Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

Tápió mente mmmmmammmmmmmmunmmmmuMmmmmmm A legutóbbi tápiószecsői ta­nácsülésen Ipacs Balázs ta­nácstitkár a múlt évi költség- vetési és községfejlesztési tervek teljesítését értékelte, majd a községfejlesztési ál­landó bizottság elnöke, Tóth Pál számolt be hároméves te­vékenységükről. A költségvetéssel és a községfejlesztéssel kap­csolatban merült fel is­mét ezen a tanácsülésen a közvilágítás helyzete. Kiderült, hogy az eddigi pa­naszok alapján ugyan emel­ték a körzeti szerelők létszá­mát, de egyúttal emelték a hozzájuk tartozó községek számát is. így még több köz­ség tartozik a kókai szerelők­höz. Egyetértett a tanácsülés abban is, hogy Tápiósze- csőn a mellékutcák sok­kal világosabbak, mint a főutcák. Igaz, van erre magyarázat, ugyanis a mellékutcákban új hálózat épült, és így több lámpát helyeztek el, ez azon­ban nem menti azt, hogy a fő útvonalak sötétek. Kőszegi Sándor tsz-elnök felvetette a tsz-asszonyok ré­gi kérését, hogy bővítsék az óvodai és a napközi otthoni férőhelyek számát. Dr. Laka­tos József járási tanácselnök ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Tápiószecső költségveté­si gazdálkodása járási szinten igen jó volt, s ha jelenleg a kérést nem tudnák teljesíteni, átmenetileg létesítenek idény­napközit. Ipacs Balázs tanács- titkár egyetértett ezzel a ja­vaslattal, ugyanakkor el­mondta, hogy a község távlati tervében szerepel az óvoda bővítése, sőt egy új óvoda építését is tervbe vették. Az egyik tanácstag felvetet­te a törpe vízmű létesítését, ugyanis a meglevő két mély­fúrású kút közül az egyik ál­landóan rossz. Kiss Tibor já­rási tanácselnök-helyettes ez­zel egyetértett, s javasolta a kpzségi tanács vezetőinek, hogy tanulmányozzák a lehe­tőségeket. Cseri József községi tanács­elnök a lehetőségekkel kap­csolatban elmondotta, hogy a község OTP-hitelt vett fel annak idején a vil­lanyhálózat bővítésére, s ez a jövő évben jár le. így lehetőség nyílna újabb hitelre. A tanácsülés a továbbiak­ban népi ülnökké választotta Dósa Ferenc kéményseprőt, majd határozatot hozott a já­rási egészségház építéséhez való anyagi hozzájárulásról. A községfejlesztési állandó bi­zottság beszámolóját tudo­másul vették. Antal Erzsébet A PANDI MAKADÁMÚT Mostohagyerek e az üzemegység? MOZIMŰSOR Tápiószele ma: szünnap, pén­tektől vasárnapig: A fekete tuli­pán. Tápiószenfcmárton ma: Sán­dor Mátyás, szombaton: A sza­badság első napja. Tápiószecső ma: örvényben, szombaton: Az I-akció, Szentlőrinckáta ma: A három testőr, szombaton: Az or­vos halála. Koka ma: Martin kalandos ifjúsága, szombaton: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Pánd szombaton: Szökésben. Tápióbicske ma: ötödikesek vol­tak, szombaton: Kérem a pa­naszkönyvet. Tápióság ma: A lord és bandája, szombaton: Iszony. Farmos ma: Egy kis csibész viszontagságai, szomba­ton: Bube szerelmese. Tápió­szőllős ma: Asszonyok faluja, szombaton: A katona apja. A pándi üzemegység van a legtávolabb a Monori Állami Gazdaság központjától. Azt hihetnők, hogy ezért, s mert nem a monori, hanem a nagy- kátai járásban van, nem so­kat törődnek vele. (Ugyanis ilyenről más vidéken már hallottunk.) Ám itt a tények — amelyeket bárki ellenőriz­het — mást mutatnak. A gaz­daság vezetői szeretik a pándi gazdaságot, s a lehetőségekhez mérten igyekeznek megoldani a problémákat, könnyíteni a körülményeken. Ezt a célt szolgálják többek között a kü­lönböző beruházások is. Hogy mit kap az idén a pándi üzemegység, ezt csak így lehetne kifejezni: még ennyit egyik évben sem ka­pott. Nézzünk tehát néhányat az idei tervek közül. Kisvas­úti sínt fognak lefektetni a trágya mindennapi elszállítá­sához, a telep végéig. Uj trá­gyatelep létesül. Bővítik és befejezik a tavaly megkezdett makadámút építését. Hossza körülbelül 700 métert tesz ki. Uj takarmányost építenek, s a meglevő kukoricagórét téliesí- tik. Egy tehénistálló tetejének átépítése és vasjászol beszere­lése is a tervek között szere­pel. Megvalósul a pándiak régi vágya is: kutat fúrnak a gaz­daságban. Azt hisszük, hogy a fenti kiragadott adatok önmagukért beszélnek, külön kommentár nem kell hozzá. Talán még csak annyi, hogy a Monori Állami Gazdaság egyik üzem­egysége sem kap ilyen nagy­mértékű beruházást, mint a pándi. nagykátai járás részére in. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Csak száz holdat kézzel 1966. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Jól felkészültek az aratásra a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben Pál Károllyal, a szentmár­tonkátai Kossuth Tsz elnöké­vel beszélgetek a közeljövő feladatairól. — Hogyan készülnek az aratásra? — Részletes tervet készí­tettünk, amely lebontható az egyének tevékenységére. Őszi búzából 900 hold, rozsból 307 hold, őszi árpából 310 hold, zabosbükkönyből 20 hold a learatandó terület, ez összesen 1537 hold. Zömét, 1437 holdat gépi erővel kívánjuk — a gépjavító állomás előre, jól megszervezett közreműködé­sével — learatni. Nyolc kom- bájnost kell a szövetkezetnek biztosítania a folyamatos mun­ka érdekében. A kombájnoktól a szem­szállítást — a távolságtól „Birgék" a kátai határban ~~ *r - ; „ , ' i.ie- 5 '7 :ip ?;?#!■ a ;?i “ nfrfí- ■ Hetven forint Számtalan szó esett már eddig is a fiatalság visel­kedéséről. Én, mint optimista szemlélő, sosem tudtam elítélő szavakat mondani, mindig találtam mentséget egyesek viselkedésére, de pár napja a Szolnok felé tartó vonaton, útban Nagykáta felé, magam is meg­döbbentem. Zsúfolásig megtelt a vonat. Lányok, fiúk hárma­sával préselődtek egy-egy kétüléses helyen. Mellettem öt fiú, és egy 16—17 év körüli — korall-színű, erősen dekoltált, térd fölött öt-hat centiig érő ruhában — sárga turbános, csinos, sőt szép fekete kislány foglalt helyet. Én álltam persze, sok hasonló korú felnőttel egyetemben. Ez az öt fiú és a lány eleinte kártyázott. Amint kiderült, nagy hozzáértéssel, meglepő tájéko­zottsággal. Ám beleuntak a „szolid” játékba, és abba­hagyták úgy Gyömrő környékén. S most megindult egy „társasjáték”, ami nem mondható éppen ízléses­nek. Elkezdték a fiúk a kislányt csipkedni, aztán lök- dösték, nyomkodták, tapogattáK. Eleinte a lánynak tetszett a játék — aztán mind kényelmetlenebb lett számára a helyzet és mind gyakrabban ismételte: „Maradhassatok már”! De ők nem maradtak. Felálltak, felé hajoltak, csókolgatták, a lány lökdöste őket magától —, de úgy megszállták, mint a legyek a lépesmézet. Volt az utasok közül, aki rájuk szólt. A válasz: „Mi köze hozzá? Ne pofázzon!” Hát mindenki csak figyelt és hallgatott. Egyszer csak az egyik fiú lerán­totta a polcról a lány kézitáskáját, s az kézről kézre járt. Hiábavaló volt a könyörgés — adjátok vissza! — csak jó idő múlva kapta kézbe tulajdonosa. Kinyitot­ta, és észrevette, hogy nincs benne az igazolványa. Is­mét kezdődött a kérlelés. Végül megkapta, s amint belenézett, látta: eltűnt a pénze. „Adjátok vissza! Het­ven forint volt! — mondta. Közben elhagytuk Tápiószecsőt. A kislány állan­dóan kérte társait, hogy adják vissza a hetven forint­ját. A fiúk tagadták, hogy kivették volna. A kislány sírni kezdett, de a pénz erre sem került elő. Sőt a legszemtelenebb fiú felállt és elment mellőle. Szent- mártonkátát is elhagytuk, s a kislány készült Nagyká- tán leszállni — de nincs a pénz. Az egyik álló utas, egy idősebb postás is beavatkozott, de hiába. Szeren­csére a közeiben, a másik fülkében volt a rendőr, oda­hívták. ö is felszólította a „viccelőket”, adják vissza a pénzt. Hiába. Nagykátán megállt a vonat. A rendőr felkérte mind az öt farmosi fiút, hogy szánjanak le, s tisztáz­zák a dolgot. Ök azonban szabódtak: dolgozók, és reg­gel korán kel! indulniuk. De nem volt kegyelem. Hogy mi lett a pénzzel, nem tudom. De tudom azt.. .. hogy ha a kislány nem ad okot azzal, hogy leáll .játszani" a fiúkkal, mindez nem történt volna meg. Szilárd Józsefné Gábor Viktor felvétele függően — három vagy négy magasított pótkocsi­val rendelkező jármű fog­ja végrehajtani. Nagy gondot kell fordítanunk a beszállított termény folya­matos tisztítására. A cséplő­gépek készen várják a ga­bonát. A beérkezett termény mennyiségétől függően fog­juk eldönteni, hogy á szérűk egy vagy két műszakban üze­melnek-e. — A szalmalehúzást 4 trak­torral és két szalmalehúzóval oldjuk meg. A szalmát — ahol erre lehetőség van — egyene­sen a rendeltetési helyére vi­tetjük. Ahol nincs erre lehe­tőségünk, a távolság vagy ép­pen a természetes akadályok miatt, ott kénytelenek leszünk a tábla szélén bekazlazni a kombájnszalmát. Természete­sen, a kazlazás sok munkás­kezet igényel, ezért ide há­rom brigádot kell beállíta­nunk. A szalmabálákat a táb­lán lovas fogattal fogjuk rendeltetési helyére szállíta­ni. A szalma letakarítása után következik a tarlóhán­tás és a nyári mélyszántás. Ezeken a területeken fo­lyamatosan szétszóratjuk a szerves trágyát trágyaszét­szóró gépkocsikkal. A ra­kodást markoló végzi. de csak akkor, ha a vállalat, amelytől megrendeltük, idő­ben leszállítja. Ha nem érke­zik meg időre, akkor régi módon végezzük el ezt a mun­kát. A tűzvédelem sok gondot okoz, sok gondot kell okoz­zon minden szövetkezetben. Szarvas Ferenc |őmezőgazdász erről ezeket mondja: — Mi mindent megteszünk az előírásoknak megfelelően, hogy ne legyen tűz a határ­ban. Ezért az ott dolgozó em­bereket kiképezzük a tűzvédel­mi oktatás keretem belül. Kötelességünknek tartjuk, hogy a tűzrendészet! hatáság által előírt berendezések időben rendeltetési helyükön legyenek üzembiztos állapot­ban. A balesetvédelem terü- 1 létén is legfontosabb elvünk: meg­előzni. Nem engedjük üze­meltetni azokat a gépeket és eszközöket, amelyeknek nincs üzembiztos védőbe­rendezésük. Tagjainkat még az aratás meg­kezdése előtt balesetvédelmi oktatásban részesítjük, ezt a munkát a brigádvezetők vég­zik, akik már előzőleg kaptak kiképzést. Molnár Bertalan Jegyzet Tápiógyörgyéről A járásnak ez a peremköz­sége régóta vonzott, sokat hallottam a „rendezett Györ­gyéről”, amelyet átszel a gyors folyású Tápió. A ren­dezett utcák, boltok, orvosi rendelők megkedvel te tik a községet az idegennel. Nem kerestem ismerősöket, s az iskola előtt mégis ismerőssel találkoztam, Faragó Béla igazgatóval, aki kedvesen in­vitált be irodájába. Beszélgetésünk közben kí­váncsian nézegettem a fa­lakon s a falak mentén sora­kozó szebbnél szebb festmé­nyeket, akvarelleket, grafi­kákat. piógyörgyén az ízlésnevelés, az esztétikai érzék kifejlesz­tése jó kezekben lehet. — Ha már az esztétikai ne­velésnél tartunk, hadd mond­jam el azt is, hogy ének-, zenekultúránk is jó színvo­nalon van. Iskolai énekka­runk többször nyert aranyér­met. Zenetanárunk, Hajas Gi­zella nagy ügybuzgalommal végzi munkáját, s úgy hiszem nagyon sok parasztgyerek­kel szerettette meg a ko­moly zenét. Tanítványai kristálytisztán éneklik Bach, Schubert, Haydn és más klasszikus szerzők szebbnél szebb dalait. Faragó igazgatótól tudtam meg, hogy a kétemeletes kas­télyban most munkában megöregedett emberek lak­nak. Szociális otthon ez — rendkívül kultúrált körülmé­nyekkel. Elmondtam az igazgatónak, hogy ebben a községben mindenütt az emberi alkotó kedv apró megnyilvánulásait láttam. Aztán a húsz év előtti időkről beszélgettünk. — Felszabadulásunk után a tejszövetkezetet ismét üzem­be helyezték. Ezt 1933-ban alapították a gazdák, s a há­borúban 70 százalékos kárt szenvedett. A györgyei embe­rek azonban a sebeket gyor­san begyógyították és már 1945-ben napi 3 ezer liter tejet irányítottak a fővá­rosba. Menkó László volt akkor a felelős vezető, az irá­nyításban pedig Kovács An­tal, Józsa Mihály és Potvo- gya Ferenc is részt T”itek. A földosztás során 2700 ka- tasztrális holdból 672-en ré­szesültek. A hároméves terv keretében járdaépítést, villa­mosítást és fürdőépítést irányzott elő az akkori elöl­járóság. — A közelmúltbán a Zöld Mező Termelőszövetkezet nél- dául 30 darab hízott marhát adott át az Állatforgalmi Vállalatnak. Jól megy a tsz- ünk. hiszen a györgyeiek mindig is szorgalmasak vol­tak. M. B. — Iván Mária művei — világosított fel az igazgató. Nem én vagyok az első, aki megállapítom, hogy Tá­ARCKÉP PINTÁCSI BÁCSI, A RIGMUSFARAGÓ Pintácsi bácsi ma a hetven- harmadik évében van. Egy­szerű parasztember, aki min­dig nyitott szemmel járt, min­dig együtt dobbant a szíve a falujával, s maga is kész volt áldozatokra. Nem riadt vissza a felelősségvállalástól sem. 1918 őszén a prágai polgári demokratikus forradalom mel­lé állt. Katona volt. Paran­csot kapott a forradalom le­törésére. Társaival együtt megtagadta a parancs teljesí­tését. Szembefordultak el­lenforradalmi tisztjeikkel, s kivívták, hogy hazahozzák a magyar katonákat szülőföld­jükre. 1928-ban itthon vette fel a küzdelmet az ellenforradalmi rendszerrel. Egyik alapító tag­ja volt a nagykátai SZDP- szervezetnek. 1931. március 15-én küldöttséget vezetett a szolgabíróhoz. A küldöttség a község dolgozóinak memoran­dumát adta át. Ebben a köz­ség szociális és kulturális kö­veteléseit hangoztatták. A szolgabíró semmit sem teljesí­tett a követelésekből, a kül­döttség tagjait azonban rend­őri felügyelet alá helyezte. Id. Pintácsi Sándor a fel- szabadulás után a munkásegy­ség harcosaként tevékenyke­dett. Ma nyugdíjas tsz-tag, de egyben aktív közéleti ember is. A nagykátai fmsz felügye­lőbizottsági tagja. Érdekli az űrrepülés, a szülőföldjének múltja, a régészeti leletek, a villanyhálózat fejlesztése, a járdák és utak állapota — egyszóval minden, ami a való világhoz tartozik. Kátai Szilveszter Pintácsi bácsi rigmusokat is ír. Mint rigmusfaragót, na­gyon sokan ismerik. Most be­mutatunk egy részletet egy s nagyobb lélegzetű alkotása- $ ból, az Épül a falum című $ verséből. 5 s Gomba módra épülnek a szebbnél szebb házak, falumon sártenger helyett műút fut keresztül, mellette keretbe foglalt járda. \ Kimúlt a szobákból $ a petróleumlámpa. Helyette fényözön, ^ nagy ablakok, í napkeletnek néznek. Fényözönben fürödnek fiatalok, vének. Roskadozó házak helyett $ paloták épülnek. Járda szélére a szorgos kezeké virágot ültetnek, hogy szebbé tegyék az utcát, \ szebbé a tereket. Sok színű szép virágok, ringjatok, ^ hirdessétek az épülő falumat. ^ Műút fut a falumon ^ keresztül — Virágok között járok. ?! Óvoda, vízmű, világítás TANÁCSÜLÉS TÁPIÓSZECSŐN

Next

/
Thumbnails
Contents