Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
Ttinucsttignh hvstztktntiíójts Ma: Barak József a 78-as számú körzet tanácstagja délután 6 órakor a Szociális otthonban: Holnap: Megyeri Károlyné a lü-es, Peresztegi Ferenc a 11-es, Magy r László a 12-es és Bartók Barnabásné a 13-as számú körzet tanácstagja a Széchenyi úti óvodában tanácstagi beszámolót tart. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • X. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1966. JÚNIUS 29., oZERDA Öf nappal a határidő előtt teljesítették ai skő félévi tervei Társüzemekke! kooperálnak a jobb alkatrészellátás érdekében Diákok — nyáron Túl ‘már az évzárón is, nyári szünidejüket töltik a diákok. De hogyan? Megkérdeztünk három gimnazistát nyári' terveiről. Klementisz Lajos: — A nyár legnagyobb részét a városi uszodában töltöm. Naponta kétszer edzek. Mivel másodosztályú úszó vagyok, még ebben az évben célul tűztem ki magamnak az I. osztályú szint elérését Kiss Attila: — Több osztálytársammal együtt a nagykőrösi konzervgyárban dolgozom. Ruhára teszem félre a pénzt. A CVSE ifjúsági labdarúgó csapatának vagyok a kapusa, ezért rugalmassági és erősítő gyakorlatokat végzek munka után. Zalavári Ferenc: — A Dózsa Népe Tsz-nél állattenyésztő gyakornokként dolgozom, majd júliusban KISZ-épí tő táborba megyek. A szünidő hátralévő részét pedig Szegeden töltöm. (gór) Az Országfos Talajjavító Vállalat ceglédi gépjavító gyáregysége eddig is szép eredményeket ért el a termelésben. Ezekben a napokban jó munkája nyomán ismét megérdemelte az elismerést. A gyáregység az idei féléves tervét öt nappal korábban teljesítette. Június 25-én jelentették, megoldották a féléves feladatot, s a további munka már a második félévet szolgálja. Száraz Mihályt, a gyáregység vezetőjét kértem, adjon tájékoztatást, hogyan jutottak ilyen szép eredményre? — A gyáregység tervteljesítését hatékonyan befolyásolta, hogy gondosabb volt a munka szervezése, jobb munkafeltételek mellett, kisebb baleseti veszéllyel dolgoznak munkásaink. — Az idén átadott új szerelőcsarnok nagy segítséget jelentett az első félév tervidőszakának lerövidítésében. Megszűnt a zsúfoltság, javultak a munkakörülmények. — Igaz, hogy az anyagellátás és az alkatrészek beszerzése gyakran országos viszonylatban is nehézségekbe ütközik, mi azonban terveink készítésekor nagy figyelmet fordítunk arra, hogy már jóval korábban, időben megpróbáljuk megszerezni a szükséges alkatrészeket. — Kooperálunk a társüzemekkel, vagy saját műhelyünkben végezzük el az alkatrész felújítását, esetleg újat gyártunk az elpusztult helyett. Az új mechanizmust úgy értelmezzük, hogy nem kell a kiszolgálásra várni, nekünk kell megteremtenünk a számunkra szükséges munkafeltételeket. — Az ötnapos időnyereség azt jelenti, hogy a második félévre még jobb körülmények között készülhetünk. Javuló feltételeink szerint állítottuk össze az új programozást, amely a féléves tervet negyedévi és havonkénti bontásban is ismerteti. — Nagy része van ebben a szép eredményben a vállalatnál kibontakozó és erősödő szocialista brigádmozgalom- i nak is. A közelmúltban őt j szocialista brigádunkat össze- ! vontuk két nagyobb cső- ! portba s így még jobb teljesítményt tudnak elérni — mondotta Száraz Mihály, a gyáregység vezetője. Vásár Albertirsán július 10-én országos pótvásár lesz, melyre vészmentes helyről, szabályszerű járlatlevéllel mindennemű állat felhajtható. Ijváros: Nincs „nyári szezon“ a könyvtárban 120 gyermekolvasó - Olvasótoborzás Kerékpárok - rendőrségi őrizetben Alig ebéd után jár az idő. Az Űj városon a Körösi út mellékutcáiból gyerekek tűnnek fel. Némelyik mezítláb, tornanadrágban, a kislányok hajában szalag. Legtöbbjük könyveket szorít a hóna alatt. Útközben összedugják a fejüket, a könyvek képeit nézegetik és olvasmányaikról beszélnek. Az egykori újvárosi kör helyén levő fiókkönyvtár ajtajánál gyülekeznek az ifjú olvasók. Többségükben általános iskolás kislányok. Tervezgetik, milyen társasjátékot vesznek elő a polcról, s milyen könyveket választanak. Két órakor megérkezik a könyvtáros, Lugosi Jánosné. Amint a nyomában beperdülő gyerekeket megszámolom, kiderül, tizenheten vannak már a kölcsönzés első perceiben. Szépen emelkedik az újvárosi fiókkönyvtár forgalma. Már kétszáznegyven olvasónál tart, s ezek fele a gyerekek közül kerül ki. Ök a legszorgalmasabb látogatók. Most a nyári szünetben sokan hetenként jönnek újabb könyveket kölcsönözni. A könyvtáros munkanaplóját átlapozva kiderül, hogy például májusban a legkisebb forgalmú kölcsönzéskor harmincketten száztizenöt kötet könyvet vettek kölcsön. Ennek a hónapnak a legnagyobb teljesítményű napján ötvenötén keresték fel a könyvtárat s mintegy kétszáz kötetet vittek magukkal. — Amikor megkezdte működését a fiókkönyvtár, alig haladta meg a kétszáz kötetet könyveink száma, — mondja Lugosi Jánosné. — Ezekben a napokban azonban már mintegy kétezer kötetből választhatnak számban szépen gyarapodó olvasóink. — Ügy tervezzük, hogy az év végére már négyszázan veszik igénybe az újvárosi könyvtárat. Ennek megfelelően növeljük a könyvállományt. Beszerezzük a legfontosabb lexikonokat, egyéb kézikönyveket is, hogy ezért sem kelljen a távoli nagykönyvtárba fáradnia az érdeklődőknek. — Az olvasótoborzás új módszerével próbálkozunk. A lakónyilvántartó könyvekből kiírom Újváros lakóinak nevét és címét, s a könyvtár levélben értesíti őket, milyen könyvekkel, szolgáltatásokkal tudja segíteni a környék lakóit — Ha emelkedik az olvasók száma, akkor a heti egyszeri kölcsönzés is kevésnek bizonyul. Ügy tervezzük, hogy ősztől már hetenként kétszer fogadjuk az olvasókat. Szép ez az aprócska könyvtár. Berendezése nem sze- dett-vedett öreg bútorokból, hanem modem, kényelmes darabokból áll. Szépek a polcok, a műanyaglappal borított asztalok és a kárpitozott székek. A napokban érkezett meg a hordozható cserépkályha is. A polcokra helyezett felíratok segítik a keresgélő eligazodását. Külön a szépirodalom, másik sarokban a szakkönyvek, ifjúsági’ és mesekönyvek. Mindenki számára hozzáférhető a kézikönyvtár, a Pest megyei Hírlap, a Dör- mögő Dömötör, a legifjabbak kedvence és a társasjátékok, amelyek mágnesként vonzzák a környékbeli gyerekeket, s szinte észrevétlenül szoktatják őket az olvasásra is. A polcon az Űj Magyar Lexikon mellett az Irodalmi Lexikon kötetei, a Kultúra Világa, a Művészettörténeti ABC Fotolexikon, Világatlasz és egyéb segédkönyvek is megtalálhatók. A szépirodalom és az ifjúsági könyvanyag is mindig a legújabban megjelenő kötetekkel gyarapszik. A központi könyvtár rendszeresen fejleszti a könyvállományt, s időnként újabbakkal cseréli fel a meglevő könyveket. Nem sok szót válthattam a könyvtárossal, hiszen akadt tennivalója bőven. Kis kölcsönzőasztalát körülvették az olvasók. Amint az utcára léptem, láttam, hogy a Körösi út mentén húzódó fák alatti zöld gyepen hasalnak a gyerekek és olvasmányaikkal ismerkednek. tamasi Amikor a városban járva- kelve kerékpármegőrző mellett haladunk el, s az harmincnegyven biciklit őriz, esetleg arra gondolunk, milyen jó forgalma van. Az azonban senkinek sem jut az észébe, hogy az őrizetlenül hagyott pedál<ts járművekből — a rendőrség raktárában is találni hasonló mennyiséget. Többen elhagyják kerékpárjukat, másokét ellopják és itthagyják, s ezek bekerülnek a rendőrségre. Egy ideig türelemmel várják a jelentkező tulajdonost, s ha mégsem jelenti be járműve eltűnését, akkor a kecskeméti BÁV-nál értékesítik a bicikliket. Hogyan kerülhet egy kerékpár a rendőrségi „megőrzőbe”? Ügy, ahogy a napokban történt eset is mutatja. Lévai Mihály, a XIV. kerület 323-ból e hó 26-án két pár csirkével bejött a piacra. Pénteken délután négy órakor indult el velünk a járási könyvtár mikrobusza. Hídvégi Lajos, Pataki Ferenc, Ikvai Nándor, a vasi születésű Remete József, Béres Károly, Márky Péter, Helyes Lajos és e sorok írója képviselte Ceglédet és a ceglédi járást a Vácott megrendezett Pest megye —Vas megye vetélkedőn. A megszokott útvonalon haladtunk. Százszor is jártunk rajta. Láttuk már e tájat autóbuszból, vonat ablakából, személygépkocsi kényelmes üléseiből, vagy motorkerékpárról. Ez alkalommal mégis más volt a táj és más volt a beszédtéma. Alighogy elindultunk, a város határában délre mutatott valaki. Száz évvel ezelőtt itt e tájon a sömlyékes vadvizeken vízimalmok kereke őrölte unalmasan az életet, s az időt. Bércéi valamikor Ceglédhez tartozott. Milyen gyorsan suhant a kocsi, s mi minden jutott e kis társaság eszébe. Lágy hullám a magas vetésben, valamikor ott egy falu állott. Árpád-kori templomát széthordták, lakóépületek fundamentumában lehetne csak Portékáját eladva felkereste ismerősét, Németh Józsefnél, a Csörgő utcában. A magával hozott kerékpárt otthagyta megőrzésre, s az asszonytól 190 forintot kért kölcsön. Arra is volt gondja, hogy meglesse: hol rejtőznek az áhított százasok. A kölcsönt zsebretéve eltávozott. Megvárta, amíg Némethné otthonról elmegy, majd visszatért, s a lakásból elvitte a „maradék” 1700 forintot is. A rendőrség a személyleírás alapján fogta el a tolvajt. A földművesszövetkezet elől ellopott, jó állapotban levő kerékpár, — melyriek gyártási száma F 89 621 — türelmetlenül várja a gazdáját, de az eddig még nem jelentkezett. Így kerülnek a rendőrségi „megőrzőbe” némely kerékpárok, s az az érdekes, hogy sokan nem is érdeklődnek járművük sorsa felől. megtalálni. Pilis következik. Az északi oldalon romos kastély, a két vaskos toronybástya jól látható az útról is. Előtte a közelben kicsi tó. Innen ered az Ujárok. Valamikor e természetes forrás által táplált tavacska vize erekben folydogált, zsombékok rejtették, hol megszűnt, hol előbukkant. Nyolcvan évvel ezelőtt indult a szabályozás, s ennek lett az eredménye az „új árok”. Délről újabb kéttornyú kastély, valamikor a Beleznay családé. Az egyik toronyszobának nevezetes lakója volt: Kármán József, a magyar regényírás úttörője itt írta a Fanni hagyományai című, az- időben nagy sikert aratott regényét. Az aluljáró déli oldalán nagy lucernatábla. Közepén enyhe emelkedés. Itt is falu volt. Megvallatták a földet és sok-sok lelet került napvilágra. Nézzük a tájat... s valaki Vörösmartyt idézi: „Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt?’. Nyolc honismerö ember ül a kocsiban. Mindent tudnak ezek erről a földről, ennek Ismerni a szűkebb hazát Szamár helyett Moszkvicson Tíz esztendeje került Ceglédre Pálfi Károly, a Dózisa Népe Tsz egyik juhásza — Békésből, a birkatenyésztés hazájából. A tíz év alatt egy ideig a gazdaság főállattenyésztője is volt. De hát akt a juhászaiba egyszer belekóstolt, az nem tud sokáig megmaradni az íróasztal mellett. — Hol tanulta a juhászatot? — Apám is juhász volt, a nagyapám is. Amikor belenőttem a kisbojtárságba; apám odaállított a nyáj Végire. Tornyos kalapot kaptam, s a csacsi hátáról juhászbottal bíztattam a birkákat. Ma már nincs szamár, de van helyette egy Pannónia meg egy Moszkvics. A juhászkalap is kimént a divatból, a juhászbot a szögön lóg, mint emlék. Az egykori időiből csak a birka meg az öt puli maradt. — Hány birka van a keze ailatt? — Négyszáz, nagyrészt fejősek. Bizony elég nagy a hajtás fejes idején. Ilyenkor a juhász két órakor kel. A fejes megtart hat-hét óráig, utána pedig ki a legelőre. Délután megint fejős két órától, utána ismét legeltetés, míg be- sötétedttk. — Túrót Ss készítünk. Évi tervem tizenöt mázsa. Elgondolhatja, hogy megszenved az emiber. mire azt a hétezer-ötszáz liter tejet lefeji, amikor egy-egy jószág két deci tejet ad naponta. A túrókészítés tudományára1 mondja: — A legjobb juhász gondosan titkolja a készítés módját. Ismertem olyan juhászt, aki még az ajtót is magára zárta, amikor a gomolyát darálta, meg a túrót készítette. Ez persze csak a rígi világban volt. Ha énhozzám eljön valamelyik juhász, én mindig szívesen szolgálók tanáccsal. — Hogyan alakul a juhász jövedelme? — Nálunk forintosított munkaegység van. Minden megtermelt százötven forintból a juhásznak egy munkaegység jár. A leválasztáskor minden kiló bárányért nyolc forintot kap a juhász. Beleszámít & munkaegység-részesedésbe • gyapjú is. — Mennyit^ szaporodik ftel a munkaegység év végére? — Volt már ezerötszáz munkaegységem is. Az idei első fél esztendőben kettőnknek ezer- nyolcvanat írtak be, év vígirf összegyűl vagy nyolcszáz.----Ilyen jövedelem mellett n em is csuda, hogy a mai juhász szamár helyett Moszkvicson jár — fordítom elismerő- re a szót. v A juhász rá is bólint, dé a szó sem marad el: — Rá is dolgozik arra, nem is akárhogyan. S még hozzáteszi: — Ezt is jegyezze fel a papírra! (rossi) KÉSZÜLŐDÉS Tóth István felvétele népéről! Minden fáról, minden útkeresztező ről. De szó esett a távoli Vas megyéről is. S íme, kifogyhatatlan lett a szó így is. Területe 3339 négyzetkilométer, lakosainak száma 281 ezer, népsűrűsége 64 fő. (Pest megyéé 123). Két városa, hat járása, 229 községe van. Itt található az ország legkisebb önálló közigazgatási egysége. Nemesmedves, amelynek mindössze 57 lakosa van. S mondják a folyóit: Rába, Marcell, Mura, Lendva, Pinka, Gyöngyös, Kerka, Zala. S mondják a várait: Kőszeg, Vasvár, Sárvár, Szaló ... Pesten defekt, az izgalom tetőfokra hág. De egy jó negyedóra múltán már indulhatunk tovább. A vfeci művelődési házban sok ismerős. Múzeumigazgatók, pedagógusok, helytörténeti érdeklődésű, irodalom, művészet, zeneszerető és ismerő emberek sokasága. A műsort százak hallgatták Cegléden is. Valaki vélte is hallani Pataki Ferenc harsány kiáltását: Fürst Sándor a munkásmozgalom mártírja a Vas megyei Rum községben született. A műsor folyik, az izgalom a morzejelek körül kezd pezsdülni. Ikvai Nándor körül kis csoport alakult az eszperantó és latin nyelvű szövegek megfejtése érdekében. Sikerült: Béres Károly játékxilofonon játszotta a kívánt dalt: Süss fel nap, süss fel nap... Szombathely kétségbe vonja a hangszer valódiságát. A jelenlevő igazlátók szomorúan mondják a mikrofonba, hogy „sajnos, xilofon volt”. Az idő haladt, dörgőtt az ég, a nyitott ablakokon viharos szél szárnya vágta a hűvös éjszaka sötétségét az izzadó versengők arcába. A feszültség egy pillanatra sem lankadt. Márky Péter lépett a mikrofon elé, s egy kis rögtönzött társasággal, kik között a ceglédi Nagy Annamária gimnazistánk is ott szorongott, felhangzott a nagy tapsot és derültséget keltett paródia. Az idő haladt. Már csak a zenei paródia volt hátra... E versenyen nem egyéni dicsőségről volt szó. A jelenlevők a megyét képviselték, s a kollektív szellem kitűnően vizsgázott az est során. S ott, a versenyen éreztük igazán: milyen jó dolog alaposan ismerni a szűkebb hazát. Szomorú István
