Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

KISZ-akcin A KISZ VI. kongresszusá­nak akcióprogramjában 1 mil­lió kh rét és legelő tisztítá­sát és karbantartását vállalták a falusi fiatalok. Tavaly csak­nem 400 000 holdon mintegy 16 millió forint értékű mun­kát végeztek el szabad ide­jükben az ifjú kommunisták és az úttörők. A KISZ KB és a földművelésügyi miniszter most arra hívta fel az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek vezetőit, hogy a jövő­ben az ilyen munkákért járó munkadíj 50 százalékát fizes-' sék ki ifjú segítőtársaiknakí PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CEGufcP VÁROS R~gSZ£RE X. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1966. JÚNIUS 3., PÉNTEK Gépkocsikat nyertek Az ebben a hónapban meg­tartott autónyereménybetét- könyvek sorsolásánál egy ceg­lédi és egy abonyi betétkönyv­tulajdonos belépett az „autó­sok” táborába, illetve csak az egyik, mert az abonyi nyer­tesnek — Kovács Pál mező­gazdász — már egy Moszkvics személygépkocsi berreg a ga­rázsában. Azért nagy volt az öröm. A másik boldog nyertes Űj- szászi László, a háztartási bolt vezetője. Június 10—12: borverseny, borkiállítás Bahason vizsgáznak a ceglédi borok A szőlőtőkék kövér levelei alatt még csak az őszi szüret ígéreteként bogyósodnak a szőlőfürtök, a pincékben vi­szont az óborok hordóiba mé­lyednek a „lopok”. Poharakat tartanak a kezükben a pincék gazdái: a pincemester házi „előbírálatra” invitálta meg őket, melyiket ítélik alkalmas­nak a „borköveti” tisztségre. Ügy gusztálják a háza bírálók most a zamatos borokat, mint majd néhány nap múlva Do­báson a megye borászati szak­emberei. Csupán egy hiányzik: a két szál gyertya, mely elen­gedhetetlen kelléke a borbírá­lat hagyományos szertartásá­nak, Dabason azonban az is lesz. val, illetve kadarkával. S a járásból? Erre a kérdésre már a járá­si tanács mezőgazdasági osztá­lyán kaptuk meg a választ. — Járásunkból — mondja Valent János főmezőgazdász — — Borbírálat gyertyafénynél — Díjkiosztás június 12-én ván és Török Géza — ezerjó­Mint minden ki­állításnak, nem­zetközi vásárnak, az ideinek is, akadtak szórakoz­tató epizódjai, mulatságos ese­ményei. Volt, aki prospektusokra Vadászott, volt, aki üzletet kötött, akadt, aki egy év­re kicsodálkozta magát, — és olyan is akadt, aki az „epizódokra” va­dászott. íme, egy a sok közül: A pavilonban modern vonalú, színesre festett szerszámgépek so­rakoztak. Színeik­kel automata-ve­zérlő berendezé­sükkel méltán vonták magukra a látogatók figyel­mét. Egy sokszok­Megrendelés nyds nénike meg­lepő állhatatosság­gal szemlélte az egyik csapházas forgó-esztergályo- zó célgépet. Nézte jobbról, majd bal­ra lépett, ágasko­dott, mit se törőd­ve a körülötte hul­lámzó tömeg lök- dösésével. A gé­pektől körülzárt négyszögben kö­penyes szakembe­rek ültek. Ebben a kis asztalos, 'kagy­lószékes, színes reklámkötegekkel körülbástyázott hivatali oázisban is feltűnést keltett a nénike módfelet­ti érdeklődése, mert amikor len­dületes mozdu­lattal magához in­vitált egy köpe­nyes mindentudót, ketten is ugrottak a segítségére. — Mondja, lel­kem, mikor kez­dik a sorozatgyár­tást? — kérdezte fontoskodva. — Mihelyt ren­delést kapunk. Miért kérdezi a néni? Csak nem akar gépet ven­ni maga is? — fu­tott széles mosoly­ra a képük. — Gépet? Mi­fenének! Én azt a kis ülőbútort kér­dezem, amelyiken az a többi köpe­nyes gunnyaszt ott középen ni! Mert hogy olyan szép a formájuk, meg modernek, és a vásárról valók! Most építkeztünk, éppen elférne az előszobában... (eszes) Fontos mozzanat ez a pince- beli borharapás, mert nem mindegy, melyik kapja meg a borköveti stallumot; az meg igazán nem közömbös, hogy érdemmel vagy oklevéllel, vagy éppenséggel azok nélkül témek-e meg küldetésükből. A városi tanács mezőgazda- sági osztályán Molnár Sándor kertészeti előadó már lajstro­mozta, melyik termelőszövet­kezet és egyéni termelő vesz részt a megyei vetélkedőn. A nevek mögött a borfajták is felsorakoznak. — Városunkból — mond­ja — a Dózsa Népe kadar­kával, ezerjóval, Veltelini- vel; a Kossuth Tsz ezerjó­val, kadarkával, zöldszil- vánival, roseval és vegyes fehérrel; a Táncsics ezer­jóval; a Vörös Csillag hárslevelűvel, ezerjóval és kadarkával indul. S az egyéni termelők? — Az idei versenyre négy egyéni bortermelő jelentke­zett: dr. Gyenes Ferenc, Len­gyel Vilmos, dr. Szomorú Ist­a csemői Szabad Föld Tsz ezerjóval, a csemői Rákó­czi ezerjóval és kadarká­val, a dánszentmiklósi Mi­csurin ugyancsak ezerjót és kadarkát visz, a nyárs­apáti Aranyhomok pedig vegyes fehérrel indul a versenyen. Egyéniek? — Szép számmal neveztek be közülük is a versenybe. Legtöbben — kilencen — Ddn- szentmiklósról, a többi kilenc pedig Csemő és Nyársapát kö­zött oszlik meg. Az üvegeket és a címkéket már kiszállították a verseny­zőkhöz, a borok követei pedig hétfőn indulnak Dabasra — érmék és oklevelek váromá­nyosaként dicsőséget szerezni termelőiknek. (ferencz) Miről ir a Az MSZMP Központi Bi­zottságának a gazdasági me­chanizmus reformjáról közzé­tett határozatával foglalkozik a lap A reform — egész né­pünk ügye című vezércikké­Szombat délután — Abonyban Egyik szombaton délután Abonyban volt dolgom, s amíg időm engedte, látszólag különösebb cél nélkül sétál­gattam az utcákon. Közben azonban azt lestem, mint tölti a hét végét a járás legna­gyobb községének lakossága. A májusi napfény könnyebb ruhát engedélyezett a lá­nyoknak is, akik barátnő­jükkel vagy udvarlójukkal összekapaszkodva igyekeztek a mozi felé. A mozi bejáratá­nál is szép számmal álldo­gáltak, beszélgettek, elsősor­ban a fiatalok. A hat és nyolc órakor kez­dődő előadásokra sokan vál­tottak jegyet. A Kinizsi Étte­remben is minden asztalnál ültek, az eszpresszóban a pa­rányi asztalokon kívül a pult környékét is megszállta az ifjúság, s elsősorban a fagylalt iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Esküvőt is láttam „menet közben”. A násznép ünnepi menetben vonult hazafelé a templomból. Elől a fiatal pár, az ifjú férj illendőn ka­ronfogva vezette a hosszú fe­hér fátyolos asszonykát. Mö­göttük a hozzátartozók, bará­tok sora. Ezt az izgalmas látványt annak a hét-nyolcéves kis­lánynak is meg kellett rtéz- nie, aki a női fodrász üzleté­ből még nedves, becsavart aranyló hajjal futott az utcá­ra, s a mama is inkább csak ürügyként hívogatta vissza, hogy ő is láthassa a nászné-- pet A községi könyvtárban fel­nőtteknek segített könyvet választani a könyvtáros. A munkából érkezőknek legin­kább ilyenkor jut idő a könyvtárra: Abonyban első­sorban a szombat délután a könyvtárlátogatás ideje. Nemigen ülnek le a puha fotelekbe, legfeljebb állva futják át az újságokat. A diákok annál szívesebben időznek a folyóiratoknál. A napilapok mellett az Ország- Világ és a Nők Lapja a ked­venc olvasmányuk. Szomba­tonként a Magyar Ifjúságot is szívesen forgatják. A hétvégi békességet azon­ban két — másoknak talán fel sem tűnő — apróság za­varta. A Kinizsi söröző előtt néhány fiatalember vitatko­zott, érezhetően az ital hatá­sa alatt. Kis híján tettleges- ségre került a sor, a cimbo­rák alig győzték széjjelhuz- kodni őket. A hősködők az­tán nagy dohogva elvonul­tak a haverokkal más-más irányba. A községi művelődési ház­ba igyekeztem. Amint az ud­varra léptem, meghallottam, hogy a táncterem nyitott aj­taján hegedűszó szűrődik ki. Az ajtóban láttam, lányok és fiúk járják a népi táncot. Csöndesen, lehetőleg mi­nél kevesebbet zavarva egy fal melletti padra ültem, s vártam, mikor fejezi be a nó­tát a zenész. Néhány pillanat múlva erre is sor került. Csak ekkor léptem a többieket irá­nyító kislányhoz, üdvözölve mindannyiukat. Bemutatkozás után néhány szóval a munkájuk felől ér­deklődtem, de választ már nem sikerült kapnom. Az ok­tató hölgy — miután közölte velem, hogy erről az egészről nem érdemes írni — számom­ra még ma is érthetetlen dü- hösséggel eltávozott a másik terembe. A többiek utána iramodtak, s csupán azt tud­tam meg, hogy a földműves­szövetkezet híres Rozmaring népi együttesével sikerült ta­lálkoznom. Néhány percig még tanács­talanul, kissé leforrázva áll­dogáltam, mivel fogalmam sem volt, mivel ijeszthettem meg a táncosok oktatóját. Tovább már nem volt időm a történtek felett me­ditálni, elvégeztem a tenni­valómat, s amikor az esti vonathoz szállító autóbusz­hoz mentem, már a tanács­háza előtti parkban többen üldögéltek, mint ahány sétá­lót számon tarthatott az abo­nyi korzó. (tamasi) ben. Zala Ferenc Import — a boltokba című írásában a fo­gyasztási cikkek növekvő im­portjának jelentőségével fog­lalkozik. Ismerteti a kereske­delempolitika új koncepcióját, amely a korszerű közszükség­Sporteredmények Teke: NB II. Ceglédi Épí­tők—Szegedi AK 8:0. Dobott faarány 2602:2352. Jók: Nagy László 457 fa, Pákozdi Ru­dolf 446, Király János 443, Szűcs László 438, Balog Má­tyás 422 és Tauber 396. A ceg­lédiek nagyszerű formában biztosan győztek. Kézilabda: területi bajnok­ság: Ceglédi Bem HSE—Gö­döllői EAC 8:29 (6:13). A ceg­lédiek teljesen formán kívül játszottak. Az sem lett volna meglepő, ha Gödöllő nagyobb gólaránnyal győz. Kézilabda: járási bajnoki: Cegléd MG Technikum—Al- bertirsa I. 16:9. Labdarúgó üzemi bajnok­ság: Ceglédi ÉVIG—Cegléd Dó­zsa Népe 3:0. Téglagyár—Vasipari Ktsz 3:2 (2:1). Húsipari Vállalat—KGV 4:1 (3:1) Csemői ÁG—Csemői KISZ 0:1 (0:1). Labdarúgás területi bajnok­ság: Ceglédi Építők ifi—Dán­szentmiklósi MEDOSZ ifi 5:0. Ceglédi Építők—Dánszent­miklósi MEDOSZ 4:2. Gól: Hajdú 3 és Bezzeg 1. Tápióság—Ceglédi Bem HSE területi labdarúgó-baj­nokság 2:6. Üjhartyán—Ceglédbercel te­rületi labdarúgó-bajnokság 2:6. Labdarúgás járási bajnok­ság: Törteli Tsz SK—Ceglédi Építők II. 0:4 (0:2). — sz — Fiatalok a mozi előtt A KIS PÁSZTOR Bizonyára Vas Gábor vala­mikor majd beírja önéletraj­zába : „... gyermekkorom nagy részét pásztorkodással töltöttem. A szünidőt, a va­sárnapokat, a hajnalokat, né­ha késő éjszakákat is. Játékaim libák, bárányok, malacok vol­tak, s ahogy növekedtem, úgy jutottam feljebb a pásztor rangban .. Gabi most a teheneknél tart, és az általános iskola hatodik osztályánál. A jószág szeretetét szüleitől tanulta.. Tartásuk, nevelésük, nagy se­gítséget nyújt az öttagú csa­ládnak. Édesapja a gépállo­máson dolgozik, nem bánná, ha fia is odakerülne. Nincs különösebb baj iskolai ered­ményével: három egész hat tized nem utolsó dolog az ő körülményei között. Legked­veltebb tantárgya a politech­nikai foglalkozás. Ebben is a fúrás-faragás. Ha lehet, aszta­losmesterséget választ. Van otthon fémépítő játéka, szíve­sen rakosgatja ráérő idejében. Rózsi és Emma most a so­ros őrzendők. Nem igényesek. Nyáron az útszélen meg a gerjei parlagon szépen elélde­gélnek. Csak éppen vigyázni kell rájuk. — Úgy is eltelne az idő — mondja. — Aztán mellettük játszhatok, tanulhatok is. Szerettem volna még vala­mit kérdezni ettől, a kabátját amolyan kacagányszerűen nyakába terített, életrevaló fiútól. A Rózsi tehén azonban hirtelen megvadult egy arra jövő traktor pufogásától. Utána kellett szaladnia. Jakab Zoltán Jó tanácsok „napimádóknak“ Mit mond a bőrgyógyász és a kozmetikus? Korai még a napozásról be­szélni, azonban ilyenkor, nyár elején nemcsak a „napimá­dók” — mindannyian az eget kémleljük: mikor napozha­tunk már, hogy a „téli sá­padtságot” felcseréljük az egészséges bronzos, avagy a divatos négerbarna bőrrel. De Figyelő ? leti cikkek importjával a ha­zai ipart gyártmányfejlesztés­re, változatosabb, sokrétűbb termelésre ösztönzi. „A követ­kező években lehetővé teszi az import, hogy a választék sok­rétűbb és színesebb legyen” — írja a cikk szerzője. Az Állóeszközgazdálkodás — utasítás nélkül című cikkben Galla László az állóeszköz- fenntartás bevezetéséről, az ál­landó beruházási lehetőségről, a bank ellenőrző szerepéről ír. Hazánkban csökkennek a zénigények, a szén verseny- ársai, a kőolaj, földgáz, villa- rosenergia gyors ütemben őrnek előre — írja A szén és •ersenytársai című cikkben ebestyén Tibor. A korszerű azai szénbányászat feltételei- iek megvalósításával és a ter- nelés elektronikus programo- ására való előkészületekkel oglalkozik a cikkíró. A szervezés technikája az Egyesült Államokban című írás a csekkrendszer gépesíté­séről, a szakmai indexről tájé­koztat, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes emberről nyilvántartási lapot vezesse­nek: foglalkozásáról, képzett­ségéről. Az információkeresés­sel és az irodai kisgépesítés- sel is megismertet a cikk. beszéljen erről a bőrgyógyási szakorvos. — A napozásnál — különö­sen az első. erős napsugarak hatásánál nagyon vigyázzunk, hogy egyszerre ne legyünk túl sokat a napon. Bármennyire is szeretnénk lebarnulni — kü­lönösen a nők — ne legyenek „falánkok” — mert ennek sú­lyos következményei lehetnek, A napozás alkalmával égési sebeket szenvedők bőre gyógy­kezelés után — sokszor még a kozmetikai beavatkozás el­lenére is — örök nyomot: erősen barna szeplős foltot hagynak. Tehát: fokozatosan napozzunk, s ha bőrünk meg­szokta — (ezt a „szokást” eny­he bámulással jelzi) csak ak­kor tartózkodjunk huzamo­sabb ideig a napon. Napozás­kor csak az illatszerboltokban kapható — semmi esetre sem házilag készített olajfélékkel — kenjék magukat. A nagyon érzékeny bőrűek — különösen a zsíros bőrűek — csak abban az esetben olajozzák magukat, ha bőrük bírja az olajat. El­lenkező esetben arcukat — megfelelő krémmel kenjék, s a naptól óvják azt. S mit mond a kozmetikus? — Akiknek sikerült szépen lebarnulniuk, azok ne púde- rozzák arcukat — csak alkal­manként. Bármennyire zsíros is a bőrük, a napozás alapo­san „kiszívja” a zsírmirigye­ket s a púder alkalmazása ezt még csaik fokozza, nem utolsó sorban pedig — nem megfele­lő színű púder esetében — csúnya is. Tehát: barna bőrre csak barna, inkább egy árnya­lattal sötétebb, mint világo­sabb színű púdert használja­nak. Cs. A baráti államok közül ez alkalommal a csehszlovák mezőgazdaságban megvalósu­ló új irányítási rendszerrel foglalkozik a Figyelő. Az új- kígyósi Aranykalász Tsz ta­karmánynövény-termesztési tapasztalatairól Lovas Márton írt ismertetőt. — A Nagykőrösi Ládagyár előírt méretekben különböző faelemeket készít és szállít Franciaországba és Nyugat- Németországba, amelyeket ott épület- és lakberendezé­si tárgyak, valamint láda­áruk készítéséhez használ­nak fel. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagy­anyánk és dédnagyanyánk: özv. Tarkó Andrásné szül: Reggel Má­ria temetésén megjelentek, rész­vétükkel bánatunkban osztoz­tak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezútoin mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem és édesapám: Burgmann Károly elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, a te­metésén megjelentek és sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Burqmann Károlyné és a gyászoló család. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édes­apánk. nagyapánk; Lévai Mi­hály temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban' osztoztak, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. özv. Lévai Mihályné és családja. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak. Jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, a Vörös Csillag Tsz vezetősé­gének és tagságának aki-k sze­retett jó férjem, édesapánk, nagyapánk: Zakar József teme­tésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoz­tak. sírjára koszorút, virágot helyeztek özv. Zakar Józsefné és családja.

Next

/
Thumbnails
Contents