Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

Zene mellékzöngékkel Járásunk 11 községében nincs zeneoktatás Májusban és júniusban ad­nak számot zeneiskolába járó gyermekeink az év folyamán szerzett tudásról — a főként szülőkből álló közönségnek —■' bemutatóik során. Szombaton a gyömrői zene­iskolások léptek dobogóra a művelődési ház kistermében. Járásunk területén, a monori zeneiskolát nem számítva, két- százhuszonkét gyermek része­sül a művelődési ház munka- közössége által vezetett zene­oktatásban. Ez a szám nagyon csekély, különösen, ha azt szá­mítjuk, hogy a 222 gyermek mindössze hat községre oszlik meg, Monoron a hetedik köz­ség — de tizenegy községünk­ben egyáltalán nem folyik ze­neoktatás. A jelzett létszámból Gyom­ron mintegy negyvenen része­sülnek oktatásban. Kis házi hangversenyükön új színt je­lentett, hogy ebben az eszten­dőben már kis zenekari szá­mok is hallhatók voltak. Ezek­ben a számokban nemcsak a gyömrőiek, hanem a hegedű­szakra járó más községek, Maglód, Mende gyermekei is részt vettek. A gyömrőiek az elmúlt héten ugyanígy szere­peltek a két említett község­ben. Érdekesebbé tette a házi hangversenyt az irodalmi szín­pad két tagjának vendégsze­replése a zenekari számok kö­zött. (Jó lett volna hallatni ka­marakórusainkat is.) Népmű­velési szempontból csoportja­ink munkájának egymásra építése, a szereplési lehetőség ily módon való biztosítása a következő esztendők művésze­ti munkájának egyik fontos feladata kell legyen. Üj színt jelent zeneoktatá­sunkban a gitároktatás. Több községünkben, ha nem is nagy számban, egész fiatalon kezd­ték meg a gitárral való foglal­kozást. Ugyancsak új vonása lesz a járási zeneoktatásnak, hogy szervezése, a tanárok biztosí­tása a következő esztendőtől minden művelődési otthon sa­ját hatáskörébe kerül. Gyom­rán a következő esztendő ter­vei között szerepel egy még eddig zeneoktatásra nem járt gyermekekből álló szolfézscso­port létrehozása, kik azután a következő esztendőtől kezdve kapcsolódnának be, választott hangszerrel, a zeneoktatás munkájába. A zenei műveltséghez tarto­zik a gyermekek hangszeres zenére való szoktatása. Ezen a téren járásunk két községében, Gyomron és Vecsésen tettek kísérletet a jelen népművelési évben. A következő népműve­lési évben Gyömrőn folytatják az „ifjú zenebarátok” hang­verseny-sorozatát a Filharmó­niával közös rendezésben. A sorozat programjának kialakíV tására rövidesen sor kerül. A megbeszélésbe bevonják a Gyömrőn éneket tanító neve­lőket és az iskolák igazgatóit is. Muzsikáló gyermekeink szá­mának növelése, a zenei mű­veltség fejlesztése járásunk te­rületén — jelentős feladat. Minden oktatással, népműve­léssel foglalkozónak köteles­sége ebben segítenie. Furuglyás Géza PEST M.e'gT.E I H I R L A P-KÜ L Ö N K ! A.D Á S A VIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1966. JÜNIUS 1., SZERDA Egy holdon 23 ezer bokor Lengyel, holland, szabolcsi burgonya sorjázik a monori határban A téglagyár dűlőútjának gödrei, kátyúi a kora tavasz sűrűn járó szekereinek nyo­mát őrzik. — Helyes a meg­állapítás — vélekedik Bukai Péter főmezőgazdász — a mo­nori T3j Élet Tsz burgonyatáb­lái jórészt ezen a határré­szen találhatók, s mi nem saj­náltuk a trágyát. Kétszáz má­zsát kapott a terület holdan­ként, amellyel nemcsak a ta­laj tápértékét emeltük, hanem a szerkezetét is javítottuk, nö­velve a talajbaktériumok fej­lődéséhez szükséges optimális feltételeket. S a burgonya sokszorosan visszafizeti majd a bőségesen adagolt trágyát, s szorgalmasan végzett gondo­zást, ápolást. Valóságos burgonyakiállí­tást láthatunk ezen a határ­részen. Ötven holdon a lengyel származású, de már mo­nori honosnak számító giezvont már a töltöge- tést várja. A múlt évben 81 mázsát szed­MIVEL TELT EL A NAPJA ? Miben merül ki a tanácsel­nök nyolcórás munkanapja? Mit csinált múlt szerdán Gu­tái Pál, Ecser Község Taná­csának elnöke. — Fél nyolckor kezdtem napi tevékenysége­met — mondja az ecseri ta­nácselnök. — Első utam a Törekvő Tsz irodájába veze­tett, ahol egy órán át tárgyal­tuk meg az e napi mezőgaz­dasági feladatokat a közös gazdaság vezetőivel. Egyönte­tűen állapítottuk meg, hogy az időszakos növényi mun­kák végzése jó ütemben ha­lad. A május 25-re tervezett 60 holdnyi paradicsom palán­tázását jóval előbb fejezték be a tervezettnél, sőt a nö­vény már megkapta az első kapálást is. Szó esett a tsz gévkezelök szocialista brigád­jának megalakulásáról is, amelyhez mindannyian nagy reményt fűzünk. (A község első szocialista brigádja a közelmúltban alakult, a helyi vasipari ktsz-ben, eredmé­nyeik máris szembetűnőek.) — Kilenc óra körül lehetett az idő, mikor hivatalomba érkeztem. Elő- szőr is a napi postát néztem át. A hét akta közül az a pénzügyi irat örvendeztetett meg legjobban, aipely közölte, hogy községünk adófizetési aránya a május 21-i állapot szerint igen jó. Megkaptuk még dr. Fogh Mihálynak, já­rási tanácstagunknak a május 28-án tartandó beszámolójára vonatkozó értesítést is. — Tíz órakor kimentem a tsz-majorba, ahol megtekintettem a tsz 700 má­zsás lucernakazlának befeje­ző tetőzési munkáit. Ezt kö­vetően a Kálvária és a Szent Imre út sarkán készülő fú­róit kutunk szivattyúinak le- helyezését néztem meg. A Pest megyei Tanács beruhá­zásból épülő kút másfél év után végre elkészül, s két hét múlva üzemképes lesz. Ta­nácsülésünk legytóbb határo­zatba vette, hogy az Óvoda utcai autóbuszmegállót leg­alább 50 méterrel arrébb kell helyezni, mivel a jelenlegi balesetveszélyes helyen van. E határozat végrehajtására ma adtam utasítást, és az át­helyezés meg is történt. Fél tizenkettőkor már két ügyfelem várt a hiva­talban. Családi és birtokhábo- títási ügyben kerestek. Miután eltávoztak, állandó lakónyil­vántartónkat vettem böngészés alá. Június 6. és 10. között ugyanis tüdőszűrés lesz közsé­günkben, melyen mind a 2150 állandó lakos kötelezően érde­kelt. Majd kollégáimmal meg­beszéltük az ezzel kapcsolatos tennivalókat. — Ebéd után Várszegi Emil, Dékányi Antal és Perlaki Jó­zsef a járási tanács vb pénz­ügyi osztályának munkatársai kerestek fel: az általános pénzügyi munkára vonatkozó ellenőrzéseiket végezték. Ná­lunk, a tanácsnál éppúgy rendben találtak mindent, mint a termelőszövetkezetnél. — Két óra után fogadtam irodámban Jed- licska Józsefet, a községi Ha­zafias Népfront titkárát, aki­vel az épülő sportöltöző ügyé­ben beszélgettünk. A létesít­mény, melyben gondnoki la­kás is lesz, félmillióba kerül, amit a kofából fedezünk. (Kü­lönben mind a felnőtt, mind pedig az ifjúsági labdarúgó­csapatunk járási szinten kiváló eredménnyel szerepel, úgy­hogy megérdemlik az ilyen anyagi „dédelgetést”. — Három óra körül — Kovács Pál, az FJK­tól, Ferenc Lajos, a Maglód és Vidéke Körzeti Fmsz-től tár­gyalt velem növényvédelmi kérdésekben. Megállapítást nyert, hogy az ecseri háziker­tek veteményeit nem fenyegeti fertőzöttségi veszély. A bolt­ban megfelelő mennyiségű vé­dőszer áll a vásárlók rendel­kezésére. Gutái Pál több mint három éve elnöke az ecseri községi tanács végrehajtó bizottságá­nak. Ecseri születésű, tehát jól ismeri községét. Szerdai mun­kanapjáról még sok mindent elmondhatna. Hiszen az úton is megállítják az emberek, de nem ritka, hogy lakásán is fel­keresik választói. Velkei Árpád Keresett könyvek A könyvhét legkeresettebb könyve járásunkban Fajth: Itália című útleírása és Győri Dezső: Tűzvirág című regénye. Száz darab is gazdára találna, eddig mindössze 12 darab ér­kezett. Havonta félmillió Hiánycikk ; a hűtösaekrény cs a saólójpcrmcíesó por Ötezer darab tál, tányér, apró, nagy; majdnem ennyi bögre, különböző színben és formában — a gránitgyár ké­szítménye valamennyi. Most itt sorakoznak Vecsésen, a mű­szaki bolt előtt, ahol ízléses ki­állítás keretében mutatják be a bolt dolgozói a leszállított áron megvásárolható hasznos edényeket. Persze, a bolt ajtaján túl majdnem milliós értékben nagy a választék vegyi és fes­tékárukban, az illatszer és pi­perecikkek választéka a leg­kényesebb igényeket is kielé­gíti. Az üveg és porcelán áru­készlet is bőséges. Fonott bú­toráruk egész sora várja, hogy hűvös előszobákban, árnyas fák alatt kényelmes pihenő­helyet nyújtsanak. Az OTP segítségével hasznos háztar­tási gépek is beszerezhetők ebben a tágas, nagy árukész­lettel rendelkező boltban. No, persze, azért akad jócs­kán olyan cikk itt is, amely- lyel nem tudunk szolgálni — tájékoztat Kőpataki Sebestyén, boltvezető. — Szőlőpermetező por például hetek óta nincs, pedig a termés megóvása mel­lett a fejlődő vesszők permete­zése is feltétlenül szükséges, hiszen a jövő évi termőrügyek kialakulása most történik meg. Nem kapunk 70 literes Lehel hűtőszekrényt, ugyancsak hiánycikk a lengyel gyártmá­nyú hűtőszekrény is. Az értékes porcelán figurák, nippek is igen keresettek eb­ben az oklevelek egész sorával elismert kiváló boltban, ahol a havi forgalom több mint fél­millió forint és az áru forgási sebessége 57 nap. Kevés bolt dicsekedhet ilyen eredmény­nyel! Leltározás esetén 70 ív telik meg, s egy ívre 22 tételt lehet felvezetni, könnyen ki­számítható tehát, hogy hány­féle áruval foglalkoznak a bőit szakmailag jój felkészült dol­gozói: Kőpataki Sebestyén, Stiller Mártonná, Illés Éva és Nagy János. (—ss) tek zsákokba egy holdon a bokrok alól, az idén a főme­zőgazdász a dupláját várja. Mi még azt is megtoldjuk jó né­hány mázsával. És még min­dig szerény a becslés. Huszon­háromezer egyenletesen kelt, ujjnyi vastag szárú bokor so­rakozik sűrűn egymás mellett egy holdon. A sűrű vetés nagy előnye, hogy az árnyékoliság kö­vetkeztében nehezebb a napsütés okozta párolgás. A másik parcellában a so­mogyi sárga mellett nyírségi sárga sorakozik. A rózsaszín bőrű gülbabának is két hazá­ja volt: Somogy és Szabolcs megye. A pjervics és a pionyir Lengyelhonból származik, a brintje pedig Hollandiából. A nyár aztán majd eldönti, me­lyik fajta bírja legjobban a szárazságot, mérlegre kerül a betegségekkel szembeni ellen­álló képesség, a termés nagy­sága, minősége és a tárolható­sága is. Persze, a 120 holdas vetésterületet a jövő évben lényegesen megemelik, hiszen alapvető feladatának te­kinti ez a termelőszövetkezet, hogy az ország lakosságának ellátását minél jobban elősegít­se. Az apró, hibás, étkezésre al­kalmatlan gumókat takarmá­nyozásra használják fel, mert a szövetkezet nemcsak állattartásra rendezkedik be, hanem tenyésztéssel is egyre intenzivebben fog­lalkozik, s az értékes egyedeket tenyész­állatként értékesíti majd. A te­nyésztésre alkalmatlan állato­kat pedig hízóként szállítja el az Állatforgalmi Vállalat. A 420 hold, kapálás alatt ál­ló kukoricavetés termését már „bőrben” értékesíti a szövet­kezet, és a 160 holdas árpatáb­la termése is hasonló célt szol­gál. Most a fejlesztési irány: a burgonya mellett nagy terüle­ten szálas- és szemestakar- mány-termesztés, hogy az egy­re fejlődő állattenyésztési üzemág részére a bőséges ellá­tás minden időben biztosítva legyen. Kiss Sándor % Ä/': Őszi takarmánykeveréket vágnak a Kossuth Tsz takar- mányosai Üllőn (Foto: Kiss) Kellemetlenkedők Lehetne azzal kezdeni, hogy a tízmillió magyarnak csak kis százaléka foglalko­zik azzal, hogy embertársai­nak megszerezze a minden­napi bosszúságot. Ezek az amatőr kellemetlenkedők, akik munkaidő után tesznek szert elviselhetetlen tulaj­donságaikra. A veszedelmesebb a profi­kellemetlenkedő. Ű a nap . 24 órájában ingerült, türel­metlen, ideges és felháboro­dott és fontoskodó. Létezési formája, hogy mindenkit nyugtalanít. Hogy mivel, azt már a munkaköre határozza meg. Ha pénztárban ül — nem tud visszaadni. Menjen a vevő a bankba váltani, vagy ne vegyen semmit, ha százasa van. Ha a vevő nem megy váltani, mert az a rögeszméje, hogy a pénztá­rosnőnek kell apróról gon- dokodnia — megfagy és megvetésével sújtja a vevőt, akit szemmel láthatóan nem tart kedvesnek. A vevő áll­dogál, kiközösítve, és a napi nyolc órai munka után már tényleg csak ez a bosszúság hiányzott a jó közérzetéhez. Apróság — szoktuk monda­ni, de adott esetben igen bosszantó. Ha sofőr a kellemetlenke­dő, s a busz csak 8,40-kor indul a Nagyvárad térről, megtiltja az utasoknak, hogy beszálljanak a kocsiba, ami egyébként nyitva van. Ha esik a hó vagy az eső, akkor különösen nem engedi meg. Miért? — okvetetlen- kedik csapadéktól csöpögve az utas. Csak — mondja kellemesen a sofőr. Nagy dolog? Állítólag nem, csak éppen elrontja néhány nap­ra az ember hangulatát, meg megcsappantja az önér­zetét. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a sofőr, a pénztárosnő kellemetlen­kedő, hanem arról, hogy né­hány kellemetlenkedő — a státuszában is elviselhetet­len. És ez már baj. Ha nagyon megnézzük, nem is olyan ki­csi. Hiszen egy-vegy beosztás kifogástalan betöltésének kritériuma a lelkiismeretes munka, szorgalom, ember­ség. Felesleges „hozzádolgozni” — ingerültséget, piszkáló- dást, fontoskodást. ___________ (dm) B aleset Vári Istvánná üllői lakos oly szerencsétlenül esett ki a kő­bányai vasútállomáson a moz­gó vonatból, hogy a kerekek jobb lábát térden alul levág­ták. MAI MŰSOR Mozik Maglód: Baracktolvaj. Monor: Az aranycsempész (széles). Tápió- süly: Kéz kezet mos. Úri: Játék a múzeumban. Vecsés: A párizs— müncheni hálókocsi. Mikes Kelemen helyett A szakosított táltos rendszerről (Történelmi visszapillantás) Kedves Néném! Jó eleink a törzsfőnökök mellett nagyra becsülték a törzsek táltosait, kik jóba vol­tak az istenekkel, birtokosai voltak a vízfakasztás titkának, jó tanácsaikkal orvosaivá is váltak a népnek. A földbirtokon alapuló ki­rályi rendszerben a gyógyító tevékenységet utódaik, a pa­pok örökölték, kik több-ke­vesebb sikerrel hitük, művelt­ségük szerint gyakorolták is azt; de feladataik s a népes­ség szaporodásával nem győz­ték a mesterség űzését, s így ennek sebészeti része a borbé­lyokra, fogászati része a ló- patkoló kovácsokra szállt. A történelmi folyamatban isten kegyelméből talán itt kezdődött a gyógyászat szako­sítása. Ez az osztódás azután az emberi kultúra fejlődésével egyenes arányban folytatódott. A borbélyoknak — a társa­dalmi fejlődéssel arányosan — egyre több nyírni valójuk akadt, így mesterségük egy ré­szét átadták a felcsereknek, akik akkortájt, miként ma is, nem lévén még orvosok, mes­terségüket nagy tanulnivá- gyássál és jószándékkal végez­ték. Aztán a világegyetem technikai, biológiai fejlődése hozta magával a betegségek számának növekedését, s a be­tegellátás orvosi szakterületek­re való bontását. Gyermekkorom óta hordok orrnyergem felett, egyeneslá­tásom érdekében egy szemten­gelyeimet célirányban tartó szerkezetet, melyet a mi mo­dern világunkban szemüveg­nek neveznek. Történt a kö­zelmúltban, hogy védekezve egy gonoszkodó rovar ellen, e jeles eszközt levertem, s lévén törékeny anyagból — eltörött. Nosza, tüstént elmentem a be­tegségeket regisztráló hazai táltosutódhoz beutalóért, a sza­kosított szervezetbe. Hosszas várakozás után, a beutaló sorokat magamhoz véve, mentem a szakosított ta­posómalomba, melyeket ná­lunk rendelőintézetnek nevez­nek, és azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy megépíté­sük pillanatában máris kicsi­nek, korszerűtlennek bizo­nyulnak. Én, ki áldásos betegápoló tevékenységünkben több mint egy évtizede nem részesültem, szorongó szívvel vettem tudo­másul az első alkalommal, hogy felülvizsgálatnak neve­zett nap van, melyen — ha­csak látható jelei nem mutat­koznak komoly balesetnek, jelen esetben: egyik szemem­ben holmi elváltozás nem ész­lelhető — nem állnak velem szóba. Ügy kell nekem, miért nem érdeklődtem, vigasztal­tam útnak induló allergiámat és engedelmesen vártam a másnapot, majd a harmadna­pot, melyekre természetesen szabaddá kellett tennem ma­gam némi napidíjas állami ál­dozattal, mert mint utólag ki­derült, négyszeri útiköltsége­met, az e célból eltöltött időt senki sem tartotta anyagi szem­pontból igazolhatónak. Negyedszerre végre, megyei szervünknél történt panaszté­tel után bejutottam. Kárpótlá­sul viszont két szemüveggel jutalmaztak kedvezményes áron. Szeretném, ha kedves Néném is tájékoztatna tapasztalatai­ról ebben a vonatkozásban, mert szinte biztosra veszem, hogy az általam elmondottak nem általánosak, csupán egye­di jelenségként foghatók fel. Tisztelettel: szerető unokaöccse

Next

/
Thumbnails
Contents