatalánál is: az or­szágos jelentőségű komplex­problémákat országos szinten, de a helyi, részfeladatokat szolgáló kutatási kérdéseket helyben döntsék cl. És még egy dolgot: hangsúlyosan utal arra a Politikai Bizottság ha­tározata, hogy a jelenleginél sokkal erőteljesebben kell ka­matoztatnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehe­tőségeket. A jövőt illetően a határozat kérdéscsoportok sorában te­remt világos helyzetet: megál­lapítja, hogy nagyobb gondot kell fordítani a vidéki tudo­mányos centrumok fejleszté­sére, s a gazdaságirányítási rendszer reformjának kere­tein belül biztosítani kell egy­részt a kutatómunka koncent-; rálását, másrészt az iparvál- $ Lalátok érdekeltségét az új tu-J üományos eredmények gyors 5 és széles körű alkalmazású-5 ban. Ezért — többek között $ — kívánatosnak tartja az üze- $ mek és kutatóhelyek szerző-$ lés es rendszerének további $ erősítését, a finanszírozás $ módszereinek alkalmazását, s $ egyes fejlesztő intézetek nagy-5 üzemekhez történő kapcsoló- í iát. $ A határozat befejező, össze- $ gező része társadalmi fel- $ adatként jelöli meg olyan ^ közhangulat kialakítását, $ ímelyben a tudományos kuta- $ lás a társadalom igényeiből § indul ki, a gyakorlat pedig fo- ^ kozottabban igényli, s gyor- ^ »abban alkalmazza a tudó- ^ many eredményeit. És e tár- j; sadalmi feladat valóban! nindannyiunk dolga: a ma-: junk, a jobb holnap érdeké- S üen. k té. t.) ä

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents