Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

10 “T^ítirfap 1966. JÜNIUS 5., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Az idős tsz-tag háztáji földjéről... A fizetés nélküli szabadságról... és az ipari tanulók tanítás nélküli munkanapjáról... Utazás a vonat körül Párbeszéd az új elővárosi szerelvényekről Nem lehet a háztáji föl­dek mértékét csökken­teni a munkaképtelenné vált tsz-taggal szemben. — Idős, beteg ember va­gyok és a közösben való mun­kát nemsokára abba kell hagynom. írja K. L. ceglédi olvasónk. A levél további részében aggodalmát fejezi ki és kér­dezi, hogy emiatt háztáji föld- ingatlanát megvonják-e? Ugyanis arról tájékoztatták, hogy csak az önálló háztartás­sal rendelkezőknek jár háztá­ji föld, olvasónk viszont lá­nya háztartásába költözik, aki szintén tsz-tag és háztáji föld­del rendelkezik. Olvasónk kérdezi: — meg­tarthatja-e háztáji gazdaságát akkor is, ha lányához költö­zik? Számos rendelkezés védi a munkaképtelenné vált öreg tsz-tagok jogait. Az öregekről való gondoskodás társadalmi kérdés, és a megfelelő gon­doskodás biztosítást jelent azoknak is, akik jelenleg te­vékenyen részt vesznek a kö­zös gazdálkodásban. Az érvé­nyes jogszabályok kimondják, hogy a tsz-tagság fennállása alatt a háztáji föld használa­tához való jog állandóan meg­illeti a tagot és azt sem be­tegség sem öregség esetén a használó akarata ellenére sem lehet -megvonni. Azt viszont jól hallotta olvasónk, hogy az önálló háztartással rendelke­zőket illeti meg a háztáji föld. Ebből a szempontból a kér­dés feltevését jogosnak tart­juk, de aggodalomra egyálta­lán nincs oka. önálló háztar­tással rendelkezőnek kell te­kinteni ugyanis azt a munka- képtelenné vált tsz-tagot is, aki közös háztartásban él olyan személlyel, aki nem tagja a tsz-nek, és ennélfogva háztáji földdel sem rendelke­zik. Az sem lehet ok a háztáji föld megvonására, hogy tsz- taggal él közös háztartásban, akinek háztáji földje van. Csupán egy kikötés van, hogy az együttes használatukban a törvényes 1 kát holdon felül nem lehet több a terület. Fizetés nélküli sza­badságot mikor köteles adni a vállalat? L. I. nagykőrösi előfizetőnk írja, hogy technikumba jár, most készül az osztályvizs­gákra. Huszonhárom nap fi­zetés nélküli szabadságot kért, de a vállalat csak 7 napot adott. A vizsgákra való felkészüléshez részére nem elegendő a fizetett szabad­sága, ezért kért fizetés nél­küli szabadságot. Olvasónkat, mint techni­kumi hallgatót, tanulmányi szabadság illeti meg. Levelé­ből megállapítható, hogy azt meg is kapta. Ezenkívül kért még 23 nap fizetés nélküli szabadságot. A munkaügyi rendelkezések szerint, ha a dolgozónak valamely jogo­sultság megadását az igaz­gató mérlegelési jogkörében dönti el, mint ön esetében is, a jogosultság megtaga­dása miatt munkaügyi vita nem indítható. Tehát pana­szával munkaügyi döntőbi­zottsághoz nem fordulhat. Az ipari tanulók ta­nítás nélküli munkana­pon nem mentesülnek a munkavégzés alól. D. I. pilisszentlászlói lakos saját és öt társa nevében ír­ja, hogy I. és II. osztályt végző ipari tanulók előtt ki­hirdették, hogy április 3—12 között tanulmányi kirándulás­ra kaptak szünetet. Az isko­la azonban tanulmányi kirán­dulást nem szervezett, és ezért ők ottnon maradtak. Fe­gyelmi eljárást indítottak hatük ellen, és hiányzásukat igazolatlannak tekintették. Olvasónk arra kér bennün­ket, legyünk segítségükre, hogy szüntessék meg ellenyk a fegyelmi eljárást és hiány­zásuk ne legyen igazolatlan. A tanítás nélküli munka­nap nem tavaszi szünet, mint az általános vagy középisko­lákban. Az a szabály, hogy ilyenkor múzeumlátogatást, színházlátogatást szerveznek, és ebben az időszakban keli olyan tanulmányi kirándulást is tartani, ahol a tanulók szakismeretüket gyarapíthat­ják. Ezt lehet abban a gyár­ban is, ahol dolgoznak, vagy egy másik gyárban, aholis meghatározott munkafolyamat elvégzését tekintik meg. Ez az úgynevezett „szünet” azt jelenti tehát, hogy ilyenkor kell elvégezni azokat a gya­korlati ismereteket bővítő ki­rándulásokat, látogatásokat, amelyeket más iskolákban a tanítási idő alatt végeznek el. Ha az iskola ezt kellően nem szervezte meg, az még nem jogosította fel olvasónkat és társait, hogy munkahelyükről igazolatlanul elmaradjanak. Mulasztásuk igazolatlan hiányzásnak minősül, ezért egyetértünk a fegyelmi fele­lős ségrevonással. Ha az iga­zolatlan hiányzás több napos, ki i® zárható az ipari tanuló. Az igazolatlan hiányzást a rendesi szabadságból a munka­helyen kötelesek levonni. Kérelmük tehát nálunk megértésre nem találhat, mert megsértették a munka- fegyelmet, és. ennek következ­ményeit pedig vállalniuk kelt. Dr. M. J. Jó néhány hónapja, hogy nemcsak megjelent, de szol­gálatba is állt az elővárosi vasutak büszkesége, az ele­gáns M—IX-es szerelvény. Pillanatok alatt gyorsul, egy­szerre nyíló, sok ajtajával másodpercek alatt elbocsátja — felveszi utasait. A kocsi­belső műanyagborítású, s a vonat járása kellemes, zajta­lan. Külső megjelenése és az utasnak nyújtott kényelme egyaránt szívesen látott ven­déggé avatta. A csepeli gyors­vasú ton már csak az új, auto­matikus gyorsító- és fékező­berendezéssel ellátott jármű­vek közlekednek. S megjelen­tek az M—IX-esek, a szent­endrei vonalon is. Nagy az öröm, de sokan mindjárt ke­resik a hurrázva fogadott új­donság vélt, vagy valóságos hitéit. S valljuk meg, hogy ez nem is mindig haszontalan. Az észrevételeket ezúttal az újságíró tolmácsolja, s a HÉV főmérnöke, De Rivo Miklós válaszol. — Kezdjük egy apróság­gal: Tilos a dohányzás! — Az új járművek forga­lomba állításával életbe lép­tettük a tiltó rendelkezést. Vagy helyesebb, ha így mon­dom: a külföldön bevált gya­korlathoz hasonlóan megszün­tettük a dohányzási lehetősé­get a rövidebb járatokon. Mindezt megelőzve, a csepeli gyorsvasútnál, 1952-ben. Ezt szeretnénk követni a szent­endrei, gödöllői vonalon. — Indok? folt vonaton sérülést, ruha­kiégést okoznak a felelőtlen, vagy csak egyszerűen figyel­metlen dohányzók. Egyéb­ként eltiltás kifogásoló pa­naszról eddig a Pest megyei Hírlap szentendrei mellékleté­ből értesültünk. — Rossz a szellőzés — olvassuk ugyanott. — A vélemények megosz­lanak, s hadd hivatkozzam a legérdekeltebbekre — női utasainkra. Nem leereszthető, hanem a felső harmadban le­nyíló ablakokat alkalmazunk, így a beáramló levegő nem kócolja össze a frizurákat, de nem okoz egészségügyi bántalmakat sem — nincs huzat. A fejek felett áramló levegő — viszont 30 kilomé­teres sebességnél percenként háromszor cseréli a kocsi at­moszféráját. Ez messzemenően megfelel a nemzetközi sza­bályoknak. Ma már a MÁV és a Fővárosi Villamos Vasút sem gyárt leereszthető ablakú járműveket, mert ezek szige­telése nem tökéletes, s a be- csorgó víz megrozsdásítja az alkatrészeket; — Kicsi a csomagtartó. — Talán nem veszi rossz néven az újságíró, ha most mosolygok ezen. Az új jármű­vön — amely rendkívül tágas, teremszerű — minden eltör­pül s a szemlélődét optikai csalódás éri. Hallottam már olyan kifogást is, hogy ebben a nagy hodályban kevés az ülőhely. Pedig több ember­nek biztosítunk kényelmes utazást, az M—IX-sekben, mint a régi kocsikban. Mind­ez egy kis kitérő, de nem ön­célúan. A kifogásolt csomag­tartóméret ugyanis lényege­sen nagyobb, mint az öreg kocsikban. Ennek ellenére korrigáljuk: szélesebb polco­kat helyezünk el. Egyébként mint utas, magam is helyeslek. A turisztika híve vagyok, s hátizsákostól szállók HÉV-re... — Következik az ütőkár­tya: túlzsúfoltak az új vo­natok. — A válasz könnyű is meg nem is. Talán egy kicsit több magyarázattal kell köríteni. Mindenekelőtt elmondani azt, hogy az új szerelvények gyor­sabbak, erősebb motorokkal felszereltek, nagyobb a fo­gyasztásuk. Ezért csak két motorkocsiból és egy pótko­csiból álló szerelvényeket köz­lekedtethetünk, hatos kapcso­lás helyett. Nem is változtat­hatunk addig, amíg áramel­látási gondjaink vannak. Év végén már könnyebben beszé­lünk, s akkor útra bocsáthat­juk a hosszabb szerelvénye­ket is. , — S a kérdés másik fele? — Teljesen szubjektív. Ér­dekes és érthető: sok ember két vonatot is elenged a ré­giekből azért, hogy az újon utazón. Az M—IX-et kedve­lők száma meglehetősen nagy s ezért bizony jó néhányszor láthattunk túlzsúfolt, rövid szerelvényeket. — A megoldás? — Gyors segély; az új sze­relvényeket olyan helyre és időben állítsuk be, ahol friss tapasztalataink szerint kielé­gítheti egy viszonylag rövid szerelvény is az igényeket. A közeljövő végleges orvossága: hatkocsis vonatokat közleked­tetni és sűríteni a járatokat. Ha — a közeli jövőben — a szentendrei vonalon már csu­pa új szerelvény jár, még gyorsabban jut végállomástól végállomásig a kényelmeseb­ben és gyorsabban közlekedő utas. Tóth György Újburgonyaszüret ASsónémedin Ma három vagon indul Bécsbe Más évekhez képest másfél héttel előbb, csütörtökön kezd­ték meg megyénk legjelenté­kenyebb burgonyatermesztő vidékén, Alsónémedi határában a korai krumpli felszedését. Azóta már jónéhány megra­kott teherautó indult el Auszt­riába, Csehszlovákiába és az NDK-ba. Ma is szedik a krumplit a gazdák, s 300 má­zsát raknak vagonba, amely Bécsbe indul. — Természetesen nem arról van szó, hogy bármilyen ide­gen példát kopírozzunk csak ezért, mert az külföldi. De a különböző egészségvizsgáló intézmények közleményeire már fel kell figyelnünk. Ki­mutatták, hogy a füsttel telí­tett levegő beszívása, nagyobb kárt tesz a nem dohányzó ember egészségében, mint a dohányosnak két-három ciga­retta. Praktikus oldala: zsú­SZOLOKÖTÖZŐK Most van itt az ideje. A háztájiban is kötözik már a sző­lőt. A kiskunlacházi Kovács Antalné édesapjával „istá- polja” a dús tőkesorokat Foto Gábor ^ T-vél felé járt az idő. A műhelyben a szoká- ^ JJ sós munkazaj zsongott. A magasan elhe- ^ lyezett ablakon éles fénnyel áradt be a nap- ^ fény. Az egyik, az Idősebb a szomszédjához, a § Fiatalabbhoz fordult. S § — Tudod, számomra az evés nem egysze­ri rűen csak táplálkozás, amelyre azért van szük- ség, hogy a test regenerálódási folyamatát 5 fenntartsam, hanem maximális értékű élvezet S is. Kétségtelen, hogy a gasztronómia igazi mű- S vészét. De mit ér bármilyen művészet műél- ^ vezők és műértök nélkül? Én, minden nagy- ^ képűség nélkül mondhatom, mind a kettőt ^ megtestesítem és éppen ezért hiszem, hogy lé- ^ tezik gasztronóm-esztétika, ha nincs is egye­li térni katedrája. Legalább is nem tudok róla. ^ Ha volna, szívesen vállalnék ott funkciót és el ^ is látnám. Te, ha tudnád, miket ettem én ösz- ^ sze... | — Nagyon kérlek, hagyd a fenébe az egé­§ szét — szólt közbe a Fiatalabb és közelebb 5> húzta magához a munkaasztalon felhalmozó- ^ dott anyagot — Evés és élvezet, vagy élvezet ^ és evés: lehet, hogy nagy téma, de engem kü- § lönösebben nem érdekel. Enni kell, mert mu- § száj és kész. Érted, te haspók? ^ Az Idősebb indignálódott és lapos oldalpil- ^ lantással mérte végig a Fiatalabbat. § — Te bolond vagy! Haspók?!... Én művé­^ szetről beszélek, te pedig közönséges vagy. ^ Mint egy bableves. Azaz, dehogyis bab, kö- ^ zönséges rántott leves, zsemlekocka nélkül. ^ a Fiatalabb legyintett. A másik felhúzta a ^ A vállát és fejét csóválva nyúlt újabb § munkadarab után. ^ — Istenem... Egy tárkonyos bárányle­^ vés ... a la Pankota ... Páratlan ízek és illa- ^ tok... Azt hiszed, sokan tudják, mi az tár- ^ kony? Neked jó a kapor vagy a petrezselyem ^ és kész. De a tárkony: a legkulturáltabb ^ ínyesmesterek által a legmagasabbra értékelt | fűszer, sőt, ősfűszer, amely az ételnek meny- í nyei lakomákhoz illő ízt és illatot ád, mint ahogy a húsvéti szagosmise hangulatát is a ^ tömjénillat adja meg. Mi? ^ — Nem szóltam. ^ — Vagy egy kolozsvári töltött káposzta. Hm. ^Gyönyörű, piros levű, aprókáposzta fészekben ^ ott ül két hatalmas töltelék; halvány-vékony ^ káposztalevélbe csomagolt mindenféle fűsze- ^ rekkel megbabonázott húsgombóc, amelynek ^ tetején frissensült pecsenye és kolbász trónol. ^ És tejföl, mindenütt tejföl. Már a látvány is i élmény ... ^ — Kolozsvári töltött káposzta. Meg egy ki­rántott budiajtó, nem? $ — Erre az utóbbira a vendégem vagy, de ^ a káposzta... Vagy mit szólnál egy ebéd- ^ hez, csupa szárnyasból? Fogoly, vagy ^ gyöngytyúkleves ... Főtt szárnyashús burgo- ^ nyapürevel, kis paradicsommártással.. ^ Szárnyaspaprikás, szárnyakból, alsócombok- ^ ból, hátrészekből... Bántott szárnyasmell és ^ combfelső — végül arany színű liba- és ka- ^ csasült, sült pulyka, füstölt szalonnával fok- hagyma-szeletkékkel tűzdelve... És mind­GASH ROMÓM ESZTÉTIKA ezek után sütemények, bor, gyümölcs, feke­te, kubai szivar, francia konyak ... É s egy csinos kis nő, aki lágyan simogat­ná a hasadat, miközben csámcsogva bö­fögnél. Hagy ezt a hülyeséget. — Lásd milyen vagyok: tied a nő is. Egyébként: közönséges és buta közbeszólá­said vannak, ahelyett, hogy velem tartanál. De hol van neked fantáziád? Abban az agy- tekervényekkel szegényesen ellátott szűk fe­jedben? Fogadjunk, ha bemennél egy jobb étterembe és a főpincér megkérdezné, hogy a la carte akarsz-e dinerezni, azt hinnéd, hogy a családodat szidja ... Ááá ... Ne rug­dalj, te marha! Na, mit meresztgeted a sze­med, mint egy sült hal. Apropó: hal. Piszt­ráng! A frissen fogott pisztrángokat belül megtisztítjuk, szalonnával fűszerezve íze­sítjük. A bőre marad. Az így elkészített hala­kat vékony, tiszta agyagrétegbe burkoljuk, majd így ahogy van parázs közé tesszük. Amikor az agyag áttüzesedve bámulni, majd vörösödni kezd, egyenként kiemeljük a pa­rázsból és hirtelen hideg vízbe mártjuk. Sis­tergés, gőz... és ezután már csak az követ­kezik, hogy a fejrésznél az agyagot letörjük, a másik végén kicsit megkoccintjuk, és elénk csúszik belőle az ízében, zamatéban utolérhetetlenül finomra sült-főtt hófehér húsú pisztráng, a gyorsfolyású patakok eme csodálatos teremtménye, amelyhez talán csak *édesvízű tavaink nemes halfajtája a süllő, vagy mint idősebb korában nevezzük: a fo­gas ér fel. Fogasszeletkék a la Scampi... Süllő roston: emelt fővel, szájában olajbo­gyóval és felkunkorodó farokkal egy herendi porcelántálban: a húsa szétomlik az ember szájában, talán még nyelni sem kell, mert szinte felszívódik ... — Csak te szívódnál már fel... — Azután bor! Kristály-metszett pohár­ban finom, könnyű, száraz fehér bor. Halétel után ugyanis ezt isszuk. Száraz, fehér bort, pincehidegen. Tisztán, vagy parádi vízzel Te, engem valami vallásos hevület száll meg, ha arra gondolok, hogy ... E bben a pillanatban megszólalt a villany­csengő a munkaterem ajtaja felett és már hangzott is a parancs: — Ebédhez sorakozó! A munkáltató felügyelő végignézett a csí­kos ruhás soron. — Csajkát fogj! A Fiatalabb felhúzott szemöldökkel nyúj­totta az Idősebbnek a szürke fémedényt. — Tessék. A herendi tál... Dér Ferenc ÉVEKIG TÜKÖRFÉNYES A PARKETT PARKETT­LAKKTÓL 0i vagy gondosan felsúrolt régi parkettára ecsettel, vagy szivaccsal egyenletesen, vékonyan, legalább 2 rétegben kenjük fel. Gyorsan szárad, korszerű parkett­lakk o FLOROVIT. 1 kg 24,— Ft., 10—12 parkett bevonására elegendő

Next

/
Thumbnails
Contents