Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

nsr •teem ZfCivitm 1966. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Debrecen Egy tanár — négy tanítvány Megható érettségi találkozó zajlott le kedden Debrecen­ben az ősi református kollé­gium épületében. Négy — 79. életévét taposó — „öregdiák” jelent meg a találkozón. 1905- ben végeztek a nagyhírű deb­receni tanintézményben. Az egykori tanárok közül már csak a 89 éves Kisgyörgy Já­nos él, aki most is „tanári pon­tossággal” jelent meg az ün­nepségen. — Belgrad közeledik a mil­lióhoz. Belgrád lakóinak szá­ma 20 év alatt több mint a duplájára emelkedett. A vá­rosnak 20 évvel ezelőtt kb. 410 000 lakosa volt, jelenleg 892 000. A lakosság háromne­gyed részben szerb. Galambtojás nagyságú jég Somogybán Rádió- és tv-újdonság Budapesten a Technika Házában megnyílt a Lenfonó és Szövőipari Vállalat újítási árubemutató kiállítása. A kiállítás egy részlete. Fotó: Gábor Kedden a késő délutáni órákban Somogybán az egész megyére kiterjedő- esőzés kez­dődött. A szél időnként viha­rossá fokozódott és Buzsák, öreglak, Lengyeltóti, Somogy- jád, valamint Gamás közsé­gek határában galambtojás nagyságú jég hullott. Több kilométeres sávban, helyenként 20 centiméteres vastagságú jég borította a földeket és okozott súlyos károkat a gyümölcsösökben, szőlőkben, gabonákban és a kapásokban. A Balatonboglári Állami Gaz­daság lengyeltóti üzemegysé­gében a 200 holdnyi csemege- szőlő egyharmadát elverte a jég. Buzsák község több mint 5000 holdas határának mintegy felét érte jégverés. A legsúlyosabb kár Len­gyeltóti község határában keletkezett, ahol a kukori­cának csak a szára ma­radt meg. Az Állami Biztosító emberei szerdán reggel a helyszínre érkeztek és megkezdték a kár felmérését. Helyenként a vi­har lesöpörte a háztetők cse­repeit, fákat, villany- és te­lefonoszlopokat döntött ki. A Kaposvár—Fonyód közötti vasútvonalon kidöntött iák akadályozták a közlekedést és okoztak egyórás késést — Az Egyesült Államok­ban kb. 5 millió alkoholista él és ez a szám évente 200 ezerrel növekszik. Az egész­ségügyi minisztérium véle­ménye szerint, a rák, a szív­ás idegbetegségek mellett az alkoholizmus az amerikai egészségügy negyedik legsú­lyosabb problémája. Fehérvár, Mona Lisa A székesfehérvári Villamos­sági, Televízió- és Rádióké­szülékek Gyára tovább gyara­pítja 1967-ben a rádiók válasz­tékát, Fehérvár néven bocsát­ják ki az újabb típust. Az Orionton táskarádióból tízez­ret, az autó táskarádióból 15 ezret kívánnak gyártani a jövő évben. • A jövő év második negyedé­ben az üzletekbe kerül a Bu­dapesti Nemzetlcözi Vásáron nagydíjat nyert modemvonalú Mona Lisa tv-kószülék. Üjdon- ság lese a még nem teljesen tranzisztorizállt, de hordozható kivitelű, kisméretű, 11 colos képernyőjű úgynevezett má­sod tv. A VTRGY jövőre 170 ezer tv és 172 ezer rádió gyár­tására (készül feL MAGLYAZOK A futball VB és az EB előtt Felkészült a posta, a kereskedelem és a GELKA A világ valamennyi államá­ban nagy várakozás előzi meg az idei angliai futballvilág­bajnokságot és nem kis fi­gyelem kíséri a Budapesten megtartandó atlétikai Euró- pa-bajnokságot is. A rádióra és a televízióra hárul a feladat, hogy jó és pontos közvetítést adjon a két sportvilágese­ményről. A magyar posta rádiós és televíziós szakemberei — mint már jelentettük — hó­napokkal ezelőtt megkezdték az előmunkálatokat a kifogás­talan helyszíni adás és vétel érdekében. A rádióközvetítés aránylag kevesebb gondot okoz, hiszen már kitaposott úton halad. Más a helyzet a tele­víziós közvetítéseknél. Itt ki kell építeni a hatásos mikro­hullámú láncokat. Mindenekelőtt biztosítani kell a 900 ezer magyar tele­víziós vevőtulajdonos zavar­talan vételi lehetőségét. Tud­valevő, hogy hazánkban még nagy területek vannak, ame­lyek a vétel szempontjából gyengék. Ennek elsősorban területi okai vannak. Akadnak úgynevezett árnyékolt vidé­kek, amelyekhez nem jutnak el a működő adók adásai. Ezért növelik a közvetító'- állomások számát. Az idén Komádiban kezdik el a tizenkettedik adóállomás építését, ami a keleti ország­részek vételi lehetőségét ja­vítja meg. A mellékelt térkép feltün­teti, hogy melyek azok a te­rületek s országrészek, ame­lyekben még rossz, vagy gyen­ge a televíziós vételi lehetőség. Kimondottan gyenge a vé­tel Békés, Hajdú, Szabolcs, Borsod és Bács megyék egyes részein, valamint a dunántúli megyék déli vidékein. Hogy reagál a küszöbön le­vő eseményekre a Posta Rádió és Televízió Mű­szaki Igazgatósága? Erről tájékoztat Bugyi József igazgató. — A mi feladataink közé tartozik, hogy biztosítsuk ha­zánkban a rádió és televíziós adás kifogástalan vételét. Nö­veli felelősségünket, hogy eb­ben az esztendőben két jelen­tős sporteseményt is kell köz­vetítenünk: a londoni futball­világbajnokságot és a buda­pesti atlétikai Európa-bajnok- ságot. Tevékenységünk tehát sokrétű és nagy felkészültsé­get igényel. Miután a hazai adókon kívül a Szovjetunió, a Román és Bolgár Népköztár­saság felé tartalékkal ellátott vonalat kell kiépítenünk a labdarúgóvilágbajnokság köz­vetítésére, a zavartalan adás érdekében a mikrohullámú összeköt­tetést minden irányban meg kell javítanunk. Sajnos, a nagy távolság és a légköri viszonyok a kép mi­MAMAIA Ezüst Pelikán Az idén első ízben rendez­tek rajzfilmfesztiválit a romá­niai Mamaiában, ahol szép magyar siker született. Macs- kássy Gyula és Várnai György Romantikus történet” című rajzfilmje elnyerte az Ezüst Pelikán-dijat jam? Hát maguk csak ezt csi­nálták tegnap reggel óta? — öntötte el valami indulat ami élesebbé tette a hangját, de inkább csak a főnök jelenléte miatt. A megkezdett máglya nevetségesen kicsinek tűnt, az igaz. — Fogjanak hozzá sza­porán, mert... — Várjanak csak — szólalt meg az üzemvezető. Egy pil’ lanatig maga elé nézett, az­után a két segédmunkásra. —* Maguk ketten oda, félre áll­nak, akár menjenek az ár­nyékba is. Mi ketten pedig — fordult a csoportvezetőhöz — egy kicsit máglyázunk. Muta­tóba. Jó, Balázs szaki? Most kilenc ára van ... mondjuk tíz óráig. Szépen, tempósan, ahogy mindenkitől meg lehetne kö­vetelni az órabéréért... Balázs megértette, és máris odalépett a máglyához. —* Rendben van, kezdjük ... M unkához láttak annak-rendje és módja szerint. Nagy halom lécet készítettek a máglya két oldalához, az­után rakni kezdték az anya­got fel, egyre magasabbra. Amazok pedig csak nézték. A veresképű zsebredugott kéz­zel, az egyik farakásnak tá­maszkodva, szájában egy le­tépett fűszállal, a másik pe­dig látható zavarral és olyan pózba merevedve, mintha min­den pillanatban beállna, csak a szóra vár. Az üzemvezető, meg a csoportvezető csak rak­ta a máglyát, ahogy elhatá­rozták: szépen, tempósan, mintha mindig ezt csinálták volna. Ahogy múlt az idő, úgy emelkedett a farakás és fo­gyott az ömlesztett anyag a kerítés mellől. Tíz órakor abbahagyták, és lemérték a berakott anyagot. Az egy óra alatt ketten — há­rom köbméter lécet máglyáz- tak be. A két segédmunkás pedig négyet — tegnap egész n?" meg ma reggel hét órá­tól kilencig, összesen. — Hát így. állunk, kérem — fordult az üzemvezető a két emberhez. — Valahogy így kellene, mert nem csináltunk többet mi sem, mint amennyit roavufctól elvárnánk, ha ren­desen dolgoznának. Nos, tud­nak-e így dolgozni vagv nem? Vállalják vagv nem vállalják? — A még mindig megszeppent vT--v>b segédmunkáshoz for­dult. — Maga? — Én? ... Hát hogyne. Vál­lalom hát. Tudok én dolgozni kérem — méltatlankodott óva­tosan. — Dolgoztam én min­dig ... — És maga? — kérdezte a veres képűt. — Vállalja a fene — felelte az. és kiköpte szájából a fű­szálat. Ellökte magát a fara­kástól és oldalt lépett. — Ki- ti’-kadni... Inkább egy házzal tovább. Ügy is utáltam itt len­ni. — Elindult a szürke üzem­épület felé, néhány lépés után yi"‘—szólt. — Arevoá. fater. D e az már nem figyelt rá, a léceket hordta a mág­lya mellé. Az üzemvezető pe- di| megjegyezte, hogy majd küldeni kell az öreghez egy rendesebb embert. Ez a ván­dormadár meg hadd menjen. Sietni kell a máglyázással, mert ha ’ön eav nyári zivatar, elázik minden. Dér Ferenc és odaállt a derékmagas mág­lyához. Egy-két lécet arrébb lökött, aztán hátrafordult és összehúzott szemmel nézett az üzem távoli, szürke épüle­te felé. — Ha jönnek, majd elmennek — mondta még egyszer, s lehajolva egy nya­láb anyagot emelt fel. — Ad­dig is szorgalmatoskodjunk, mert nem leszünk jó fiúk az új mechanizmusnak. Rakni kezdték a szárítómág­lyát. Az idősebb gyorsabban, kapkodva, mintha az iménti lógást akarná behozni vala­miképp, a veresfképű pedig csak imigy-amúgy. — Mondom, kitikkassza ma­gát — szólalt meg miközben kínos pontossággal és lassúság­gal igazgatta a máglya két sarkát. — Pedig még hol van a műszak vége. — A másikra nézett. — Nyugi csak, fater, nem szalad eä ez a sok fa in­nen. Tudja hogy van: több nap, több napszám... Ez meg itt eltart egy hétig is ha addig csináljuk. Vagy a készáruba igyekszik vissza? Trógerolni? Faterkám?!... — Nem én... Na. Csak már tegnap is... szóval tegnap se nagyon csipkedtük magunkat. Aztán ... — Hát aztán? Nem tetszik valakinek? Akkor árevoá. Kisztihamd. És egy házzal to­vább .., Nem vagyok én ide­nőve, nem is voltam soha se­hová. Jól néznénk ki. — No hiszen ... Csak kap- dossuk, mert jönnek — mond­ta emez, mert látta, hogy az épület irányából erretart két ember. Hunyorított, hogy job­ban lássa: kik azok. — Hallja, az üzemvezető, meg a csoport- vezető, a Balázs. Fogadom, ide jönnek.., R akták a léceket egymás mellé, nem szólt egyik se. A veres is sűrűbben hajolt az anyagért és szuszogott hoz­zá a nagy igyekezetben. A két ember tényleg ide jött. Az üzemvezető új ember volt, talán két hónapja, vagy két és fél hogy kinevezték ide. Valami nagy gyárban volt azelőtt, műszaki. Itt pedig üzemvezető. Azt mondják ró­la, kemény ember, de nagyon ért ahhoz, amit csinál. Szeretik is ezért, de vannak, akik nem szívelhetik. Mint például ez a két ember a máglyázásnál. Különösen a veres. — Jó napot — köszönt rájuk az üzemvezető, s szeme végig­villant a farakásokon. — Ho­gyan haladnak? Reggel kezd­ték? — intett a megkezdett máglya felé. A két ember nem válaszolt; a veres lehajolt valamiért, a másik csak forgatta a fejét és tétova mozdulattal emelgette karját a farakás felé. — Szó­val ... sok ez az anyag. Meg' úgy volt hogy ... Csináljuk mi, aztán... — Makogott tehetet­lenül. — Tegnap kapták a mun­kát — szólalt meg a csoport- vezető és maga is zavarba ke­rült. — Reggel. Én azt hittem hogy már ... Hogy is mond­> * két ember már második « A napja piszmogott, tett- ! vett az udvaron. A kerítés ! mellett, egész hosszában — i ahogyan a kocsikról lerakták ; — garmadában állt a faanyag, i Tegnap reggel kapták a cso- : portvezetőtől az utasítást, | hogy kezdjenek a máglyázás- hoz, de tüstént és gyorsan, ne­hogy valami váratlan nyári eső így, szétszórtan lepje meg a drága anyagot. Ez volt teg­nap reggel, azóta vannak itt, de csak úgy tessék-lássék mo­zognak, mint két munkaundo- ritiszes ólommadár és csak akkor elevenednek meg egy kissé, ha valaki éppen erre jön. De hát kevesen járnak az üzemudvarnak ezen a tájé­kán. Amolyan „sehonnanjött” segédmunkások mind a ket­ten. Az egyik negyvenéves forma lehet, dülledt szemű, magas, keskenyvállú ember, hosszú, vékony, inas karokkal, vastag ujjú nagy tenyérrel; a másik valamivel fiatalabb és alacsonyabb, sunyi tekintetű, amolyan rókaképű, amit rit- kás vörös haja, sűrűn S2órt szeplői csak kiemeltek. A ket­tő közül ő a dörzsölt, a du- más, egyszóval: az „okos” vagány. — Ne tikkassza már magát annyira fater — szólt oda a másiknak. Cigarettát kotort elő a nadrágzsebéből, kivett egyet belőle, azután kínálásra nyújtotta a hervadt dobozt. — Tikkassza magát az öreg­isten — felelt a másik, s le­dobta öléből a léchalmazt. Nyúlt a cigaretta után, meg­gyújtotta a másik parazsáról, s a leszívott füstöt lapos pil­lantással kísérvé fújta ki a „tilos a dohányzás” feliratú tábla felé. Körülnézett: végig a kerítés mellett a garmada faanyagokon, a régi szárító­máglyák magas során és az üres térségen, ahol ők kezd­tek munkához. Melegen sütött a nap és a fűrészelt anyag jó gyantaillatot árasztott. Áz egyik szárítómáglya tetejére feketerigó röppent, talán megpihenni vagy tollászkodni. Nézte a madarat, füttyentett neki, a rigó felemelte a fejét, szárnyával egyet rebbent és már el is repült. — No, ez el­ment még üzenetet sem ha­gyott. — Hagyott az — szólalt meg a veres — én láttam. Még meg is zavarta a fütyü­lésével. Hallja, ez nem volt szép magától. — Nevetve dőlt neki a farakásnak, s látta, hogy a másik csak bámul az­zal a kidülledt szemével, mi­vel nem értette ezt az üzenet­históriát. — A magáé ... E mez nézett, pislantott, az­után lassan derengeni kezdett valami nehéziárású koponyájában. — Bolond ma­ga — mordult oda — és elfor­dult, az üzemház felé nézett. Valamit látott arrafelé, s el­dobta a cigarettát. — Na, mozgolódjunk, mert jönnek tán... — Ha jönnek, majd elmen­nek — hányavetiskedett a másik, de azért megmozdult nőségét ronthatják, illetve az, összeköttetés megszakadását is eredményezhetik. Hogy ezek ne következhessenek be. növeljük berendezéseink tel­jesítményét és igyekszünk megelőzni az esetleges zava­rokat. Románia és Bulgária felé — Tokaj és Nagyvárad között — ideiglenes mikróhul- lámú láncot is létesítünk. Igazgatásunk műszaki dol­gozói a párt kongresszusának tiszteletére felajánlást tettek: a labdarúgó VB és az atléti­kai EB eseményeinek zavar­talan hazai és nemzetközi közvetítéseit vállalják és azon lesznek, hogy műszaki és szer­vezési intézkedésekkel vállalá­sukat maradéktalanul teljesít­sék — fejezte be tájékoztatá­sát Bugyi József igazgató. Beszámolónkhoz még hozzá kell tennünk, hogy a belke­reskedelem is felkészült a várható nagy forgalomra. A rádió- és televíziós-ké­szülékek vásárlásainál a karácsonyihoz és újévihez hasonló keresletre számí­tanak. A raktárakat ennek megfe­lelően feltöltötték kifogásta­lan készülékekkel. Ugyancsak felkészült a GELKA is. A vállalat a két nemzetközi esemény idejére szünetelteti a szabadságoláso­kat és állandó ünnepi műsza­kot tart, hogy az esetleg hi­bássá váló készülékeket so­ron kívül megjavíthassa. Zsolnai László

Next

/
Thumbnails
Contents