Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

MOSZKVA Énekgyőztesek A nemzetközi Csajkovszkij zenei versenyek döntőbizott­sága vasárnap odaítélte az énekesek díjait és okleveleit. Az énekesnők első díját Jane Marsh (Egyesült Államok), a férfiakét Vlagyimir Atlantov (Szovjetunió) kapta. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA E.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 28., KEDD PEST MEGYEI De Gaulle Leningrádban Vörös jelek a liadak útján A magyar internacionalisták emlékét megörökítő dokumen­tumfilm készül a Szovjetunió­ban „Vörös jelek a hadak út­ján” címmel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. ACCRA A katonai rezsim kiárusítja az állami ipart A ghanai katonai kormány­zat, a Nemzeti Felszabadítási De Gaulle elnök vasárnap feleségével együtt misén vett részt a Lourdes-i Mária temp­lomban. A misén a francia vendégekkel együtt körülbelül 500 hívő vett részt. A román stílusú templom Leningrad központi kerületé- ] ben van és kiváló orosz építé­szek alkotása. Építése 1907- ben fejeződött be. A második világháború éveiben a német lövedékek és légibombák sú­lyosan megrongálták, a hábo­rú után azonban újjáépítették. Az építészeti értéket jelentő templom az állam védelme alatt áll. Leningrádban körül­belül 12 ezer katolikus- él. A temető területén beren­dezett múzeumban De GauUe-t behatóan megismertették Le* ningrád védelmének történe­tével. A temetőből De Gaulle tá­bornok az Ermitázsba hajta­tott. Egy és egy negyedórán keresztül ismerkedett a fran­cia elnök az egykori Téli Pa­lotában elhelyezett világhírű fesitménygyű j teménnyel. Este a francia vendégek a Kirov Színház előadását tekin­tették meg. De Gaulle francia körtársa­sági elnök és Koszigin szovjet kormányfő hétfőn látogatást tett a leningrádi fémgyárban, a szovjet turbinagyártás egyik legnagyobb központjában. A gyárban készítik a víziturbiná­kat a szibériai bratszki és krasznojarszlci villamos erőmű számára. Ez lesz a világ két legnagyobb villamos erőműve. Vaszilij Iszajev, Leningrad polgármestere hétfőn villás­reggelit adott De Gaulle elnök tiszteletére. De Gaulle mellett Alekszej Koszigin ült. A villásreggeli végén V)e Gaulle-nak és Kosziginnek át­nyújtották a Néva-parti hős­város tiszteletére készített emlékérmet. Tanács döntése értelmében hét állami üzemet és vállala­tot magántőkéseknek adnak el, tizenegy üzemet és vállala­tot pedig állami és magánkéz­ben levő vegyesvállalatokká alakítanak át. A katonai kor­mányzat indoklása szerint erre az intézkedésre azért került sor, hogy „beruházásra ser­kentsék Ghánában a hazai és a külföldi magántőkét”. De Gaulle tábornok francia köztársasági elnök Alekszej Koszigin szovjet kormányfő kíséretében vasárnap délután lerótta kegyeletét a leningrádi hősi temetőben, ahol a 900 na­pos blokád áldozatai nyugosz- nak. 1941—14 között több mint egymillió leningrádi halt meg. A francia elnök nevében két francia katonatiszt helyezte el a temetőben lévő bronzszo­bornál a tábornok koszorúját. Saigonban pagodát, Misában rádióállomást foglaltak el a kormánycsapatok Egy dél-vietnami kormány­csapat és a saigoni rendőr­ség vasárnapra virradó éjjel megszállta Saigon második Gazdasagokon belül és gazdaságok között: Versenyben aratnak a komfsájnosök 100 százalékban géppel - Egy idő ben: szalmhkúzás, tarlóhántás legnagyobb pagodáját, az A:i Quang pagodát. A pagodában mindössze egy kisméretű gépfegyvert találtak. Az épületben tartózkodó hat­van szerzetes és ötven egyéb buddhista nem tanúsított el­lenállást. Hűé városában ugyancsak vasárnapra virradó éjjel a kormánycsapatok elfoglalták a helyi ellenállók egyik rádió­állomását, amelyen keresztül kapcsolatot tartottak fenn a saigoni rezsimmel hónapokon keresztül szem-beszálló hűéi lakossággal. Pest megye állami gazda­sagaiban is megkezdődött a betakarítás. Az aratás, már a múlt hét közepén, elsősorban a cegléd—nagykőrösi körzet­ben. Itt, az ősziárpatáblákon indultak meg a kombájnok. Erdős Andor mezőgazdasá­gi mérnök, az állami gazda­ságok termelési osztályának vezetője, a következőkben foglalta össze a jelenlegi hely­zetet: — Idén, előzetesen elkészí­tett terveink szerint minden gazdaság szinte kizárólagosan gépi aratás­ra készült fel. Ezalatt túlnyomó többségben kombájnok, arató-cséplőgé­pek értendők. -Pest megye te­rületén összesen 106 kombájn dolgozik, és mindössze 9 ara­tógépet „vetünk” be. Most, hogy az elmúlt héten több íz­ben is, nagy csapadékmennyi­ség hullott, szélviharral páro­sulva, a helyzet csak annyiban változott, hogy az egész ga­bonaterületnek öt százalékán lesz szükség a kézi kaszások­ra. Az őszi árpából a 6900 holdon már vágják és egyben csépelik is a ter­mést a gépek. Ha elkészülnek, azután kerül csak sor a többi gabonafajták, a 11 ezer hold búza, a 7800 hold rozs és a takarmányfélék betakarítására: Erre, a kalá­szok jelenlegi érettségét fi­gyelembe véve, július 10-e után kerül sor. A kombájnosok és a hozzá­juk beosztott dolgozók egyéb­ként a gazdaságokon belül, idén is versenyben állnak egymással. De a gazdaságok is vetélkednek egymás között. A MEDOSZ-szal karöltve ér­tékeljük a versenyt. Minde­nütt úgy szervezték meg a munkát, hogy az aratással egy időben, a kombájnokat szinte nyomon követve, lehúzzák a tarlókról a szalmát, és már kezdődik is a szántás az őszi vetések alá, a többi területen pedig disztillerez- nek és tárcsáznak. Abban re­ménykedünk, hogy a várat­lanul közbeszóló szeles, esős időjárás hamar véget ér, és sikerül a tervezett időre vé­gezni. (h. f. p.) A dél-vietnami harcokról szóló jelentések két ütközet­tel foglalkoznak. Az egyik •— az 1. számú országút men­tén Hue és Quang Tri között folyik az amerikai tengerész- gyalogosok és szabadsághar­cosok között. Az északi mo­csaras vidéken pedig az ame­rikaiak továbbra is harcban állnak a felszabadító hadse­reg egységeivel. Wégfcélfálaoz érkezett a Meredith-menel Vasárnap végcéljához, Mis­sissippi állam fővárosába, Jacksonba érkezett a Mere dith-menet, amelyhez az ame­rikai négerek ezrei csatla­koztak. Huszonkét nappal ezelőtt James Meredith vezetésével mindössze öt ember indította meg ezt a tiltakozó felvonu­lást. Ma már 25 000 részvevő — élén James Meredith-szel, Martin Luther Kinggel és a mozgalom más vezetőivel — vonult fel a város utcáin és rendezett tömeggyűlést a tör­vényhozó gyűlés épülete előtt, nem törődve a nemzeti gárda szuronyos katonáinak jelen­létével. BASEL A negyedik... Basel városi kanton vá­lasztói 13 713 szavazattal 9141 ellenében a nők választó­jogosultsága mellett döntöt­tek. Genf, Vaud és Neuchatol kantonok után Basel a negye­dik svájci kanton, amely el­ismerte a nők politikai egyen­jogúságát. Világszépe—1966 Szombaton este. New York­ban Gillian Hurst 19 éves dél-afrikai lány nyerte el az 1966. évi világszépe címet. A győztes mintegy ötvenezer dol­lár értékű jutalmat kapott, be­leértve egy Renault-kocsit és egy cobolybundát. LOVAK- VERSEM VERSENYLOVA­KAT NEVELNEK A BAKI ÁLLAMI GAZDASÁG RÁ- DIHÁZI MÉNESÉ­BEN. A NAGY MŰLTÜ MA­GYAR LÓTE­NYÉSZTÉS TA­PASZTALATAI ALAPJÁN MINT­EGY 330 NÓ- NIUSZ FÉLVÉR KANCÁT NE­VELNEK A RÁ- DIHÄZI MÉNES­BEN. A LOVAK RÉSZBEN A BU­DAPESTI ÉS KÜLFÖLDI ÜGE- TŐPÁLYÁKRA KERÜLNEK, RÉSZBEN PEDIG JÓL UGRÓ SPORTLOVA­KAT NEVELNEK BELŐLÜK. zi reá üteme számbavétele Az országgyűlési ülésszak utolsó napján elfogad­ták és törvényerőre emelték népgazdaságunk harma­dik ötéves tervét: a realitások, a lehetőségek körülte­kintő figyelembevételével készült, a megalapozott fej­lődést előirányzó terv ez. Azt az öt esztendőt öleli fel, amikor évi feladataink megvalósítása mellett biztosí­tani kell a népgazdasági irányító rendszer reformjának sikeres bevezetését, amikor túlhaladott, korszerűtlenné vált mechanizmusunkat az újjal, a kor követelményei­hez igazodóval cseréljük fel. Nem könnyű öt esztendő lesz ez, s a tervjavaslat vitájában felszólalók is hang­súlyozták ezt: erőink összefogottságára, tartalékaink mozgósítására, a kezdeményezésre még inkább szük­ség lesz, mint eddig. A nemzeti jövedelem évi négyszázalékos növeke­dése, a beruházásokra fordított 250—260 milliárd fo­rint, az ipari termelés évi hatszázalékos emelkedése, a mezőgazdasági termelés öt esztendő alatti 13—15 száza­lékos bővítése, a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedése: ezek a terv alapvető célkitűzései. Nem „feszített” terv és nem is „laza”: annak kifejezője, hogy a jelen időszakban ennyit tudunk megvalósítani, ennyire telik erőnkből, ezt teszik lehetővé erőforrá­saink, adottságaink. A három ötéves terv közül a mos­tani tudományos megalapozottsága, realitásérzéke a legszembetűnőbb: nem erőszakol minden áron fejlődést minden területen, ahol a szükség azt diktálja, ott meg­hagyja a korábbi szintet, ahol azonban mód és igény van rá, ott az átlagosnál is gyorsabb növekedést irányoz elő. Alapvető vonása, hogy javítja a népgazdasági szer­kezetet, fokozottabban figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatait, s jelentős lépéseket határoz meg a fogyasztási alapok bővítésére, a népjólét növelé­sének biztosítására. A harmadik ötéves terv most törvényerőre emelke­dett előirányzatai tükrözik a párt gazdaságpolitikájá­nak változatlanságát: a szocializmus teljes felépítésének feladatait, a bővülő nemzetközi kapcsolatok s az emel­kedő életszínvonal jegyében. Az ipari termelés évi hat- százalékos növeléséhez nemcsak eddigi eredményeink jelentik az alapot, hanem az is, hogy elsősorban a Szov­jetunióval, de más baráti országokkal is hosszú lejá­ratú megállapodások biztosítják a nyersanyag- és ener­giahordozó-ellátás egyenletesebbé tételét. Igen lénye­ges célkitűzése a tervnek, hogy a termelésnövekedés nyolcvan százalékát a termelékenység emelkedésével kell biztosítani: a tennivalók nagyságát e területen nem szabad lebecsülni, hiszen a második ötéves tervben nem sikerült minden területen elérni a termelékenység kellő mérvű emelkedését! Ugyancsak nagy jelentőségű ex­porttevékenységünk javítása, a népgazdaság deviza- szerző képességének növelése: gazdálkodásunkban — a nyersanyagszegénység, a szűk belső piac s több más tényező miatt — elsőrendű szerepe van külkereskedelmi munkánknak, s ezt legjobban az bizonyítja, hogy a külkereskedelmi forgalom növekedésének üteme meg­haladja a nemzeti jövedelem emelkedési előirányzatát. Jelentős vonása a tervnek, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb anyagi eszközöket biztosít a mezőgazda­ság fejlesztésére: a második ötéves tervhez mérten mintegy tíz százalékkal többet fordítunk mezőgazdasági beruházásokra, az összberuházások 16—18 százalékát; 44—45 milliárd forintot. A mezőgazdaság fejlesztésének előnyős voltát többek között az is indokolja hogy e népgazdasági ágban rendkívül nagy lehetőségek van­nak az export növelésére, s ugyanakkor a mezőgazda­ság használja fel a legkevesebb importanyagot, tehát az áruforgalom aktívuma jóval kedvezőbb a többi ter­melési ágban elértnél. A mezőgazdasági termelés nö­veléséhez továbbra is nagy segítséget adnak a gépek: 38—40 ezer traktorral, 6—7 ezer gabonakombájnnal nö­vekszik a gépállomány öt év alatt, s ugyanakkor — régi gond enyhítéseként — jelentős anyagi eszközöket fordítunk a járulékos beruházások megvalósítására az állattenyésztésben, a szőlő- és gyümölcstermelésben. A népgazdasági ágazatok fejlesztése természete­sen nem valami önmagáért való cél: eszköz a gazdaság- politika alapvető feladatának, a nép jobb, gazdagabb életének megvalósítására. Régi igazság, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk: ha az iparban, a mezőgazdaságban, a külkereskedelemben sikerrel telje­sítjük a tervelőirányzatokat, akkor egyben a reáljöve­delmek és reálbérek emelkedésének feltételeit is bizto­sítottuk. A terv fontos vonása e tekintetben, hogy kö­zelíti a városi és falusi lakosság ellátásának színvona­lát több területen, s az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben kívánja növelni a termelőszövetkezeti pa­rasztság jövedelmét. A reáljövedelmek öt év alatt 14— 16 százalékos növekedése, s a reálbérek ugyanez idő alatti 9—10 százalékos emelkedése csak összefoglaló adata mindennapi életünk gazdagabbá, gondtalanabbá válásának: az összadat része például, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalma öt év alatt 40—45 százalék­kal növekszik, s 1970-ben a terv szerint minden máso­dik család televíziókészülékkel, s majdnem minden harmadik hűtőszekrénnyel rendelkezik majd. A tizenötéves lakásépítési program részeként a har­madik ötéves tervben háromszázezer lakás felépítését kell megvalósítanunk, úgy, hogy jelentősen növeljük az építőipar gépesítettségét, az előregyártott, nagyblokkok­ból történő építkezést: a háromszázezer lakás tovább enyhíti ezirányú gondjainkat, azok teljes megoldására azonban csak a későbbi tervidőszakok adnak lehetősé­get. Szociális-kulturális létesítményekre, s lakásépítésre összesen mintegy 47 milliárd forintot fordítunk, többet tehát, mint a második ötéves tervben, ezzel is igazolva, hogy gazdaságpolitikánk célja valóban a dolgozó em­ber életkörülményeinek állandó javítása. Az országgyűlés által törvényerőre emelt terv a cselekvés fő irányvonalát határozza meg; már most is, de még inkább a gazdasági mechanizmus reformjának 1968. január elsején történő bevezetése után, tág teret biztosít a helyi kezdeményezésnek, az öntevékenység­nek, a gazdálkodás hatékonyságát fokozó törekvések megvalósulásának. A gazdasági mechanizmus sikeres reformja nem valósulhat meg az 1966. és 1967. évi terv teljesítése nélkül: ezért kell — a reformelőkészületekkel egyidejűleg — maximális figyelmet és erőt fordítani napi feladatainkra, mert így és csakis így szolgálhat­juk igazán a holnapot.

Next

/
Thumbnails
Contents