Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

Pénteken este a rádióban: Vas megye, kontra Pest megye Összeállították a ,,váci csoportot" — A művelődési házakban készenlétben várják az URH-s autót A megyék közötti nagy rá­diós vetélkedő közismert, az izgalom hullámai azonban csak az utóbbi napokban csap­tak át járásunk határain. A hetek óta tartó nyugodt ké­szülődést felváltotta a versen­gés láza: ki lesz a győztes Vas megye vagy Pest megye? Cegléd és a járás már fel­készült. összeállították a Vác- na induló „csapategységet'’: Béres Károly zeneiskolai igaz­gató. Helyes Lajos főkönyve­lő a városi tanács mezőgazda- sági osztályáról, Hídvégi La­jos tanár-helytörténész, dr. lkvan Nándor múzeumigaz­gató, Pataki Ferenc tanár­helytörténész, Remete Ferenc tanulmányi felügyelő a járási tanácsról. — S az Ódry Ár­pád Irodalmi Színpad részé­ről Márky Péter és Nagy Annamária csatlakozik Pest megye egyesített irodalmi színpadához a váci vetélke­dőn. És itthon ? ■— A Kossuth Művelődési Ház­ban Cegléden ugyancsak né­pes „mezőny” áll majd ké­szenlétben: a múzeum, a könyvtár, pedagógusok, a ta­nács valamennyi osztályától egy-egy képviselő és meghí­vott szakember, akik nemcsak a város és történetét, irodal­mát, hanem a jelenét: iparát, mezőgazdaságát ismerik ... és várják az ifjúságot, a diáko­kat, akik nemcsak „drukkerek­ként”, hanem tudásukkal is közreműködhetnek a megye győzelmének kivívásában. Mert a rádió URH-s kocsija bárhol megjelenhet. A Vácra indulók pénteken délután négy órakor ülnek a könyvtár „mikrobuszára”. Este nyolc órakor a váci mű­velődési ház ajtóit lezárják: több tudás oda be nem me­het, mint amennyit a verseny­zők magukkal bevittek — agyredőikben. S ugyanígy tör­ténik ez Szombathelyen is, a római alapítású Saváriában. A ceglédi meg a községi mű­velődési házakban és ottho­nokban a „helyi versenyzők" ugyancsak nyolc órakor már elfoglalják helyüket a rádió- készülékek mellett. Állandó telefonügyelet lesz a művelő­dési otthonokban és a pos­tán. Két gépkocsi is szolgá­latot teljesít: ha esetleg olyan feladatot kapnak, hogy vala­hová a „helyszínre” kell ki­menni, percek alatt ott lehes­senek és megoldhassák azt. A vetélkedő pedig akkor kezdődik, amikor a Kossuth- rádióban 20 óra 20 perckor felcsendül az ismert szig­nál: Tiszán innen, Dunán túl ... (ferencz) BÚCSÚ A MURÁKTÓL Másfél évtizede indulnak reggelente munkába a fuva­rozási vállalat lovas kocsijai. Várta őket a vasút, a malom, téglagyár és várta a tüzelőjét, építőanyagát fuvaroztató kö­zönség. A „murák” hűségesek, ki­tartóak voltak. Negyed va- gonnyi terhükkel, fáradtságot nem ismerve, rótták a nehéz ceglédi utakat. Múlt évben beolvasztották a fuvarosokat a 21-es AKÖV-be. Jelenleg újabb szervezés előtt állnak, ami már Ceglédről való eltá­vozásukat eredményezi. Július elsejével eltűnnek utcáinkról a kedves, okos mu­rák, munkájukat az 1-es AKÖV gépkocsijai veszik át. Kovács Jani bácsi még utoljára rövid szárra fogja Miskát és Lacit. Tizennégy éve hajtja őket. Rövidesen nyugdíjba vonul az öreg hajtó is Jakab Zoltán felvétele PEST MEGYEI HISLAP KÜLÖNKIADÁSA TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Varga Gábor, a 45-ös kör­zet tanácstagja, június 24-én, délután fél hát órakor ta­nácstagi beszámolót tart a Háziipari Szövetkezet Körösi úti helyiségében. X. ÉVFOLYAM 147. SZÁM 1966. JUNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Bükkönnyel többet hoz a rozs Jó magtermést várnak a ceglédi Vörös Csillag Tsz ugyeri üzemegységében Egykor a Körösi úti tehénjá- ráson túli homokon százötven kiló rozsot termeltek egy hol­don és azt ugyancsak megem­legették, ha valamelyik rész­ről öt mázsát takarítottak be. Ma többnyire a szélkergette homokon szőlő-, gyümölcstele­pítések vannak, de a rozs is megadja holdanként a hét­nyolc mázsát. Bódizs Antallal, a Vörös Csillag Tsz ugyeri üzemegysé­gének vezetőjével beszélge­tünk az ugyeri rozstermelés­ről. — Mennyit hozhat egy ka- tasztrális hold rozs és érde­mes-e termelni? — Nálunk tíz-tizenegy má­zsát, de az átlag sok helyen bizony csak hat-nyolc mázsa. Ml még a legrosszabb esz­tendőben sem takarítot­tunk be kilenc mázsánál kevesebbet. A forintosított eredmény már nem ilyen mutatós. — Holdanként legfeljebb ha kétezer forint. Számítsuk le a talajmunkát, a vetést, vetőma­got, betakarítást, szállításit Kiderül, hogy ezen a terüle­ten a mezőgazdaság a kenyér- gabonán nem sokat keres. Éppen ezért — folytatja Bó­dizs Antal — nagy gondja a mezőgazdasági üzemek veze­tőinek, hogy miképpen haszno­sítsák úgy a kenyérgabona te­rületet, hogy meglegyen az or­szág mindennapi kenyere és forintban is a minél jobb eredmény. Mondja is mindjárt a pél­dát az üzemegységvezető: — Három esztendeje annak, hogy a Magtermeltető Vállalat javaslatára a rozsot bük­könnyel vetettük felül. Az egész bükkönymag termés­re szállítási szerződést kötöt­tünk a vállalattal. A bükköny- mag a világpiacon igen kere­sett cikk és jelenleg minden mennyiségben könnyen érté­kesíthető. Az idén százötven kataszt- rális hold rozsvetésünk van. Ebből ötven holdat vetettünk felül bükköny­nyel. Gyönyörű a rozs, de még sok­kal szebb a bükköny. Aratás után a termést egyenesen a cséplőgépre visszük, majd on­nan a szelektorra, amely pon­tosan szétválasztja a kenyér- gabonát az apró magtól. — Milyen bevételt várnak az idén a bükkönnyel felülvetett rozs termelésében? — A rozs terméseredménye a szokásos. Biztosan meg is lesz a kétezer forintos árbe­vétel. A bükköny mázsája vi­szont nyolcezer forint. Ha be­vág, könnyen betakaríthatunk két-három mázsát is. (— ssi) 1968-tól évente egymillió forint — gázvezetékre A belvízkárosultak megsegítéséről beszélt a tanácstag Meglepően szép számmal jelentek meg hétfőn délután a zeneiskolában tartott össze­vont tanácstagi beszámolón. Molnár József tanácstag, a városi pártbizottság munka­társa számolt be a szomszé­dos körzetek tanácstagjai — Csornák Lászlóné, Mosztaracz János és Ungvári László ne­vében is. A beszámoló fő témája a belvizek okozta károk voltak. A sok esőzés következtében mintegy négyezer hold került víz alá a város határában. Még, a homokos részeken is sok volt a vízzel telített terü­let. Ilyen nehéz körülmények között a termelőszövetkezetek tagsága példátlan erőfeszítés­sel dolgozott, s elmondhatjuk, hogy a kenyérgabona igen szépnek mutatkozik a határ­ban. A gépek is már kijavít­va várják az aratást. Cegléd határában — mint mondotta — az idén már a teljes vetés- területet gépekkel aratják. A belvíz a lakóházakban pusztított sokat. Harmincnégy családot kellett kiköltöztetni szükséglakásokba. Számukra év végéig a tanács gondosko­dik lakásról, melyek közül huszonöt a Csengeri-szélen épül. Egy-egy lakás hetven­ezer forintba kerül. Igen ör­vendetes — mondotta Molnár József —, hogy a társadalom is megmozdult a belvíz sújtot­ta családok lakásainak rend­behozása érdekében. Molnár József tanácstag foglalkozott a városi gázveze­ték megépítésével is. Mint mondotta, a város 1968-tól 1972-ig évi egymillió forinttal járul hozzá a gázvezeték épí­téséhez, s addigra a város bel­területének nyolcvan százalé­ka kap nemcsak főzési, ha­nem fűtési célra is gázt. A beszámoló után Török Pálné a Kossuth Ferenc ut­caiak nevében sürgette a kis­vonat kitelepítését a városból. Kővári László a Fürst Sándor utca rendezését kérte. Dr. Fridrik Árpád körzeti orvos a Déli úti és a Várkonyi utcai csatornaépítés befejezését sürgette. — rk — Ellentmondás a Wallkyd körül Az ellenőrök jel intik címmel jelent meg cikk a Magyarország legújabb szá­mában a népi ellenőrzés mun­kájáról. A cikkíró ismerteti a Népi Ellenőrzés című folyó­iratot, amelyben a vizsgála­tok tapasztalatát teszik közzé. A havonta megjelenő folyó­irat júniusi számából meríti témáját a Magyarország cikk­írója. Érdekes vita folyik a közismert Wallkyd falfesték körül, amelyet a Tiszai Vegyi Kombinát nagy mennyiségben gyárt. Többféle minőségi ellenőr­zést végeztek ezzel a festék­kel, s ennek nyomán — az el­lentétes minősítések ellenére is — betiltotta felhasználását az Építésügyi Minisztérium. Tehát a falragaszokon és egyéb formában reklámozott falfestéket csak a háziasz- szonyoknak ajánlhatják, a nagyipar nem használhatja. Furcsa ellentmondás. Egy másik ellenőrzés során kiderült, hogy az ELEKTRO- IMPEX 1958-ban tranziszto­ros-telepes magnó gyors soro­zatgyártására nyújtotta be igényét, öt év múlva, 1963- ban megszületett a jóváha­gyott prototípus, amely 1965- ben az iparművészeti kiállí­tás szépségversenyén díjat nyert. A nullszériát azonban már egyik üzem sem volt haj­landó legyártani. Végül a népi ellenőrzés közbelépésére in­dult meg a gyártás. Foglalkozik a Magyarország a Szovjetunióban tartott vá­lasztásokkal, Gellért Gábor az olasz belpolitikáról ir, Pálfy József a belgiumi helyzetet elemzi A NATO árnyéka cí­mű cikkében. Kis Csaba Je­lentés Santo Domingóból cím­mel a dominikai állapotról tudósít. írása Bosch vereségé­nek okaival foglalkozik. A ki­írni „kulturális forradalom”* mai is megismertet a hetilap. Kulturális kapcsolatainkról a Debreceni nyár 1966 című cikkben számol be Gábor Ist­ván, aki a debreceni nyári nemzetközi kulturális prog­ramról ad tájékoztatást. SPORT * KÉZILABDA Szolnoki Honvéd—Ceglédi Építők 9:8 (4:3) Ceglédi Építők: Zsíros, Hö- römpő, Bálint, Tukacs, Mono- ri, Rossi, Jónás. Csere: Bujá- ki, Sz. Tóth, Juhász. A mély talajú pályán sza­kadó esőben lejátszott talál­kozó mindvégig izgalmas küz­delmet hozott. A helyenként kemény játékkal tarkított mérkőzésen a szerencsésebb csapat szerezte meg a két baj­noki pontot. Ezzel a mérkő­zéssel befejeződött kézilabdá­ban a tavaszi mérkőzéssorozat, és a ceglédi csapat végre jó helyen végzett, nem kell fél­nie a kieséstől. Sz.­Dózsa György Cegléden A nagy parasztháború Pest megyei és ceglédi eseményei közismertek. Azonban ha a parasztháborúval kapcsolatos tör­ténelmi munkákat gondosan áttanulmányozzuk, azt látjuk, hogy Dózsa György ceglédi tartózkodásának az idejében sok az ellentmondás. Dr. Hübner Emil, városunk szülötte, Ceg­léd múltjának lelkes kutatója: Cegléd történelmi és jelenkori ismertetése című munkájában Dózsa Ceglédre érkezését a május 26-a előtti napokra teszi. Szerinte június 2—3-án indul Dózsa seregével városunkból Várkony felé. Másik kitűnő hely- történész — Cegléd múltjának alapos ismerője dr. Oppel Jenő — ismeretes monográfiájában Dózsa György Ceglédre érke­zését május 17-re helyezi. Az eltávozást nem köti határozott időhöz, így ír: „Körülbelül egy hétig tartózkodott itt a tábor”. Márki Sándor, e korszak legkiválóbb ismerője, Dózsa György című hatalmas tanulmányában önmagával kerül el­lentmondásba. Egyik helyen ezt írja: „Minthogy Ceglédet tűzte ki főhadiszállásul... itt alkalmasint eltöltött vagy egy hetet”. Később egy napban állapítja meg Dózsa ceglédi tartóz­kodásának idejét. A király tábort föloszlató rendelete május 14-én jelent meg. A keresztes hadjáratot meghirdető Bakócz bíbornok viszont május 15-én csak a további sereggyűjtéstől tiltotta el Dózsát, s csak abban az esetben tekintette ellenség­nek, ha nem indul a török ellen. Dózsa megtagadja a földesuraktól sugalmazott királyi ren­delet végrehajtását, nem oszlatja fel a tábort. Bakócztól még ekkor nem szakadt el, hiszen az érsek csak május 23-án tilt­ja el végképp a keresztes hadjáratot, átokkal fenyegetve mindazokat, akik nem engedelmeskednek, s nem térnek haza. Dózsa és alvezérei május 15-én már világosan látták, hogy a király, a nemesség és a főpapság vesztét akarja az egybe­gyűlt parasztságnak. Talán véglegesen ekkor vált az érlelődő elhatározás elszánt akarattá: a harcot nem a török ellen, ha­nem a hazai zsarnokok ellen kell kezdeni. Taktikai okokból, s Góldobók: Tukacs 3, Tóth 2, Rossi 2, Monori 1. Jók: Zsíros, Hörömpő, Tu-- kacs. (— méti) Egyéb eredmények Területi labdarúgó-bajnok­ság: Ceglédbercel VSC ifi—Far­mos ifi 8:0, Ceglédberceli VSC —Farmos 2:1, Ceglédi Építők ifi—Pilis ifi 2:2, Ceglédi Épí­tők—Pilis 3:2. Kézilabda: NB II. Szolnoki Honvéd—Ceglédi Építők 10:8. II». i : ! f ;; V>:VJ l ■ , r* .•■■■■ I í mm nem utolsó sorban Mészáros Lőrinc ceglédi plébános tüzes! szavára Dózsa és serege — erős őrség hátrahagyásával — má- ; jus 16-án elindult Pest alól az Alföldre. A keresztesek több- | sége gyalogos volt, így a Pesttől Ceglédig levő 70 kilométernyi j utat a sereg két nap alatt tette meg. Márki szerint 17-én este j már Cegléden lehetett. Brutus János, Báthori István erdélyi i fejedelem udvarában élő olasz humanista történetíró szerint i Dózsa e háború szükségességéről szóló híres kiáltványát Cég- i lédre érkezése után másnap adta ki. Ezért tehető a kiáltvány i ideje május 18-ra. ■ Márki kitűnő, minden lehető forrást feldolgozó tanulmá- j nyában itt következik az ellentmondás. Dózsa még 18-án meg-; tartja, ősi székely szokás szerint, a népgyűlést, hol ismeretes j beszédét elmondta, s még azon a napon: 18-án elindul Cegléd- j ről, s ugyanezen a napon este megérkezik a 37 kilométerre le- i vő Tiszavárkony községbe. Márki szerint május 19-én már Túr i mezővárosban volt Dózsa. ) A népgyűlést és beszédet megtartotta, ezt sok korabeli for-! rás bizonyítja, bár a források eltérő szöveggel közük a beszé- ! det, de a forradalmi mondanivaló megegyező. Ha Márki idő- $ rendjét fogadjuk el, akkor megdől a történészek megállapí- > tása: Dózsa Cegléden szervezte meg seregét, gyalogságát, tű- ' zérségét. A seregszervezést Oppel is említi, márpedig ez egy! nap alatt lehetetlen lett volna, különösen, ha a népgyűlést is; figyelembe vesszük. Márki a további napokat hiteles források S igazolásával vezeti. A sereg május 20-án már Dévaványán van,; 21-én átkelnek a Hármas-Körösön, s 22-én Mezőberénybe ér-J keznek. ^ Nincs okunk a kitűnő történész nagy munkáját kétségbe $ vonni. De a kronológiában egy nap elcsúszás feltételezhető. A > hordók összegyűjtése, a hídverés is időt igényelt, így a főse- * reg legkorábban május 19-én kelhetett át a Tiszán. Az ellent- ; mondás megoldása az, hogy Dózsa vonuló seregét két hadtest-: re osztotta, a másodikat valószínűleg Gergely testvére vezet- J te. Ö valóban Cegléden maradt 6—7 napig, a beérkező cső- $ portokat beosztotta és gyakoroltatta. A 30—40 000 ember vo- 5 nulása és élelmezése is ezt igazolja. Pataki Ferenc Ü A Szabadság moziban inától vasárnapig a Yoyo című fran­cia filmet vetítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents