Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

Útirány: DREZDA-LIPCSE-BERLIN Az EXPRESS Ifjúsági Uta­zási Iroda az NDK-ba nyolc­napos utazást szervez. A fiata­lok a Drezda, Lipcse, Berlin útra a járási KlSZ-bizottsá- eon jelentkezhetnek. Az uta­zás költsége — zsebpénzzel együtt — 1560 forint. Ezt az összeget két részben fizethe­tik be a turisták. A járási KISZ-bizottság hu­szonöt főből álló csoportot szervez, és július 5-ig még elfogadja a jelentkezést a szeptember 11-én kezdődő utazáshoz. Ittasan a közutakon Pénteken délután fél öt óra­kor a Mikebudai úton rosz- szallóan csóválták a fejüket azok, akik egy cikcakkban haladó motorkerékpárost lát­tak száguldani. Szabó Ferenc MÁV alkalmazott, albertirsai lakos, erősen ittas állapotban ült motorkerékpárjára, s nem sokkal az indulás után felbo­rult. Az ittas motorost a bal­eseti kórházba szállították. A rendőrség szabálysértési eljá­rást indított ellene. Bogdán Miklós 34 éves, Ceg­léd, Török Ignác utcai lakos, a Sütőipari Vállalat kocsisa, annyit ivott, hogy a kocsi ülé­séről — a Szolnoki út és Pus­kin utca sarkán — leesett és súlyos fejsérülést szenvedett. Ellene is a szabálysértési el­járás van folyamatban. CEGLÉD! PEST HEGYEI HÍiMLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CE X. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1966. JUNIUS 30., CSÜTÖRTÖK A IX. pártkongresszus tiszteletére: Kétmillió forint többletmunkát vállaltak a járás KISI-istái 138 fiatal tért vissza a dánszentmiklósi Micsurinba Több jövedelem a szakmunkásoknak A IX. pártkongresszus tisz­teletére a ceglédi járás KISZ- ista fiataljai is felajánláso­kat tettek munkahelyükön. A mezőgazdasági területen dol­gozó fiatalok vállalásait a na­pokban összesítette a járási KISZ-bizottság. Pintér István, a Pest megyei KISZ-bizottság munkatársa, a megyei eredmények tükrében Ősszel TIT-szabadegyetem Emléklapot kaptak a legrégibb ismeretterjesztő előadók Kedden délután hat órakor a Kossuth Művelődési Házban tartották összejövetelüket a városi ismeretterjesztő elő­adók. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat helyi csoport­jának gyűlésén Öcsai István gimnáziumi tanár, a TIT vá­rosi és járási elnökhelyettese, a társulat 125 éves fennállá­sáról emlékezett meg. Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke, emléklapot adott át annak a tizennyolc ismeretterjesztő előadónak, aki tíz éve, vagy ennél hosszabb ideje segíti az ismeretterjesz­tő munkát. Nyújtó Ferenc, a TIT városi, járási elnöke a párt és tanács további támogatásának szük­ségességéről beszélt. Elmon­dotta, hogy az egyre bővülő turisztika sok új lehetősé­get rejt magában, amelyet mi­nél jobban ki kell használni. A külföldön járó utasok dia­filmjeikből, élményeikből és tapasztalataikból itthon szí­nes, érdekes és hasznos elő­adásokat tarthatnak. — Ahhoz, hogy a járások versenyében a ceglédi isme­retterjesztők jó helyezést ér­jenek el, ma már a mennyisé­gi munka mellett az előadá­sok színvonalát kell emelni — mondotta Nyújtó Ferenc. A következő népművelési idényben a városi tanács el­gondolása alapján magas színvonalú előadásokból álló szabadegyetem indul Ceglé­den, amelyre a tudományok legjelesebb művelőit hívják meg előadóknak. (t—i) adott tájékoztatást a járás mezőgazdaságban dolgozó fia­taljainak felajánlásairól. Elmondotta, hogy Pest megyében 3.5 millió forint értékű munkát ajánlottak fel a fiatalok. Ebből egyedül a ceglédi járás 2 millió forintot vállalt. Jelentős a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet KISZ-istáinak vállalása, akik — lehetőségeiket realizálva — 600 ezer forintnyi munkavég­zést ajánlottak fel. — Feltétlen figyelembe kell venni, hogy a szakmunkás- képzésnek mekkora jelentő­sége van az eredmények el­érésében. Dánszentmiklóson például a gazdaság profilja szerint iskolázták be a fiata­lokat. A munkaerővándorlást jeleritős mértékben csökken­tették, inkább az ipari üze­mekből és egyéb területekről meginduló visszavándorlást érdemes megemlíteni. — A statisztikai adatok sze­rint két év alatt 138 harminc évnél fiatalabb dolgozó jött vissza más munka­helyről a Micsurin Tsz-be, így ma már 168 KlSZ-korosz- tályba tartozó dolgozik, s ezzel a tagság átlagéletkora is lé­nyegesen alacsonyabb lett: amíg 1961-ben 55 év volt az átlagéletkor, addig ebben az évben már 33 év. — A szakmunkásképzésben és betanított munkások szá­mának növelésében is szép terveket valósítottak meg a ceglédi járásban — mondotta a megyei munkatárs. — Ebben az évben — a ter­vek szerint — 423 szakmun­kást és 1131 betanított mun­kást képeznek. A téli időszak­ban indul a 400 órás oktatás, amelyről igazoló lapot adnak a tanfolyamot végzett dolgo­zóknak. Fizetésükben is meg­mutatkozik a tanulás eredmé­nye, mert egyes termelőszövetkeze­teknek már most mód­jukban áll, hogy 5—10 százalékkal magasabb bért fizessenek a szak- és betanított munkások­nak. Ahol erre nincs lehetőség, ott is megvan a nagyobb szakér­telemmel végzett munkából származó nagyobb jövedelem, tehát a dolgozók mindenkép­pen érdekeltek szaktudásuk növelésében. Tájékoztatóját az aratási munkákról adott felvilágosí­tással fejezte be Pintér Ist­ván. Elmondotta, hogy a já­rási KISZ-bizottság az aratás mielőbbi befejezésére, a vesz­teségnélküli betakarításra szó­lította fel a gazdaságok KISZ-es fiataljait. A járás kombájnosai és segédvézetői közül ki- lencvenhatan jelentkeztek versenyre. Megalakultak a szállítási bri­gádok is a sikeres betakarítás segítésére. Folynak az előkészületek a szántóversenyre is. A járási versenyre — amelyre még el­fogadnak nevezéseket — jú­lius második felében kerül sor. A legjobban szereplő traktorosok az augusztus 13-án sorra kerülő megyei versenyen vesznek részt. (tamasi) Cegléd—Vörös Csillag Tsz ? Eredményes kísérlet-etiléngázzal 2-3 héttel korábban érik a paradicsom Mit keres a futballbelső a kertészetben? Már esteledett. Néhány perccel ezelőtt fejeződött be az alagutak fóliával való betakarása. A kertészet dol­gozói még gondosan körül­rakták földdel a fóliákat és ezzel viszonylag légmentesen elzárták az alagutakat. Bánszki Dezső, a telep kertészeti tanulója jókora gáztartályt hozott a raktár­ból. Ha jól számoltam, tíz futball-labdabelső is előkerült. A környékből néhány min­denre kíváncsi srác is ott kuktáskodott Dezső körül, aki ügyesen engedte a gázt a gumábelsőkbe. A srácok ke­ményen megmarkolták a bel­ső „csöcsét” és futólépésben indultak az alagutak felé. Plavécz Józsefné, a kerté­szet vezetője, méteres csö­vön keresztül engedte a gázt a fóliák alá a belsőkből. — Etiléngázzal siettetjük a paradicsom érését — mon­dotta Plaveczné. — Az ér­dekes kísérletet tavaly kezd­tük el, az idén pedig már üzemszerűen alkalmazzuk. Úgynevezett kontrollágyat is hagytunk, amit nem keze­lünk gázzal, s ami össze­hasonlítási alapot ad arra, hogy milyen eredményt érünk el az új eljárással. Benézek az egyik fólia alá. Rengeteg az éretten pirosló, szedésre alkalmas bogyó. A néhány lépésre levő kont­rollágyban vaskos, erőteljes paradicsomok vannak, de az érésnek semmi jele rajtuk. Néhány nap múlva dr Túri István adjunktus is­mertette ragyogóan bevájt kísérlet eredményeit. — Az etiléngázzal való érlelés nem új dolog — mon­dotta. — Ezt a módszert el­sősorban a külföldről beér­kező déligyümölcsök érlelé­sére használják. A féléret­ten érkező narancs, citrom érlelőkamrákba kerül, s ott az etilénnel való kezeléssel érhet be. — Ez az eljárás azon alap­szik, hogy a növények érés idején amúgyis etiléngázt termelnek, persze kis meny- nyiségben. Ha az érést siet­tetni akarjuk, egyszerűen több etiléngázt adagolunk a nö­vényeknek. Az etilén egyéb­ként teljesen ártalmatlan. Az őszi almatárolás idején ke­letkező sajátságos almaillat nem egyéb, mint az érésben levő gyümölcs által termelt etilénnek a szaga. — A kamrákban való ér­lelésnek nagy hátránya — folytatja az adjunktus —, hogy a leszedett gyümölcs, jelen esetben a paradicsom kapcsolata megszűnik a nö­vénnyel. Pedig a növény a leveleken és a száron ke­resztül továbbítja a táp­anyagot a bogyóba. — A főiskolán végzett kí­sérletekben az a szinte kor- szakalkotóan új, hogy mi a paradicsomot a szárán, vagyis az első növényen érleljük etilénnel anélkül, hogy a növény lombja és szárrésze a kezelés követ­keztében károsodna. — A cél? — Elsősorban is fontos szempont, hogy a mi para­dicsomtermelésünk a dél-eu­rópai paradicsomtermelő or­szágokkal — Albániával, Bulgáriával és Olaszország­gal — időben is versenyez­hessen a nyugati piacokon. Az említett országokban ugyanis két-három héttel előbb érik be a paradicsom, S a másik cél? — Annak hazai jelentősége van. Nagyon fontos, hogy a zöldáru fogyasztását a lehe­tőségek keretein belül meg­nyújtsuk. A koraiak terme­lésével és az érlelés siette­tésével elérjük azt, hogy a fogyasztók nem csak 3—4 hónapon keresztül kapnak vitaminokban gazdag zöld­árut, hanem sokkal hosz- szabb időn át. Mikor kezdték a kísérlete­ket? — A Kertészeti Főiskola te­lepén három esztendeje foly­nak ezek a kísérletek. Két éve annak, hogy itt, a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben is elkezdődött az eti- lénes kezelés alkalmazása. A tavalyi üzemi próbák után az, idén a közös gazdaság kertészetében már nagyüzemi méretekben alkalmazzák az új mód­szert. S egy érdekesség: a fut­ball-labdabelsők hogyan ke­rültek a kertészetbe? — Nagyon egyszerűen. Az etilén alkalmazásához pon­tos műszerekre van szük­ség. A főiskola kísérleti te­lepén ilyen műszereket hasz­nálunk a gáz adagolásához. A bonyolult műszerek keze­lését azonban nem kíván­hatjuk meg a kertészetben dolgozó emberektől. így ju­tottunk el az ötös futball- belsőhöz, amellyel nagyon le­egyszerűsített módon, de igen eredményesen lehet adagol­ni a gázt. S a gáz költsége? — Jelentéktelen. Egy hold paradicsom érleléséhez mint­egy hétszáz forint értékű etilénre van szükség — mon­dotta dr. Túri István, a Ker­tészeti Főiskola adjunktusa. (rossi) „Görbe" este Bene János 41 éves ceglédi lakos, állami gazdasági mun­kás, fizetés napján munka­társaival a ceglédi vasútállo­más restijében italozott. Ezt megelőzően az étteremben megbotránkoztató módon vi­selkedett, és a restiből távoz- tában — ahonnan ki kellett utasítani — a resti dolgozóit megfenyegette. Rendőri intéz­kedésre nem akarta magát igazolni és az őt előállító rendőrökkel szembe akart szállni. Igazoltatás után a vasúti rendőrőrsről elbocsá­tották, de továbbra is az állo­máson maradt. Később, ami­kor a rendőröket újból meg- ^ látta, sértő kifejezésekkel il~ ^ lette őket. E magatartása^ miatt a Ceglédi Járásbíróság^ jogerősen 4 hónapi felfüggesz-^ tett szabadságvesztésre ítélte. § A ceglédi kormány BUKAREST HAJÓREKORD $ A negyvenkilences tavaszi § hadjárat sikerei után hazánk ^ „veszéllyen kívül” volt mind- ^ addig, amíg a cári csapatok 5 be nem özönlöttek. A ma- $ gyár kormány a honvédsereg § gyors összpontosítására és a § főváros másodszori kiürítésé- § re határozta el magát. A had- ^ sereget az alsó vidékre ren- ^ delték, vele az országgyűlést ^ és a minisztériumokat Sze- | gedre. § Július első napjaiban az ^ északról délnek vonuló via ^ magnókon özönlöttek a szeke- ^ rek végeláthatatlan sorokban. 8 A ceglédiek sose láttak még $ annyi népet városunkon ke- $ resztülmenni, mint akkor. A § por nem ült el az utak fölött, ^ hanem vaskos, sűrű függöny- ^ ként lebegett, csillogva a nap- ^ fényben, éjszaka a lámpások 6 világánál. $ | Kossuth vasúton érkezett | feleségestől, negyvenhárom 8 főnyi irodai tisztviselőjével. § hivatalsegédével, szakácsával ^ és cselédével. A Pesti út hatos ^ számú házban rendezték be a § kormányzósági irodát Feren- ^ chich József uradalmi tiszt- ^ tartó hat szobájában. Ez a hi- ^ vatal volt egy hétig a magyar 8 kormány, számos rendelet ki- 8 bocsátója és egy haditanács $ színhelye. Cegléd pedig az or- § szág székvárosa. A városon nyolcezer honvéd lakott Per­A galaci hajógyárban víz- rebocsátották az első román gyártmányú 12 500 tonnás érc­szállító hajót, amelynek sze­relése tavaly kezdődött meg. A román hajóiparnak ez az ed­digi legnagyobb gyártmánya: hossza 150, szélessége 20 mé­ter, összsúlya 4000 tonna. Menetsebessége óránként 15 csomó lesz és 16 000 mérföl- des utat tehet meg kikötés nélkül. A Szabadság Filmszínház június 30-tól, csütörtöktől július 3-ig, vasárnapig a Jégkorongozók című szélesvásznú szovjet filmet mutatja be. czel hadtestéből. A helyi ta­nács mindig együtt volt, vir­rasztóit, a katonai biztos és az esküdtek fáradhatatlanul osztották a porciót a katona­lovaknak, mérték a bort, vá­gatták a marhát, süttették a kenyeret a harcosoknak. A csizmadiák bakancsot varrtak százszámra, a szabók pedig egyenruhát, a kovácsok meg nem szűntek patkolni, kocsit vasalni. A kemencék örökösen forrók voltak, és a vacsora- tüzek ki nem aludtak. A fo­gadókban százak zsúfolódtak mindenféle utasokból, és szer­te a város lakóinál húsz- harmincan is szorongtak egy- egy házban, pestiek, észak­magyarországiak. A kormányzóságon egy század huszár állott őr­ségben naponkénti váltással. Déli harangszóra volt az őr­ségváltás. Kürtök harsantak és a kardot rántott nyalka lo­vasoknak ezernyi kíváncsi bámulója volt, kik elárasztot­ták a Pesti utat a Vadember fogadótól az Erdő utcáig, köz- bül a Selyem utcát a Várme­gyeház térig. A forgalom megállt, feszülten hallgatták a vezényszavakat, a tisztek át­vétel-átadási szövegét és fi­gyelték a vonalból menetalak­zatba fejlődést. A leváltott őr­századot messze kísérték a vi­dám gyerekek hadai, két ol­dalt szaladván közel a pari­pákhoz. Néhány percre Kos­suth is odaállt az ablakhoz, kedvtelve figyelve a csákós, mentés lovasokat, s a lelkes közönséget, olyankor a kor- mányzóné is mintha feloldó­dott volna fáradt mosolyta- lanságából. Két szemtanút idézek, akik ezekről a ceglédi napok­ról feljegyzéseket írtak, első­sorban Degré Alajost, az egyik díszszázad parancsno­kát, őt Asbóth ezredes vissza­tartotta a kormányzóságon fogalmazásra, ügyintézésre. „Az a sok levél, futár, jelen­tés, mely egymást érte, s elin­tézésre várt, nem csekély gon­dot szerzett. Az orosz ekkor már nagyon a nyakunkon volt... Ha magam nem teljesítet­tem is, láttam életemben sok és terhes munkát végezni, de annyit, mint Kossuth Lajos egy éjen át elbírt, soha. Min­den legcsekélyebb levelet, tu­dósítást vagy jelentést elol­vasott, s annak elintézése iránt intézkedett. Az ott fog­lalkozó maga egészen más tárgyról írt, közben még tit­kárnak is ráért felvilágosítá­sokat adni. Éjfél után három óra felé pihentünk le, ötkor már talpon volt a kormányzó s az egész személyzet, hogy azon idő alatt felszaporodott ügyeket elintézze ... Így vol­tam harmadnapig a kormány­zó oldalánál, az ő asztalánál, s vele étkeztem mindig. Ezen egész idő alatt csak egyszer, félórára szakított magának annyi időt, hogy sebesült ez­redesemet, Rohonczy Gidát meglátogatta, a többit mind emberfeletti munkával töltöt­te.” Emezt mega tiszttartó irta eddig még nem publikált naplófeljegyzéseiben. „Július másodika. Kossuth Lajos fele­ségével és egész kíséretével elfoglalta minden szobáinkat— vacsorára és első napra a fe­leségem főzött, más napokban a szakáts ... harmadikán Kos­suth a cültus ministerrel Pestre visszament reggeli ti­zenegy órakor, a svitje itt ma­radt ... ötödikén hazajött, ha­todikén, hetedikén, nyolcadi­kén és kilencedikén még ná­lunk volt... kilencedikén dél­után ... feleségével, Horváth ministerrel és egy adjutánsá­val az én kotsimon a vasút­hoz ment Szolnokra és onnan gőzhajón Szegedre.” ★ A hajdani tiszttartóház ere­deti állapotban áll jeletlenül. Benne néhány lakás van most. Mai kis örömökkel és nagy bánatokkal bíbelődő la­kói nem tudják, hogy az épü­let történelmünknek egy hala­dó korszakában En’-*-- figye­lő tekintetét ide vonzotta, és falai egv nemzet gondjait fo­gadták magukba. Hídvégi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents