Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

nar Htcref ZJCírtuD 1966. JUNIUS 29., SZERDA Illatos aratás Az ország legnagyobb illó­olaj n ö vény-termel ő mezőgaz­dasági üzeméiben, a Somogy megyei Daránypusztai Állami Gazdaságban, kedden megkez­dődött az „illatos aratás”. A gazdaság déli fekvésű domb­oldalain virító, erős illatú le- vendulátáblákon 150 kézi ara­tó látott munkához. BUDAPEST Véget ért a Duna-bizottság 24. ülésszaka Június 15-től 28-ig Buda­pesten tartotta 24. ülésszakát a Duna-bizottság. Az ülésszak munkájában a következő ál­464 éves képek — Budáról Rendkívüli mű­vészettörténeti ér­tékű hírt hozott az „Újvilágból” a posta. Szaibó György, az Egye­sült Államokban élő magyar kutató az egyik ottani gyűjteményben megtalálta II. Ulászló király fe­lesége udvarno- kának, Pierre Choquenak, Bre­tagne heroldjának 1502-ben írt ma­gyarországi napló­ját. A napló szövege egy XVII. száza­di átiratból eddig is ismeretes volt; a Mohács előtti M agya rorszá gnak egyik legjobb le­írása, A párizsi Bibliotheque Na- tionale-ban őrzött újkori naplómá­solat azonban üre­sen hagyta azt a mintegy félszáz rajzot, amelyről maga a szöveg említést tesz. Szabó György most felfedezte magát az eredeti kéziratot, s benne ezeket a magyar- országi vonatkozá­sú ábrázolásokat is. Plerre Choque — vagy az őt kísé­rő festő — ezeken a képeken .meg­örökítette az 1502. évi székesfehér­vári királyi me­nyegzőnek, a ki­rályné koronázá­sának jeleneteit, ábrázolta a ma­gyar seregek ka­tonáit, az udvari ünnepségeken részvevők dísz­ruháit, címereit. Egyik képe a bu­dai királyi palota egykor 'híres Pal­las Athéné szobor­alakjával ékes díszkútját ábrázol­ja. (A kutat 1541 után Konstanti- nápolyba hurcol­ták a törökök.) A magyar ku­tatók érdeklődés­sel várják Szabó György eredmé­nyeinek közzété­telét. Hiszen ezek az 1502-ben festett képele — leszámít­va az úgyneve­zett Schedel-kró- nika Budáról ké­szült fametszetét — a törökvilág előtti Budának legrégibb ábrázo­lásai. lamok képviselői vettek részt: Ausztria, Bolgár Népköztársa­ság, Román Szocialista Köz­társaság, Szovjetunió, Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság. Az ülésszakon részt vettek a Vaskapu Különleges Folya­mi Igazgatóság, a Német Szö­vetségi Köztársaság Közleke­désügyi Minisztériuma, a Me­teorológiai Világszervezet, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága Titkársága és a Nem­zetközi Távközlési Unió kép­viselői és szakértői. Pásztorkiállítás Váltókocsis kemence — Herenden A Herendi Porcelángyárban elkészült a legkorszerűbb, úgy­nevezett váltókocsis kemence. A korábbi poreelánégetőknél igen vesződséges a munka, Áz új rendszerű kemencéhez két pótkocsi tartozik. Amíg az egyiket rakják, a másik —- jól megpakolva porcelántárgyak­kal — a kemencében áll. A korszerűsített kemence termelékenyebbé teszi a mun­kát, és megkíméli a kezelősze­mélyzetet a nagy hőségtől. Demográfiai kérdések IV. Az elöregedés Az utóbbi időkben az eddi­ginél nagyobb figyelemmel fordul a társadalom az öre­gek problémái felé. Igen jel­lemző erre a „Népszabad­ságának „öregek között” cí­mű, sikeres riportsorozata s az a pozitív visszhang, ame­lyet ez az ankét kiváltott. A beérkezett, helyeslő válaszok­ból a Népszabadság június 16-iki száma érdekes és ér­tékes szemelvényeket közölt. Az öregek iránt megnyilvá­nuló s egyre növekvő érdek­lődés természetesen nem pusz­ta véletlen. Ennek társadalmi okai vannak, amelyeket épp a demográfia világít meg. Emellett a demográfiai iroda­lomban — a könyvekben éppúgy, mint a folyóiratok­ban — nap mint nap szóvá teszik az öregek helyzetét, a velük való foglalkozás, a ró­luk való gondoskodás szük­ségességét. A társadalom demográfiai értelemben valóban öregszik, de ennek okait tudományosan kell felfogni, különösen a ha­landóság örvendetes csökkené­sének tényezőjét kell s^em előtt tartani. \ ★ E kérdéssel hazai viszony­latban foglalkozva, dr. Szabady Egon a Demográfia 1965. I. számában érdekes demográ­fiai szempontokra hívja fel a figyelmet Nevezetesen: a halandóság csökkenése növeli az emberi élet esélyeit, ami a születéskor várható átla­gos élettartam értékével fe­jezhető ki. A jelenlegi utol­só halandósági tábla (1959— 1960) adatai szerint ez az érték a férfiaknál meghalad­ja a 65, a nőknél megközelíti a 70 évet, ami a húsz évvel ez előttinél 10—12 évvel hosszabb. Ugyancsak dr, Sza­bady mutat reá a népesség kormegoszlása jelenségének fontosságára. Megállapítja: a természetes népmozgalom alakulásának következményei összetetten jelentkeznek a népesség kormegoszlásának változásában. Amint a dr. Szabady által készített, a ma­gyar népesség korösszetételé­nek nagyobb korcsoportok szerint való alakulására vo­natkozó táblázat is tanúsít­ja, a születések számának ha­nyatlás* eredményeként csök­kent a gyermekkornak (15 éven aluliak) aránya, a ha­landóság javulásának velejá­rójaként pedig egyre növek­szik a öregkorúak (a 60 éve­sek és idősebbek) száma. 1964-ben számuk meghaladta a másfél milliót, arányuk a 15%-ot. Ez 1941-hez képest több mint félmilliós (53 szá­zalékos) emelkedést jelent. Ez a jelenség természetesen nemcsak hazai. Az egészség- ügyi intézkedések megjavítot- ' A csikós, a gulyás, a juhász, a csordás a magyar mezők ha­gyományos alakjai; az ő éle­tüket mutatja be a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett pásztorkiállítás. Ruházatuk, sz.űreik, subáik, különös formájú kalapjaik ott díszelegnek az üvegszekré­nyekben, szerszámaik, eszkö­zeik és más, a mezei élethez szükséges tárgyak között, szemléltető, szép elrendezés­ben. A látogatók még négy szép látványos diagrammá­ban is gyönyörködhetnek, megismerve a pásztorembe­rek munkáját, életét. A szép kiállításnak sok a látogatója. A csikós, a pásztornép legelőkelőbbje. Itt látha­tó eszközeinek egy része, a fokos, a bélyegzővas, a pány- ya, a finomhangú csengők, a karám ládája és a citera, amellyel magának muzsikált a nagy pusztai magányban. Képünk természetesen csak a csikós eszközeinek és haszná­lati tárgyainak kis részét mu­tatja. A csordás jellegzetes eszközei, az ökörszarvból faragott kürt — ezzel hívja reggelenként a csordát — a furkós pásztorbot és a kenye­restarisznya. Az ő élete csak részben mezei, hiszen a fal­vakban lakik. Tarisznyájában viszi magával a napi élelmet, esetleg a szilkében viszik azt ta közegészségügyi helyzet a világnak minden részén csök­kentette a halandóságot, meg­változtatta a társadalom kor- összetételét az öregség felé. Ennek természetesen számos társadalmi kihatása van, így mindenekelőtt a kereső-eltartó és az eltartott lakosság ará­nyát illetően. A társadalom „megöregedése” folytán meg­nő az eltartott öreg lakosság aránya a kereső-eltartó la- lakosságéval szemben. Megnö­vekszik többek között a nyug­díjasok aránya, bár ez kü­lönleges kategória, amely nem tartozik egyszerűen az eltar­tottak közé. ★ Lehet-e a népesség „meg- öregedéséből” olyan követ­keztetést levonni, mintha ez a társadalom alkotóereje, tel­jesítőképessége hanyatlásának tendenciáját jelentené? Ily következtetést termé­szetesen helytelen volna le­vonni. E kérdésnél figyelembe kell venni a társadalmi fejlő­désnek azt a jellegzetességét, hogy a produktív és a nem- produktív munka értelme, jelentősége és aránya idővel megváltozik. Nevezetesen: a tudomány és a technika gyors fejlődése a munkatermelékeny­ségnek nagyfokú növekedésé­hez vezet. Ennélfogva ugyan­olyan létszámú társadalomnak az anyagi termelésben foglal­koztatott kevesebb lakossága vagy ugyanolyan számú la­kosságának kevesebb időn át való foglalkoztatása az anya­gi termelésben, abszolút mér­tékkel mérve több termelést érhet el. Marx megállapítása szerint: A társadalom igazi gazdagsága és újratermelési folyamatának állandó bővíté­si lehetősége ... nem a több­letmunka tartamától, hanem annak termelékenységétől és azoknak a termelési feltételek­nek többé vagy kevésbé gaz­dag tartalmától függ, ame­lyek között ez a munka vég­bemegy. (A tőke III. köt, Bp. 1951, 888. old.) Marxnak ez a tétele természetesen máskép­pen érvényesül a kapitaliz­musban és másképpen a szo­cializmus—kommunizmus kö­rülményei között. Az idézett tételt problé­mánkra alkalmazva, megál­lapíthatjuk, hogy a munkater­melékenység emelkedése, mint a gazdagabb technikai ellátottság eredménye, a mo­dern társadalomban sokszoro­san ellensúlyozza a termelés­ben aktív lakosságnak az „elöregedés” okozta csökke­nését. A technikai haladás rendjén a jelzett elöregedési folyamat gazdasági jelentősége alárendeltté válik. Egyrészt éppen a tudomány és technika forradalma ál­tal megkönnyíteti és maga­sabb színvonalra emelt ter­melőmunka lehetővé teszi a biológiai életkor meghosszab­bítását, vagyis azt, hogy a dolgozók magasabb életkor­ban is munkaképesek legye­nek. Bizonyos foglalkozások betöltéséhez tehát nem fel­tétlenül a kronológiai életkort (a születéstől eltelt, betöltött évek számát) kell figyelembe venni, hanem a tényleges bio­lógiai állapotot, a munkabí­rást. Másrészt pedig a kommu­nizmus felé való haladás rendjén és ennek mértékében lehetővé válik a munkanap megrövidítése. Ebben a fej­lődési szakaszban az emberek az anyagi-termelő munká­ban eltöltött rövidebb idő alatt is többet termelhetnek, mint azelőtt; kevesebb időt kell majd eltölteniök anyagi­termelő munkával, több időt fordíthatnak egyéb, nem anya­gi természetű tevékenység­re, művészetre, tudományra, sportra, és természetesen töb­bet pihenhetnek. ★ Ez mindenesetre egy továb­bi fejlődés vívmánya lesz. Ez a kommunizmus nagy pers­pektívája. De ta demográfia már most számon tartja és vizsgálja a fent érintett je­lenségeket és eredményeit ugyancsak a társadalmi gaz­dasági fejlődés szolgálatába állítja. K. H. KÖNYVESPOLC BOTOND-BOLICS GYÖRGY: MA CSODA... HOLNAP VALÓSÁG Szokatlan műfajú könyv ez: van benne a fantasztikus re­gényekből valami éppúgy, mint a közgazdasági tanulmá­nyokból, s technikatörténeti értekezésekből. Kellemesen csevegő és a holnapra okosan figyelmeztető: összefoglalója korunk csodáinak, s megjós ;-í lója azoknak a holnapi cso­dáknak, melyeket a Holnap­után embere — húsz év vagy száz esztendő múltán — való­sággá tesz. Mert — s ezt már hányszor kellett és kell meg­állapítanunk — semmi sem lehetetlen: Verne „fantazma­góriáit” megmosolyogták. Ma ‘ urnajók szaguiaanax a Föld körüli pályán, s atomtenger- ]j alattjárok tesznek világkorü- J li utat; elektronikus szamoló- 5 gépek sok millió műveletet $ végeznek el percenxent, s $ minden nap valami új tech- | nikai szenzációt hoz. J Ilyen „fantazmagóriákat” ! soraxoztat fel könyvében a ! szerző: többségük már ma ; sem tartozik a fantázia vüá­> gáüa, tudományos megaiapo­> zottságuK, megvalositnatosá- ; guk már ma is fennáll. Az ! atommeghajtású repülőgépen ! megvalósítására mar ma is í előrehaladott kísérleteket : folytamax; a tengerek kime- : ríthetetlen erőforrásként — i ár-apáiy erőmüven tormájá- : ban — Kínálkoznak; a Honion ; előbb vagy utóbb bányákat nyithat az ember s így to- vaob. Színes, lebiiincselően érdekes világ Da vezeti el olva­sóit Botonü-Bolics György, s könyvét még vonzóbDá teszik Balázs-Piri Balázs kedves,, szellemes rajzai. (Táncsics Könyvkiadó) M. O. — 150 betű másodpercen­ként, bármilyen uy elven. Az Egyesült Államodban olyan nyomdagépet kísérleteztek ki, amellyel 150 betűt lehet kiszedni másodpercenként. Az új gép különleges elő­nye: a szöveget minden le­hetséges írásmóddal 'összeál­lítja. $ ^ A magas, idős em- J bér tolta a biciklit, S mert a kormány % mindkét szárnyára § egy-egy ételhordót $ akasztott. Napszítta, § fekete ruhában, szan- ^ dálban volt, s ódivatú § mellényén kétsoros $ gombolás. Szabad ke- § zét egy finom arcú, § szürke szemű, hat- $ éves forma kislány ^ fogta.' Az autók miatt § a kövesút szélén ^ mentek, s mikor ei- § érték a hereföldet, a ^ dűlőbe fordultak, A ^ nagy táblának mint- § egy negyede volt már ^ levágva; a rendek a | fonnyadó, friss széna S sűrű illatát párázták. s § — Várjál csak kis­^ lányom — mondta a $ gyereknek az öreg- $ ember. Megálltak. ^ Óvatosan csípőjéhez ^ támasztotta a biciklit, $ elengedte a kor- ^ mányt, a zsebébe ^ nyúlt zsebkendőért, $ kérek, kopott fekete kalapját a íejebúbjá­ra tolta, s míg a homlokát törölgette, a fonnyadó rendeket nézte. — Micsoda here? — mondta, nem is annyira a kislánynak, mint inkább magá­nak. Mindenről meg­feledkezve bámult a zöld messzeségbe, s mohón szívta tüdejé­re a forró, jószagú le­vegőt. — Fogd meg a bi­ciklit — s óvatosan a gyerek kezére bíz­ta a kormányon lógó ételes szilkéket, ma­ga pedig átlépte a dű- löúti kis árokpartot s máris ott járt a rendek között. — Harminckilenc nyár elején volt eb­ben a táblában ilyen here. — mondta ne­kem, mivel magam is ' a vastag szálú s deré­kig érő, lekaszálva az egész földet elfedő zöld szőnyegben gyö­nyörködtem. — Honnan tudja? — Volt itt egy da­rab földem, here volt akkor is benne. De látta volna ... Akár­csak ez. Hárman vág­tuk a fiúkkal, de megfájdult bele a véknyunk. — És most? — Most is a fiaim vágják. "Csakhát — traktoron, géppel. Ne­kik visszük az ételt, — s a tábla még vá- gatlan részében zúgó két traktor felé intett. Visszament a bicik­lihez. A traktor irá­nyába indultunk. — Honnan hozzák az ételt? — Csak innen, s a közeli, fákkal övezett tanyák felé mutatott. Három is volt egymás közelében. — Melyik a magu­ké? — Mind a három. Egy a magunké, a másik kettő: a fiúké. Nagy a család — nem férne egy he­lyen. Majd hozzáté­ve: Mi már benn . la­kunk a városban, a feleségemmel, de ta­vasszal már nincs maradásom: a het­venöt esztendőmből hetven nyarat itt töl­töttem ... Hiába a nyugdíj, kihúzza aa embert a tavasz... Ügy nézeget, muto­gat a szálas, szikár ember, mint egy idő­apó, akit ez a föld és ég azért szült, hogy vigyázza a nyarakat: — Élelmesek az asszonyok is. Nyolc­van-száz tojást szed­nek össze esténként a tanyákban a tyúkok után. Süldő nevelő-j dik, disznó hízik, te-] hén fejlődik ... Elmosolyodott: — Lám, aztán még-; is: volt világ ez már.; A fiatalabbja nem • sajnálja. Csak a ma-; gamfajta, öregcsont. ! Elköszönt, s hosszú $ léptekkel igyekezett a $ traktorokhoz. 5 $ Nadasdi Péter ^ utána a közelebbi mezőre — mert életének nagyobbik fe­lét ő is a mezőn tölti. Rózsa László

Next

/
Thumbnails
Contents