Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

1966. JÜNIUS 5., VASÁRNAP MEGY Jelentés helyett Ton eszem De, hogy hivatásom gyakorlási közben állandóan tanút kell­jen magammal vinni, hogj védve legyek a rágalmaktól és ihtrikáktóL A premier Tá- piósülyön történt, ahol a fa­luba érkezésem első órájá­ban már azzal vádoltak, hogy megrendelésre jöttem és az ügy egyik szereplő­je megkörnyékezett, feltéte­lezhetően le is pénzelt. Iga­zolásokat kértek tőlem és részletes indoklást, hogy milyen alapon merem ma­gam az ügybe ártani. Ki bízott meg, kit szolgálok, mit akarok? Az -igazságot kerestem Tá- piósülyön — és ehhez most már önvédelemből tanúra volt szükségem. Nézzük az ügyet: Részlet egy beadványból: „. .. Spánits Gyula fmsz- igazgató elvtárs túlfűtött ma­gatartásából fakadó gyűlö­let melegének kihatása érez­teti hatását a község veze­tőivel és tömegszervezetei­vel egyaránt. Spanits elv­társ ebből a szituációs hely­zetből nem tud kibontakozni és továbbra is veszélyezteti a vezetők és tömegszerveze­tek közötti kapcsolat kiala­kítását .. .” A beadvány aláírói Tápió- süly vezetői, kelte 1966. áp­rilis 12. Az aláírók kérik az fmsz-elnök leváltását. Ál­lásfoglalásukat súlyos vádak­kal támasztják alá. E vádak egy része gazdasági termé­szetű, más része erkölcsi, mely nem kevésbé rossz fényt vet Spanits Gyulára. A MÉSZÖV a beterjesztett jegyzőkönyvek után Spahits Gyulát — ez év május 14- én — állásából a vizsgálat befejezéséig felfüggesztette. Így kellett tennie, mert sú­lyosak a vádak és súlyo­sak a vádlók. Az akció ve­zetői Németh István, a te­rületi pártszervezet idős tit­kára, Boda Jánosné, a helyi nőtanács elnöke, Benkó Jó­zsef tsz-elnök, Bácskai Ist­ván, a kultúrotthon igazga­tója és Papp MiMósné ta­nácstitkár. A MESZÖV-revfzió azon­nal kiszállt Kivizsgálta a gazdasági vádakat és újra megállapították, ami Spanits Gyuláról már ismert volt: a megye egyik legjobb fmsz- elnöke, képzett gazdasági Vezető, akinek ötéves műkö­dése alatt az egykor deficit­tel záró szövetkezet a me­gye legjobbjai közé küzdötte tel magát Maradtak tehát az erkölcsi Vádpontok. Németh István párttitkár nagy köteg jegyző- könyvi másolatot tesz elém. Ezen bizonyítékok azt tanú­sítják, hogy Spanits Gyula fehér színű Moszkvics gépko- ján egyik beosztott nődolgo- fcójával a szomszédos Kóka melletti erdőbe jár... A jegyzőkönyvek nagy része mi­nősíthetetlen trágár hangnem­ben fogalmazódott, itt idézni lehetetlen belőlük. — De ha mindez nem elég, hallgassa meg a szerkesztő elvtárs Vaszil Lászlót, a kó- kai tsz Kossuth-díjas elnö­két — mondja Németh Ist­ván. Tanácsát termesztésen elfo­gadom, de ezt a látogatást elhalasztóm addig, amíg a vá­doló jegyzőkönyvek aláíróival beszélek. Kókán először Laczkó Jó­zsefet keresem meg, aki a jegyzőkönyv-másolat tanúsá­ga szerint látta és felismerte Spanits Gyulát abban a bizo­nyos fehér színű Moszkvics­ban. Laczkó József a másolat elolvasása után ezt mondja: — Megjelent nálam egy idős ember és egy asszony, egy Mercedesen jöttek, azt mondták, hogy ők népi ellen­őrök. A jegyzőkönyv adatai már előre le voltak náluk írva. És valóban láttam egy fehér kocsit az erdő szélén, ezt tanúsítom is. Azt azonban nem tudom, hogy ki ült benne. A velem alá­íratott, kézzel írt papíron nem szerepelt Spanits Gyula neve, miután őt nem is is­merem. Két tanút és Spanits Gyu­lát e találkozásra ma gam­ma! hoztam. Kértem Laczkó Józsefet, hogy jelölje meg né­gyünk közül, aki hasonlít a fehér Moszkvicsban távolról látott férfire. Azt mondta, hogy egyikünk sem hasonlít erre az emberre. Bemutattam neki Spanits Gyulát, akit most látott először életében. Ezt a jegyzőköny-másolat alján sajátkezűleg aláírta. Hasonlóan viselkedett a másik koronatanú — szintén egy állítólagos jegyzőkönyv aláírója —, aki bár a terhelő jegyzőkönyv-másolaton azt vallja, hogy látta Spanitsot, most. állítja, hogy... ...Spanitsot néni Ismeri és soha nem ta­lálkozott vele. Idézek egy ilyen jegyző­könyvből. Ebben nincsenek trágár szavak, aláírója csu­pán azt állítja, hogy látta Spanits Gyulát Kóka felé autózni egy nővel. Az aláíró a kókai úton dolgozik, mint útkaparó. A jegyzőkönyvben bizonyításul ez áll: ..... ha .iól emlékszem, a kocsi rendszáma: CG 60—57”. Jól emlékszik. A rendszám azonos Spanits kocsijának számával. Jó memóriája van az útkaparó bocsinak. Menjünk Vaszil Lászlóhoz, a kókai termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnökéhez, aki Németh Istvánék szerint „mindent tud és mindent megmond”. A szövetkezet irodája előtt ott áll az ügyben oly sokat szerepelt Mercedes luxus­kocsi. Az irodában a házi­gazdán kívül Bácskai Ist­ván kultúrobthon-igazgató, a Mercedes tulajdonosa, Benkó Józsefet, a sülyi tsz elnökét és Németh István párttit­kárt találom. Spanits ügyé­ről vitáznak. Elmondom én is a jegyzőkönyvek körül szerzett tapasztalataimat. Benkó József durván és erőszakosan megtámad. Vá­dol és kiabál. Vaszil Lász­lónak kell lecsendesítenie. Bácskai pedig így nyilatko­zik: — Felesleges itt minden ... A mi igazságunk így nem derül ki. — Beszélj hát Vaszil elv­társ — kérleli Németh Ist­ván az elnököt. — Hagyjatok ki engem ebből a piszkos ügyből — mondja szigorúan Vaszil László. — Én nem tudha­tok semmit, hiszen Spanits Gyulát nem is ismerem. Ilyen fehér kocsi négy is van a környéken, többek kö­zött ilyen az enyém is. Azt tudom, hogy Németh Ist­ván és Boda Jánosné Bács­kai Mercedesén felkeresték az embereimet, és hol népi ellenőröknek, hol Spanits szüleinek adták ki magukat, így szedték ki azokat a bizo­nyos nyilatkozatokat. De ezek az emberek sem isme­rik Spanits Gyulát. Visszamentem a sülyi ta­nácsházára. A jegyzőkönyveik eredeti­jét a sülyi tanács titkárnője őrzi páncélszekrényében. Ké­rem, engedje meg, hogy a másolatokkal összehasonlít­sam. — Erre nekem nincs felha­talmazásom. És vegye tudo­másul, hogy már jelentettük magát a járásnál. — Fenye­get, majd nőtől különösen szokatlan hangon kezd beszél­ni Spanits nőügyeiről. És köz­ben véletlenül megérkezik Bácskai Istvánná a kultúrott- hon-igázlató félesége. Monológja sajnos szintén nem idézhető. Meg nem ne­vezett tanúk sorát vonultatja fel. „Tudunk mi mindent”. „Látták”. „Mondták”. „Hal­lottuk” — ezek az érvek. Sö­tét nyálazó falusi pletykákat ad elő, vádol, rágalmaz és ő is a felsőbb szervekkel fe­nyegetőzik. Itt csak az boldogul, aki... — mondja. Közben kiderül, hogy az egyik bolt vezetője, de már három hónapja beteg- állományban van. Konkrét ügyeket, fellelhető tanúkat kérek tőle. — Majd az is meglesz... Mert ha beledöglök is, de be­bizonyítom az igazamat. In­nen Spanitsnak mennie kell... ges a dolgozók kai, és a falu­ban is szeretik, Az aláírást mindössze hár­man tagadták meg. Másnap idézést kaptam a tanácsházra. Ott felszólí­tottak, hogy hagyjam abba az aláírásgyűjtést, mert ebből sú­lyos kellemetlenségem lehet, és az ívet szolgáltassam be. Ekkor az ívet már beadtam az fmsz-irodára. Másnap a rend­őrségre idéztek. Nem tudtam elmenni, mert szolgálatban voltam. Délután kijött a laká­somra egy rendőr. Mivel nem talált otthon, másnap reggelre újra beidézett. A rendőrségen Németh István párttitkár fag­gatott, és újra kérte az ívet. Harmadnap újra beidéztek a tanácsra, és kikényszeritették, írjak alá egy olyan nyilatko­zatot, hogy csak azért álltam Spanits mellé, mert nem tud­tam viselt dolgairól. Tessék, itt vannak az idézések és itt a nyilatkozat másolata... Megkerestem a Kókán össze­gyűjtött jegyzőkönyvek másik szervezőjét Boda Jánosnét, a helyi nőtanács elnökét is. Ne­ve már ismert. Alig egy éve jelent meg róla a Tükör című képeslapban egy riport, mert hamis vádak, undorító plety­kák halmazával belegázolt egy becsületes család életébe. Ak­kor az őt felkereső újságíróval nem volt hajlandó szóbaállni. Én is hasonlóképpen jártam — Én csak hivatalos embe­rekkel tárgyalok, magának nem nyilatkozom. A falu tanácselnöke — je­lenleg maglódi otthonában tölti szabadságát —, még csak másfél hónapja dolgozik Tá- piósülyben. Spanitsot régen ismeri, egy munkásőrszázad- ban vannak. Legyint: — Borzalmas szövevényes ez az ügy. Én itt nem tudok igazságot tenni... Miért e féktelen gyűlölet? Bokor József, a MÉSZÖV el­nöke szavaiból talán meg le­het fejteni a talányt: — Benkó József, a tsz elnö­ke, a hajsza egyik résztvevő­je már két évvel ezelőtt beje­lentette, hogy vissza akar menni az fmsz-hez, ahol hat évvel ezelőtt ő volt az elnök... Bácskai István a kultúrház igazgatója, a hajsza fő szerve­zője, tavaly nyáron írásban je­lentkezett a sülyi fmsz meg­üresedett kereskedelmi osz­tályvezetői állására, de az igazgatóság nyolc ellenszava­zattal, egy igenlővel szemben, elutasította. Az elnök akkor is Spanits Gyula volt. Bácskai egyébként már dolgozott szö­vetkezeti vonalon, mint fő­könyvelő, revizor és gebines. Így talán érthetőbb az ügy. Világosabb az egész hadjárat értelme és célja. De mit keres ebben az ügyben Németh Ist­ván párttitkár? Szeretnénk re­mélni: nem az az ok, hogy fiát, egy évvel ezelőtt az fmsz elnöke fegyelmivel elbocsátot­ta? És végül: jelentés helyett én ezt szeretném a járási elvtár­sak tudomására hozni. ősz Ferenc Bajcsy-Zsilinszky Endre AZ ELLENÁLLÁSI moz­galom VÉRTANÜJÁNAK, Bajcsy-Zsilinszky Endrének 80. születésnapjáról emléke­zik holnap az ország. Szarva­son, 1886. június 6-án szü­letett, apja dr. Zsilinszky End­re tanár, tönkrement föld- birtokos volt, anyja Bajcsy Mária. A fiú 1925-ben vette fel a Bajcsy-Zsilinszky nevet, anyja és anyai ősei iránt érzett tiszteletből. A Zsilinszkyek a századfor­dulón Békéscsabán éltek, ahol vad gyűlölködésben állt egymással szemben az urak és a radikális parasztok tá­bora. Az urak egyik vezetője dr. Zsilinszky Endre volt. Származása, rangja, akkori eszméi vitték az egykori hu­szártisztet (Szegeden) 1919- ben az ellenforradalmárok közé. A munkásság és szer­vezetei iránt bizalmatlan. Elsősorban származás szerint osztályozza az embereket, az elit és a parasztmilliók patriarchális szövetségére épí­tené fel sajátos demokra­tizmusát. Mégis: a paraszt­ságot földreformmal szeret­né gazdaságilag erősíteni; nevelni, tanítani akarja a tömegeket, szociális igazság- tételt követel a szegények ja­vára: ennyi elég, hogy meg­értse az olvasó — törvény­szerűen szembe kellett ke­rülnie az ellenforradalom után kialakult kormánypo­litikával. Hitler fasizmusában fel­ismerte a világveszedelmet, s mert mély meggyőződése volt, hogy a kelet felé törő német imperializmus egyik célpontja Magyarország, min­den erejével küzdött az el­len, hogy a magyar politi­ka, államvezetés a nácik uszályába szegődjék. Miután Gömbös Gyula a hatalomra került, Hitler udvarlására sietett, Bajcsy-Zsilinszky el­mondta a képviselóház 1933. június 20-i ülésén: — A magyar történelem egyetlen hatalmas védekező gesztus a német imperializ­mussal szemben... Itt né­met világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megaka­dályozzuk, elmegyünk a go­lyóig és az akasztófáig ... Senki sem gondolta ak­kor, hogy saját sorsát jó­solta meg. BALFELÖL BARÄTI KE­ZEK NYÚLTAK FELÉ. So­kat tanult, olvasott, talán a legtöbbet a kor polgári po­litikusai közül. Gondosan fi­gyelte a világpolitikai fejlő­dést és azt a válságot, amely­ben hazánk politikai, gazda­sági, kulturális és társa­dalmi értelemben vergődött, nem kis mértékben éppen az egykori „szegediek” hi­bái és bűnei következtében. Hamarosan megértette, hogy az egész nemzet jó szándékú erőinek összefogására van szükség a náci behatolás, térhódítás ellen, a haza vé­delmére. Felismerte, hogy az összefogás fontos eleme munkásosztály. Nem volt lehetősége, hogy megakadályozza a Bárdossy- kormány döntését: Magyar- ország Hitler oldalán had­balépett a Szovjetunió ellen. Az országgyűlésen Zsilinszky tiltakozott, azután pedig az írás és a szó minden fegy­verével követelte Magyar- ország visszavonulását a sze­rencsétlen háborúból, amely­nek kimenetelét előre látta. Sajnos, a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz intézett emlékiratai a címzetteknél nem találtak megértésre. De ébresztgette velük a béke és a katasztrófából való me­nekülés reménységét mind szélesebb rétegekben. Ma­gyarországon növekedett az ellenállás a háborúval szem­ben, s a békefront polgári vezéralakja Bajcsy-Zsilinszky, Az egykori „szegedi” elju­tott a népfrontos háborúel­lenes megmozdulásokig, te­vékenykedett a Történelmi Emlékbizottság munkájában, részt vett a tüntetéseken, s a sajtóban, parlamenti állás- foglalásaiban, az üldözöttek védelmében, a kommunista- perekben tett tanúvallomá­saiban a háború ellenes an­tifasiszta nemzeti összefo­gás egyik tényezőjévé nőtt. 1944. MÁRCIUS 19-ÉN fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, sebesül­ten került a megszállók fog­ságába. Október 15-én, Hor­thy kudarcba fulladt fegy­verszüneti kísérlete napján szabadult. Szálasi hatalom- átvétele után valamennyi németellenes erő bizalmából jelent meg a Magyar Front által kezdeményezett Ellen­állási Mozgalom élén. Saj­nos, a szervezkedést el­árulták, mielőtt Zsil'nszky megbízottai elindulhattak volna, hogy felvegyék a köz­vetlen kapcsolatot a szovjet seregekkel és a Szovjet­unió kormányávaL A katonai vezetőket, Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tartsay Vil­mos századost Budapesten ki­végezték, Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1944. december 24-én nyilas hóhérok Sopronkőhi­dán felakasztották. Utolsó sopronkőhidai fo­golysétáján mondta két kom­munista társának, Rajk Lász­lónak és Varga Istvánnak, akik közül Varga ma is élő tanúja a drámai beszélgetés­nek: — Elkezdtünk valamit, so­kan, sokfélül indultunk. Nem a dicsőségért, hanem a né­pért, az országért... Nem sikerült... A halottak is szolgálatot tesznek... A túl­élők ... folytassák a harcot. Minden nemzetben lehetnek hitványak, a nemzet nem lehet becstelen, önök vigyék to­vább a harcot, vállalják és vigyék a felelősséget... A HALOTT ZSILINSZKYT a nemzet részvéte kísérte 1945-ben, a felszabadulás után a tarpai temetőbe, ahol megpihenni kívánt. Születé­sének évfordulóján megint magasba lobban a részvét lángja, s a halottban az an­tifasiszta ellenállás hősét, az országépítő összefogásra buzdító politikust ünnepel­jük. Dernői Kocsis László Tovább a faluban. Az ebédnél az asztalomhoz vezetnek egy fiatal lányt. Tóth Erzsébetnek hívják és az étteremben szakácsnő. — A sorompónál megállí­tott Bácskai kultúrotthon­igazgató és megbízott, hogy figyeljem Spanitsot, mikor, kivel és hová megy a kocsi- *S'jr'f7SSS"SSSSSS-'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSS/SSSS?SSSSS//S/SSSS/S/SS/SSfSSSS/SSSS/SSS/S/SSSS. ján. Ha valamit látok, jelent- i sem neki — mondja a lány. | Hegedűs Béláné az fmsz 4 irodája mellett lakik. Ö azt S; mondja: ^ — Bácskai elkapott az ut- ^ cán és arra akart rávenni, § hogy vall jam: láttam Spanit- sót és egyik beosztottját az ^ utcán csókolózni. Nem sokkal később egy Bá- s konyi Miklós nevű ember, az 4 f msz-igazgatóság választott § tagja jelentkezik, hogy beszél- § ni szeretne velem. Ezt mond- $ ja: § — Az egész igazgatóság, ^ felügyelő bizottság és a tag- ^ ság is Spanits Gyula mellett^ van. Elhatároztuk, hogy aS MÉSZÖV igazgatójához, Bo- ^ kor József elvtárshoz fordu-fc lünk védelméért. Én vállal-§ tam, hogy Spanits Gyula mel- 4 letti nyilatkozatunkat aláira-4 tóm az igazgatóság tagjaival és $ a dolgozókkal. Hatvanhétén ^ írták alá azt a nyilatkozatot, § amely azt tanúsítja, hogy $ megelégedettek vagyunk az ^ elnök munkájával, mert veze- ^ tése alatt felvirágzott a sző- ^ vetkezet, az elnök embersé-.^ Rajzoló robotgép Ez a sokat tudó, precíz masina ma­gyar találmány. Feltalálója, Kere­kes József mér­nök, az ügyes kezű műszerésszel vizs­gáztatja készülé­két. A mintát hű­ségesen követve átrajzolja a fára, műanyagra, fém­re a megadott áb­rát. De képes ar­ra is, hogy — ugyancsak minta után — a rajzot az anyagba marja. A nyomdaiparban kliséket készíthet, s használhatja textil- és bútor­ipar. Több mint egy évtizede vagyok újság­író. Még egy­szer sem ju-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents