Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

HALLO, ITT RADIO NOVI SAD címmel június 25-én este fél nyolc órakor a ju­goszláv rádió legújabb tánc­zenei műsorát mutatja be a Kossuth Művelődési Ház­ban. Játszik: Bogdan Dimi- rijevic Combo-együttese. Je­gyek a művelődési ház pénz­táránál kaphatók. Tanácstagok beszámolója Csernák Lászióné, Molnár József, ifj. Mosztaracz János és Ungvári László, a 3-as. 4-es, 59-es és 60-as körzet tanácstagjai június 20-án délután 6 órakor tanácstagi beszámolót tartanak a Zene­iskolában. Táncklub alakult a Kossuth Műve­lődési Házban. — Ebben az évben május­ban tartották a negyedik országos táncbajnokságot, kétszáz pár részvételével. Szeretnénk, ha a jövő évi bajnokságon ceglédiek is részt vehetnének. E cél érde­kében elhatároztuk, hogy művelődési házunkban mo­dern tánctanfolyamot indí­tunk Tetcz Hedvig táncpe­dagógus vezetésével — mon­dotta Sipos Bálint igazgató. Jelentkezni lehet a műve­lődési ház irodájában. Az újvárosi könyvtárban az olvasók fele kisdiák Megváltozik a kölcsönzés ideje — Az újjáépült és ebben az évben modern bútorokkal be­rendezett újvárosi könyvtár­nak már 240 rendszeres, be­iratkozott olvasója van, mely­nek fele kisdiákokból tevődik össze — mondja Lugosi Já- nosné könyvtáros. Azw új berendezés lehetővé tette a könyvállomány növe­lését. Jelenleg mintegy 2000 szépirodalmi és ismeretter­jesztő, szak- és ifjúsági könyv között választhatnak az olva­sók. A könyvek kölcsönzését ed­dig szombat délutánonként bonyolították le, ezután min­den hétfőn délután két órától hat óráig tartják a könyvköl­csönzéseket. Az első új köl­csönzési nap tehát holnap dél­után lesz. Cegléd — Tápiószele A vasutaspályán ma dél­után 4 órakor a Ceglédi Honvéd a Tápiószelei SE-vel mérkőzik. Előtte a ceglédi ifi és a tápiószelei ificsapat játszik. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA a?„ .. . ' T I «rÄM CE6U&D X. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1966. JUNIUS 19., VASARNA? 13 ország küldöttei tárgyaltak a kajszibarack nemesítéséről Nemzetközi szimpozion — ceglédi résztvevővel Néhány napja érkezett haza Csehszlovákiából Nyújtó Fe­renc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet gyümölcstermesztési osz­tályvezetője, aki az ENSZ gazdasági bizottsága által rendezett hatnapos kajszi­barack-termesztési szimpo- zionon vett részt. Hol és milyen céllal ren­dezték ezt a nemzetközi szak­mai találkozót? — kérdez­tük az Európa-szerte is­mert kajszibarack-termesztési kutatót. — A szimpozion „házigaz­dája” a híres brnói egye­tem kertészeti fakultása volt. Lednicében, festői környe­zetben került megrendezésre immár harmadízben a kaj­szibarack-termesztési nemzet­közi munkaértekezlet, mely­nek célja e fontos, ízletes gyümölcs termesztésében el­ért eredmények ismertetése volt. Kik vettek részt a szim- p ozionon? — Tizenhárom európai ország küldöttei, többek között szovjet, csehszlovák, német, svájci, francia, osztrák, ju­goszláv, bolgár, román, s természetesen magyár szak­emberek voltak hivatalosak. Zatykó József kollégámmal, aki a fértődi intézetet kép­viselte, voltunk kiküldve, hogy a hazai kutatási ered­ményeket ismertessük a kül­földi szakemberek előtt. Milyen kutatások folynak a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet­ben a kajszibarack termesz­téséltei kapcsolatban? — Intézetünk ceglédi te­lepén Európa egyik leg­nagyobb kajszibarack faj­tagyűjteménye van, mely­ben 560 nemes kajszi­barackfánk van vala­mennyi ismert fajtából. Kutatómunkánkat jól isme­rik külföldön is, '’•’ért ért bennünket az a megtisztelte­tés, hogy meghívtak most is erre a szimpózionra. Hány előadás hangzott el a megbeszélésen? — Harminchárom kutató volt jelen, s a vita három napján negyvenkét előadást hallgattunk meg angol, orosz, német és francia nyelven. Fontos helyet foglalt el a megtárgyalt témák között a kajszibarack gutaütése, s ma­gam is erről tartottam ott az előadásomat. Tudományosan megoldott­nak tekinthető-e a kajsziba­rack gutaütésének problé­mája? — Sajnos, még csak a na­gyon bonyolult okokat is­merjük. Látjuk a megoldást is, mely elsősorban új ala­nyok nemesítésével és gondosabb termesztési el­járásokkal érhető el. Erre azonban még várni kell néhány évig. Reméljük, hogy az elkövetkező öt-hat eszten­dő meghozza a kívánt meg­oldást a kajszibarack guta­ütése elleni védekezésben is — mondotta befejezésül Nyújtó Ferenc. (rossi) H W ed ö N cfi H ■z N ifi H ed w ni Olvasónk írja: Juhász Károly felvétele Miért drága a ceglédi piac? A pénteki piacon szemtanú­ja voltam, hogy berceli és egyéb vidéki asszonyok a ko­WArssssssssssssssssssssArsAfsssssrAfssyyjYssss^s^sssssssssssssssss/Ysssssssssssssss^sssssysssssyyssssrssssssssysssssssssssssssssssssssss yirágnövesztő békesség Az iskolában a tanítás vége, s a tanévzáró közötti néhány nap általában a tanulmányi ki­rándulások időszaka volt. Szinte naponként ki- sebb-nagyobb csoportok indultak a fővárosba, vagy hazánk más tájaira egynapos, kétnapos, több napos kirándulásokra. A jelszó mindig egy és mindig ugyanaz: — Ismerjük meg ha­zánk földjét és népét. S mert ez a nevelő célkitűzés ott van min­den tanulmányi kirándulás mögött, azért tu­lajdonképpen e kirándulások még legkisebb gyerekeknél sem itt az állomáson, vagy autó­buszpályaudvaron kezdődnek, hanem napok­kal, hetekkel korábban. Már a tervezgetéssel, a program összeállításával, azután a szerepek kiosztásával folytatódnak. Mert manapság már minden gyerek úgy indul kirándulásra, hogy feladatot kap. A bejárandó terület min­den emlékezetes, érdekes, különleges neveze­tességét egy-egy tanuló dolgozza fel, s a kirán­dulás során ők is ismertetik. Mennyi ismeret és mennyi anyaggyűjtés van egy-egy ilyen, nagyobb gyerekkel végrehajtott kirándulás mögött! Valóságos önképzőkörös versengés alakulhat ki egy-egy osztályon belül. Pár napja, egy kora reggeli hajnalban, ami­kor még a madarak első trillájukat próbál­gatták Kossuth Lajos harmatfürdette szobra körül, lánycsapat gyülekezett egy piros távol­sági autóbusznál. Szia ... Szevasz ... — kö­szöntötték egymást. Táskák, bugyrok, szaty­rok gyűltek garmadába. Egy utolsó búcsúcsók ^ az anyukáktól, a tanár bácsi utolsó rendelke- ^ zése, beszállás, integetés, s már indult is a^ nagy kocsi messze tájak felé. A táskarádió^ hangját a motor zúgása nyomta el. S kikanya-^ rodott a kocsi a Pesti útra. Teltek a napok, ^ néhány szép levelezőlap érkezett a szülőknek ^ Sopronból, Kőszegről, Szombathelyről, Pan-8 nonhalmáról, s ki tudná még, hány más hely-| ről, ahová ez a boldog csapat elérkezett, kö- ^ rülnézett, emlékeket gyűjtött. A messzi tájak is közeliekké válnak. Ma^ már a gyerekek nemcsak a szomszéd utcákat^ ismerik. Majdnem úgy van, hogy hamarabb^ jártak Pesten, Visegrádon, Sárospatakon, a^ szarvasi arborétum csodálatos fái alatt, mint^ a szomszédos Abonyban, vagy Törteién, vagy ^ Tápiószelén. ^ A felnőtteket is hasonló gondolatok foglal-^ koztatják így a nyári szabadságidő kezdetén.^ Sokan külföldi utakra gondolnak. Ügy járnak- ^ kelnek az emberek sok ezer kilométeres tá-^ jakra, mint néhány évtizeddel ezelőtt a szom-^ szédos faluk vásárjaira, vagy ahogy mentek^ az Ugyerba vagy a „feketére”. A költő ismert^ sorai juthatnak eszünkbe, hogy láttam Pá-8 rizst, de nem láttam Kaposvárt, láttam Rómát ^ is, de nem láttam Kőszeget. Ne folytassuk. Túl ^ nagy ez az ország és túl kicsi a világ. Most este van. Későre jár. Virágnövesztő ^ boldog békesség ... Mennydörgő robajjal jön ^ a piros kocsi. Már nyílik az ajtó. Kócosán.^ énekszótól berekedten, kipirultan, összevissza^ bugyrokkal ugrálnak le a gyerekek, ölelik az 8 anyukákat, s már mondják is a mondhatat- $ lant, sorolják az elszámlálhatatlant... beszé-^ lik, mesélik az emlékeket. ra reggeli órákban kosár­számra vásárolják fel a tojást, csirkét és gyümölcsfélét is. Ok verik fel a piaci árakat, és akármerre tekingettem, sem rendőrt, sem a kereskedelmi ellenőrt nem láttam. Tűrhe­tetlen állapot, hogy a ceglédi piacon még mindig feketézők és ipar nélküli piachiénák ga­rázdálkodnak és a ceglédi dolgozók 20—25 százalékkal többért kénytelenek vásárol­ni, mert — ahogy megfigyel­tem — nem ellenőrzik a pia­cot. Az is ki van írva, hogy a piac területére kerékpárt be­vinni nem szabad, mégis majd elverik lábáról a vásár­lókat a kézzel tolt kerékpá­rok. Török József, Cegléd, Kossuth Ferenc u. 12. Sz. L SZESZIPARI VÁLLALAT értesíti a város lakosságát, hogy az eper felvásárlását megkezdte kg-onkénf I.— Ft-os áron. Felvásárlási telepek: Mizsei út, Ugyer öregszőlő, Vett út, Zöldhalom, Csemő. Átvétel reggel 7-től délután 4 óráig ! Egységes, bürokrácia mentes vízgazdálkodást Hozzászólások, javaslatok az aikéton OLVASÓINK ELŐTT alig­ha kell bizonygatni, hogy a Cegléden csütörtökön megtar­tott vízgazdálkodási ankét — melynek vitaindító előadását tegnapi számunkban ismertet­tük — városunk és járásunk egyik legsürgetőbb problémá­jával foglalkozott. A sok rom- badőlt és lakhatatlanná vált ház városunkban, a tanyákon és községeinkben, a belvizek miatt kellően nem haszosítha- tott földek, az egyelőre talán reálisan fel sem mérhető víz­kár ültetvényeinkben és veté­seinkben — mind arra figyel­meztetnek, hogy alapvető for­dulatnak kell bekövetkeznie az Alföld e legmélyebb terü­letén a vízgazdálkodás ügyé­nek mind szemléleti kezelésé­ben, mind gyakorlatában. S hogy ez az igény egyre erősö­dik, bizonyítják azok az igen komoly és aggódó szavak, me­lyek mind a vízgazdálkodási hatóságok képviselőinek, mind a helyi gazdaságvezetők ajká­ról hangzottak el ezen az igen ígéretes megbeszélésen. Megérdemelte volna vala­mennyi hozzászólás, hogy szó szerint megörökítsék — bi­zonyságul is mindannak, amit elmulasztottunk, alapul is e te­rület vízgazdálkodási tervei­nek kidolgozásához. Ám a tel­jesség igénye nélkül hadd ösz- szegezzük azokat a főbb prob­lémákat, melyekről a felszóla­lók beszéltek. A TÁRSULAT MUNKÁJA került mindenekelőtt bonckés alá. Voltak, akik elégedetlenek eddigi munkájával. Egyetértet­tek viszont azzal az elgondo­lással, hogy fejleszteni kell, mert csak abban az esetben tudja a terület vízgazdálko­dási feladataiból rá háruló részt elvégezni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság képvi­selője is egyetértett azzal, hogy tervező gárdát kell szer­vezni, gépesíteni kell a társu­latot, viszont a melléküzem- ágak fejlesztésében arra kell vigyázni, nehogy elvonja az erőket az alapvető vízgazdálko­dási feladatoktól, s a fejlesz­téssel szükségszerűen velejáró adminisztráció nehogy nehéz­kessé, bürokratikussá tegye a munkáját. Egyöntetűen helye­selték azt is, hogy tevékenysé­gi körét ki kellene terjeszteni a talajvédelemre is, s megvizs­gálandó a Gerje—Perje főcsa­tornák kezelésének átvétele. Több felszólaló — elsősor­ban Nyújtó Ferenc, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet osztályvezetője — hiányolta, hogy területünk vízgazdálkodási feladatainak nincs egységes intéző szerve. Jelenleg a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Gerje —Perje Vízgazdálkodási Tár­sulat, a tanácsok és végül a gazdaságok között oszlanak meg ezek a feladatok, de nincs olyan szerv, amelyik összehan­golja munkájukat. S ami a legfontosabb: száműzni kell a Ütlegelte Gergely József 36 éves MÁV mozdonyfűtő hirtelen indulatú ember, aki már két ízben is súlyos testi sértést követett el, és ezért a Ceglédi Járásbíróság 1963-ban és 1965-ben elítélte. Az idei ta­vaszon összeszólalkozott fele­ségével, majd szidalmazta és ütlegelte. Amikor apósa rá­szólt, a kezében levő vasvil­lát indulatosan megfordította és annak nyelét apósa szájába nyomta. Az apósnak nyolc fo­ga kitört. Ezután Gergely a vasvilla nyelével a feleségét ütötte fejbe, majd puszta kéz­zel is bántalmazta. Az indulatainak parancsol­ni nem tudó Gergely Józsefet a Ceglédi Járásbíróság, két rendbeli visszaesőként elkö­vetett testi sértés miatt, nem jogerősen 1 évi börtönre ítél­te, és egyúttal a közügyek — „Bomba” krimi. Egy angol könyvkiadó valóban sajátos krimiket hoz forga­lomba. Azon az oldalon, ahol a gyilkoság történik, a lapban elhelyezett apró gyújtóberendezés „bomba hatással” szolgál. bürokráciát a vízgazdálkodás­ból — állapították meg töb­ben is. A VfZGAZDÄLKODÄS fo­galma körül is zavarok van­nak a közfelfogásban. Vízgaz­dálkodás alatt nemcsak a vi­zek kártételei elleni védekezést kell érteni, hanem a meglevő vizek gazdaságos hasznosítását is, beleértve a belvizeket is. „Bűn fel nem fogni a talaj­vizeket” — mondotta Tóth Já­nos, a Kecskéscsárdai Állami Gazdaság igazgatója. Nemcsak árvíz és belvíz van, de aszály is ezen a területen, víztározó­kat kell építeni, hogy száraz időben legyen miből öntözni. A tsz-eknek igénybe kell ven­niük a 3004-es rendeletben biz­tosított állami támogatást. KÜLÖN VAGY EGYÜTT? — így lehetne egybefogni azt a problémakört, mely az egyes gazdaságok vízgazdálkodási feladatait érinti. Saját maga ellen cselekszik az a gazdaság; melv vízelvezető árkainak ké­szítésénél nem veszi figyelem­be, hogy biztosítva van-e a vi­zek lefolyása a szomszédos gazdaság területén keresztül. Csak a legteljesebb együttmű­ködéssel lehet eredményes víz- gazdálkodást végezni, s éppen ezért megfontolandó, hogy az egyes gazdaságok vízgazdálko­dási tevékenységét is a társu­lat fogja össze. A TANÁCSOK FELADA­TAIRÓL is szó esett. Pre- zenszky Gábor, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője is nyomatékosan felhív­ta a városi és községi tanácsok figyelmét e feladatok mara­déktalan ellátására. A belterü­leti árkok tisztítása, egyes mű­tárgyak karbantartása a taná­csok feladata, s azt kötelessé­gük is elvégezni. Javaslat hangzott el, hogy a belterüle­tek vízgazdálkodási feladatait is bízzák a társulatra. A z ankét akkor is hasznos lett volna, ha a tanácsak a gazdaságok vezetőinek és a közvéleménynek a figyelmét csupán ráirányítja területünk vízgazdálkodásának hiányaira és feladataira. Ennyivel azon­ban mégsem lehettünk volna megelégedve. FORMÁLIS HATÁROZAT ugyan nem született, de — a tagság képviseletében jelenle­vők — megbízást adtak a tár­sulatnak, hogy készítse el a te­rület vízgazdálkodásának ter­vét a harmadik ötéves terv időszakára. Igazi eredménye ennek az ankétnak csak akkor lesz, ha mind az országos, mind a területi vízgazdálkodá­si szervek minél előbb meg­vizsgálják az elhangzott javas­latokat, azok megvalósításához segítséget nyújtanak, a helyi tanácsi és gazdasági vezetők pedig hozzálátnak területük vízgazdálkodási terveinek sür­gős elkészítéséhez. Ferencz Lajos feleségét gyakorlásától is egy évre el­tiltotta. (-esi) Nadrágvásár a Ceglédi FMSZ Áruházában Műszálnadrág 180.— Ft Texas nadrág 120.------130.— Ft F ésűs gyapjú nadrág 240.------400— Ft-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents