Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
nar Htcref ZJCírtuD 1966. JUNIUS 29., SZERDA Illatos aratás Az ország legnagyobb illóolaj n ö vény-termel ő mezőgazdasági üzeméiben, a Somogy megyei Daránypusztai Állami Gazdaságban, kedden megkezdődött az „illatos aratás”. A gazdaság déli fekvésű domboldalain virító, erős illatú le- vendulátáblákon 150 kézi arató látott munkához. BUDAPEST Véget ért a Duna-bizottság 24. ülésszaka Június 15-től 28-ig Budapesten tartotta 24. ülésszakát a Duna-bizottság. Az ülésszak munkájában a következő ál464 éves képek — Budáról Rendkívüli művészettörténeti értékű hírt hozott az „Újvilágból” a posta. Szaibó György, az Egyesült Államokban élő magyar kutató az egyik ottani gyűjteményben megtalálta II. Ulászló király felesége udvarno- kának, Pierre Choquenak, Bretagne heroldjának 1502-ben írt magyarországi naplóját. A napló szövege egy XVII. századi átiratból eddig is ismeretes volt; a Mohács előtti M agya rorszá gnak egyik legjobb leírása, A párizsi Bibliotheque Na- tionale-ban őrzött újkori naplómásolat azonban üresen hagyta azt a mintegy félszáz rajzot, amelyről maga a szöveg említést tesz. Szabó György most felfedezte magát az eredeti kéziratot, s benne ezeket a magyar- országi vonatkozású ábrázolásokat is. Plerre Choque — vagy az őt kísérő festő — ezeken a képeken .megörökítette az 1502. évi székesfehérvári királyi menyegzőnek, a királyné koronázásának jeleneteit, ábrázolta a magyar seregek katonáit, az udvari ünnepségeken részvevők díszruháit, címereit. Egyik képe a budai királyi palota egykor 'híres Pallas Athéné szoboralakjával ékes díszkútját ábrázolja. (A kutat 1541 után Konstanti- nápolyba hurcolták a törökök.) A magyar kutatók érdeklődéssel várják Szabó György eredményeinek közzétételét. Hiszen ezek az 1502-ben festett képele — leszámítva az úgynevezett Schedel-kró- nika Budáról készült fametszetét — a törökvilág előtti Budának legrégibb ábrázolásai. lamok képviselői vettek részt: Ausztria, Bolgár Népköztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság. Az ülésszakon részt vettek a Vaskapu Különleges Folyami Igazgatóság, a Német Szövetségi Köztársaság Közlekedésügyi Minisztériuma, a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Titkársága és a Nemzetközi Távközlési Unió képviselői és szakértői. Pásztorkiállítás Váltókocsis kemence — Herenden A Herendi Porcelángyárban elkészült a legkorszerűbb, úgynevezett váltókocsis kemence. A korábbi poreelánégetőknél igen vesződséges a munka, Áz új rendszerű kemencéhez két pótkocsi tartozik. Amíg az egyiket rakják, a másik —- jól megpakolva porcelántárgyakkal — a kemencében áll. A korszerűsített kemence termelékenyebbé teszi a munkát, és megkíméli a kezelőszemélyzetet a nagy hőségtől. Demográfiai kérdések IV. Az elöregedés Az utóbbi időkben az eddiginél nagyobb figyelemmel fordul a társadalom az öregek problémái felé. Igen jellemző erre a „Népszabadságának „öregek között” című, sikeres riportsorozata s az a pozitív visszhang, amelyet ez az ankét kiváltott. A beérkezett, helyeslő válaszokból a Népszabadság június 16-iki száma érdekes és értékes szemelvényeket közölt. Az öregek iránt megnyilvánuló s egyre növekvő érdeklődés természetesen nem puszta véletlen. Ennek társadalmi okai vannak, amelyeket épp a demográfia világít meg. Emellett a demográfiai irodalomban — a könyvekben éppúgy, mint a folyóiratokban — nap mint nap szóvá teszik az öregek helyzetét, a velük való foglalkozás, a róluk való gondoskodás szükségességét. A társadalom demográfiai értelemben valóban öregszik, de ennek okait tudományosan kell felfogni, különösen a halandóság örvendetes csökkenésének tényezőjét kell s^em előtt tartani. \ ★ E kérdéssel hazai viszonylatban foglalkozva, dr. Szabady Egon a Demográfia 1965. I. számában érdekes demográfiai szempontokra hívja fel a figyelmet Nevezetesen: a halandóság csökkenése növeli az emberi élet esélyeit, ami a születéskor várható átlagos élettartam értékével fejezhető ki. A jelenlegi utolsó halandósági tábla (1959— 1960) adatai szerint ez az érték a férfiaknál meghaladja a 65, a nőknél megközelíti a 70 évet, ami a húsz évvel ez előttinél 10—12 évvel hosszabb. Ugyancsak dr, Szabady mutat reá a népesség kormegoszlása jelenségének fontosságára. Megállapítja: a természetes népmozgalom alakulásának következményei összetetten jelentkeznek a népesség kormegoszlásának változásában. Amint a dr. Szabady által készített, a magyar népesség korösszetételének nagyobb korcsoportok szerint való alakulására vonatkozó táblázat is tanúsítja, a születések számának hanyatlás* eredményeként csökkent a gyermekkornak (15 éven aluliak) aránya, a halandóság javulásának velejárójaként pedig egyre növekszik a öregkorúak (a 60 évesek és idősebbek) száma. 1964-ben számuk meghaladta a másfél milliót, arányuk a 15%-ot. Ez 1941-hez képest több mint félmilliós (53 százalékos) emelkedést jelent. Ez a jelenség természetesen nemcsak hazai. Az egészség- ügyi intézkedések megjavítot- ' A csikós, a gulyás, a juhász, a csordás a magyar mezők hagyományos alakjai; az ő életüket mutatja be a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett pásztorkiállítás. Ruházatuk, sz.űreik, subáik, különös formájú kalapjaik ott díszelegnek az üvegszekrényekben, szerszámaik, eszközeik és más, a mezei élethez szükséges tárgyak között, szemléltető, szép elrendezésben. A látogatók még négy szép látványos diagrammában is gyönyörködhetnek, megismerve a pásztoremberek munkáját, életét. A szép kiállításnak sok a látogatója. A csikós, a pásztornép legelőkelőbbje. Itt látható eszközeinek egy része, a fokos, a bélyegzővas, a pány- ya, a finomhangú csengők, a karám ládája és a citera, amellyel magának muzsikált a nagy pusztai magányban. Képünk természetesen csak a csikós eszközeinek és használati tárgyainak kis részét mutatja. A csordás jellegzetes eszközei, az ökörszarvból faragott kürt — ezzel hívja reggelenként a csordát — a furkós pásztorbot és a kenyerestarisznya. Az ő élete csak részben mezei, hiszen a falvakban lakik. Tarisznyájában viszi magával a napi élelmet, esetleg a szilkében viszik azt ta közegészségügyi helyzet a világnak minden részén csökkentette a halandóságot, megváltoztatta a társadalom kor- összetételét az öregség felé. Ennek természetesen számos társadalmi kihatása van, így mindenekelőtt a kereső-eltartó és az eltartott lakosság arányát illetően. A társadalom „megöregedése” folytán megnő az eltartott öreg lakosság aránya a kereső-eltartó la- lakosságéval szemben. Megnövekszik többek között a nyugdíjasok aránya, bár ez különleges kategória, amely nem tartozik egyszerűen az eltartottak közé. ★ Lehet-e a népesség „meg- öregedéséből” olyan következtetést levonni, mintha ez a társadalom alkotóereje, teljesítőképessége hanyatlásának tendenciáját jelentené? Ily következtetést természetesen helytelen volna levonni. E kérdésnél figyelembe kell venni a társadalmi fejlődésnek azt a jellegzetességét, hogy a produktív és a nem- produktív munka értelme, jelentősége és aránya idővel megváltozik. Nevezetesen: a tudomány és a technika gyors fejlődése a munkatermelékenységnek nagyfokú növekedéséhez vezet. Ennélfogva ugyanolyan létszámú társadalomnak az anyagi termelésben foglalkoztatott kevesebb lakossága vagy ugyanolyan számú lakosságának kevesebb időn át való foglalkoztatása az anyagi termelésben, abszolút mértékkel mérve több termelést érhet el. Marx megállapítása szerint: A társadalom igazi gazdagsága és újratermelési folyamatának állandó bővítési lehetősége ... nem a többletmunka tartamától, hanem annak termelékenységétől és azoknak a termelési feltételeknek többé vagy kevésbé gazdag tartalmától függ, amelyek között ez a munka végbemegy. (A tőke III. köt, Bp. 1951, 888. old.) Marxnak ez a tétele természetesen másképpen érvényesül a kapitalizmusban és másképpen a szocializmus—kommunizmus körülményei között. Az idézett tételt problémánkra alkalmazva, megállapíthatjuk, hogy a munkatermelékenység emelkedése, mint a gazdagabb technikai ellátottság eredménye, a modern társadalomban sokszorosan ellensúlyozza a termelésben aktív lakosságnak az „elöregedés” okozta csökkenését. A technikai haladás rendjén a jelzett elöregedési folyamat gazdasági jelentősége alárendeltté válik. Egyrészt éppen a tudomány és technika forradalma által megkönnyíteti és magasabb színvonalra emelt termelőmunka lehetővé teszi a biológiai életkor meghosszabbítását, vagyis azt, hogy a dolgozók magasabb életkorban is munkaképesek legyenek. Bizonyos foglalkozások betöltéséhez tehát nem feltétlenül a kronológiai életkort (a születéstől eltelt, betöltött évek számát) kell figyelembe venni, hanem a tényleges biológiai állapotot, a munkabírást. Másrészt pedig a kommunizmus felé való haladás rendjén és ennek mértékében lehetővé válik a munkanap megrövidítése. Ebben a fejlődési szakaszban az emberek az anyagi-termelő munkában eltöltött rövidebb idő alatt is többet termelhetnek, mint azelőtt; kevesebb időt kell majd eltölteniök anyagitermelő munkával, több időt fordíthatnak egyéb, nem anyagi természetű tevékenységre, művészetre, tudományra, sportra, és természetesen többet pihenhetnek. ★ Ez mindenesetre egy további fejlődés vívmánya lesz. Ez a kommunizmus nagy perspektívája. De ta demográfia már most számon tartja és vizsgálja a fent érintett jelenségeket és eredményeit ugyancsak a társadalmi gazdasági fejlődés szolgálatába állítja. K. H. KÖNYVESPOLC BOTOND-BOLICS GYÖRGY: MA CSODA... HOLNAP VALÓSÁG Szokatlan műfajú könyv ez: van benne a fantasztikus regényekből valami éppúgy, mint a közgazdasági tanulmányokból, s technikatörténeti értekezésekből. Kellemesen csevegő és a holnapra okosan figyelmeztető: összefoglalója korunk csodáinak, s megjós ;-í lója azoknak a holnapi csodáknak, melyeket a Holnapután embere — húsz év vagy száz esztendő múltán — valósággá tesz. Mert — s ezt már hányszor kellett és kell megállapítanunk — semmi sem lehetetlen: Verne „fantazmagóriáit” megmosolyogták. Ma ‘ urnajók szaguiaanax a Föld körüli pályán, s atomtenger- ]j alattjárok tesznek világkorü- J li utat; elektronikus szamoló- 5 gépek sok millió műveletet $ végeznek el percenxent, s $ minden nap valami új tech- | nikai szenzációt hoz. J Ilyen „fantazmagóriákat” ! soraxoztat fel könyvében a ! szerző: többségük már ma ; sem tartozik a fantázia vüá> gáüa, tudományos megaiapo> zottságuK, megvalositnatosá- ; guk már ma is fennáll. Az ! atommeghajtású repülőgépen ! megvalósítására mar ma is í előrehaladott kísérleteket : folytamax; a tengerek kime- : ríthetetlen erőforrásként — i ár-apáiy erőmüven tormájá- : ban — Kínálkoznak; a Honion ; előbb vagy utóbb bányákat nyithat az ember s így to- vaob. Színes, lebiiincselően érdekes világ Da vezeti el olvasóit Botonü-Bolics György, s könyvét még vonzóbDá teszik Balázs-Piri Balázs kedves,, szellemes rajzai. (Táncsics Könyvkiadó) M. O. — 150 betű másodpercenként, bármilyen uy elven. Az Egyesült Államodban olyan nyomdagépet kísérleteztek ki, amellyel 150 betűt lehet kiszedni másodpercenként. Az új gép különleges előnye: a szöveget minden lehetséges írásmóddal 'összeállítja. $ ^ A magas, idős em- J bér tolta a biciklit, S mert a kormány % mindkét szárnyára § egy-egy ételhordót $ akasztott. Napszítta, § fekete ruhában, szan- ^ dálban volt, s ódivatú § mellényén kétsoros $ gombolás. Szabad ke- § zét egy finom arcú, § szürke szemű, hat- $ éves forma kislány ^ fogta.' Az autók miatt § a kövesút szélén ^ mentek, s mikor ei- § érték a hereföldet, a ^ dűlőbe fordultak, A ^ nagy táblának mint- § egy negyede volt már ^ levágva; a rendek a | fonnyadó, friss széna S sűrű illatát párázták. s § — Várjál csak kis^ lányom — mondta a $ gyereknek az öreg- $ ember. Megálltak. ^ Óvatosan csípőjéhez ^ támasztotta a biciklit, $ elengedte a kor- ^ mányt, a zsebébe ^ nyúlt zsebkendőért, $ kérek, kopott fekete kalapját a íejebúbjára tolta, s míg a homlokát törölgette, a fonnyadó rendeket nézte. — Micsoda here? — mondta, nem is annyira a kislánynak, mint inkább magának. Mindenről megfeledkezve bámult a zöld messzeségbe, s mohón szívta tüdejére a forró, jószagú levegőt. — Fogd meg a biciklit — s óvatosan a gyerek kezére bízta a kormányon lógó ételes szilkéket, maga pedig átlépte a dű- löúti kis árokpartot s máris ott járt a rendek között. — Harminckilenc nyár elején volt ebben a táblában ilyen here. — mondta nekem, mivel magam is ' a vastag szálú s derékig érő, lekaszálva az egész földet elfedő zöld szőnyegben gyönyörködtem. — Honnan tudja? — Volt itt egy darab földem, here volt akkor is benne. De látta volna ... Akárcsak ez. Hárman vágtuk a fiúkkal, de megfájdult bele a véknyunk. — És most? — Most is a fiaim vágják. "Csakhát — traktoron, géppel. Nekik visszük az ételt, — s a tábla még vá- gatlan részében zúgó két traktor felé intett. Visszament a biciklihez. A traktor irányába indultunk. — Honnan hozzák az ételt? — Csak innen, s a közeli, fákkal övezett tanyák felé mutatott. Három is volt egymás közelében. — Melyik a maguké? — Mind a három. Egy a magunké, a másik kettő: a fiúké. Nagy a család — nem férne egy helyen. Majd hozzátéve: Mi már benn . lakunk a városban, a feleségemmel, de tavasszal már nincs maradásom: a hetvenöt esztendőmből hetven nyarat itt töltöttem ... Hiába a nyugdíj, kihúzza aa embert a tavasz... Ügy nézeget, mutogat a szálas, szikár ember, mint egy időapó, akit ez a föld és ég azért szült, hogy vigyázza a nyarakat: — Élelmesek az asszonyok is. Nyolcvan-száz tojást szednek össze esténként a tanyákban a tyúkok után. Süldő nevelő-j dik, disznó hízik, te-] hén fejlődik ... Elmosolyodott: — Lám, aztán még-; is: volt világ ez már.; A fiatalabbja nem • sajnálja. Csak a ma-; gamfajta, öregcsont. ! Elköszönt, s hosszú $ léptekkel igyekezett a $ traktorokhoz. 5 $ Nadasdi Péter ^ utána a közelebbi mezőre — mert életének nagyobbik felét ő is a mezőn tölti. Rózsa László
