Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

Szentendre r­X. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM c ___ 1 966. JUNIUS 8., SZERDA PEST MEGY K Ü LÖN K I AD ÁS A MÉLTÓAN A JUBILEUMHOZ Fel, Csillebércre! Hét arany és három ezüst oklevelet kapott a Bajcsy-Zsilinszky utcai iskola A Baj csy-Zsil inszky utcai általános iskola irodájában Bikády József igazgató, vala­mint Rácz Gizella úttörőve­zető tanárnő egymás után te­szik elém a dicsérő oklevele­ket, melyeket ebben a tanév­ben az úttörőmozgalom jubi­leumának eseménydús évében szereztek. Arany oklevelet kapott az iskola Dobó Katica úttö­rőcsapatának 120 tagú nagy kórusa, a- kulturális szemle idei bemutatóján nyújtott művészi teljesít­ményéért. Ugyancsak arany oklevelet hozott a tizenkéttagú kama­rakórus, a kisdobos nagykórus és a kisdobos szavalókórus. Egyéni munkában arany oklevelet: Füller Zsuzsa nyol­cadikos szavalásért, Monori Erzsébet nyolcadikos mese- mondásért és Weszelits Viola másodikos kisdobos szava­lásért. Ezüst oklevelet kapott: Ma­rosvölgyi Ildikó szavalásért, Vidinszky Zoltán mesemon­dásért, valamint az úttörő- csapat bábjátszó csoportja. A megyei kulturális sereg­szemlén nyújtott teljesítmé­nyért a Megyei Úttörő Elnök­ség jutalomüdülésre Csil­lebércre küldi Füller Zsu­zsát, Monori Erzsikét és a Monoki Lászlóné vezet­te tizenkéttagú kamara- kórus minden tagját. Ugyancsak Csillebércre megy matematikai szaktáborba Szontagh Miklós VII., és rá­diós szaktáborba Pesti István VII. osztályos tanuló. Mint a továbbiakban el­mondták: orosz, magyar irodalmi és helyesírási, matematikai, valamint testnevelési ver­senyekben is nyertek vá­rosi és járási versenye­ket, s eljutottak a megyei döntő­be is, ahol orosz nyelvben a megyei városok között elsők lettek a Bajcsy-Zsilinszky utcai iskola diákjai. SZABADTÉRI HANGVERSENY Szombaton este nagy sike­rű szabadtéri zene- és ének­kari hangversenyre került sor a Szoborkertben, amelyen fellépett a város kiváló karna­gya, Kovács Lajos vezénylésé­» ll»s( verseny* a járási spartakiádon ugró leányfalui Gruber Már­ta, és az atlétika szerel­mese, a szentendrei Sz. Fáik Zsuzsa érdemli a legnagyobb elismerést. Végül soroljuk fel az egyes számok győzteseit: Férfiak: 100 m futás: Szabó Sándor, Pomáz, 400 m futás: Szedlacsek István, Visegrád, 800 m futás: Kiss Károly Pomáz; távolugrás: Szabó Sándor Pomáz, magasugrás: Káló Péter Szentendre, súly­lökés: öffenberger Károly Szentendre, gránátdobás: öf­fenberger Károly Szentendre. Nők: 100 m futás: Kiss Györgyi Pomáz, 400 m futás: Lovas Mária Leányfalu, tá­volugrás: Kiss Györgyi Po­máz, magasugrás: Gruber Márta Leányfalu, súlylö­kés: Thuróczy Margit Leány­falu, gránátdobás: Farkas Matild Dunabogdány. vel az állami gimnázium 30 ta­gú leánykórusa, Kiss József né énektanárnő vezetésével a Rákóczi utcai iskola 70 tagú vegyeskara, Monoki Lászlóné vezényletével a megyei verse­nyen első helyezést nyert Bajcsy-Zsilinszky utcai iskola énekkara, az ifjúsági zenekar, az izbégi iskola kórusa (mind­kettő Déry György vezénylé­sével), az állami zeneiskola fúvószenekara és a városi kórus. A gimnazisták közül Egresi Zsuzsa énekszólója, az ifjúsági zenekarból Katona Mária hegedűszólója, továb­bá az izbégi Sólymos Eszti és Gruber Márti énekduója és Czweiber Margit, Likó Júlia, Stolz Dénes énektriója kü­lön említést is érdemel. (S itt jegyezzük fel két kiváló zon­gorakísérő: Kovács Zsuzsa és Győré Zoltán nevét.) Azonban! Talán rossz volt a szervezés: kevesebben jöt­tek el, mint amennyit a te­hetséges gyerekek megérde­meltek volna. Nem volt egé­szen szerencsés a szabadtéri megrendezés sem. A június elején szokatlan hideg is amellett szól, hogy mindaddig, amíg nincsenek meg a megfelelő feltételek, ne rendezzünk szabadtéri hangversenyt. (horváth) Két kitüntetés Örömmel értesültünk, hogy a pedagógusnap alkalmából dr. Véghelyi Tiborné, a Baj­csy-Zsilinszky úti iskola pe­dagógusa a Kiváló tanító cí­met kapta. A nagyon kedves és népszerű Gréti néni iskolai munkáján kívül városi tanács­tag is, s mint ilyen, évek óta a városi gyermek- és ifjúság- védelmi állandó bizottság el­nöke. \ Másik kitüntetettünk Hor­váth Gyula, a Szentendrei Já­rási Tanács művelődési osztá­lyának munkatársa, aki az Oktatásügy kiváló dolgozója címet kapta. A nőtanács fogadóórái A városi nőtanács vezetősé­ge minden szerdán délelőtt 8- tól 9 óráig és minden hónap első hétfőjén, délután 5-től 7 óráig hivatalos helyiségében (Kossuth Lajos utca 5., a volt rendőrségi épület emeletén) fogadóórát tart. Könyvheti író-olvasó találkozó Az ünnepi könyvhét kereté­ben Hárs László, a Miénk az Erzsébet tér, a Majd a gyere­kek, a Fordított esztendő, a Győztes kerestetik, a Biri és Bori, a Té, Té, Té, Té és más derűs, fordulatos ifjú­sági regények írója találko­zott ifjú és felnőtt olvasói­val a városi klubban. A „non-stop” találkozón először az összegyűlt mintegy' nyolcvan kisdiákkal beszél­getett él. A legifjabb könyv­barátok nagy érdeklődéssel és élvezettel hallgatták, hogyan is születik egy később oly népszerűvé váló ifjúsági re­gény. Viszonzásképpen ked­ves látogatásáért és az írói műhelytitkokba való beava­tásért a két szentendrei ál­talános iskola művészeti és irodalmi szakkörei színes iro­dalmi műsorral kedvesked­tek a vendégnek. Izgalmas „könyvtombola” fejezte be a találkozót. Ezután a felnőt­tekkel beszélgetett el az író. Az érdeklődők száma ez alkalommal jóval kisebb volt, aminek okául elsősorban azt hozhatjuk fel, hogy Hárs László jobbára ifjúsági regé­nyeket ír. A beszélgetés baráti hang­ja, közvetlensége úgy gon­doljuk a felnőttekhez is kö­zelebb hozta az írót. A hoz­zá intézett kérdésekre adott válaszok közül kettőt emel­nénk ki: — Sztaniszlavszkij mondta a gyermekszínházról: a gye­rekeknek ugyanúgy kell ját­szani, mint a felnöttekneki csak valamivel jobban! Az if­júsági regények írójának is ez kell legyen a legfőbb mot­tója: a gyerekeknek is úgj kell írni, mint a felnőttek­nek, csak valamivel jobban. Hiszen a gyerekek számára Goethe szavai szerint a leg­jobb is éppen csak hogy jó ... írói munkásságának tapasz­talatairól így beszélt: író nincs állandó, szüntelen kí­váncsiság és közlési vágj nélkül. Horányi Sándor Évzáró hangverseny Az állami zeneiskola 11-én* szombaton este fél hét órakor* a városi tanácsház nagytermé­ben tartja meg zenekari hang­versennyel egybekötött évzáró ünnepélyét. Ha Richter bácsi ül a volánnál Délelőtt 11 óra. Egymás után érkeznek szentendrei vég­állomásukra az autóbuszok Pilisszentlászlő, Tahitótfalu, Dunabogdány felől. Az egyik nagy csuklós busz most kígyó­zik be a megálló járdája mel­lé. Az önműködő ajtók feltá­rulnak, az utasok kiszállnak. A motor leáll. A vezetőfülké­ből alacsony, szürkülő hajú férfi ugrik le. — Most se volt baj, Árpi- kám? — kérdezi tőle a for­galmista. „Árpikám”, azaz Richter Ár­pád gépkocsivezető mosolyog­va rázza a fejét. — Tudod, hogy én mindig vigyázok! Éppen most, a vé­gén lennék könnyelmű? Igen, Richter Árpád erősen a végén jár autóbuszvezetői pályafutásának. Még alig egy hét és utoljára ugrik majd le a gépkocsivezető üléséről, a megszokott, megszeretett kor­mánykerék, műszarfal mellől. Harminchat évi közszolgálat után Richter Árpád nyugdíj­ba megy. — Bár még most benne va­gyok a munkában, de már 'fSSSSSSSSS/SSSSS/-SSSSS/-S/YSSSS/'/fSSSSSSfSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSS7SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSrrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Smt-Endre egykori gondjai kir. Tábornok Windischgrätz Alfréd úr ő Hercegsége teg­napi rendelete szerint 100 és 5 forintos Magyar bankje­gyek el nem fogadhatók. Mi­után a városi pénztárban 610, az árvák hivatalában 180 fo­rint magyar jegyekben talál­ható, ezen pénzek tárgyá­ban rendelkezést tétettni vár­nak.” 1881 A mai nemzedékek már nem tudják, mit jelentett a „városi ismétlő iskola” fo­galma. A kötelező hat ele­mi osztályt mindenki saját felekezeti (egyházi) iskolá­jában volt köteles elvégez­ni. Maradt azonban három év tankötelezettsége, melyet, ha nem tanult tovább kö­zépiskolában, napi munkája mellett a városi ismétlő is­kolában volt köteles elvé­gezni. Ezt az iskolát egyet­len tanító látta el, akinek nyomorult felekezeti tanítói fizetése mellett ez lényeges mellékkeresetet jelentett. (A mellékállás őse,) 1881-ben ezért tárgyalta közgyűlés: „Tausz Hermann helybeli iz­raelita hitkösségi tanító, Szlovák János római katho- iikus főtanító és Bérits Pé­ter görögkeleti tanító fo­lyamodványait a városi is­métlő tanítás elnyerése iránt”. Három szegény em­ber aggódott tehát a pár forintos mellékállás elnyeré­séért, s a közgyűlés megálla­pította, hogy Szlovák János főtanító a legközelebbi tan­évig állásában „meghagya- tik”. A főtanító 1887-ben meghalt, és ezért a közgyű­lés akkor úgy határozott, hogy a megürült állást Bosnyákovits Jakab római katolikus hitközségi altanító úrral töltik be: „elvárván nevezettől, hogy ebbeli köte­lességeinek híven eleget ten­ni igyekezend!”. 1883 Pest vármegye alispánja Győr város és környékének árvíz által károsult lakosai előre érzem, milyen nehéz lesz megszoknom, hogy rövide­sen nem hallom többé a mo­tor kedves, ismerős zúgását, hogy kezem nem érzi a kor­mánykerék óvatos rezdüléseit. Egyszóval nagyon nehéz lesz nyugdíjban lenni, nem látni az ismerős embereket, az ismerős tájat. — 1924-ben szereztem meg a gépkocsivezetői jogosítványo­Mindössze hat község kép­viseltette magát legjobbjai­val az év egyik legjelentősebb járási atlétikai versenyén, a falusi spartakiád járási dön­tőjében, ami — amilyen di­cséretes rájuk nézve — any- nyira elmarasztaló a többiek­re. Ha még hozzátesszük, hogy Visegrádot egy (!), Du- nabogdányt pedig mindössze három sportoló képviselte, az összkép még lehangolóbb. És amilyen örvendetes volt látni a versenybíróság tag­jai sorában a sok-sok régi ar­cot, akik, mint például Fo­gas Jenő, Püspöki László, Séf esik Kálmán, Tátray Zol­tán, Czája Mátyás, Petro- vics István, Váczi József szinte a spartakiádok létre­jöttének pillanatától rende­zői, lebonyolítói, versenybírói ezeknek a versenysorozatok­nak — annyira elszomorító, hogy a fiatalabb társadalmi aktívák, versenybírák közül egyet sem láttunk. ■ A sportolók kis létszáma: egyben azt is jelentette, hogy i versenyszámonként meglehe- i tősen kevés volt az induló, és í például női súlylökésben : amolyan leányfalui „háziver-; seny” alakult ki a három; leányfalui kislány között, akik j egyben az összes indulót je- \ lentették ebben a számban, j És ha már Leányfalunál j tartunk, említsük meg Kö-: kény József nevét, aki szinte i egyetlen mozgatója a kis i község sportjának és jó pél- i dával elől járva, három kis-; lányával minden versenyen j .megjelenik, szinte már egy 1 évtizede. Ö mint vezető, edző, j szurkoló egyszsrnélyben, Iá- i nyai pedig mint tehetséges: versenyzők. Dicsérettel kell szóljunk a • pomáziakról is. akik a leg-; nagyobb számban jelentekj meg, és az örökifjú Offen-! bergcr Károlyról, aki haj-: dán annyi sikert aratott vá-i rosunk, járásunk, sőt a me- • gye színeiben, és aki most; sem volt rest két számban > is rajthoz állni. Rajthoz állt,: és győzött is! ! A versenyzőkről még any- i nyit: Öífenberger Karolyon i kívül a legeredményesebb fér- ■ fiversenvző a pomázi Szabó j Sándor volt két első és két \ harmadik h elyezésével. A j lányok közül a hosszúra nőtt! Kiss Györgyi, a kicsit késve ] érkező, mégis legmagasabbat; : Az írott szó örökre meg- | marad, de a történelem to- i vábblépésével eltörpülnek az ; egykori hatalmasnak látszó ; problémák. Mai gondjaink | és erőfeszítéseink is mo­solygó emlékei lesznek kései, boldog utódainknak. Lapoz­zunk vissza hát mi is egy évszázaddal, s nézzük meg akkori gondjait-bajait, ter­veit, harcait Szent-Endré- nek, s az akkor élő szent­endreieknek. 1849 A magyar szabadságharc vívmányait porrá akarja zúzni az osztrák erőszak. Törvénytelen pénzzé válik a Kossuth-bankó — és ez nagy | gondot okoz a város vezető- iségének. A március 10-i vá­rosi közgyűlésen a követke­ző jegyzőkönyv születik: „bé- : szedő (vagyis a városi pénz- : táros) Paulovits Péter és ár- ; vak attyja (vagyis gyám- ; ügyi előadó) Klockner Mi- ;hály jelentik, miszerint érte­lsültek arról, hogy császári javára gyűjtést rendel el. A város képviselő testületé a következőképpen határoz: „Miután Szent-Endre város lakosai a múlt télen itt helyütt szintén előfor­dult vízár alkalmával érzé­keny kárt szenvedtek, mely kárnak csak némi részbeni enyhítése gyanánt bárhon­nan segélyt nem várhatnak, és emiatt az amúgyis lehan­golt kedélyek gyűjtéssel nem terhelhetők — az alispáni körrendelet levéltárba teen­dő.” Nem lehet elítélni a határozatot, mert ugyanezen a közgyűlésen még egy hatá­rozat születik: Az alispán ugyanakkor a laczházi la­kosok segélyezését elrendeli, és a közgyűlés, városatyáink határoznak: „A roppant tűz­vész által károsult szegé­nyebb osztályú laczházi la­kosok segélyezésére a város közpénztárából tíz fórint utalványozandó! Egyben fel­kéretnek Krecsárevits Mik­lós és Marlinovits Milán kép­viselők, miszerint a város jobb módú lakosainál hala­déktalanul adakozásokat gyűjt­senek e célra és az eredmény­ről nyolc-tíz nap alatt a pol­gármesternek jelentést tegye­nek”. Horváth Levente (Folyt, köv.) mat. 1938 óta vezetek autó­buszt, 1949-től pedig a MA­IZ AUT távolsági járatain tel­jesítek szolgálatot, elsősorban a Szentendre—esztergomi vo­nalon. Nemcsak munkatársaim, hanem az utasok is megszok­tak. Ha látják, hogy Richter bácsi ül a volánnál, már tud­ják, hogy ez az esztergomi busz. Richter bácsi arra a leg­büszkébb, hogy hosszú szolgá­lati ideje alatt egyszer sem volt balesete. Jutalmául már megkapta a balesetmentes ve­zetés első, második és har­madik fokozatát, és a fél mil­lió kilométeres balesetmentes­ségi fokozatot is. Háromszoros okleveles és kétszeres jelvényes sztahanovista volt. Kétszeres kiváló dolgozó és egyszer a szakma kiváló dolgozója címet is elnyerte. A gumigyártól di­csérő oklevelet kapott a gu­miabroncsok kíméletes őrzé­séért. 1961-ben ő alakította meg a Dunakanyar közlekedésének első szocialista brigádját. — Amióta vezetek csak egyetlen betétlapot vettek el tőlem, azt is azért, mert a ka­ros irányjelzőm nem műkö­dött. á — Nagyon fog hiányozni a munkám, de kollégáim is. 5 Amolyan „pótpapa” voltam § számukra. Mint szakszerveze­ti bizalmihoz 13 éven át hoz- $ zám fordult mindenki ügyes­6 bajos dolgaival. § — Egy hét múlva nyugdíjba $ megyek. Hogy mi lesz azután? S Van egy kicsi kertem, azt fo- gom gondozgatni... De — te- S szí hozzá mosolyogva, miköz- S ben egy fényképet húz elő zse- § béből — sokkal kedvesebb S feladatom is lesz! Látja, ez itt §a kisunokám! Ö lesz majd az $ én legkedvesebb elfoglaltsá- § gom! § Elbúcsúzunk. Fürgén ugrik § fel a magas vezetői ülésbe § (horányi) | — • | ANYAKÖNYVI HÍREK $ i Született: Dankovits István, So- S mogyi József, Országh Orsolya. 5, Szabó József. Sólyom Katalin, t; Kropok István Dankovits János, % Adám Krisztina. Szojka Zoltán, í Király Erzsébet, Kovács Krisz­ti tina. Heves Anikó, Sebestyén s Mária. $ Házasságot kötött: Papp Adél % és Krátki József Károly, Baksa % Zsuzsanna és Madai István Já- J nos, Nagy Ilona Erzsébet és S Drobilisch Antal, Kremper Anna t Etelka és Donkó József, Szadeczky S Erzsébet és Dombai György. Meghaltak: Szulyovszkv Vili­t baldné 83 éves, Schindler Lász- t Ióné 85 éves. Schuk József 51 éves, Jözv. Demeter Sándorné 73 éves kés Bogdányi Gyula 101 éves S szentendrei lakosok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents