Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

n»r mecvei ’■^-ffr'rUnn 1966. JUNIUS 19.. VASÁRNAP Hétfőn megkezdik az „éjjel-nappali“ Csemege átépítését A Csemege Élelmiszerkeres- kedelmi Vállalat kihasználva a környékbeli építkezést, s az ezzel járó kisebb forgalmat, korszerűsíti a Lenin körúti „éjjel-nappali” Csemege Áru­házát. A munkálatokat hétfőin kezdik, § két ütemben, október 15-iig fejezik be. Az átépítés idején — ha nem is zavartala­nul, és csaik kisebb területen — végig működik az áruház. A Lenin körúti Csemege Áruház az átépítés idején is nyitva tart vasárnaponként. Ezenkívül a Mártírok útjai ABC Csemege Áruház vasár­naponként! 7—14 óra közötti nylitvatartáisát 20 óráig meg­hosszabbítják. Simontornya SÁRKÁNYOS LOVAGOK KŐCÍMERE A simontornyai vár jeltárá­sa közben több évszázados kőcímer került elő. A kődom­bormű — karmai közt vívó sasra taposó — sárkánygyíkot ábrázol. Ez feltehetőleg a sár- kányos lovagok jelképe lehe­tett, s a vár „klubszobáját” díszítette. Ezenkívül rengeteg homokködarabot, oszloptöre­déket, ívkövet, cserepet, vas ágyúgolyót, s több állati cson­tot találtak. Ha egy munkásfiúból technikus lesz... VASHÁZ A BENTA-PA- TAK MENTÉN, SZÁZHALOM­BATTÁN MÄR A MÁSODIK, 150 MEGAWATTOS Áramfejlesz­tő szerelésen MUNKÁLKOD­NAK. HA MIN­DEN JÓL MEGY, EZ A MÁSODIK ÓRIÁS ŐSSZEL MUNKÁHOZ LAT. A VILLA­MOSSÁG ÜJ BÖLCSŐJÉT EL­TOLHATÓ TETE­JŰ JELLEGZE­TES ALAKÚ VASHÁZ KARJA. TA­TÉGLAHAZ NEM SOKKAL TÁVOLABB — A 200 MÉTERES ÓRIÁS KÉMÉNY­TŐL — ÜJABB HAZAK EMEL­KEDNEK: TÉG­LÁBÓL. AZ ED­DIGI KIS ÉPÍT­MÉNYEK UTÁN SORHAZAKAT ÉS TORONYHA­ZAKAT HÚZNAK. A SZÉP VIDÉKET ELEGÁNS, PAR­KÍROZOTT KÖR­NYEZET A LEG­SZEBB LAKÓ­TELEPPÉ VA­RÁZSOLJA Pomázon, a posztógyárban — mert írhatják a bejárat fö­lé, hogy Gyapjúmosó és Szö­vőgyár, ez már csak posztó­gyár marad a köztudatban — megalakult az ifjú műszakiak tanácsa. Mint annyi helyen az or­szágban —, itt is megalakult. Mi ebben a különös? Erre gon­doltam, amikor a hírt hallot­tam. Később mégis kimentem az üzembe, mert a hírhez ez is hozzátartozott: „különben is, nagyon szép elképzelések vannak ebben a gyárban .,.” Az elképzelésekben lehet vala­mi. Sokféle bizottság, meg ta­nács alakulását megéri az em­ber idők folyamán, aztán az egyikből lesz valami, a másik meg szépen elsorvad. Az ilyes­miről legjobb utólag ítéletet mondani.--------------- Mégis, mit akar­b, . . nak ezek a pomá- Mfflfl zí fiatal műsza­Íí!f Vflift kiak? ÍUC '“W — Tudjuk mi —--------------- mondta mindjárt Nagy Béla, az üzem KISZ- szervezetének titkára —, hogy ez még nem nagy dolog, hogy megalakult a műszaki tanács. Hanem, hogy megalakulha­tott ... Az üzem néhány esz­tendeje jelentős fejlődésnek indult; bővült a gyár, növeke­dett a létszám. Most értünk el oda, hogy végre van annyi fiatal műszaki, akikkel már egy ilyen szervezetet is alakít­hattunk. ♦ Otthonuk a gyár ♦ Megmozgatnak mindent ♦ Új feladatokhoz — új erők — Tehát új technikusokat vettek fel, kiegészült a mű­szaki gárda — nyugtázom a dolgot. A fiatalember azonban int, hogy álljunk meg egy szó­ra. — Nem vettünk fel senkit — magyarázza —, az új műsza­kiak valamennyien ide valók a gyárba. — Hogyan? — Fizikai munkások voltak itt az üzemben, aztán techni­kumba iratkoztak és most vé­geznek. Egyszóval műszakiak i lettek. Ez már igen, erre már job- I ban oda kell figyelni. A fizikai j munkásból lett fiatal techni- I kusok alighogy befejezték a; iskolát, máris munkába kezde­nek. De nem ám csak úgy kötelességből, a fizetés ellené­ben ... Többet akarnak ennél Olyasmi nekirugaszkodás ez hogy megpróbálják megmoz­dítani a gyárat; a saját gyáru­kat, amely nevelte őket. Szá­mos üzemben panaszkodnak hogy gyenge a műszaki gárda, nem kapnak technikusokat, meg, hogy a fiatal műszakiak vándorolnak; odamennek, ahol több fizetést kapnak. Nem le­het rájuk számítani. Idege­nekkel, lehet, hogy nehéz ... De ezek a posztógyári fiatalok otthon vannak az üzemben, mondjam; akár a szülői ház­ban.--------------- A terveket né­u u zegetjük. Lehet. itlH hogy sokat mar­ii karnak? koltak, de még akarnak í akkor is. ha csali--------------- a felét valósítják m eg — gondolja az ember —, máris sokat tettek az üzemért a fiatal műszakiak. Mert mit akarnak? Csökken­teni akarják a veszteségidőt, lerövidíteni a gyártmányok átfutási idejét, új munka- szervezést javasolnak. Cél­juk, hogy a KISZ-brigádok szocialista brigádokká fejlőd­jenek. Agitálnak az üzem­ben, hogy a gépen dolgozók maximálisan kihasználják a munkaidő 480 percét. Aztán; újítások sorát ter­vezik. Segíteni akarják a gyártásfejlesztést. Műszáki előadásokat hallgatnak, szak­mai továbbképzésen vesznek részt, szakdolgozatokat ké­szítenek, amelyeket közösen megvitatnak. Tapasztalatcse­réket terveznek. — Nem sok ez? Hiszen, ahogy itt látom, a fiatal mű­szakiak tanácsa mindössze 18 tagú. — Nem magunk akarunk mindent elvégezni — mondja a fiatal technikus. — A ter­veinket megbeszéltük az üzem vezetőivel. Közös feladatok, amelyeknek a megoldásában szervezetten veszünk részt. Ez a mi kongresszusi felajánlá­sunk. — És a gyár vezetői hogyan vélekednek a fiatal műsza­kiak terveiről? — Támogatnak bennünket. Persze — mondja Nagy Bé­la — legjobb, ha megkér­dezi őket.--------------- Újítási tanács­it , | „ kozást tartanak Fiatalos éppen. A főmér­Ipndiilpt nök- Lus°si Jó* iciiuuiw zsef elnököl. vita--------------- közepére érke­zünk. Az újító arról beszél* hogy nem boldogul a mű­helybeliekkel. Valami kocsi­ról van szó, amely sehogy sem akar elkészülni. A mű­helyvezető visszaveri a tá­madást, hogy rajzolj nélkül nem megy a dolog. Előbb ad­janak az újítók pontos mű­szaki rajzot, összenézünk a KISZ-titkárral, s mutatom a tervezet egy pontját, hogy az éppen ide vág; „Az újítá­sok műszaki kivitelezésében segítséget nyújtunk a fizikai dolgozóknak.” Bólint, hogy ez az, erről van szó ... Végül a főmérnök szobájá­ban beszélgetünk a fiatal mű­szakiak mozgalmáról, munká­járól. Mit vár ettől a műszaki tanácstól a főmérnök? — Kezdeném — mondja — azzal, hogy az új gazdasági me­chanizmus számunkra rendkí­vül nagy feladatokat hoz. A kereskedelem részére dolgo­zunk, ennek megfelelően nö­velnünk kell a választékot, az új anyagok egész sorát hasz­nújuk majd. Tessék — mutat­ja az asztalán sorakozó borí­tékokat —, ebben valamennyi­ben új szintetikus anyagok mintái állnak. Úgyszólván mindenben alkalmazkodnunk kell a kereslethez, a divathoz; új díszítést alkalmazunk, új festékeket használunk... Ter­mészetes, hogy ezekhez a fel­adatokhoz az üzem munkáját is át kell alakítani. Így van? — Hát igen ... — Nos, ehhez kell a fiatalos lendület — fogalmazza meg a főmérnök. — Mert ki tői vár­junk mi új ötleteket, ha nem elsősorban a fiataloktól? És honnan vegyünk új, friss erőt, ha nem adják meg a fiatal műszakiak? — És megadják? ! — Meg. Én azt hiszem, hogy meg. Ezek a mi fiatal techni­kusaink értik a szakmájukat, nem kezdők már, hiszen a gé­peknél kezdték. Gyakorlott emberek, s van akaratuk is, • hogy segítsenek. Jelentős do­log ez a műszaki tanács, mert így bármikor, mint egységes i szervezet léphet fel a fiatal : technikusgárda. És ami a leg­főbb; mindig ott, ahol a leg­nagyobb szükség van rájuk.--------------- Újra csak a tér­l íjalmas "ST/KIÍ («ládátok «•--------------- ja: izgalmas fel­adatok. Ha akarom, min­dent pontosan elmagyaráznak; milyen komoly munkát igé­nyelnek ezek a gépátalakítá­sok, s a gyártás szervezése ... D ehát nekem nem ezek a műszaki problémák jelentik az élményt; ehhez textilesnek kel­lere lennem. A vásárló va­gyok, s a vásárlók képviselője. A munkakedvről, az ambíciók­ról, az új lehetőségeket kutató izgalomról készítek beszámo­lót: amelyhez a szemek élénk­ségéből. a hangok izzásából, a mozdulatok lendületéből gyűj­töm az anyagot... Dékiss János A magyar ezüst Hazánkban az alumínium­fogyasztás már eléri az egy főre jutó 6 kg-ot, ami csak­nem azonos az angliai, a nyu­gat-németországi fogyasztással, de megelőzzük a fejlett ipari országok közül például Olasz­országot. Az immár köztudott, hogy természeti kincseink kö­zött tömegében és értékében legjelentősebb az alumínium nyersanyagául szolgáló érc: a bauxit. Feltárt készleteink és termelésünk alapján világvi­szonylatban a hatodik helyet foglaljuk el. E fontos termé­szeti kincsünk hasznosítása azonban csak akkor kifizető­dő, ha a hazai nyersanyagbá­zissal arányosan fejlesztjük az alumíniumipar ágazatait, fő­ként a timföld, a félgyártmá­nyok és az alumíniumot tartal­mazó készáruk termelését Hazánkban az alumínium- gyártáshoz szükséges feltéte­lek közül a gazdaságilag alap­vető tényező, az olcsó villamos energia hiányzik. Gazdasági számítások bizonyítják, hogy egy tonna timföld termelésé­hez mintegy három tonna bau­xit, illetve két tonna 3000 ka- lóriás barna szénnel egyenér­tékű hőenergia szükséges. A nyers alumínium gyártása vi­szont tonnánként — a kétsze­res timföldmennyiségen és a különböző segédanyagokon kí­vül — már kb. 20 tonna 3000 kalóriás hazai szén felhaszná­lását kívánja. Ennyi szükséges ugyanis a nyers alumínium előállításához elfogyasztott 17 000 kWó villamos energia fejlesztéséhez. Mindez azt bi­zonyítja, hogy az alumínium- iparnak ebben az ágában a hazai energiahelyzet figyelem- bevételével ésszerűen kell fej­leszteni és körültekintően kell felhasználni a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit. Emlékezetes, hogy már az el­ső ötéves tervben is a magyar —csehszlovák alumíniumipari egyezmény keretében megkö­tött megállapodás adott szi­lárd gazdasági alapot a jelen­tős alumíniumipari beruházá­soknak. Erre építve kerülhe­tett sor mindhárom timíöld- gyárunkban a kapacitást ket- háromszorosára növelő bővíté­sekre, az inotai alumíniumko­hó, az eddigi legnagyobn, leg­korszerűbb ilyen hazai létesít­mény felépítésére. Mindennek eredményeként nőtt a hazai termelés 1955-re 1944-hez mér­ten timföldből 750, nyers alu­míniumból 400, félgyártmá­nyokból pedig csaknem 300 százalékkal. A második ötéves terv idő­szakában a fejlődés már nem volt ilyen arányú. A beruhá­zások közül csak a székes- fehérvári Könnyűfémmű bő­vítésének első szakasza, a présmű létesítése teremtett jelentősebb új kapacitást. A timföldgyárak s az alumí­niumkohók csak kisebb mér­tékben emelték termelésüket, az üzemek rekonstrukciós bő­vítésével és a kapacitások jobb kihasználásával. A szocialista kooperáció változatos formái között is kiemélkedő jelentőségű az az egyezmény, amelyet a Szov­jetunióval kötöttünk 1962-ben az alumíniumiparunk fejlesz­téséhez leginkább hiányzó ol­csó energia pótlására. 1967-től 1980-ig évi 330 000 tonnára növekvő mennyiségű timföl­det szállítunk a Szovjetunió­ba, amelyet ott kohósítanak és alumíniumtömbök formá­jában szállítanak vissza. Ily módon népgazdaságunk ren­delkezésére álló fémmennyi­ség 1960-hoz képest 1980-ig ötszörösére növekszik. Ami az alumíniumipar to­vábbi hazai fejlesztését ille­ti, az iparág 1966. évi teljes beruházási előirányzatának 923 milliós keretében — a szovjet—magyar alumínium­egyezményben foglaltak fi­gyelembevételével — 17,5 szá­zalékot a bauxitbányászat fej­lesztésére, 40,6 százalékot a timföldgyártás bővítésére, 2,9 százalékot az alumíniumkohá­szat fejlesztésére, 34,5 százalé­kot a székesfehérvári új szé­les szalaghengermű beruházá­sára használnak fel az idén. E beruházási keretösszegek felhasználásával 1967-ben évi 71 000 tonna újabb bauxitbá­nyászat! kapacitás lép be a termelésbe és további új bá­nyanyitási előkészületek foly­nak. Az ajkai timföldgyár bő­vítésének II. üteménél terve­zett évi 50 000 tonna gyártási kapacitás ebben az évben 4000 tonna, 1967-ben további 13 000 tonna többlettermelést eredményez és folyamatban van az almásfüzitői timföld­gyár bővítésének III. üteme évi 125 000 tonna többletkapa­citással. Az inotai alumínium­kohó folyamatos beruházásá­nak eredményeként 1967-ben az öntvehengerlőben évi 20 000 tonna durvahuzalt gyárthatnak. Ez évben készül el az alumíniumipari székház, ahol egy fedél alá kerülnek az Alumíniumipari. Tröszt, az ALUTERV és az alumínium- ipari kereskedelmi szervek. • Bár jelentős nemzeti kin­csünkről sokat tudunk, azért mégis érdemes megemlíteni, hogy az alumíniumfelhaszná­lás fokozása népgazdasági és vállalati előny is. Színesfém — elsősorban réz, ólom és ón — gazdaságos megtakarítását teszi lehetővé, főképpen a vil­lamosipari és az élelmiszer- ipari csomagolás területén. Egyes gépipari termékek, el­sősorban a járművek és moz­góalkatrészek onsúlycsökken- tése, időállóságának növelése és ezzel a gyártmányok hasz­nálati értékének fokozása egy­aránt elérhető az alumínium felhasználásával. • Alig van olyan ága a nép­gazdaságnak, amelyben ne le­hetne nagy gazdasági és gya­korlati haszonnal alkalmazni az alumíniumot. A mezőgaz­daságban például, az üzemi épületeknél, elsősorban az üvegházaknál gazdaságos kü­lönösképpen az alumínium fel- használása. A közelmúltban készítették el például az első alumíniumvázas gördíthető üvegházat a Szőlészeti Főisko­la soroksári tangazdaságában. De elkészült már a nyitott alu­mínium-szín, istálló és tető­szellőző mintadarabja is. Ez év első felében több ezer db hlumíniumhordó gyártását Kezdik meg mezőgazdasági cé­lokra, a 200 literes, sterilizál- n.ató gyümölcslé hordóktól az 50, illetve 100 literes alumí­nium söröshordókig. A szőlé­szet évi 40—50 millió db olt­ványhoz korábban faládákat $ használt, amelyek hamar $ tönkremennek és az év nagy $ részében kihasználatlanok. $ Most ezek helyettesítésére el- $ készítették a szétszedhető és $ összehajtható több célra is al- 5 kalmas alümíniumládák kísér-; lett szériáját. Az építőiparban említést te- $ hetünk az alumínium külső $ épületborítások bevezetéséről,; az alumínium—fa és fa—alu- $ minium kombinációi épület- és ; bútorpanelek alkalmazásáról, 5 aluminium felvonulási épüle- 5 tek és szétszedhető raktárak 5 bevezetéséről. Az alumínium- ' ban rejlő építészeti lehetősé- $ geket jól szemléltette az idei ; Budapesti Nemzetközi Vásáron ; bemutatott alumíniumipari pa- J vilon és a 36 méter magas he- $ g-sztett kivitelű alumínium vi- $ lágítótorony is. ? Nem hagyható ki a felsoro- $ lásból az alumínium egyéb! más célokra való felhasználha- ! tósága sem. A már bevezetett $ újdonságok: szállítókocsik, ön- $ tözőzsilip, kirakatrácsok, ősz- $ szerakható személygépkocsi- $ garázs, csomagtartó, háztartási ; alumíniumfólia, fűtőtestburko- J lat. gördíthető tv-asztal. össze- $ rakható könyvespolc, lakóházi ! közoonti postaszekrények, kü- j lönböző strandfelszerelési tár- 5 gyak. $ * I Az idei Budapesti Nemzet- $ közi Vásáron 6<5 iparág termé- t kein keresztül mintegy 500 5 egyedi darabon mutatták be t az alumínium térhódítását a t villamos ipar. a tömescikk- $ gyártás területén. Szinte fel- $ mérhetetlen lehetőségek van- $ nak a többi iparágban is. Ép- $ oen ezért elmondhatjuk hoevj> a magyar ezüst nemcsak a je- :$ len, sokkal inkább a jövő $ férne. $ Horváth Győző $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents