Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
Tápió mente mmmmmammmmmmmmunmmmmuMmmmmmm A legutóbbi tápiószecsői tanácsülésen Ipacs Balázs tanácstitkár a múlt évi költség- vetési és községfejlesztési tervek teljesítését értékelte, majd a községfejlesztési állandó bizottság elnöke, Tóth Pál számolt be hároméves tevékenységükről. A költségvetéssel és a községfejlesztéssel kapcsolatban merült fel ismét ezen a tanácsülésen a közvilágítás helyzete. Kiderült, hogy az eddigi panaszok alapján ugyan emelték a körzeti szerelők létszámát, de egyúttal emelték a hozzájuk tartozó községek számát is. így még több község tartozik a kókai szerelőkhöz. Egyetértett a tanácsülés abban is, hogy Tápiósze- csőn a mellékutcák sokkal világosabbak, mint a főutcák. Igaz, van erre magyarázat, ugyanis a mellékutcákban új hálózat épült, és így több lámpát helyeztek el, ez azonban nem menti azt, hogy a fő útvonalak sötétek. Kőszegi Sándor tsz-elnök felvetette a tsz-asszonyok régi kérését, hogy bővítsék az óvodai és a napközi otthoni férőhelyek számát. Dr. Lakatos József járási tanácselnök ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Tápiószecső költségvetési gazdálkodása járási szinten igen jó volt, s ha jelenleg a kérést nem tudnák teljesíteni, átmenetileg létesítenek idénynapközit. Ipacs Balázs tanács- titkár egyetértett ezzel a javaslattal, ugyanakkor elmondta, hogy a község távlati tervében szerepel az óvoda bővítése, sőt egy új óvoda építését is tervbe vették. Az egyik tanácstag felvetette a törpe vízmű létesítését, ugyanis a meglevő két mélyfúrású kút közül az egyik állandóan rossz. Kiss Tibor járási tanácselnök-helyettes ezzel egyetértett, s javasolta a kpzségi tanács vezetőinek, hogy tanulmányozzák a lehetőségeket. Cseri József községi tanácselnök a lehetőségekkel kapcsolatban elmondotta, hogy a község OTP-hitelt vett fel annak idején a villanyhálózat bővítésére, s ez a jövő évben jár le. így lehetőség nyílna újabb hitelre. A tanácsülés a továbbiakban népi ülnökké választotta Dósa Ferenc kéményseprőt, majd határozatot hozott a járási egészségház építéséhez való anyagi hozzájárulásról. A községfejlesztési állandó bizottság beszámolóját tudomásul vették. Antal Erzsébet A PANDI MAKADÁMÚT Mostohagyerek e az üzemegység? MOZIMŰSOR Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: A fekete tulipán. Tápiószenfcmárton ma: Sándor Mátyás, szombaton: A szabadság első napja. Tápiószecső ma: örvényben, szombaton: Az I-akció, Szentlőrinckáta ma: A három testőr, szombaton: Az orvos halála. Koka ma: Martin kalandos ifjúsága, szombaton: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Pánd szombaton: Szökésben. Tápióbicske ma: ötödikesek voltak, szombaton: Kérem a panaszkönyvet. Tápióság ma: A lord és bandája, szombaton: Iszony. Farmos ma: Egy kis csibész viszontagságai, szombaton: Bube szerelmese. Tápiószőllős ma: Asszonyok faluja, szombaton: A katona apja. A pándi üzemegység van a legtávolabb a Monori Állami Gazdaság központjától. Azt hihetnők, hogy ezért, s mert nem a monori, hanem a nagy- kátai járásban van, nem sokat törődnek vele. (Ugyanis ilyenről más vidéken már hallottunk.) Ám itt a tények — amelyeket bárki ellenőrizhet — mást mutatnak. A gazdaság vezetői szeretik a pándi gazdaságot, s a lehetőségekhez mérten igyekeznek megoldani a problémákat, könnyíteni a körülményeken. Ezt a célt szolgálják többek között a különböző beruházások is. Hogy mit kap az idén a pándi üzemegység, ezt csak így lehetne kifejezni: még ennyit egyik évben sem kapott. Nézzünk tehát néhányat az idei tervek közül. Kisvasúti sínt fognak lefektetni a trágya mindennapi elszállításához, a telep végéig. Uj trágyatelep létesül. Bővítik és befejezik a tavaly megkezdett makadámút építését. Hossza körülbelül 700 métert tesz ki. Uj takarmányost építenek, s a meglevő kukoricagórét téliesí- tik. Egy tehénistálló tetejének átépítése és vasjászol beszerelése is a tervek között szerepel. Megvalósul a pándiak régi vágya is: kutat fúrnak a gazdaságban. Azt hisszük, hogy a fenti kiragadott adatok önmagukért beszélnek, külön kommentár nem kell hozzá. Talán még csak annyi, hogy a Monori Állami Gazdaság egyik üzemegysége sem kap ilyen nagymértékű beruházást, mint a pándi. nagykátai járás részére in. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Csak száz holdat kézzel 1966. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Jól felkészültek az aratásra a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben Pál Károllyal, a szentmártonkátai Kossuth Tsz elnökével beszélgetek a közeljövő feladatairól. — Hogyan készülnek az aratásra? — Részletes tervet készítettünk, amely lebontható az egyének tevékenységére. Őszi búzából 900 hold, rozsból 307 hold, őszi árpából 310 hold, zabosbükkönyből 20 hold a learatandó terület, ez összesen 1537 hold. Zömét, 1437 holdat gépi erővel kívánjuk — a gépjavító állomás előre, jól megszervezett közreműködésével — learatni. Nyolc kom- bájnost kell a szövetkezetnek biztosítania a folyamatos munka érdekében. A kombájnoktól a szemszállítást — a távolságtól „Birgék" a kátai határban ~~ *r - ; „ , ' i.ie- 5 '7 :ip ?;?#!■ a ;?i “ nfrfí- ■ Hetven forint Számtalan szó esett már eddig is a fiatalság viselkedéséről. Én, mint optimista szemlélő, sosem tudtam elítélő szavakat mondani, mindig találtam mentséget egyesek viselkedésére, de pár napja a Szolnok felé tartó vonaton, útban Nagykáta felé, magam is megdöbbentem. Zsúfolásig megtelt a vonat. Lányok, fiúk hármasával préselődtek egy-egy kétüléses helyen. Mellettem öt fiú, és egy 16—17 év körüli — korall-színű, erősen dekoltált, térd fölött öt-hat centiig érő ruhában — sárga turbános, csinos, sőt szép fekete kislány foglalt helyet. Én álltam persze, sok hasonló korú felnőttel egyetemben. Ez az öt fiú és a lány eleinte kártyázott. Amint kiderült, nagy hozzáértéssel, meglepő tájékozottsággal. Ám beleuntak a „szolid” játékba, és abbahagyták úgy Gyömrő környékén. S most megindult egy „társasjáték”, ami nem mondható éppen ízlésesnek. Elkezdték a fiúk a kislányt csipkedni, aztán lök- dösték, nyomkodták, tapogattáK. Eleinte a lánynak tetszett a játék — aztán mind kényelmetlenebb lett számára a helyzet és mind gyakrabban ismételte: „Maradhassatok már”! De ők nem maradtak. Felálltak, felé hajoltak, csókolgatták, a lány lökdöste őket magától —, de úgy megszállták, mint a legyek a lépesmézet. Volt az utasok közül, aki rájuk szólt. A válasz: „Mi köze hozzá? Ne pofázzon!” Hát mindenki csak figyelt és hallgatott. Egyszer csak az egyik fiú lerántotta a polcról a lány kézitáskáját, s az kézről kézre járt. Hiábavaló volt a könyörgés — adjátok vissza! — csak jó idő múlva kapta kézbe tulajdonosa. Kinyitotta, és észrevette, hogy nincs benne az igazolványa. Ismét kezdődött a kérlelés. Végül megkapta, s amint belenézett, látta: eltűnt a pénze. „Adjátok vissza! Hetven forint volt! — mondta. Közben elhagytuk Tápiószecsőt. A kislány állandóan kérte társait, hogy adják vissza a hetven forintját. A fiúk tagadták, hogy kivették volna. A kislány sírni kezdett, de a pénz erre sem került elő. Sőt a legszemtelenebb fiú felállt és elment mellőle. Szent- mártonkátát is elhagytuk, s a kislány készült Nagyká- tán leszállni — de nincs a pénz. Az egyik álló utas, egy idősebb postás is beavatkozott, de hiába. Szerencsére a közeiben, a másik fülkében volt a rendőr, odahívták. ö is felszólította a „viccelőket”, adják vissza a pénzt. Hiába. Nagykátán megállt a vonat. A rendőr felkérte mind az öt farmosi fiút, hogy szánjanak le, s tisztázzák a dolgot. Ök azonban szabódtak: dolgozók, és reggel korán kel! indulniuk. De nem volt kegyelem. Hogy mi lett a pénzzel, nem tudom. De tudom azt.. .. hogy ha a kislány nem ad okot azzal, hogy leáll .játszani" a fiúkkal, mindez nem történt volna meg. Szilárd Józsefné Gábor Viktor felvétele függően — három vagy négy magasított pótkocsival rendelkező jármű fogja végrehajtani. Nagy gondot kell fordítanunk a beszállított termény folyamatos tisztítására. A cséplőgépek készen várják a gabonát. A beérkezett termény mennyiségétől függően fogjuk eldönteni, hogy á szérűk egy vagy két műszakban üzemelnek-e. — A szalmalehúzást 4 traktorral és két szalmalehúzóval oldjuk meg. A szalmát — ahol erre lehetőség van — egyenesen a rendeltetési helyére vitetjük. Ahol nincs erre lehetőségünk, a távolság vagy éppen a természetes akadályok miatt, ott kénytelenek leszünk a tábla szélén bekazlazni a kombájnszalmát. Természetesen, a kazlazás sok munkáskezet igényel, ezért ide három brigádot kell beállítanunk. A szalmabálákat a táblán lovas fogattal fogjuk rendeltetési helyére szállítani. A szalma letakarítása után következik a tarlóhántás és a nyári mélyszántás. Ezeken a területeken folyamatosan szétszóratjuk a szerves trágyát trágyaszétszóró gépkocsikkal. A rakodást markoló végzi. de csak akkor, ha a vállalat, amelytől megrendeltük, időben leszállítja. Ha nem érkezik meg időre, akkor régi módon végezzük el ezt a munkát. A tűzvédelem sok gondot okoz, sok gondot kell okozzon minden szövetkezetben. Szarvas Ferenc |őmezőgazdász erről ezeket mondja: — Mi mindent megteszünk az előírásoknak megfelelően, hogy ne legyen tűz a határban. Ezért az ott dolgozó embereket kiképezzük a tűzvédelmi oktatás keretem belül. Kötelességünknek tartjuk, hogy a tűzrendészet! hatáság által előírt berendezések időben rendeltetési helyükön legyenek üzembiztos állapotban. A balesetvédelem terü- 1 létén is legfontosabb elvünk: megelőzni. Nem engedjük üzemeltetni azokat a gépeket és eszközöket, amelyeknek nincs üzembiztos védőberendezésük. Tagjainkat még az aratás megkezdése előtt balesetvédelmi oktatásban részesítjük, ezt a munkát a brigádvezetők végzik, akik már előzőleg kaptak kiképzést. Molnár Bertalan Jegyzet Tápiógyörgyéről A járásnak ez a peremközsége régóta vonzott, sokat hallottam a „rendezett Györgyéről”, amelyet átszel a gyors folyású Tápió. A rendezett utcák, boltok, orvosi rendelők megkedvel te tik a községet az idegennel. Nem kerestem ismerősöket, s az iskola előtt mégis ismerőssel találkoztam, Faragó Béla igazgatóval, aki kedvesen invitált be irodájába. Beszélgetésünk közben kíváncsian nézegettem a falakon s a falak mentén sorakozó szebbnél szebb festményeket, akvarelleket, grafikákat. piógyörgyén az ízlésnevelés, az esztétikai érzék kifejlesztése jó kezekben lehet. — Ha már az esztétikai nevelésnél tartunk, hadd mondjam el azt is, hogy ének-, zenekultúránk is jó színvonalon van. Iskolai énekkarunk többször nyert aranyérmet. Zenetanárunk, Hajas Gizella nagy ügybuzgalommal végzi munkáját, s úgy hiszem nagyon sok parasztgyerekkel szerettette meg a komoly zenét. Tanítványai kristálytisztán éneklik Bach, Schubert, Haydn és más klasszikus szerzők szebbnél szebb dalait. Faragó igazgatótól tudtam meg, hogy a kétemeletes kastélyban most munkában megöregedett emberek laknak. Szociális otthon ez — rendkívül kultúrált körülményekkel. Elmondtam az igazgatónak, hogy ebben a községben mindenütt az emberi alkotó kedv apró megnyilvánulásait láttam. Aztán a húsz év előtti időkről beszélgettünk. — Felszabadulásunk után a tejszövetkezetet ismét üzembe helyezték. Ezt 1933-ban alapították a gazdák, s a háborúban 70 százalékos kárt szenvedett. A györgyei emberek azonban a sebeket gyorsan begyógyították és már 1945-ben napi 3 ezer liter tejet irányítottak a fővárosba. Menkó László volt akkor a felelős vezető, az irányításban pedig Kovács Antal, Józsa Mihály és Potvo- gya Ferenc is részt T”itek. A földosztás során 2700 ka- tasztrális holdból 672-en részesültek. A hároméves terv keretében járdaépítést, villamosítást és fürdőépítést irányzott elő az akkori elöljáróság. — A közelmúltbán a Zöld Mező Termelőszövetkezet nél- dául 30 darab hízott marhát adott át az Állatforgalmi Vállalatnak. Jól megy a tsz- ünk. hiszen a györgyeiek mindig is szorgalmasak voltak. M. B. — Iván Mária művei — világosított fel az igazgató. Nem én vagyok az első, aki megállapítom, hogy TáARCKÉP PINTÁCSI BÁCSI, A RIGMUSFARAGÓ Pintácsi bácsi ma a hetven- harmadik évében van. Egyszerű parasztember, aki mindig nyitott szemmel járt, mindig együtt dobbant a szíve a falujával, s maga is kész volt áldozatokra. Nem riadt vissza a felelősségvállalástól sem. 1918 őszén a prágai polgári demokratikus forradalom mellé állt. Katona volt. Parancsot kapott a forradalom letörésére. Társaival együtt megtagadta a parancs teljesítését. Szembefordultak ellenforradalmi tisztjeikkel, s kivívták, hogy hazahozzák a magyar katonákat szülőföldjükre. 1928-ban itthon vette fel a küzdelmet az ellenforradalmi rendszerrel. Egyik alapító tagja volt a nagykátai SZDP- szervezetnek. 1931. március 15-én küldöttséget vezetett a szolgabíróhoz. A küldöttség a község dolgozóinak memorandumát adta át. Ebben a község szociális és kulturális követeléseit hangoztatták. A szolgabíró semmit sem teljesített a követelésekből, a küldöttség tagjait azonban rendőri felügyelet alá helyezte. Id. Pintácsi Sándor a fel- szabadulás után a munkásegység harcosaként tevékenykedett. Ma nyugdíjas tsz-tag, de egyben aktív közéleti ember is. A nagykátai fmsz felügyelőbizottsági tagja. Érdekli az űrrepülés, a szülőföldjének múltja, a régészeti leletek, a villanyhálózat fejlesztése, a járdák és utak állapota — egyszóval minden, ami a való világhoz tartozik. Kátai Szilveszter Pintácsi bácsi rigmusokat is ír. Mint rigmusfaragót, nagyon sokan ismerik. Most bemutatunk egy részletet egy s nagyobb lélegzetű alkotása- $ ból, az Épül a falum című $ verséből. 5 s Gomba módra épülnek a szebbnél szebb házak, falumon sártenger helyett műút fut keresztül, mellette keretbe foglalt járda. \ Kimúlt a szobákból $ a petróleumlámpa. Helyette fényözön, ^ nagy ablakok, í napkeletnek néznek. Fényözönben fürödnek fiatalok, vének. Roskadozó házak helyett $ paloták épülnek. Járda szélére a szorgos kezeké virágot ültetnek, hogy szebbé tegyék az utcát, \ szebbé a tereket. Sok színű szép virágok, ringjatok, ^ hirdessétek az épülő falumat. ^ Műút fut a falumon ^ keresztül — Virágok között járok. ?! Óvoda, vízmű, világítás TANÁCSÜLÉS TÁPIÓSZECSŐN
