Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
X. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM — 1966. JUNIUS 29., SZERDA s __ A MEGYEI HÍ R L Ä> KUL Ö N KIAD ÁS A Építkezéssel megoldható LÁTOGATÁS A SZÜLŐOTTHONBAN Gyalogosan nem okoz különösebb nehézséget a szülőotthon megközelítése. Nem tudom azonban elképzelni, hogy a mentőautók hogyan tudnak „zökkenőmentesen” odajutni. Ugyanis a Vöröshadsereg út—Dézsa utcai fordulónál, s a szülőotthon bejáratánál is egy-egy mély kátyú éktelenkedik. Dr. Horváth Ákos igazgató főorvos és Fonyódi Er nőné gondnok szívélyesen kalauzoltak végig az otthonon, amely egy kisebb kórháznak is beillik: harminc ággyal rendelkezik. Általában a szülőotthoSzentcndre, Szigetmonostor, Leányfalu, Tahitóífalu Hírverés nélkül Az Alkotmány utcai iskola tornatermében egy nagyon szép, színesen összeállított kiállítás látható a szentendrei Ráby Mátyás úttörőcsapat tagjainak, valamint Szigetmonostor, Leányfalu és Tahitót- falu úttörőinek munkáiból. A szentendrei kiállítók közül a hatodikos Baranyák Lajos tusrajzát és a nyolcadikos Bauer Attila rajzát jegyeztük fel, mint nagyon szépet. Tetszettek még az ötödikes kiállítók, Czillarik J., Tóth Zsuzsa és Zsiray Edit munkái. Megkapóan szépek és eredetiek a szigetmonostoriak festményei, s főleg a „kisgazd- asszony szakkör” tagjainak a felnőtteket is megszégyenítő hímzései, főleg Jobbágy Mária, Becsei Ilonka, Pintér Mária, Pintér Erzsébet munkái. Belelapoztunk a vendégkönyvbe. „Hasonló kiállítást mifelénk még soha nem csináltak!" — s nem kisközségi az aláíró, hanem budapesti. A tahi Móricz Zsigmond csapat munkái is nagyszerűek, így Vigh György lámpáemyő- je, Deák Zsuzsi sportkabája, Németh Erzsébet fésűtartója. Bizony, nagyobb hírverést is megérdemelt volna ez a kiállítás. Mert mi is csak véletlenül szereztünk róla tudomást. Hiszen még az iskola kapuján sincs plakát. (horváth) 33 technikus Az esztergomi Bottyán Já nos Gépipari Technikum 1962- ben létesített Szentendrén kihelyezett tagozatot. A tagozaton idén először végzett negyedikesek most képesítőztek Esztergomban. Harminckilencen végezték el sikeresen a technikum negyedik osztályát. A képesítőn harminchármán szereztek oklevelet. Tárcsás borona sztár Aranyérmet kapott a nemrég zárult moszkvai nemzetközi gépkiállításon egy Szombathelyen készült gép. A mezőgazdasági gépgyár ETB 18-as típusú egyirányú tárcsás boronája a magyar kiállítási részleg „sztárja” volt. A díjnyertes masina olyan gépcsoport tagja, amelyikből 12, 18 és 24 tárcsás gép alakítható ki a rendelkezésre álló erőgéptől és a talaj minőségétől függően. A korszerű gép technológiai és esztétikai vonatkozásban eléri a világszínvonalat. HOZZÁSZÓLÁS A GYŐZELEMHEZ A rádió által rendezett Tiszán innen, Dunán túl megyei vetélkedősorozatban múlt pénteken Pest és Vas megyék vetélkedtek. A győzelem ezúttal megyénknek jutott. Városunk is kivette ebből részét, hiszen a váci vetélkedő színhelyére több tagú, jól felkészült csapatot küldött, hogy a győzelemhez segítse Pest megyét. Várható volt ugyanis, hogy Szentendrével kapcsolatosan nem egy kérdés fog elhangzani. A csapat tagjai természetesen a várost jól ismerő, múltjával, jelenével, kulturális fejlődésével foglalkozó egyénekből álltak. Miért szólunk hozzá mégis a győzelemmel végződött vetélkedőhöz? Mert sajnos nem az első eset, amikor Szentendréről olyan téves adatok kerülnek nyilvánosság elé, amelyek nem fedik a valóságot. Egy ilyen vetélkedőn a kérdéseknek egyértelműeknek kell lenniük. Akkor nem fordulhat elő olyasmi, ami most is történt. Kik dolgoztak, vagy dolgoznak a szentendrei művésztelepen? A feltett kérdést „csak így” lehetett értelmezni. A válaszból pedig, amit a zsűri helyesnek minősített, az derült ki, hogy úgylátszik még a „szakemberek” is összetévesztik a művésztelep és a festőiskola vagy festők egy-egy csoportosulásának (stílus szerinti) fogalmait Művésztelep, mint ilyen csak 1929 óta van Szentendrén. Addig ez az épület, melyet most művésztelepnek nevezünk, sokfajta célt szolgált. De hiszen erről már kötetekre való anyagot írtunk lapunkban. Ahhoz viszont, hogy egy művészt szentendrei festőnek tartsunk, nem kell, hogy a művésztelep „lakója” legyen. Hiszen ma már Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Ónodi Béla, a fiatalabbak közül Balogh László, Deim Pál sem a „telep” lakója, mégis szentendrei festőnek tartjuk őket. A mi igazi művésztelepünk maga a város — és nem egy épület! De Ferenczy vagy az 1929 előtt élt művészek még véletlenül sem dolgozhattak a „művésztelepen”. Sajnos, nem az első és egyetlen ilyen tévhit, ami városunkkal kapcsolatosan közhiedelemmé vált. Egyet azonban nem értünk: miért nem hallgatnak meg néha minket, szentendreieket is, vagy közülünk olyanokat, akik itt helyben élnek és ezzel foglalkoznak? Ismerik és maguk is élték a Város történetét. Ha vesztesek lettünk volna, szóvá sem tesszük az itt elmondottakat, nehogy az elfogultság vádja érjen bennünket. Mivel azonban aránylag rövid idő alatt ez a második ilyen eset (Rab Ráby film) — szóvá kellett tennünk. nak ennél kisebbek, s mint a főorvos elmondta, az országban csak Nagykátán van hasonló nagy ágylétszámú szülőotthon. Nem is fordult még elő, hogy helyhiány következtében egyetlen beteget is el kellett volna utasítani, vagy innen továbbvinni. Az intézmény dolgozóinak létszáma is kielégítő. Két orvos, öt szülésznő, egy műtős, három csecse- raőgondozó, valamint szakácsnő, konyhalányok, kertész, gondnok látja el az intézmény szolgálatát. Természetesen itt is akad gond. Az alagsori helyiségek nem éppen megfelelőek. Itt van elhelyezve például a mosókonyha, ahol jócskán hull a vakolat. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az állandó gőz az őszi renoválás óta gyorsan „lerágta” a vakolatot. Sokkal célszerűbb lenne ezt a mosodát az épületen kívül elhelyezni. így esetleg a hely felszabadulásával megoldódna az az áldatlan állapot is, hogy az ebédlő egyúttal személyzeti öltöző is. A hatalmas parkban — ahol most egy kokszhegy éktelenkedik — fel lehetne építeni egy mosodát, sőt, egy szénraktárt is. Érdemes ezen elgondolkodni. Horváth Levente Körhinta Mindent megért az ember egy kis jó szándékkal. Nincsen játszóterünk, így külön öröm a gyerekek számára, ha megjelenik egy-egy szórakozási alkalmatosság a városban. Vasárnap is ez volt a helyzet. A Bükkös-patak partján egy körhintát állítottak fel. És hogy megfelelő legyen a propaganda, a körhintás reggel hét órától a késő délutánig, szinte megszakítás nélkül, bömböltette a hangszórót. Nem tudjuk elhinni, hogy a működési engedélyhez lármá- zási engedély is hozzátartozik. Főleg vasárnap, amikor mégiscsak pihenni szeretne mindenki. * IDEGENFORGALOM A SKANZEN: újabb lehetőség KAKAS AZ ORSZÁG VALAMENYNYI újságja írt arról, hogy a magyar skanzen Szentendrén épül fel. A skanzen a maga valóságában, eredetiségében mutatja be a népi építő- és lakáskultúrát. Lényege: az eredeti házakat, épületeket — berendezéseikkel együtt — olyan helyen felállítani, amely képében, jellegében is hasonló ahhoz a tájhoz, ahol a népi műemlék eredetileg állt. Szentendre környéke azért alkalmas a skanzen létrehozására, mert itt több tájegység jellegzetességei is megtalálhatók. A skanzen létesítésének gondolata Magyarországon nem új keletű. Már 1896-ban, a millennium évében szóba került, s az akkor felállított Ös- budavár is ezt a célt akarta ’Olgáink (Külföldön, főleg a'z északi országokban, gyönyörűen berendezett skanzenek találhatók.) A magyarországi skanzen létrehozására most végre megszületett a döntés: Szentendrére kerül. A terület végleges kijelölése most folyik. A város féjlődése és jelentősége szempontjából óriási távlatokat nyithat meg ez a döntés. Csak jól kell sáfárkodni velük. VÁROSUNK IPARI JELENTŐSÉGE nem nagy. A területi adottságok sem biztosítanak nagy fejlődési lehetőségeket. De a környezetünk, s a felépülő skanzen a város szempontjából jól felhasználható. Legyen a mi „iparunk” a'z idegenforgalom. De ezt csináljuk szívvel és lélekkel, —ff rA ' LEVELESLÁDÁNKBÓL Szánthó Imre linómetszete Tisztelt szerkesztőség! Jó néhány éve olvastam a 1 pókban, hogy megnyílt Szentendrén egy Görög Kancsó nevű kisvendéglő. Mivel :eretem a különlegességeket, [határoztam, hogy családommal együtt elmegyek oda. Sajnos, időközben sok minden özbéjött, így csak mostanában sikerült a tervemet megvalósítanom. Bementem, kértem egy ét- .apot. Nem tudom, önök, hogy vannak vele, de én nagyon silánynak tartottam a válaszCSODAGYEREKEK Marc Decime 5 éves francia kisfiú tavaly miniszteri engedéllyel beiratko- zot az Aix-en-Pro- vance-i konzervatóriumba. Zenei képességére úgy hívta fel a figyelmet, hogy 4 éves korában saját erejéből megtanult gitározni. Most zongorázni tanul: szépen játssza Mozart és Beethoven műveit: mesteréi nagy jövőt jósolnak neki. Nagyvonalú kislány A 9 éves Lóri Balmer „Banjo Boy” című lemezeivel világsikert aratott. A Sydney mellett Canter- buryben élő kislányt most Walt Disney szerződtette következő filmjének egyik fontos szerepére. Azt a pénzt, amit Lóri keres, szülei az éhező gyerekek segélyalapjára adják. Hatesztendős aranyérmes Gary Petter 6 éves kisfiú az angliai Portsmouthban elnyerte az amatőr úszók legnagyobb kitüntetését, a „Golden Standard” aranyérmet. Gary ezer yardot (csaknem egy kilométert) úszott 30 perc alatt, amivel Nagy-Britannia legjobb „minimálúszó- ja” lett. A legfiatalabb költőnő Megjelent Kari Kirstinsen 3 éves finn kislány első „irodalmi” műve. A címe: „Én és Mzsa”. Kari a szó szoros értelmében véve nem „írja”, hanem diktálja költeményeit, írni még nem tud, anyjának mondja el ritmikus mondatkáit és versikéit. Rosszasági világrekord Angela Gigante 12 éves olasz kislány túl piszkosnak találta Tibbyt, a macskáját. Bezárta anyja mosógépébe kellő mennyiségű vízzel és szap- panpehellyel, majd megindította a gépet. Az állat habtisztán, de őrjöngve került ki a masinából. Angélát több napra kórházba kellett szállítani — Tibby alaposan ellátta a baját. tékot. Különösen akkor, amikor — mint megtudtam és tapasztaltam — ez az egyetlen étkezési lehetőség a városban. A helyiségről, hogy kicsi, nem beszélek, arról nem tehet senki. Csak azt nem értem, miért Görög Kancsó ennek az intézménynek a neve? Az annak idején beígért étel- és italkülönlegességek, hol kaphatók? Kimentek a divatból, vagy megunták őket? Mert megeszem én a pörköltet is — de ahhoz nem kell a Görög Kancsóba mennem. N. M. Eltűnt a gyógykút Az egykori Jókai utcai játszótér mellett van egy artézi kutunk, mely még ma is gyógykútként van megjelölve az idegenforgalmi táblákon. Valóban messziről, Budaka- lászról, Pomázról, Kőhegyről, a Pismánból jártak oda valamikor vízhordó edényekkel, csatos üvegekkel. Sokan fogyasztották a jódtartalmú gyógyvizet, de használták mosásra és egyéb célokra is. Ma azonban hiába keresné az idegen a táblán megjelölt kutat. A játszótér megszűntével, az építési munkák során a kút is megszűnt „üzemelni”. Csupán a környező házak pincéjében táplálja a feltörő vizet. Kíváncsian kérdezik sokan: Mi a terv és elképzelés ezzel a környéken páratlan gyógy- ^ forrással? Nem szeretnének § ugyanis lemondani róla, ha — ^ reméljük — átmenetileg nélkülözni is kénytelenek. Tóth István felvétele. — Miért jobb szakácsok a férfiak, mint a nők? Raymond Oliver, egy nagy párizsi vendéglő tulajdonosa a következőkkel magyarázza azt a tényt. Rogy a férfiak sokkalta jobban értenek a konyha művészetéhez, mint a nők: „Egy nő mindig csak annak tud igazán főzni, akit szeret. A férfinál a főzés részben szakma, részben művészet”. — Pillangófarm. Londonban egy világhírű oxfordi zoológus, Edward Pulton unokája, Peggy Jay asszony bejelentette, hogy egy londoni parkban „pillangófarmot” létesítenek, ahol kizárólag különböző fajtájú pillangók tenyésztésével fognak foglalkozni. — Különleges fűtésmód. Amerikában „fűtő mennyezetet” állítottak elő, amelyet úgy lehet felragasztani, mint a tapétát. NYÁRI FELHÓK
