Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

X. ÉVFOLYAM, 131 SZÁM 19 ti JU Ilii US 4. !s- OMBAT HÍRADÁS A RÁKÓCZI TSZ-BŐL Egy műszak - hatvanezer palánta A sor végén lestoppol az erőgép. Négy lány felkap egy-egy ládát. Sietnek újabb palántáért. Biztatja is őket a vezető. Mozogjunk, lányok. Nagyon hamar ránk estele­dik! Keresztúri Margit régi is­merős. Tavaly a paradicsom­szedésben találkoztam vele. — No, kislány, már gépen dolgozik? — Már akkor is palántál- tam gépen, paradicsomot is, paprikát is, amikor még csak első éves tanuló voltam. A vasadi intézet tápiószentmár- toni kihelyezésében voltam elméleti oktatáson, de akkor én már a gyakorlatban na­gyon jól értettem a palántá- lást. — Nehéz munka? — Aki valamikor kézzel palántáit és egész napon át görnyedt a sorok mentén, an­nak ez a munka már gyerek­játék. A hattagú brigád vezetője, Farkas Albert traktoros meg­toldja a tájékoztatást. — Nyolc óra alatt két és fél holdon körülbelül hatvan­ezer palántát ültetünk ki a géppel. Én ugyan meg nem tudnám mondani, hogy ugyan­ezt a munkát hány ember és mennyi idő alatt tudná el­végezni. — A szántásnál nehezebb? — Figyelni kell itt minden­képpen. A traktorosnak szán­tás közben nemcsak előre kell nézni, hanem oldalt és hátra is látni kell. Ugyanígy vagyunk a palántálással is. Vigyázni kell arra, hogy a gép»et mindig nyomon vezesse az ember. Ügyeim kell a sor­távolságra és a tőtávolságra is. A pontatlan ültetés azzal a következménnyel járhat, hogy a gép kivágja a fiatal növényt. A palántákat már elhelyez­ték a lányok. Felbúg a mo­tor, és méltóságteljesen meg­indul a traktor. Borsét szed a Kolompár A Rákóczi Termelőszövetke­zet zöldborsótábláján szedik a borsót. Homolytájai emberek, asszonyok. Kolompár István a brigádve­zető. Szokatlan a bemutatkozás: két címe is van, és hirtelen nem is tudnám megállapítani, hogy melyikre büszkébb. — Kolompár István vagyok, cigánybíró és a Kolompár bri­gád vezetője. — Ismerősök? — Meg rokonok. Abban meg különben megegyezünk, hogy mindannyian a Homoly- tájárói vagyunk. — Mióta szednek? — Két napja. — Aztán ha elfogy a zöld­borsó? — Akkor jön a kapálás. A paradicsomszedés, a paprika, majd a kukoricatörés. Addig dolgozunk, amíg a keserves őszi hideg be nem szorít min­ket a fedél alá. — Hányán vannak? — Huszonötén. Egy forin­tért szedjük kilóját. Van, aki egy nap hatvan-hetven kilót is szed. Beviszünk mindennap legalább ötven zsákkal. Más­nap reggel pedig irány a ter­melőszövetkezet árusító bódé­jába. — Munkaidő? — Hát aki meg akar szed­ni két zsákkal, az bizony már nagyon korán elkezdi, és szür­kületig nem hagyja abba. Vietnamnak ; 1, 7 százalék A Gépjavító- és Faipari Ktsz dolgozói elhatározták, hogy fizetésük 1,7 százalékát elküldik a vietnami nép meg­segítésére. Első díj: 2 hét a művésztelepen A közép- és szakiskolák ré­szére a KISZ által meghirde­tett megyei képzőművészeti pályázaton Szabó György, a gimnázium IV. osztályos ta­nulója Radnóti illusztrációi­val első helyezést ért el. En­nek jutalmául a mártélyi mű­vésztelepre kéthetes beutalást kapott. RÖVIDEN MÉG MINDIG SOK A VÍZ A Petőfi Termelőszövetke­zet I-es üzemegységében a vízkárokról érdeklődtem Bán- hegyesi Sándor telepvezetőtől. — A vízkár bizony elég nagy nálunk is. A 815 hold őszi vetésből (kalászosok) 187 holdat 100 százalékig tönkre­tett a víz. Emellett még 200 holdnyi terület részleges kárt szenvedett. Nagyon nehezen húzódnak el a belvizek a föl­dekről és ahol már el is tűn­tek, a területek olyan nedve­sek, hogy eddig csak kis ré­szüket lehetett felszántani. Ide sietve babot és kukoricát vetettünk el. — A tavaszi vetésekből csak a 150 holdas silókukorica el­vetését nem sikerült befejezni a felázott talaj miatt. A cu­korrépa elvetését is . megkés­leltette az esős idő, de már folyik az egyelése is. Az 50 hold szabadföldi paradicsom és 30 hold dinnyés nagyon szépen fejlődik. — A 200 holdnyi kukorica még májusban a földbe ke­rült. A 70 holdas lucerna már ágasokon szárad. A ré­tek nagy része le van kaszál­va. Most már csak jó idő kel­lene. . (fehér) Ezüstkupa oklevéllel Hűtőipari berendezések Bajának - Nagyüzemi borsóválogató Csehszlovákiának Három hete jártam utoljára a Gépjavító és Faipari Ktsz telepén. Hogy ezalatt a rövid idő alatt is mennyi minden történhet egy üzemben, arra ^ gyorsan mondod három pél- dát. _ _ ^ Gyönyörű ezüskupa Pomáz1v Kálmán, a ktsz elnökének író asztalán, mellette díszes okle vél. Néhány nappal ezelőt vette át a rangos kitüntetés abból az alkalomból, hogy i vasipari szövetkezetek múl évi versenyén a nagykörös ktsz érdemelte ki a másodil helyet. A telep udvarán kileneméte rés gépóriás csomagoltan szállításra készen. — Nagyüzemi borsóváloga tó gép! — mondotta Bálin Pál, műszaki vezető. A gé] Csehszlovákia részére készül és a napokban már továbbít juk. — Ugyancsak csomagolásra vár a zsalus gyümölcsosztályo zó gép, amely háromhónapo próbaüzemelés után az egyi kis-ássiai országba kerül Egyébként június 30-dg leszál lítjuk a bajai hűtőház részér készült berendezéseket. Hűtc ipari és konzervipari bérén dezések tekintetében az oi szágban, de külföldön is jó hí rünk van és mintegy nyolc milliós munkát vállaltunk i bajai hűtőház berendezésébe! Véleményem szerint az eze vagon árut befogadó üzen nemcsak Dél-Magyarorszái de az egész ország legnagyob és legkorszerűbb hűtőháza. — Érdekes — mondotta be fejezésül Bálint Pál, — hog; még le sem szállítottuk a baja hűtőház részére az utolsó be rendezést, már megérkezett • megrendelés a székesfehérvári hűtőház számára készülő be­rendezésekre. V///W//////////////////////////////////// Négyen a tízből Júniusi majális Ma a Rákóczi iskola tartja § hagyományos majálisát a Pál- J fájában. § Karai . Wrnm<^ \ÄS> Ambrusné könyvelő Tettes kerestetik Megkértek, egy csomag „Átugrottam”. „ugorjon át” mokkacukorért. Bár ne tettem Vetélkedő Az ünnepi könyvhét kereté­ben szerdán este a klubban irodalmi vetélkedőt tartottak. Az induló versenyzők a ma­gyar és világirodalom köré­ből kaptak kérdéseket. A ver­senyen kívüli megfejtők cso­koládéjutalmat kaptak. A vetélkedés eredménye: 1. Dajka Balázs (gimnáziumi ta­nuló), 2. Regdon Tibor (gim­náziumi tanuló), 3. Szendrei József (az élelmiszeripari szakközépiskola tanulója). Végül a játékvezető, Király Béla feltette a kérdést: — Rendezzünk máskor is? Esetleg zenei vagy más kér­désekkel bővítve? A válasz: igen. (papp) HÉTVÉGI SPORTMŰSOR volna! Ha huncutul is, de rám kiabáltak a munkahelyemen: ejnye, ejnye, de nagy gyerek! Megdézsmálta a cukrot, ki hitte volna! — Becsületszavamra nem! — tiltakoztam. — Úgy sem hitték, kár volt a szóért. Azóta két doboz fogyott már el, hasonló súllyal. A könyvelő nem hitte, hogy fo­lyamatosan kevesebb a doboz­ban a cukor. No majd én! — jelszóval elment cukrot ven­ni. Áhítattal álltuk körül a do­boz nyitását, megvallom, én izzadtam: ha most ez hiány­talan lesz, nekem végem van. Kinyitották. No de ilyet, ez is hiányos! — kiáltottak fel. Mint egy súlyos kő zuhant le szívemről a félsz, megköny- nyebbültem. Hát mi nem dézsmáltuk a cukrot, az biztos. De akkor ki a tettes? — tóth — Látogatás a Közlekedési Múzeumban A millennium évében ha­talmas kiállítást rendeztek a közlekedési technika addigi vívmányainak bemutatására. A kiállítás olyan nagy érdek­lődést váltott ki, hogy a vá­ros vezetői meghagyták és ál­landó múzeumot létesítettek a helyén. A háború alatt bom­batámadás rombolta le az épületet. 1951-ben kezdték meg a Közlekedési Múzeum újjászervezését. Dr. Vaszkó Ákos tudomá­nyos főmunkatárs, igazgató- helyettestől kérdeztük: — Hol és hogyan sikerült ezt a nagy mennyiségű közle­kedési műemléket összegyűj­teni? — Mindig vannak emberek, akik nyitott szemmel járnak és ha valahol véleményük szerint értékes műtárgyra — például régi mozdonyra — bukkannak, értesítenek ben­nünket — Milyen elgondolás alap­ján rendezték az első tárlat anyagát? — Már amint belép a láto­gató a főkapun, rögtön sze­mébe ötlik egy műszakilag teljesen pontos és működő mozdonymodell, a Derű. Ez az első magyar mozdony, amely magyar mérnökök tervei alapján készült. Balra repülő- ^ gépmotor, a jobb oldalon vi- ^ torláshajó látható. Ezzel afc három kiállított tárggyal § akarjuk érzékeltetni, hogy kiállításunk bemutatja a köz­lekedés történetét napjainkig, sőt a jövőt is, szárazon, vizen és levegőben. A vitrinekben kiállított ta­lálmányok bizonyítják: ma­gyar mérnökök voltak a por­lasztó feltalálói. Asbóth Osz­kár a helikopter egyik atyja, Jedlik Ányos és mindenek-§ előtt Kandó Kálmán élen járt ^ a vasúti közlekedés fejlesztő- ^ sében. A kiállítás anyaga nemcsak $ gazdag és tartalmas, hanem esztétikailag is szépen elren­dezett. Külföldi lapvélemé­nyek szerint is az újonnan megnyílt budapesti Közleke­dési’ Múzeum Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű intézménye. Ma’, Tanácstagok beszámolója Ma este 6 órakor Fehér Im­re és Rácz László az alszegi tsz-klubban tartanak tanács­tagi beszámolót. Este 7 órakor Lócskái Lajos a Rákóczi iskolában, Kustár Ambrus a Kölcsey u. 17. sz. alatt, Gönczi Károly pedig a Kálvin téri iskolában számol be választóinak munkájáról. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A párizs—müncheni hálóko­csi. NDK bűnügyi film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Vannak eszkö­zeink. Televízió. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Köszönetnyilvánítás! Édes-: apánk, testvérem és sógorunk; Jámbor Bálint elhuny tavai, azl irántunk kifejezett részvétért,] koszorúkért és a végtisztessé-; gért ezúton mondunk hálás kö-| szünetet. Dezső László és neje.: A negyvenhat éves diák Tizennyolcán járnak a ládagyáriak közül a faipari technikumba mellett § s ~ ^ Demcsik Gyula kereskedelmi * S csoportvezető tanács- ^ $ & ‘|ILü 1 ^ f W ^ Hornok Vincéné bércsoport- S vezető Atlétika A Kinizsi atlétái vasárnap Cegléden versenyeznek a me­gyei összetett bajnokságért 30-as csapattal. Birkózás A Kinizsi serdülő birkózói vasárnap délelőtt Kiskunfél­egyházán lépnek szőnyegre az országos serdülő bajnokságért. Ifjúsági csapata vasárnap délelőtt Dunaharasztin mér­kőzik az országos ifjúsági baj­nokságért. Kézilabda A Kinizsi felnőtt csapata vasárnap délelőtt 11 órakor Nagytarcsai Honvéd csapatá­val lép pályára a megyei baj­nokságért, Nagytarcsán. Kosárlabda A Kinizsi NB II-es férfi- csapata vasárnap délelőtt 11 órakor a Kőbányai Sörgyár csapatával. Kőbányán játszik. Női NB II-es csapata vasár­nap délelőtt Budapesten a Magyar Pamut csapatával mérkőzik. Labdarúgás A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapatai vasárnap délután 14 óra 30 perckor és 16 órakor gyárból, hanem a faipari vál­lalattól, sőt a gépjavító és fa­ipari ktsz-től is jelentkeztek hallgatók. — A szaktárgyak mellett magyar irodalmat, történelmet, fizikát, matematikát tanu­lunk. A gyakorlati tárgyak kö­zül bútor- és épületipari szer­kezettant, szakrajzot és gép­tant. Újabban nálunk a telepen is dolgozik faipari mérnök, Tóth György. Mindennapi munkája mellett tanulócsoportot alakí­tott és különösen a vizsgák tá­ján foglalkozik velünk. — Vizsgák? — Június 6-án és 9-én írás-] beli, a hónap végén pedig szó­beli vizsga. i — És vajon milyen lesz a\ tanulmányi eredmény? A leggyengébb is tartotta a] 2,5-es átlagot, de vannak szép számmal olyanok, akiknek 4-én felül van az átlagos tanulmá-i nyi eredménye, sőt akad olyan: is, akinek az eredménye csak: egy hajszállal marad el a ki-; tűnőtől. ; — A szakmunkásképzés igen fontos és sürgős feladat! — mondotta Vágó Zoltán. Az egyre növekvő termelés nem tudja nélkülözni a szakembe­reket, és nagyon helyes dolog az, hogy ezeket az embereket a meglevő létszámból akarjuk kinevelni. Már évekkel ez­előtt is volt jelentkező a to­vábbképzésre. Ezek számára még a mienknél is sokkal ter­hesebb volt a tanulás, hiszen a közelben nem volt techni­kum, és a fővárosban működő levelező oktatásra hetenként legalább egyszer százhetven kilométert utaztak. — Hogy ez a kezdeménye­zés jó volt és eredményes, bi­zonyítja, hogy nemcsak a láda­Kereskedő, majd molnár. Utána segédmunkás, anyagve­vő, anyagfelmérő, szállítási ügyintéző, termelési előadó. Húsz esztendő — jóformán egy fél élet. Húsz év alatt ennyit próbált Vágó Zoltán, aki most a ládagyár szakszervezeti bi­zottságának titkára. Két év óta dolgozik az író­asztal mellett, de a kapcsola­ta még talán erőteljesebb a mindennapi munkával, mint akkor, amikor csak termelési előadó volt, vagy éppen se­gédmunkás volt az üzemben. Negyvenhat éves fejjel be­iratkozott a faipari techni­kumba, és tizenhét társával a napi munka elvégzése után hetenként háromszor 4-től ki­lencig részt vesz az iskolai foglalkozásokon. ; A minap ünnepelte tizen- ] ötödik születésnapját a pipa- ; gyár. Megemlítettük, hogy az ; üzem háromszázötven dolgo- j zójából tízen a kezdettől itt j dolgoznak. Nekik külön öröm, > hogy a gyár felnőtté lett. > Másfél évtized egy helyen ! — akkor is jelentős, ha egy ! olajozott hagyományokon épü- ! lő gyárban tölti el valaki. De j még figyelemre méltóbb itt, a j pipagyárban, hiszen több kis- | iparos egyesülése útján jött J létre az üzem. Nehéz volt az t indulás. Ma pedig nemcsak J nevében, de a valóságban is | gyárról beszélhetünk. S hogy J ez így van, nekik is köszön- ^ hető, akik közül ketten a gé- 5 pék mellett kezdték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents