Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

Közbeszólt az eső 120 holdon kézzel ,Szezon" a monori Kossuthban Hétfőn kezdték el két kom­bájnnal az őszi árpa aratását. A terv szerint egy hét alatt le­vágták volna az árpát, de ahogy ez már lenni szokott — közbe szólt az időjárás, még hozzá esővel szólt közbe. Más­nap és harmadnap a felázott talajra már nem tudtak rá­menni a gépek. Száz-százhúsz holdról kell kézzel levágni az árpát, de ha az eső tartós lesz, ak­kor jócskán megnő a kéz­zel learatandó terület. Ha az időjárás „megembere­li” magát, az aratógépek is munkáiba állnának. Kombájnszérűnek az épülő 100 férőhelyes tehénistálló le­betonozott részét és a gépszint használják fel. Amint szabad terület lesz, a gépállomás és a tsz saját gé­peivel éjjeli műszakban hoz­zákezd a talajmunkához, körülbelül 100 holdon bor­sós keveréket vetnek el, amit silótakarmánynak használnak fel. A növényápolást munkák elő­reláthatóan nem zavarják az aratást. A betakarítási munkák mel­lett az állattenyésztés is „be­takarít”, mert augusztusban 24 export-marhát adnak át, a ter­vek szerint 80 százalékban extrém minőségben. Nem alap­talanul reménykednek, mert a messzire utazó állatok napi súlygyarapodása meghaladja az egy kilót. A gyapjú kilójáért 83 fo­rintot kaptak, s a tervezett 17 mázsa helyett, csaknem 20 mázsát adtak le. A tehenészetben 14—15 liter a fejési átla'g, a zsírszázalék 3,9—4,3. Az utóbbi két hónap­ban örvendetes családi ese­mény történt a tehenészetben: 32 borjú született, s valameny- nyien egészségesek, jól fejlet­tek. (dm) HONOM vj A PEST MEGYEI HÍRLAP VIII. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1966. JUNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Hamarosan megszűnik hét község televíziónézőinek panasza Lehet villanyszerelési munkára jelentkezni Mende, Tápiósáp, Tápiósüly, Úri, Gomba, Bénye és Káva községek televíziónézői pa­naszkodnak, hogy estefelé egy­re jobban szűkül a kép, a hang pedig erősen meggyengül. A televízió tulajdonosai joggal teszik fel a kérdést, hogy mi az oka ezeknek a zavaró je­lenségeknek, és van-e egyálta­lán lehetőség a hibák kiküszö­bölésére? Soltész János, az ÉMÁSZ Áramszolgáltató Vállalat ve­zető körzetszerelője a feltett kérdésekre a következőképpen válaszolt: — A felsorolt községek tele­víziónézői jogosan méltatlan- kodnak. Valóban úgy van, hogy midőn este a munkából hazatérnek a dolgozók, a foko­zottabb áramfogyasztás követ­keztében a rádió hangja meg­gyengül. A televízió képernyő­jén pedig olykor a felére zsu­gorodik és megfakul a kép. Kilenc óra felé, amikor az em­berek általában nyugovóra tér­nek, a vételi viszonyok ismét megjavulnak. Ennek okai is­meretesek. Túra és Tápiósüly között a villanyvezeték igen elavult már és erősen megvé­konyodott. A fenti hét község­ben ezen a szakaszon is ke­resztülfut az áram. Az elvéko­nyodott vezeték miatt nagy­mérvű feszültségcsökkenés áll be és ez okozza az említett za­varokat. — Örömmel jelentem, hogy ezeket a hibákat rövidesen meg fogjuk szüntetni. Jövő hó­nap vége felé a túrái villany­vezetéket a Nagykáta felöl jö­vő nagyfeszültségű villanyhá­lózattal kötjük össze. Az áram megerősödik és a jó vétel újból biztosítva lesz. Ennek érdeké­ben Tápiósülyön már jplius el­sején megalakul az összevont körzeti szerelőség. Az eddigi hét község helyett tizenkét község tartozik majd felügye­letünk alá. Az üzemzavarok gyorsabb elhárítása érdekében a vállalat üzletigazgatósága egy nyolcszemélyes személy- gépkocsit és egy 250 köbcenti­méteres motorkerékpárt bocsát rendelkezésünkre. — A felszaporodott munkák zökkenőmentes lebonyolítása érdekében körzeti szerelősé- günk létszámát felemelték. Se­gédmunkások felvételét enge­délyezték. Éppen ezért kérjük kivált a sülyi és sápi fiatalo­kat, ha van kedvük, Tápiósüly Zrínyi utca 2. szám alatt sür­gősen jelentkezzenek villany­szerelési munkákra. Egész biz­tosan meg fogják találni szá­mításukat. Amennyiben ez az érdekes és változatos munka a jelentkezők közül valamelyik­nek megtetszik, másfél éves tanfolyam sikeres elvégzése után véglegesíteni is tudjuk ebben a szakmában. Krátky László „Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez... MM A járás — három évre meg­választott — új népi ülnökei kedden, 28-án tették le az es­küt és vették át megbízóleve­lüket, Monoron. Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács titkára bevezetőjében üdvözölte az újonnan megvá­lasztott népi ülnököket. Ez­után történelmi visszapillan­tásban elemezte a burzsoá és a régi magyar igazságszolgál­tatást. A felszabadulás előtti magyar bíróságok előtt nem lehetett igaza a munkásnak, a parasztnak, a szegény em­bernek. A burzsoá, kapitalista álla­mok igazságszolgáltatása az esküdtszék, a vagyonos esküd­tek bevonásával az igazság­szolgáltatásba azt a látszatot kívánja keltem, hogy a nép is részt vesz a bíráskodásban. Jellemző a felszabadulás előtti időik magyar igazságszolgálta­tására, hogy M AI MŰSOR MOZIK Gomba: Arséne Lupin. Nyár­egyháza: Bűntény a művész­panzióban. Úri: örvényben. Va­sad: Vízivárosi nyár. nálunk még az esküdtszé­ket is megszüntették az első világháború idején, mert túl „demokratikus­nak” tartották. Az előadó ezután a szocia­lista igazságszolgáltatás szer­vezeti felépítéséről, és lénye­géről beszélt. Egyik legfonto­sabb jellemzője, hogy a dolgo­zó nép — illetve annak képvi­selői — is részt vesznek az igaz­ságszolgáltatásban. Először a történelemben a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom után, a Szovjetunióban a bírói emel­vényen is elfoglalta az őt meg­illető helyet a nép. Nálunk a Tanácsköztársaság idején a -for­radalmi törvényszékek felál­lítása jelentett valóban forra­dalmi változást az igazságszol­gáltatásban. A felszabadulás után a bíró­ság szervezeti felépítésében nem történt azonnal gyökeres változás, de a népbíróságok felállításával, majd 1947-ben a gazdasági bűncselekmények el­bírálásában már hallatták hangjukat az egyszerű embe­rek képviselői. 1949 óta a büntető ítélke­zést is segítik a népi ülnö­kök. Tizenhét év telt el azóta, hogy először foglaltak helyet a bí­rói emelvényen a jogban, pa­ragrafusokban járatlan mun­kások, parasztok. Akkor kicsit megilletödve, nem sok szaktu­dással, de sok tapasztalattal és lelkiismeretesen igyekeztek el­látni munkájukat. Azóta az ülnökök már nem járatlanok a jogszabályokban sem, sokat ta­nultak, fejlődtek, s tapasztala-, tukkal, józan ítéletükkel hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a bíró­ság igazságos ítéletet hozzon. Az ülnökök eskütétele és a megbízólevelek átvétele után dr. Szigel János, a Monori Já­rásbíróság elnöke köszöntötte az új ülnököket, s a bevezető előadás kiegészítéseként az ül­nöki munkával kapcsolatban felmerülő problémákról, tudni­valókról beszélt. Elmondotta, hogy a választás után a régi ül­nöki gárda ötven százalé­ka kicserélődött. Az ülnöki megbízatás három évre szól. Mi az ülnökök fel­adata? Az elsőfokú bíróság hármas tanácsa: a szakbíró és a két népi ülnök. A hármas tanács egyik legfontosabb fel­adata a pontos tényállás meg­állapítása, hiszen ettől függ: jó, vagy rossz ítéletet hoz-e a bí­róság. Éppen itt, a tényállás megállapításánál van nagy szükség az ülnökökre. Arra, hogy túl a paragrafusokon — józan ítéletükkel, életta­pasztalatukkal segítsenek a tények tisztázásában, hogy igazságos ítélet szü- lethessék. Természetes, hogy ülnök csak feddhetetlen ember lehet, akinek lelkiismeretesnek, tü­relmesnek és emberségesnek kell lennie. (deli) ftszmélés Jókedvűen sétálgatok az ut­cán. Jókedvemet még az sem zavarja, hogy az idő borús, esőrehajló. Az utca közepén futballozó gyerekek. Józsika, a bénalábú fiúcska a kerítés­nek, no meg a mankónak tá­maszkodva nézi a csatát. Vedd el tőle! — kiabálja önfeled­ten, és örül, mert valóban si­került megszerezni a labdát a kiszemelt emberének. A labda egyszercsak messze gurul. A gyerekek hagyják, hogy Józsika utánamenjen. Egyszercsak puffanás hallat­szik. Odanéznek, hát Józsi elterült a földön. Tehetetlenül próbálkozik, lábai nem enge­delmeskednek, nem tud fel­állni. Odamegyek és felemelem. Menjél haza szépen — mon­dom neki. — De olyan jó itt, a fiúk kö­zött — válaszolja. — Nem fáj semmid? — kér­dezem. — Nem. Látom azonban, hogy az esés őt is megrendítette... El­indul hazafelé a két mankó­ra támaszkodva. Édesanyja már a kapuban várja. Ö nem látta az esést. Talán jobb is... Másnap újból ott láttam Jóskát a gyerekek között. A labda ismét elgurult, de ez­úttal nem ment utána. Tár­sai nem engedték. G. J. — Hétfőn megkezdték az aratást a monori Űj Élet Tsz-ben. őszi árpából 150 holdon 16—17 mázsa átlag­termés várható. Az aratást két SZK 3-as kombájnnal fogják végezni, összes gabonaterüle­tük 500 hold. NYÁRI CSENDELET Kiss Sándor felvétele Spart akiádturmix Beszámoltunk már arról, hogy jól sikerült a vasárnap Vecsésen megrendezett járási spartakiáddöntő. Valóban, az utóbbi évek legjobban sike­rült rendezvénye volt ez a ve­télkedő. ötszáz induló — ez a szám mindennél többet mond. Az alábbiakban néhány érde­kességet, kockát szeretnénk olvasóinknak átnyújtani. A kávai sportolók kitettek magukért. Elindultak nagypá­lyás labdarúgásban, de atléti­kai számokban is képviseltet­ték magukat. Nem is akárho­gyan ... Hajdú Edit .például több számban szerzett értékes helyezést. A férfiaknál is több kávai sportoló szerzett dicső­séget községe számára. Kis község, és mégis, a spartakiá- don úgy éreztük — nem kis község sportolóival találkoz­tunk ... , ★ Papp Mária többszörös spartakiádbajnok volt évekkel ezelőtt. Az idén ismét rajthoz állt, Igaz, időeredményei nem­igen árultak el jó formát, de annyi bizonyos, részvétele a versenyen mindenképp emelte a színvonalat. A mendeiek örültek is győzelmének. Mint megtudtuk: ő volt a legnép­szerűbb ezen a napon a men­deiek körében. Ezen egy csöp­pet sem csodálkozunk. <5 volt az egyetlen női sportoló Men- déröl... ★ Zsobrák Erzsi már egy vit­rinre való spartakiádérmet őriz odahaza. Évről évre több számban arat győzelmet a ve- csési kislány. Ezúttal,, csak” kétszer győzött: magas- és tá­volugrásban. Társai boldogan gratuláltak Erzsinek, a szép eredményhez. Reméljük, va­sárnap Cegléden is helytáll majd a megyei döntőn. ★ Gáspár Mária délelőtt grá­náthajításban végzett az első helyen, 37 méterrel. Jó beme­legítés volt ez számára a dél­utáni kézilabda-mérkőzés előtt. A 26 vecsési gólból a legtöbbet ő dobta a Dinamó hálójába. Boldog is volt, ami­kor átadta neki az' oklevelet Drabek Károly járási KISZ- titkár, az MTS monori járási tanácsának elnökhelyettese. ★ A férfi magasugrásban hár­mas holtverseny alakult ki. A 155 centit mind a három ver­senyző „vitte”. A 160 egyi­küknek sem sikerült. Végül Schubert Ferenc győzött, mert kevesebbszer javított, mint két társa. ★ Erdőst Pál ezúttal is meg­nyerte a 100 méteres síkfutást. Úgy látszik, a maglódiak nem adják ki a kezükből ezt a szá­mot. Évek óta maglódi spor­toló nyeri ugyanis a 100 mé­tert. Erdősi ezúttal 11,9-es ki­tűnő idővel győzött. Alighogy befejezte a versenyt, szaladt a pályára futballozni. Ahogy el­néztük, ott is jól érvényesíti gyorsaságát. ir Az úri fiatalok minden di­cséretet megérdemelnek. Bor­bár János sportköri elnök is elkísérte „fiait” és „lányait” a versenyre. Kispályás labda­rúgásban az úriak indították a legtöbb csapatot, számsze- rint hármat. Atlétikában is rajthoz álltak és több értékes helyezést szereztek. Csak a di­cséret hangján szólhatunk az úri fiatalokról. A nagyközségek távolmara­dása a versenytől nem vet valami jó fényt a községi sportkörökre. Üllő, Gyömrö, Pilis egyetlen versenyzővel sem képviseltette magát a versenyen. Pedig a meghívó ezekhez a sportkörökhöz is el­jutott. Csak éppen intézkedni kellett volna. Mindenesetre az MTS monori járási tanácsa a jövőben figyelembe veszi az alanti sportkörök passzív ma­gatartását. ★ Jól sikerült az egész napos verseny. Egyetlen szépséghi­bája .volt. hogy a monori Pás­kom kispályás labdarúgócsa­pat egyik játékosa eltulajdo­nított egy - labdát. Kár volt ezért a kellemetlen közjáté­kért ... ★ A délutáni labdarúgó-mér­kőzés mintegy 600 néző előtt folyt. Az első félidőben ki­egyenlített küzdelem folyt a pályán, szünet után feljött Vecsés és biztosan győzött. Itt említjük meg, hogy a hazaiak gólját Kalász (3), Trasszer 11- esből, Szűcs Jenő és Szoko- lyai szerezte. És végül álljon itt azoknak a névsora, akik mindent meg­tettek, a verseny sikeres lebo­nyolításáért: Haness László, Hunyadi László és Antal Já­nos. De köszönet mindenki­nek, akik rajtuk kívül segítet­tek. Végül: jó szereplést kívá­nunk versenyzőinknek, a va­sárnapi ceglédi megyei spar- takiáddöntőn. Gér József jukat, egyéb tevékenységüket a társadalmi, s különféle tö­megszervezetek is. Tovább nem is kell vizsgálnunk, hogy milyen sokrétű és sok irá­nyú feladatok ellátásához szükséges mindenütt és min­denhol a munka minden te­rületén a vezetők szerepe. Ha pedig ez így van, akkor mindent meg kell tennünk an­nak érdekében, hogy a. vezetők rendelkezzenek a szakmai kép­zettségen túl tudományos ala­pokra lefektetett marxista— leninista világnézettel. Hi­szen ez nélkülözhetetlen a gyors fejlődésnél, ami nap­jainkban állandó növekvő tendenciát mutat (és így tud­juk a világ versenyében he­lyünket megállni, valamint a szocialista államrend előnyét biztosítani). Az eddig elmon­dottak azt is jelentik, hogy a vezető munkájának hatásfokát jelentősen befolyásolja ma­gának a vezetőnek politikai fejlettsége. Megfelelő politi­kai felkészültség nélkül ha­tékony vezetői munkát nem lehet végezni. De ez különö­sen élesen jelentkezik ak­kor, amikor a vezetői tevé­kenység egy szűkebb terület­ről, vagy egy kisebb egység­ből kilépve, szélesebb mér­tékben közvetlenül érintke­zik a társadalom különböző mozgásaival. Például egy kisebb üzem vezetőjétől is megkívánhatjuk a helyes vi­lágszemléletet, az alapvetően helyes politikai ismereteket, de mégis inkább szoros ez a követelmény egy nagyobb üzem, vagy gyár igazgatójá­tól, különböző állami poszto­kon tevékenykedő vezetők­nél. Ahhoz, hogy a vezető min­denkor meg tudja állapítani azok megoldásához szükséges eszközöket, módszereket. Át kell tudnia tekinteni a politi­kai helyzetet, elsősorban a he­lyileg érlelődő politikai ese­ményeket, a politikai hangula­tot, az ott élő emberek gon­dolkodásmódját és azt, hogy az a politikai esemény milyen körülmények között jött létre. Enélkül a konkrét munkához a szükséges helyes irányvona­lat nem tudja meghatározni. De nem tudja a felsőbb szervektől kapott irányvona­lat sem helyesen helyileg al­kalmazni, végrehajtani, vagy végrehajtatni. Vezetőnek is­mernie kell a kül- és belpo­litikai helyzetet, általában az országos eseményeket, hogy ezáltal is helyesen tudjon el­igazodni a helyi körülmények megítélésében. Gaál Ferenc (Folytatjuk.) A vezetéssel szembeni kö­vetelmények szakadatlan nö­vekedése szükségessé teszi, hogy a vezetők képességének jóval több figyelmet szen­teljünk, mint eddig. Akik arra gondolnak, hogy rátermettek, rászülettek a vezetésre, téved­nek, mert ez részigazság. Az persze kétségtelen, hogy létez­nek olyan adottságok, ame­lyeknek minden jó vezetőben meg kell lenniök. A ráter­mettség azonban önmagában — a vezetői ismeretek nélkül — nem elegendő, s viszont: a vezetői tulajdonságok a leg­több emberben kifejleszthe- tök. Tehát a vezetés megta­nulható. Feladat, hogy min­den területen és minden szinten ennek tanítása elő­térbe kerüljön. Elemezzük most néhány mondatban, mi­lyen tudással kell rendel­keznie a vezetőnek. Ki a vezető? Az előző gondolatokhoz kap­csolódva szólni kell arról is, kit kell vezetőnek tekinteni? Az erre a kérdésre adott fele­let rendkívül fontos, hiszen az első lépés ahhoz, hogy a vezetői munka szempontjá­ból megállapíthassuk, kikkel szemben és milyen követel­ményeket támaszthatunk. A vezetői kör határvonalának megóvása nagymértékben függ attól, hogy milyen tár­sadalmi rend körében vizs­gáljuk a kérdést. Ez a követel­mény egyébként — ismételten hangsúlyozni kell — a veze­téssel kapcsolatos minden részlettéma megoldásánál alapvető jelentőségű. Szocialista álláspont sze­rint legtágabb értelemben ve­zetőnek kell tekinteni min­denkit, aki más embereket irá­nyít. A vezetők köre kiala­kult már: csoportvezetők, üzemvezetők, vagy osztály- vezető, igazgató, stb. Itt gon­dolnunk kell az üzemek, gyá­rak és egyéb gazdasági szer­vek vezetőire, akik közvet­len a termelésben töltenek be irányító, szervező tevékeny­séget. Ezen túl vannak álla­mi, társadalmi és egyéb tö­megszervezeti vezetők, akiket különböző szintekre is fel­osztunk. Például az állami munka irányításában, mely­nek három szintjét lehet megkülönböztetni: — kor­mányzati jellegű vezetés, az igazgatási vezetés középső és az alsó vezetés szintjét (például községi tanácsok ve­zetői), melyek demokratikus centralizmus alapján működ­nek, vagyis alá- és föléren­deltség viszonyban állnak. A demokratikus centraliz­mus elvének alapján vég­zik szervező-nevelő munká­Milyen a jó vezet« ? Korszerű követelmények a vezetésben

Next

/
Thumbnails
Contents