Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

Magyar-német nagygyűlés Berlinben Walfer Ulbricht és Kádár János mondott beszédet Az NDK-ban tartózkodó ma­gyar küldöttség csütörtöki napja utazással kezdődött A delegáció tagjai a „Stolteraa” szállodából a rostock—warne- rnündei pályaudvarra hajtat­tak és különvonaton vissza­utaztak Berlinbe. A különvonat délután fél , kettőkor érkezett meg a berlini Ostbahnhofra. A küldöttség ezután rögtön a brandenburgi kapuhoz ment, és ott megtekintette az NDK Berlinen át húzódó állami ha­tárvonalát. A határ megtekin­tése után Kádár János a kül­döttség nevében méltató soro­kat írt a városparancsnok em­lékkönyvébe. A magyar küldöttség ezután a brandenburgi kaputól alig néhány méternyire az Unter den Linden és az Ottó Grote- vjohl utca sarkán immár csak­nem teljesen felépült új ma­gyar nagykövetségi épületet tekintette meg. Csütörtökön délután a ma­gyar küldöttség a Friedrich- stadtpalastban, Berlin mintegy 3000 em­bert befogadó színházában megrendezett nagygyűlé­sen találkozott az NDK fővárosának dolgozóival. A nagygyűlés résztvevői lelkes tapssal köszöntötték az elnök­ségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét, Kállai Gyula miniszterelnököt és a küldöttség többi tagját; Walter Ulbrichtot, az NSZEP Központi Bizottságának első titkárát, az NDK államtaná­A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldött­ség megtekintette az NDK népi tengerészete egyik egysé­gének hadgyakorlatát. Képünkön (Jobbról balra): Kádár János, Erich Honecker, az NSZEP KB titkára és Kállai Gyula a „Kari Marx” zászlóshajó fedélzetén csának elnökét, továbbá az NDK számos más vezető sze­mélyiségét. A himnuszok elhangzása után Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a nagy-berlini pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Walter Ulb­richt és Kádár János tartott beszédet. Walter Ulbricht felszólalása Walter Ulbricht beszéde ele­jén örömmel nyugtázta, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság és a Magyar Népköztár­saság együttműködése a leg­különbözőbb területeken ered­ményesen fejlődik. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról szólva kijelentet­te: e látogatás értékes hozzá­járulás az NDK és a Magyar Népköztársaság közötti kap­csolatok további sikeres fej­lesztéséhez, s azt eredményezi majd, hogy az agresszív nyu­gatnémet imperializmus elleni közös frontunk még szilárdabb lesz. — A testvéri barátság szel­leme jellemezte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság vezető személyiségeivel folytatott tár­gyalásainkat — mondotta Walter Ulbricht, majd megál­lapította, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes egyetértésre jutottak. Tárgya­lásaink — mondotta — vala­mint a baráti látogatás min­den mozzanata meggyőzően bizonyította népeink szilárd barátságát a Szovjetunióval. Eszmecseréink során nyilván­valóvá vált, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében teljes mértékben osztjuk az SZKP XXIII. kongresszusának kö­vetkeztetéseit. Kádár János beszéde — Rendkívül hasznos és egyben kellemes volt szá­munkra, hogy ittlétünk alatt számos közvetlen, személyes tapasztalatot szerezhettünk szocialista építő munkájuk­ról, így bepillantást nyertünk a Német Demokratikus Köz­Szentendrén a falumúzeum Szerdán Molnár János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes sajtótájékoztatót tartott a népművelés időszerű kérdé­seiről. Többek között meg­említette, Ijogy a magyar fa­lumúzeum Szentendrén épül fel. Ezzel kapcsolatban kér­tünk tájékoztatót Szolnoki La­jostól, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesétől, aki az alábbi felvilágosítást ad­ta: — Az európai szabadtéri néprajzi múzeumok mintájá­ra épül fel Szentendrétől négy kilométernyire az öreg-for­Földosztás Szériában Szíria Homs, Hama, Aleppo és Idlib tar­tományban ünnepélyes ke­retek között földet osztottak a parasztoknak. A földreform keretében most osztottak hato­dik alkalommal földet a feu­dális uraktól elkobzott birto­kok területéből. Ez év április 7-től június 15-ig 334 föld nél­küli fellah család kapott hasz­nálatra összesen több mint 3700 hektárnyi földterületet. rásnál a magyar falumú­zeum. Itt kívánjuk bemutat­ni majd az ország mintegy huszonhárom-huszormégy táj­egységének legjellegzetesebb építkezési stílusát, a szegény és gazdag parasztházak be­rendezéseit, udvarait, mellék- épületeit, műhelyeit. A tervek szerint három-öt épület kép­visel majd egy tájegységet, vagyis az egész falumúzeum közel száz parasztházból és a hozzátartozó melléképületek­ből, udvarokból áll majd. A munkálatokat ebben az esz--,, téridőben elkezdjük s a jövő ^ év elejére szeretnénk már | néhány épületet berendezni. ^ A magyar falumúzeum híva- $ talos megnyitására azonban a $ tervek szerint csak 1971-ben ^ kerülhet sor, addigra mintegy^ harminc-negyven épületcso- ^ porttal készülünk el. A mun- kálatok azonban azt köve- ? tőén is folynak majd to- ^ vább. s — A falumúzeumban több ^ érdekes műhely, például kék- ^ festő, szélmalom és vízima- ^ lom is felállításra kerül. Ha ^ nem is a falumúzeumban, de $ annak közelében, a Papszige ten kerül végleges helyére a § már annyi sok vitát kavart, ^ híres ráckevei hajómalom. i A szentendrei magyar falu- ^ múzeum egyetlen lesz az or- $ szágban. $ . D. P. $ társaság mindennapi dolgos életébe — kezdte beszédét Kádár János. Jóleső érzéssel tapasztal­tuk, hogy ismerik és becsü­lik a Magyar Népköztársaság dolgozó népének erőfeszíté­seit és eredményeit. Magunk­kal visszük és továbbítani fogjuk a magyar kommunis­táknak, egész népünknek a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozóinak testvéri üzvözleteit. Ütünk tapasztalatai feltár­ták előttünk, hogy milyen hatalmas munkát végzett dolgos népük a Német Szocialista Egységpárt ve­zetésével, a Nemzeti Front­ba tömörülve rövid két évtized alatt. A Német Demokratikus Köztársaság népe harcának, munkájának eredménye tör­ténelmi jelentőségű, mert német földön létrehozta azt az államot, amelyben már nem úr a tőke, ahol nincs hatalma többé sem a német, (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A.MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 17., PENTEK Oltárbarikád-csata Saigonban és Huéban A dél-vietnami buddhisták és a kormány erőpróbája egy­re nagyobb méreteket ölt Sai­gonban. Csütörtökön a kora reggeli órákban a rendőrség utasítást kapott, hogy kobozza el azokat az oltárokat, amelye­ket a buddhista intézet körüli negyed lakosai állítottak fel a forgalom akadályozására az utcákon úgy, ahogy ezt a huei buddhista lakosság is tette. Amikor az egyik pagoda előtt egy fiatal papnő szembeszállt a rendőri erőkkel és nem akarta en­gedni egy oltár elszállítá­sát, a rendőrök több go­lyóval megsebesítették. Fegyverét használta a rend­Ma kezdik az aratást Meggyorsult a növényápolás Felkészültek az állami gazdaságok is Végső stádiumánál tart a fölkészülés — helyenként a rendrevágógépek már bele-be- le kóstoltak az érett ősziárpa- táblákba — s ha az idő nem fordul esősre, ma Pest megye déli fekvésű részein is meg­kezdik az árpa aratását. Mint arról már beszámoltunk, az állami gazdaságokban vágják a repcét, munkához láttak a rendfelszedő kombájnok is. Erdős András, az állami gazdaságok megyei igazgatósá­gának főagronómusa elmon­dotta; sikerült kihasználniok a felkészülés utolsó napjait, remélik, mire a gabonabetakarítás megkezdődik, vaiameny- nyi gép alkalmas lesz munkára. Sok nehézséget okozott az al­katrészhiány. Ezen a gondon a gazdaságok vezetői rugal­masan igyekeztek segíteni, több helyütt házilag állították elő a hiányzó alkatrészeket. Cegléd város termelőszövet­kezetek— ahogy Bódis Antal, a városi tanács elnökhelyette­se elmondotta — ugyancsak felkészültek a gabonabetaka­rítására. Ezen a nyáron 7463 hold­ról kell a termést learat- niok, amihez 18 kombájn, négy rendvágó és hét kévekötőara- tó-gép áll a szövetkezetek ren­delkezésére. Ez azt jelenti, hogy a termés 95 százalékát gépek vágják le. Egy kom­bájnra 350 hold jut. Javult a helyzet a tavalyihoz képest, (Folytatás a 2. oldalon) őrség és a támogatására siető katonaság a város más pont­jain is, egy fiatal buddhista meghalt, és nyolc társa meg­sebesült. A fiatal ember halá­lát egy amerikai katona lövé­se okozta. Egy UPI jelentés szerint Saigonban az eddigi leghevesebb összecsapásra ke­rült sor szerda éjjel, amikor a buddhista tüntetők barikádo­kat állítottak a riadórendőrség útjába. A dél-vietnami hadsereg katonái tömegével hasz­nálták a könnyfakasztó gránátokat és világító go­lyókat lőttek a tüntetők feje fölé. Az amerikai hírügynökség ezt rendkívül veszélyes intézke­désnek Riinősíti, tekintettel arra, hogy Saigonnak ezekben a sűrűn lakott kerületeiben a legtöbb ház gyúlékony anya­gokból épült. A hűéi buddhisták által az utcákra állított oltárok eltá­volítására és a tüntetések megszüntetésére a kormány az 5. ejtőernyős zászlóaljat vezényelte ki Huéba, ugyanazt az egységet, amely egy hónap­pal ezelőtt Da Nangban fojtot­ta el a kormányellenes moz­golódást. Tűz ellen — hanglemezzel A kor technikája bizonyít­ja, hogy ez is lehetséges. Se­gítségünkre siet az emberi beszéd, a zene, hanghatások, eredeti felvételek. Mindezt magában foglalja a tűzren­dészet! hangos magazin. Az ábrás, feliratos tasak kétfe­lé nyílik, s mindkét szár­nyában, egy-egy mikrobaráz­dás lemezt rejt. A több mint félórás anyag négy témát tartalmaz. Az elsőben egyip­tomi — japán — és hazai históriák engednek bepillan­tást a védekezés történeté­be. Külön fejezet a tűzren­dészet! felvilágosítás, a meg­előzés és elhárítás. A pár­beszéd s magyarázó szöveg közben megszólalnak az ős­régi jelző hangszerek, s az őrséget ébrentartó aquincumi víziorgona... Friss muzsikával átszőtt, érdekes anyag segíti a tűz elleni védekezést, házunk tá­ján, munkahelyünkön. Hasz­nos tájékoztató a legfon­tosabb tudnivalókról. Eddig több ezres rendelést továbbí­tottak az újdonságra a mi­nisztériumok és főhatóságok útján. E héten a megyei ta­nácsokra kerül sor: rajtuk keresztül adhatják fel rende­léseiket az érdekeltek a bu­dapesti RAVILL címére. C'Sjr/SSS/S/SSSSS/S^SSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSS/SSSSSSSSSSSS^SSSSSSS^SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSZ//SSSSSJ 8 Deszkapallókon bukdácsolva szúságban árkok kí­gyóznak, kubikosok, építőmunkások dol­goznak. Az idegen, ha ide, Szentendrére érkezik, a Dunaka­nyar kapujába, ön­kéntelenül is felső­hajt, mert már aller­giás az örökösen fel­bukkanó földhányá­sokra: éppen a nyári szezon kezdetén? így jártunk mi is, bár már tudtunk, hallottunk valamit a város nagyon régi vágyáról, a csatorná1 zásról. És láttuk év­ről évre, hogy a le­folyók nélküli főut­cán a végigszáguldó személy- és teher­autók hogyan fröcs- csentik teli sárral, szinte a tetőzetig, a frissen festett házak homlokzatát. Mégiscsak fölkeres­tük a városi tanács­elnököt^ Sziráki Fe­rencet, kíváncsiak lé­vén, vajon mit mond Szentendre jelenlegi föltúrt állapotáról. Valahogyan így hangzott a válasza: A csatornázás ter­veit már sok évvel ezelőtt elkészíttette a város. Méghozzá köz­ségfejlesztési alapból fizette költségeit. A tervek tehát megvol­tak, s most, éppen idén, adott az állam pénzt a munkák el­kezdéséhez. 17,6 mil­lió forintot tesz ki az az összeg, amit há­roméves ütemben és körülbelül négy kilo­méter hosszúságban felhasználhatunk. Eb­ből természetesen először a főutca, a műemlékjellegű köz­pont csatornahálóza­ta készül el. Ez a leg­fontosabb, ezt idén befejezik. Jövőre a Dera-pataknál épül a központi derítőtelep, és azután, a követke­ző. években a többi gyűjtőrendszer. Ha lerakták a csöveket, a Közlekedési Minisz­térium felújíttatja az útburkolatot. Hogy az autók nem hajthatnak végig a város központján, s hogy bukdácsolva kell átlépkedni desz­kapallókon a túlol­dalra? Még az ide­genforgalmi idény­ben is megéri. Mert a csatorna egyik fel­tétele Szentendre to­vábbi fejlődésének. Kép—szöveg: Gábor—Hét esi i A kis gyöngyszem- : városka főtere az ; üde színű, restaurált ! műemlékházakkal, i olyan most, mint egy i feltúrt hangyaboly. | Az úttest feltörve, 1 sok száz méter hosz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents