Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
A géps&emlék után BEFEJEZŐDTEK a nyári gépszemlék. Ezzel az idei aratási, cséplési feladatokra való felkészülés igen fontos szakasza lezárult. Igaz, csak jelképesen, mert a szemlék még seregnyi tennivaló szükségességét állapították meg. Kezdve azon, hogy a bizottságok hibát feltáró ellenőrzését jónéhány munkában, javításban, vagy egyéb okok miatt távolmaradó gép elkerülte. Amelyek átjutottak a „vizsgán”, azok között is akad feltételes minősítésű, melyeknek hibáit záros határidőn belül még ki kell javítani. Főleg alkatrészellátás tekintetében vannak nehézségek. MEGNYUGTATÓNAK látszik viszont a gépjavító állomással kötött, az aratásra vonatkozó szerződések helyzete. Termelőszövetkezeteinkben az aratást csaknem teljesen kombájnokkal végzik. A párhuzamos szállítási, tisztítási és talajművelési munkáknál azonban elsősorban az illető gazdaságok műszaki apparátusának kell talpon állnia. Ennek gépi előfeltételeit vizsgálták tulajdonképpen a gépszemléken. Voltak gazdaságok — nem kis számmal — ahol megfelelő volt a felkészülés. Itt lehet említeni példának a kőröstetétleni Vörös Csillagot és a kocséri Űj Élet Tsz-t, ahol már a baleseti és tűzvédelmi oktatáson is túl voltak. Az abonyi Űj Világ újonnan festett, ragyogóan megtisztított gépekkel állott ki a szemlére. Nem mondható ugyanez az abonyi József Attila Tsz- ről. Hat erőgépük jelen sem volt. Csuti Béla műhelyvezető szerint kevés náluk a szerelő és nincs megfelelő mosási lehetőség. Nem eléggé ösztönző a gépkezelőnek a karbantartásért járó hatforintos órabér, az előző évek fél munkaegységéhez képest. A KARBANTARTÄSELÉGTELENSÉGE más tsz-ekben is megmutatkozott. Olyan elemi dolgok hiányoztak, mint egy- egy csavar pótlása, védőburkolat, lámpaizzó, szűrők és egyebek, amit kis jóakarattal pótolhattak volna. Előfordult olyan eset is, hogy a bizottság egy heti karbantartási pénz megvonását javasolta emiatt a vezetőségnek. Olyan hibákat is találtak, melyek a KRESZ előírását sértik. A közúti forgalomban, de a földeken is kockázatos rossz kormányművel, hiányos fék- és világítóberendezéssel részt venni. Ilyennel „dicsekedett” például a ceglédi Táncsics Tsz egyik gépkocsija. Az abonyi Kossuth-ban tűrhetetlenül piszkosak voltak a mentőládák és sebkötöző csomagok. Az ilyen gondatlanság súlyát felesleges különösebben hangsúlyozni. Egyre rövidül az idő az aratásig. Kövessenek el mindent a gépek tulajdonosai, javítói és karbantartói az észlelt hiányosság pótlására, hiszen a siker elsősorban az ő kezükben van. (jakab) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JÁRÁS ES CE6UÉD VÁROS R feSZl X. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1966. JUNIUS 18., SZOMBAT A VÍZGAZDÁLKODÁSI ANKÉTRŐL JELENTJÜK: Megelőzhető lett volna a kár A „Gerje—Perje" hatéves mérlege: 135 kilométer csatornatisztítás, 296 fúrott kút Csütörtök délelőtt vízgazdálkodási ankét volt Cegléden a városi és járási párt-végrehajtóbizottság, a városi és járási tanács végrehajtó bizottsága és az Agrártudományi Egyesület helyi csoportja rendezésében. Az ankéton részt vettek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetői, a tanácsok képviselői. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot Kovács Gyula osztályvezető, a megyei tanácsot Prezenszky Gábor mezőgazdasági osztály- vezető, a Középtiszavidéki VízKombájnok, sorakozó! mm A Ceglédi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás abonyi üzemegységének udvarán bevetésre készen állnak a kombájnok Tomcsányi Sándor felvétele Baromfikom b inát — szakképzett fiatalok nélkül A környék legszebb, legkorszerűbb baromfitenyésztő telepe a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet húszezer férőhelyes baromfikombinátja. Egy év alatt három-négy fordulóban nevelik a csirkét. Nagy mennyiségű baromfit szállítanak szerződésre a feldolgozó iparnak. Ebben a kombinátban ma csak egyetlen szakképzett fiatal lány dolgozik. Erről beszélgetünk most az asszonyokkal. Esztendőkkel ezelőtt lelkes hangú cikket írtam arról, hogy a Budai úti iskola nyolcadik osztályából néhány lány leszerződött a termelőszövetkezethez baromfitenyésztőtanulónak. Híre volt az egész megyében, hogy öt lány beállt tanulónak a Táncsicsba. A termelőszövetkezet segítette, istápolta a fiatalokat. Három hónapra minden esztendőben elméleti oktatásra mentek. Kijárt nekik az ösztöndíj, a munkaegységrészesedés és azt sem mondhatta senki, hogy talán derékfájásig kellett volna törniük magukat a munkában. A második esztendőben már önállóan dolgoztak ezek a lányok. Négy-ötezer baromfi volt a kezük alatt. A súlygyarapodásért járó prémium éppen úgy dukált nekik, mint a kombinát felnőtt dolgozóinak. — Éveken keresztül bajlódzuk és még sok mindenre marad időnk. Mondják, mondják ezek az asszonyok a kombinát jövőjének bennük kavargó gondjait. Ök azonban csak a gondokig jutnak el. A megoldás: a szakképzett utánpótlás megoldása a vezetőségre vár. Segíthet azonban ebben nekik a tagság is, az iskolából most kikerülő gyermekek szülei, s nem utolsósorban a pedagógusok is. (-ssi) — majdnem 1200 hold kalászos és 270 holdnyi lucerna. A járásban csak az épületkárok elérik az egymillió forintot, kipusztult 390 hold szőlő és 134 hold gyümölcsös, melyek nagy részét újonnan telepítették. — A város és a járás területén elmulasztottuk a legszükségesebb vízrendezést, árkokat szántottunk és temettünk be. Nem végeztük el vagy csak részben a szükséges talajegyengetést és a termelőszövetkezetek nem vették igénybe — két tsz kivételével — a 3004-es kormányrendelet által lehetővé tett állami támogatást a vízrendezéssel kapcsolatban — mondta Molnár János. A város és a járás helyes és tervszerű vízgazdálkodásának kialakítása érdekében — néhány hasznos szervezeti intézkedés mellett — javasolta az első és második kategóriájú csatornák kezelésének átadását a társulatnak — egyelőre kísérletképpen; a talajvédelem megszervezését; tervezőcsoport létrehozását a társulaton belül; községenkénti átfogó vízgazdálkodási tervek készítését, s ezeknek szakaszos megvalósítását; víztárolók és tüskegát építését, valamint a „berceli terv” kivitelezését. — A társulat munkájának szakszerűbbé tétele érdekében javaslatot tett olyan melléküzemágak létrehozására — betonelemeket gyártó részleg, a gépműhely specia- lizálása stb. —, melyek egyben meggyorsítják a vízgazdálkodási feladatok ellátását. Végül pedig javasolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a KPM együttműködésének megjavítását az országutak és a vasutak menti árkok beszintezésével és karbantartásával kapcsolatban, minthogy ezek elmulasztása miatt is sok kár érte már a gazdaságokat. Az előadást vita követte. A hozzászólások ismertetésére vasárnapi számunkban visszatérünk. (ferencz) Tanév végén az új tanévről Elkészült a művelődésügyi miniszter utasítása az 1966— 67-es oktatási év rendjéről. Eszerint a tanév az iskolákban nappali tagozaton szeptember 1-én kezdődik, s annak első része december 22-ig tart, akkor zárják le a pedagógusok az osztályzatot. Ez a nap a téli szünet kezdete. Az 1966—67-es tanévnyitó értekezletet augusztus 29- és 31-e között tartják az iskolákban. Az 1966—67-es tanévre az óvodai felvételek augusztus 27-től szeptember 3-ig történnek. A kötelező foglalkozások az óvodákban október 3-án kezdődnek és az iskolai tanévzárással egy időben fejeződnek be. ★ Cegléden csütörtökön délelőtt az iskolák igazgatói értekezleten tárgyalták meg a következő tanévre való felkészülés feladatait, s az elmúlt iskolai év tapasztalatait. A városi tanács nevében Hegedűs József vb-titkár mondott köszönetét a város pedagógusainak az elmúlt tanévben végzett áldozatos munkájukért. Hétvégi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban ma este 8-tól éjfél után 1 óráig táncest lesz az emeleti táncteremben. Játszik a Szim- bola gitáregyüttes. Vasárnap délután 5 órától 9 óráig tánczenei koktél. Játszik a Kerepesi gitárzenekar. Belépődíj 6 forint. Moziműsor Szabadságban: Ma és holnap: Mindenki haza! (ölasz). Dózsa: Gyerekbetegségek (magyar). Kossuth: vasárnap: Hajrá, franciák (francia—szovjet). A Dózsa moziban vasárnap délelőtt 10 órakor a Napfény a jégen című színes, magyar revüfiknet mutatják be. Ceglédbercel: Ma és holnap: Nyári bolondságok (francia— olasz). Albertirsa: Ma és holnap: Fény a redőny mögött (magyar). Törtei: Ma és holnap: Egy kis csibész története (francia). Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: A Vasutas-pályán délután 5 órakor a Ceg- léd: Honvéd—Nagykátai SE, előtte a Ceglédi ifi—Nagykátai ifi csapata mérkőzik. Kézilabda: Az Építők-pályá- ján délelőtt 11 órai kezdettel a Ceglédi Honvéd—Abonyi TSK, előtte az Építők ifi— Abonyi ifi TSK férficsapata játszik. A megyei spartakiád kézilabda—röplabda férfi- női csapatok döntőjére délelőtt 10 órakor kerül sor a Vasutas-pá- 'lyán. Részt vesznek: Dabas, Monor, Nagykáta és Cegléd járás sportolói. ELFELEJTETT ORSZÁGÚT Öcsi mikor a kert és a környék került sorra, már tudták a szomszédok, hogy megérkezett. Nagymami hívókereső hangját hol időszakos csend követte, hol a csibék éktelen lármája, hol pedig — nagyritkán — maga öcsi, szurtosab- ban, mint az Egyszer volt egy kemence Kisbencé- je. — Szervusz Dé- neske, hát már nyaralsz? — csípte el a kerítés mellett kozik dr. Haris Béla Kihasználatlan állomások című írása. A vállalati, üzemi vezetők érdeklődésére tarthat számot a Vállalati önállóság és állami szabályozás című cikk. Időszerű kérdéssel foglalkozik a Fiatal vendégek című írás, amelynek írója azokról az iskolás fiatalokról ír, akik a nyári szünidőben munkát vállalnak a különböző munka- hel-eken. Dr. Kunszt György ar építőiparban végzett kutatásokról publikál, Czerván Mártonná Termelőszövetkezeti értékesítés a Balaton mentén címmel új elárusítóhelyek létesítéséről számol be. Június 24—július 3: ÚTTÖRŐK BALATONSZÁRSZÓN A ceglédi úttörők egy csoportja június 24-én reggel a 4 óra 25 perckor induló vonattal utazik a balatonszárszói úttörőtáborba. Hazatérnek a július 3-án délután 6 óra 57 perckor érkező vonattal. ügyi Igazgatóságot pedig Kati János csoportvezető képviselte A vitaindító előadást Molnár János, a Gerje—Per je Vízgazdálkodási Társulat intézi bizottságának tagja tartotta Ismertette a hazai vízgazdálkodás történetét — Szécheny: István és munkatársa, Vásárhelyi Pál tevékenységétől egészen napjainkig. Részletesei foglalkozott a Gerje—Perjí Vízgazdálkodási Társulat hatéves működésével. — A társulat 1960. június 30-án alakult. A kezeléséber levő csatornák 196 kilométei hosszúak, mélyépítményeinek értéke eléri a 17 ipillió forintot. Az elmúlt hat év alatt a társulat 135 kilométer hosszúságú csatornát tisztított ki és a különböző gazdaságok területén 296 kutat fúrt, amely által mintegy 2220 ka- tasztrális hold öntözését tette lehetővé — mondotta az eredmények számbavételéről szólva az előadó. Hiányosságként említette meg, hogy mind ez ideig nem alakult ki a társulati tagság és az intéző bizottság között az a kapcsolat, mely az eredményes munka előfeltétele. A taggyűléseken nem állandó személyek képviselik az egyes gazdaságokat, márpedig ebből csak károk származhatnak az ilyen gazdaságok számára. Hiba az is, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő befogadócsatornák nincsenek kellően gondozva, aminek következtében a társulat által kitisztított csatornák visz- szaiszapolódnak. A csatornatisztítás jelenlegi üteme egyébként is lassú, mind a vízügyi igazgatóság, mind a társulat kezelésében levő csatornáknál: jelenleg 10 évenként kerülhet sor az egyes szakaszok tisztítására, a mi vidékünkön pedig legalább négyévenként kellene ismételten elvégezni a tisztítást a gyors iszapolódás következtében. A rendszeres vízgazdálkodási munka sok évtizedes elhanyagolásának következtében keletkeztek az utóbbi évek súlyos vízkárai Cegléd bel- és külterületén és a járásban. Cegléd város területén ebben az évben — mint mondotta — mintegy 2700 holdnyi területet nem lehetett idejében bevetni, kipusztult — egyebek mellett A Figyelő legújabb számában Horváth Mihálytól figyelemre méltó cikket olvashatunk a tiszai szállításról. A folyó árvízvédelmi rendszerének kiépítése és karbantartása súlyos milliókba kerül. A vízi energia, az öntözés és a vízi út felhasználáséval lehet ebből ^ visszatéríteni valamennyit. ^ Napjainkban a Tiszán az J összes folyami áruszállításnak ^csupán 3—5 százaléka bonyolódik le, csekély a hajóforgalom. Tehergépkocsik és vonattok helyett lényegesen olcsóbb t lenne a vízi út az északról ! délre történő fuvarozásnál. ) A rakodás problémája egyenlőre még nehézséget okoz, je- ) lenleg még csak a hagyomá- ; nvos módon történhet. Mozgó- > darukat, szállítószalagokat kel- jlene munkába állítani. ! A KPM most megvizsgálja |a tiszai szállítás gazdasági le- : hetőségeit. Egyelőre Tiszasze- | derkénytől Csongrádig halad- inak a műtrágyát szállító uszályok. Az előzetes számítások szerint csupán ez az egy kísérletsorozat egy év alatt 14—15 millió forintnyi megtakarítást jelent. A vasúti fuvarozással foglalegy délelőtt a szomszéd néni. — Á, nem, csak tanulmányi szabadságon vagyok, — csivitelte a gyerkőc komolyan, magától értetődő hangnemben a választ. — Igazán? Nem is tudtam, hogy te már ilyen nagy vagy, hogy iskolá- i ba jársz! — Á — szabad- ' kozott a kis fickó í — én még nem. i De az anyu meg ] az apu még igen. j És ezért hoztak i v magukkal a nagy- j mamihoz. (— es) I Egy bőrönd, két bőrönd, sportzsák és pettyes labda a hálóban: Öcsit nyaralni viszik a szülei nagymamihoz. Megszokott és várva várt esemény ez nyaranta. Igaz, nem olyan nagyon régóta, mert Öcsi még csak óvodás tagja a társadalomnak. Ahogy mondani szokta — „összesen ötéves". Az első napon még észre sem lehetett venni, hogy új vendég érkezett a faluba. A lurkó a házzal ismerkedett, kívül- belül. De másnap, tunk a fiatalokkal — mondja most Lőrincz Lászlóné, aki immár ötödik éve dolgozik a baromfitenyésztésben. — Mi csak azzal a tudással kerültünk ide, amit otthon a háztájiban megtanulhattunk, és amit dr. Szepesi Istvántól, a vezetőnktől átvettünk. A fiatalok lettek volna a szakképzett utánpótlás, vagy mondhatnám: az üzem reménységei. Lőrinczné egy pillanatra elhallgat. Tétovázik, vajon folytassa-e tovább, amit mondani ( akart. — S hová mentek ezek a Iá- $ nyok? — segítek neki a kér- $ déssel. — Ahogy felszabadultak — $ huss, fel a gyárba, Pestre. Né- 5 melyik még orvosi bizonyít- $ ványt is hozott, hogy köny- $ nyebben menjen a szerződési felbontása. Az egyetlen Koz-1 ma Ibolya, aki itt szabadult § és becsülettel megmaradt vá- ? lasztott hivatása mellett — $ vette át a szót Gyolcsos Jó- \ zsefné. — Jelenleg is a törzs- $ tenyészetben dolgozik, igen $ ügyesen. — Jobban keresnek a gyár- § ban? — kutatom az okot. — Dehogy! Egy fillérrel se ^ többet, mint itt. S amellett? naponta legalább négy órát ? törik magukat a vonaton. Fá- $ radtan érkeznek haza, itthon $ már semmihez sincsen ked- $ vük. Mi a nyolc órát ledolgoz-'
