Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-15 / 140. szám
na T HEGYit 1966. JÜNIUS 15., SZERDA ARANYÉRMESEK: D-4-K B és ETB-18 Most érkezett haza Moszkvából Szolga József, a Vörös Csillag Traktorgyár műszaki főmérnöke, aki néhány napot a nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításon töltött. Elmondotta, hogy a magyar traktorok nagy sikert arattak, különösen nagy elismeréssel fogadta a szakmai közönség D—4—K B típusú, négykerék meghajtású traktorunkat Ennek előnyös tulajdonságait NDK, lengyel, angol, francia, svéd szakemberek már a gyakorlatban is megismerték, mert országaikba szállítottunk belőle kisebb-nagyobb meny- nyiséget. A kiállítás zsűrije azzal fejezte ki elismerését, hogy a D—4—K B-nek ítélte a kiállítás egyik aranyérmét és a a KISZ nyári táboraiban Ez évben is megrendezik a honvédelmi napokat a KI£j2 nyári építő- és vezetőképző táboraiban. A gazdag programban katonai bemutatók, szellemi és ügyességi vetélkedők, viták, technikai bemutatók, filmvetítések és kulturális műsorok szerepelnek. A honvédelmi napok megrendezésében — csaknem korszerű terméknek járó ok- ] valamennyi táborban — a ka- levelet. Hasonlóképpen arany- ‘ tonák is közreműködnek. éremmel és oklevéllel tüntették ki a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár ETB— 18-as tárcsás boronáját is. Kis könyv Pest megye múzeumairól Már a (Katona László grafikusművész által tervezett) címlap is felkelti az érdeklődést: húnkori áldozati üstöt látunk Törteiről, szkitakori aranyszarvast Tápiószentmár- tonból, rézkori kocsialakú kultikus edényt Budakalászról és románkori szobor töredéket Vácról. Dr. Mezősi Károly megyei múzeumigazgató 100 oldalas, — számos fényképpel illusztrált — kis könyve arról tájékoztat, hogy a múzeumok, emlékházak, emlékszobák és jelentősebb helytörténeti gyűjtemények száma Pest megyében meghaladja a negyedszázat. A gyűjtőmunkán kívül előtérbe került mindenütt a múzeumi nevelés és oktatás. Ezt elősegíti, ha a látogatók kezébe a kiállítások megtekintése előtt Útikalauzt adunk, amelynek elolvasása elmélyíti a szerzett ismereteket. A történelmi bevezetés színes visszapillantást nyújt a régi és a mai Pest megyére. Ezután a következő részek követik egymást: 1. A Dunakanyar múzeumai, 2. A gödöllői dombvidék múzeumai, 3. Az alföldi táj múzeumai. A kiegészítő rész az 1965-ben létesített szentendrei szobormúzeumot ismerteti. Az ízléses kis kötet 1500 példányban jelent meg, de gazdag tartalmát ismerve hisszük, hogy rövidesen követi majd a másik, nagyobb példányszámú kiadás. — p. r. — Új gép az állattenyésztő üzemeknek Az állattenyésztési nagyüzemekben a szükséges fehérje- mennyiséget célszerű, ha a gazdaságok saját termesztésű takarmányukból biztosítják, így igen fontos, hogy nagy mennyiségű, magas fehérjetartalmú szántóföldi pillangósokat, de főleg lucernát termeszszenek a nagyüzemi állattenyésztésekkel rendelkező gazdaságok. Ez azonban még nem elég! A hagyományos állatetetés ugyanis nem gazdaságos, mert jelentős tápértékmennyiség megemészthetetlen és haszno- Bíthatatlan marad. A többéves kutatás eredményei azt igazolják, hogy a zöldtakarmányok pé- pesített formában való etetésével jut a legtöbb fehérje az állatok szervezetébe, és ez a tény kedvezően befolyásolja a tenyésztési idő csökkenését. Ez a megállapítás ösztönözte a konstruktőröket, hogy kialakítsanak egy olyan gépet, amely alkalmas a takarmány- növények pépesítésére. A Mezőgép- és Malomgépfejlesztő Intézet szakemberei ki is dolgozták az NTP—20 jelű gépet, amellyel mind a szálas zöldtakarmányok, mind pedig a gyökgumós termények pépesíthetők. Az NTP—20 nagyteljesítményű takarmány- pépesítő egy szekcskázóval egybeépített vízszintes tengelyű pépesítőből áll. A gép hajtását villanymotorról, egy gu- midugós tengelykapcsoló köz- beiktatásával a pépesítőrész kapja, míg a szecskázórész meghajtása egy fordulatszám - csökkentő előtéttengelyen keresztül ékszíjjal történik. A gép tervezésekor azonban arra is gondoltak a tervezők, hogy ha a felhasználó gazdaságok történetesen nem rendelkeznének megfelelő erősségű villamos energiával, vagy ha hosz- szabb áramszünet keletkezne, akkor pl. UE—28 jelű traktorról, lapos szíjmeghajtással is üzemeltethető legyen. A tervek 1965. évben már megvalósultak, és három kísérleti gép készült, amelyek Kaposváron, Szolnokon és Herceghalmon üzemeltek. A Kaposvári, valamint a Szolnoki ÁG-ban levő gépekkel tartós üzemelés folyt, amely részben a napi takarmánypép-szükséglet biztosítására, részben pedig a silók péppel való feltöltésére szolgált. A gépek munkájával, üzembiztonságával a gazdaságok elégedettek voltak. Szolnokon üzemeltetett gépet az őszi silózási időszakban egy G—35 típusú traktorral sikeresen üzemeltették, ez is beigazolta a tervezők elképzelésének helyességét, hogy a gép traktorról is üzemeltethető. A silógépet lucernából, siló- kukoricából, leveles répafejből és répából úgy állította elő a gép, hogy nem kellett semmiféle átalakítást végezni rajta. A gép működése a következő: A zöld szálas takarmányt a szecskázón keresztül, míg a Az NTP—20 nagy teljesítményű takarmánypépesítő gép mezőgazdaságunknak hoz újat, jót és hasznosat. Gál Imre Vőlegények iskolája Az Egyesített Tiszti Iskola növendékeinek kérésére a hónap folyamán megrendezik a vőlegények iskoláját. A különös elnevezésű tanfolyam keretében neves orvosok, pszichológusok és szociológusok négy előadásból álló sorozatot, ankétokat és konzultációkat tartanak. Az előadások témája elsősorban a szocialista család etikai kérdéseivel, gyermeknevelési problémákkal és orvosi tanácsokkal foglalkozik. Oroszlánok — jutányos áron Jemenben, a forradalom után az imám palotáit kaszárnyákká alakították át. Az imámnak volt 10 pompás oroszlánja is, ezeket palotaszerű istállókban tartotta. Az oroszlánok etetése nem kis pénzbe kerül, ezért felajánlották a világ különböző állatkertjeinek ajándékul őket. Ügy látszik, oroszlánban nincs nagy kereslet, mert senki sem jelentkezett értük. Cirkuszokban nem használhatók, minthogy már kiöregedtek. Most a jemeni lapokban hirdetést tettek közzé, hogy csekély összegért eladók. A kórház kapujában VERŐ FÉNYES VASÄRNAP Megcsörrent a telefon. A pordélután ötven—hatvan látogató várakozik a kapuban. Az ácsorgó asszonyok tüstént a témánál vannak; orvosokon köszörülik a torkukat: — Némelyik csak addig kedves, míg pénzt lát. — Hallja! Én akár autóra is gyűjtenék a miénknek. Azt a tököli nép nagyon megszerette. Már hajnalban kerékpározik, töri magát a betegeihez. — Mi sem szólhatunk az öregre' semmit, Nagykovácsiban. Az, mielőtt szabadságra megy, felkeresi a pacienseket: elég-e a gyógyszer? Ir- jon-e? (A végén csupa jó orvosról esik szó.) Mentőautó érkezik. Betege egy bepólyált üzletvezető. „Begerjedt”, otthon szétverte a berendezést. A televíziót kihajította az ablakon. Szilánkokra tört a csillár, darabokra a csempe, közben megsebesült. KITÁRULT a kapu. a gépkocsiból kinyúlt egy arany- karkötős kéz. A veres karmok közül, gyakorlott mozdulattal csúsztatta zsebébe a húszast a cerberus. Zenekarra való cigánylegény érkezett, sötétkék ruhában, fehér ingben, utánuk a nők s egy fészekalja pulya. — Engedjen be, portás úr! — szólott a legidősebb legény. — Apánkhoz jöttünk, ahol áll ni! A kertben, a tölgyfa mellett. — Várjanak fél órát! — Mi, deputációban vagyunk a banda érdekében. Ö a prímás. Óriási derű keletkezett. tás hallózott. A „deputáeió” pedig pillanatok alatt ott csüngött az öreg prímáson. Ismét mentőautó fordult be. A kerület robusztus doktornőjét hozta: Rosszul lett. Ismerem az asszonyt. Hangja mély bőgőhang. Amazon természetű. Tenyerétől rettegnek a szimulánsok és a részegek. A baj mégis úgy esett, hogy a részeges öreg Csuvashoz hívták, aki beszlopált és még ildomtalán- kodott is, közben úgy meresztette szemét, mint akinek már kampec. JÖTT AZ ORVOSNŐ dinamikusan. Kivágódott az ajtó ... Puff!... Az orvosnő kötelessége teljesítése kőiben elájult. Mivel igen intenzíven lehelt rá az öreg Csuvas. A részeg e szavakkal ápolta: keljen fel, doktor néni. Nincs már semmi bajom. Mit kezdjek itt magával? Asszonyok futottak oda, borogatták. Végül a szomszédból a kis Jancsi gyerek átkiabált, hogy vigyék a levegőre a beteget, az kell annak. Már csak percek vannak hátra a látogatási időig. A dialógusok egyre drámaibbak: — Szomszédasszony, maga is az öreg Dobai bácsit látogatja? Lám, amíg nem írta a famíliára a házát, hogy körülvették, kedveskedtek. Most meg csak a kutyáját látom itt a kerítésnél. — HÄT A KUTYA HŰSÉGESEBB, mint az ember. Pedig az oktalan állat nem kérte, hogy ráírassák a kutyaházat. Galgóczy Imre KÖNYVESPOLC Norman Lewis: A TISZTELETREMÉLTÓ TÁRSASÁG E Tiszteletreméltó Társaságnak nevezett, korántsem tiszteletre méltó bűnszövetkezet nem más, mint a hírhedt maffia, amely évtizedek óta rátelepedett Szicília életére, s egészén az utóbbi évekig korlátlanul uralkodott: adót és sápot szedett, embereket gyilkol- tatott és gyilkolt meg, döntött arról, hogy ki legyen képviselő, polgármester, s áld megpróbált szembeszegülni velük, az golyót kapott, bomba robbant a lába előtt, vagy kés végzett vele. Norman Lewis közvetlen közelről tanulmányozhatta a maffia módszereit: a második világháború idején a szerző az angol titkosszolgálat embere volt, s mint ilyennek, dolga volt a maffiosokkal, azaz a maffia tagjaival is. Lewis ekkor csak látta, a maffia mindenre kiterjedő szövevényét: megismerni azután a későbbi években ismerte meg. Anyagot gyűjtött, felkutatta a rejtett forrásokat, s ennek eredménye, hogy kellő alapossággal nemcsak magát a maffiát, hanem fejlődéstörténetét is bemutatja. Izgalmas könyv ez, nemcsak azért, mert a bűn, a maffia életeleme a témája, hanem azért is — és elsősorban —, mert Lewis igen okosan boncolgatja azokat a szálakat, melyek a maffiát és az uralkodó osztályokat összekötik. A maffia gyalázata az elmúlt években már akkorára dagadt, hogy a kormány is kénytelen volt erélyesebb eszközökhöz nyúlni: a maffia több vezérét letartóztatták, bíróság elé állították. Lewis könyve azonban meggyőzi az olvasót: ez csak tüneti kezelés, a maffia maga a szicíliai társadalom hihetetlen elmaradottságában gyökerezik, s felszámolásához — ezt a társadalmi berendezkedést kellene megváltoztatni. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.) „Hármas ikrek" a szülőotthon tetején A sárbogárdi szülőotthon tetején évek óta fészkel egy gólyapár. A madarak nemrégiben költötték ki fiókáikat. A gólyamama úgy látszik, megirigyelte az otthonban néhány hete világra jött hármas ikrektől a dicsőséget, s három fiókával szaporította családját. A „hármas ikrek" kitűnően érzik magukat, szépen tollasodnak. szorgalmasan tanulnak kelepelni, és már a fészek szélére is kimerészkednek. a házat, ő meg áthelyezését kérte a fiókrész- i leghez egy távolabbi községbe. Most ő is oda- j költözött. Egy ismerőse kísérőé el a Fóti Gyermekvá- j rosba, azután még több mint egy évig járt ] oda egyedül, és egyszer egy kis gömbölyű, hí- \ zfelgő, nevetős szőkefürtű kislánnyal jött visz- : sZafelé a vonaton, és a kislány boldog volt, hogy őt anyukának szólíthatja, és csókolgatta, ahol érte. Váratlanul érkezett meg régi munkahelyére, az irodába. Pillanatok alatt körülfogtáK. Megcsodálták rövidre nyírt, frissen lakkozott fekete haját, az újvonalú kosztümöt, ragyogó alakját, mosolyát. Egész délelőtt beszélgetett a kollégákkal. Délután behívatta az osztályvezető. Mondta, hogy kihelyezik a fiókrészleghez vezetőnek, tudja, hogy jó munkaerő, vállalja el a titkárnői állást. Hónapokig dolgoztak együtt, sokat kellett a központba járni. Ilyenkor mindig a főnöke kocsiját kellett igénybevennie. Senkinek sem tűnt fel, hogy mennyire készül egy ilyen útra. Sok sok időt tölt a tükör előtt —, mondják is ám, hogy éveket fiatalodott. A sofőr vidám arcú negyvenes férfi. Már többször előfordult, hogy délután megkérdezte: — Úgyis arra kell mennem, szálljon be, szívesen elviszem. Mindig sikerült valami szellemeset kitalálni, amivel eloszlatta a gyanút, sohasem szállt be ilyenkor. A férfi viszont teljesen elbolondította a kislányát, mindig a sofőrről kérdezősködött, és a csokija felét is eltette neki. Ö meg egyre inkább igénybe vette a fodrász-kozmetika szaküzletet. Több férfi próbálkozott nála. Hidegen, és komolyan válaszolt mindig nekik. Ilyenkor akaratlanul is a sofőrre gondolt. Az pedig hosszú ideje hivatalos volt és komoly. Azután — nem tudni, a ragyogó napsütés- i nek, vagy a kozmetikának köszönhető-e, nyi- i latkozott. A kislány azóta már nőtt és okosodott. Va- i lami könyvben betűzte ki, hogy boldogság —, j és szaladt az anyjához a konyhába: — Mondd, j anyukám, neked is van boldogságod? Mi az a boldogság? Helyette a férfi válaszolt: — Gyere, kislá- i nyom. most leülünk szépen, és elmagyarázom i neked, hogy mi is a boldogság. Tudod, a bol- i dogság, az egy nagyon fontos dolog... Az asszony nézte-nézte őket, és ismételget- : te magában: „a boldogság az egy nagyon fon- : tos dolog...” ; i Teljesen összekeveredtek fejében az évszá- : mok és az események, egészen öntudatlanul i matatott emlékeiben. Fáradt és álmos volt. i Megint később jött el az irodából. A fiatalabb | gépírónők sokszor megmosolyogták: — Bele ; van ez esve a munkájába. Meghogy: mindegy ; ennek, hogy fizetik-e a túlórát! De ő nem vá- : laszol nekik. Csak ráhajol az írógépre, és I igyekszik nem gondolkodni. Tulajdonképpen a I fél életét belegépelte ebbe az irodába. Idővel | minden csínytevésből és jóból kimaradt, las- I san a prémiumokból is. A pletykák sem fog- i lalkoztak már vele. Pedig ő is élt, ő is érzett, i Sokszor mérhetetlen dühvei ostromolta, gyö- : möszölte az írógépet, máskor meg finoman si- i mogatta a betűket, talán még sugdosott is ne- i kik valamit De ezt a többiek nem látták, csak ; a görnyedt hátát, ahogy mindig egyformán a | gép fölé hajol. Mostanában csak egyszer fog- ! lalkoztak vele, már jó erősen terhes volt ami- \ kor éjjel elvitte a mentő. Illendőségből, meg j kíváncsiságból mentek be hozzá a kórházba ! az irodából, még az arca is kék-zöld volt. Azt ! mondta, elesett a lépcsőn. Persze, hogy rögtön : el kellett venni a gyereket. Most fáradtan ballag az úton hazafelé. Nem ; ment be a közértbe, tudta, hogy a férje ott- i hon van már, hátha nem azt kíván vacsorára, amit ő vesz. Kicsi, egyszobás fehérre meszelt házban laktak, még a szüleiről maradt rájuk. Agyonsöpört udvarral. A szobában bömbölt a rádió, és az erős hangorkánban észre sem lehetett venni, ahogy bement. Nem is vették észre. A férje a földön térdelt a sezlony előtt, arcán ismeretlen kifejezés, a sezlonyon egy nő ült, akit ő még sohasem látott, hosszú, barna haja, leomlott a vál- láig, ruhája csapzott, táskája földön. öntudatlanul megmozdult, és az ajtó hirtelen becsapódott. Ezek mindketten egyszerre rezzentek meg, és ugrottak fel, néhány pillanatig tanácstalanul és zavartan álltak. A férfi homlokán vastag patakban ömlött a veríték. Káromkodott. Az asszony arcába vágott az erős pálinkaszag. A nő, az a másik akkor már nem volt ott. — Már nem is emlékszik világosan, csak tudja, hogy utána még szörnyű percek következtek. Néhány hónap múlva jött meg a válóperi végzés. A szomszédok sugdosták, hogy mindig verte az asszonyt, még éjnek idején is kizavarta. Még jó. hogy most simán kiment a lakásból — mondták. Az asszonynak egy régi kollégája vette meg 11, ÓRA'.. , .. , 0 / \0kdd tth&fdogrfag gyökgumós terményt egy garaton keresztül adagoljuk a pépesítőbe. A szálas anyagot a behordólánc továbbítja a tömörítőszerkezetbe. A behordólánc és a tömörítőszerkezet egy irányváltón keresztül kapja a hajtást. A balesetek elhárítására és a beadagolt anyag torlódásának megszüntetésére az irányváltó szolgál. Az ösz- szetömörített anyagot 4 db íves szecskázókés felaprítja, majd egy surrantón keresztül kerül a pépesítőbe. A pépesí- tett anyag a pépesítőkések röpítő erejétől a kidobógaraton keresztül kerül a takarmány- tárolóba. A Herceghalmi ÁG-ban dolgozó pépesítőgép kb. 100 tonna pépet termelt 25—30q/ óra átlagteljesítmény mellett. Ez a gép 1965. nyara elején üzemelt, mert a gazdaság a szükséges pépmennyiséget feldolgozta magának és így az intézet szakembereinek lehetősége nyílt arra, hogy különféle vizsgálatokat végezhessenek üzem közben. így sor került teljesítményfelvétel, fajlagos energiafelvétel mérésére és az optimális fordulatszám meghatározására. A vizsgálatok egyértelműen igazolták azt, hogy a gép a tervcélban előírt követelményeket teljesítette és az előállított pép minősége az állattenyésztő szakemberek szerint kitűnő. A kaposvári, szolnoki és herceghalmi kísérleti üzemelés után 1965. őszén Budapesten is bemutatkozott az NPT—20 nagyteljesítményű takarmány- pépesítő a meghívott szakemberek előtt — és tegyük hozzá azt is, hogy sikerrel! Ez pedig arra enged következtetni, hogy remélhetőleg rövidesen kedvező változások várhatók az állattenyésztési üzemekben. A sikeres bemutafó után újra bebizonyosodott az, hogy csak a gyár (Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Szombathelyi Gyáregysége), a felhasználók és az intézet összefogásából származhat jó eredmény — és ez nemcsak a jobb kísérleti munkával jár, hanem végsősoron az egész
